Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-01 / 250. (4099.) szám

1936 november 1, vasárnap. Újabb jelentéseit a bagdadi puccsrót Angolellenes, fasisztapárti államcsíny zajlott le Irakban Összefüggés a palesztinai események és Bekr-Sidky mozgalma kSzStt ■ ü kurdok hatalomrakerillése • Veszélyben Anglia pelró'eum-érdekei ■ London, október 31. Tegnap jelentettük, hogy Irakban a hadsereg elűzte az angolpárti miniszterelnököt és a király a hadsereg nyo­mása alatt kénytelen volt Hik-met Szulei- mant megbízni az uj kormány megaJakitásá­val. Az iraki államcsíny hire nagy nyugta­lanságot okozott angol politikai körökben. A jelentések egyre részletesebben számolnak be a bagdadi eseményekről s most már nyil­vánvaló, hogy Irakban tulajdonképpen an­gol-ellenes áílamcsiny játszódott le. Yasin pa­sa, eddigi miniszterelnök angolbarát volt, mig utódja és Bekr Sidky tábornok, a pénteki államcsíny tulajdon képe ni megrendezője, ha­tározottan angol-ellenesek és rokonszenvez­nek a fasiszta gondolatokkal, valamint Irak függetlenségének elvével. Az uj irányzat mindkét vezére kiírd származású és közis­mert, hogy a kurdok emberemlékezet óta küzdenek az angol kizsákmányolás ellen és az iraki nép függetlenségéért. Angliának életbevágó fontosságú érdekei vannak Irak­ban. A moszul olajmezők nélkülözhetetlenek az angol világbirodalom és főleg a Földközi tenger keleti részének védelme szempontjá­ból. Az 1927-es angol-iraki szerződésben Anglia kötelezi magát, hogy Irakot megvédel­mezi minden kívülről jöt támadás ellen. Idő­közben az önálló iraki hadsereg is kiépült, hogy szükség esetén az iraki petróleumfölde­ket ’ megvédelmezhesse a támadók ellen. Töb­bek között angol kezdeményezésre légi had­erőt is létesítettek és Irak huszonkét kitűnő angol hadirepülőgéppel rendelkezik. A légi flotta tisztjei Angliában tanultak és angol instruktorok irányítják őket. Most .kitűnt, hogy éppen ez a sereg volt az, amely fellá­zadt az angolbarát politika ellen és végre­hajtotta az államcsínyt. Az általános vélemény szerint Anglia nem nézheti tétlenül az iraki eseményeket. A kö­zeli keleten állomásozó két angol zászlóalj állítólag a közeljövőben Irak határára indul. A Kairóban és Jeruzsálemben állomásozó an­gol csapatok szabadságolásait visszavonták. Anglia főleg attól tart, hogy a palesztinéi arab zendülés nem marad elszigetelt jelenség, hanem átharapódzik egész Előázsiára, ahol an­golellenes, pánarab mozgalom keletkezik. Kétségtelen, hogy az iraki puccsisták és a pa­lesztinai zendülők között különböző összefüg­gések vannak s mindkét ellentállást közös központból irányítják. Mivel az angol világ- birodalom szempontjából elsőrendű fontos­ságú Előázsia, Anglia nem nézheti tétlenül a keletkező arab nemzeti öntudatot. Akad nak körök, amelyek Olaszország és Német­ország kezét látják az eseményekben, mert Mussolininak érdeke volna, ha az arabok elszakadnának Angliától és Nagybritannia földközitengeri pozíciója ezáltal is súlyosan megrendülne. Kétségtelen, hogy az egyipto­mi, a palesztinai, a yemeni és az iraki arab mozgalomnak fasiszta színezete van és vala­mennyi vezetője rokonszenvezik Mussolini politikájával. Az iraki mozgalom ezenkívül épp úgy antiszemita jellegű, mint a paleszti­nai, amiből viszont egyesek Hitler befolyásá­ra következtetnek. ■B^^sisRaEaBBBaaanBBnnBraBDnBB H szudétanémst párt „arzenálja" Prága, október 31. Lapunk tegnapi szá­mában jelentettük, hogy a szociáldemokra­ta Vecernik Práva Lidu cimü lap súlyos vádakat emelt a szudétanémet párt egyik állítólagos funkcionáriusa, a kreefeldi Hopfinger ellen. Azt irta róla, hogy a laká­sán tartott házkutatásnál egész fegyverrak- tárat és nagy tölténykészletet találtak, ame­lyet frissen csempésztek be Németországból. A Die Zeit jelentése szerint a szudétané­met párt törvényhozói megjelentek a szín­helyen és megállapították, hogy a kérdéses Hopfinger nem funkcionáriusa a pártnak, sej- 1 ■' !: óta nem is párttag. Áramaik a házinak a padlására, ahol Hopfinger lakott 6 ahová a gyaniusMiottóak kiuilcsa ee-m volt, két teljesem el rozsdásodott ócska vadáé z- fegy vont és hámom ugyancsak rozsdás katonaa fegyvert találtak, melyeket a hatósági köziegek amiaguk teljesem használhatatlan háborús emlék­tárgyaiknak minőéibeititeik. A ceendőirség azon­kívül talált egy ládát, amelyben töltényeiket sejtett, die öreg könyveik voltak benne elmaktá- roiz va. Vasárnap este Pozsonyból hazautazik a román király Nzgysrabá^u előkészületek a félnapos pozsonyi taríteetlisía ■ ■ Elmarad a tálra! vadassal ■ • Pozsony, október 31. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk teíefonjelentése.) A román király po­zsonyi látogatására minden előkészület meg­történt. Tegnap Pozsonyba hozták a román király zászlaját s azt a király Pozsonyban tartózkodása idején a Carlton-szállóra tűzik ki. A zászlót három testőr hozta. Szintén Po­zsonyiba szállították a csehszlovák elnöki zászlót is. A vasárnapi iinepségekre már is sok em­ber érkezett Pozsonyba. Az állaimvasut nagy­szabású kedvezményben részesíti az ünnep­ségre utazókat. A város valamennyi szállója teljesen megtelt. A királlyal és a trónörökös­sel együtt Pozsonyiba érkezik Benes köztársa­sági elnök és felesége, a kormány tagjai és számos előkelő állami vendég. Érkezés délben A király vonata déli egy órakor fut be a po­zsonyi pályaudvarra. Amikor a király a pá­lyaudvar előtt autóba száll, megszólalnak a harsonák és mindaddig szólnak, aimig a menet a Szab ad ság-tér re nem ér. A téren katonai díszszemle lesz. Utána a király és kísérete a Carltora- szállóba vonul s ott a király, a trónörökös és Benes fogadják majd a lakosság hódolatát. Öt órakor a városházán fogadás, majd utána uzsonna lesz. Vissza Romániába Este a király elutazik Pozsonyiból, de nem a [Tátrába, hanem egyenesen haza, Romániába. A pozsonyi főpályaudvart teljesen átépítik, t ermés se t esen ide iglenes en. A főtpáilyaiud;varom ugyanis most, folytatják a bővítési ammikáliatokait és az üvegtetőt teljesen lebontották. Ezért fiából és üvegből ideiglenes kupolát emeilnek s ezalatt történőik majd ,a király ünne­pélyes fogadtatása. Az állomáson egyébként csak >a bemutatások fognak megtörténni. Az ál­lomásiról az előkelő vendégeik három autóval mennek a SzalbacLs,ág-térre. Az első kocsiban a pozsonyi rendőrigazgató foglal helyet, a másodikban Károly király és Benes elnök, a harmadik kocsiban Hodsa mi­niszterelnök a román trónörökössel. A színház ellett emelvényt állítatták fel s azon a szakotok éíőíképefcet fognak bemutatni. A Stefianóik-utom diszkaput épitenek. Az ünnepségen Tésztvesznek a pozso­nyi iskolásgyenmakek is. Fácánvadászaton vett részt Károly király Zsidlochoviee, október 31. Károly király csehszlovákiai látogatásának negyedik, szom­bati napját a zeidboohovici vadászat töltötte ki. A király és Mihály tiróniöirökös kíséretükkel pén­tekem éjszaka hagyták el Prágát és szombatom reggel érkeztek a vadászait színhelyére, a zsidio- chovioe közeiében elterülő állami fáeámosba. A vadászterületem pedig a vendéglátó köztársa­sági elnök nevében dr. Zadimia fiöildmüveléeügyá miniszter fogadta Károly királyt és kíséretét. A vadászaton résztvett Sárnál kancellár, Masiaryk János követ, Seba bukaresti cseihszilovák köveit és Prchaila tábornok, kassai oirszáigos ikatoeaii parancsnok is. A vendégek többsizáz fácánt és nyuiLat lőttek. leiieíittel mega&MfioHáSi az államvédelmi őrséget 4 Rí államvédelmi őrséget csendőrükből rend­őrökből, katonai személyekből és őrszolgálatot végző közalkalmazottakból fogiák összeállítani Prága, október 31. A kormány a mégha- talmazási törvény alapján ma rendeletet adott ki az államvédelmi őrség megalakí­tásáról. A 270. szám alatt megjelent rende­let kimondja, hogy az államvédelmi őrség föladatai közé tartozik az államhatárok sérthetetlenségének és az állam területe érinthetetlenségének őrzése s a közrend, béke és biztonság védelmében való közre­működés. De emeüett más föladattal is megbízható, amely összefüggésben áll a fő­céllal, amilyen például a vámszolgálat. Az államvédelmi őrség a csendőrség, az állami és községi rendőrség tagjaiból és ka­tonai személyekből alakul, továbbá a vám­őrség, egyéb közőrséget teljesítő szemé­lyekből, az állam vagy az állami vállala­tok, intézetek és alapok alkalmazottaiból, amennyiben szolgálati kötelezettségeik őr­ségi, rendőrségi vagy ehhez hasonló szol­gálatokra terjednek ki. Az államvédelmi őr­ség tagjainak számát a belügyminisztérium állapítja meg a nemzetvédelmi- és a pénz­ügyminisztériummal egyetértésben. A csendőrökből, rendőrökből és katonai sze­mélyek közül kiválasztott államvédelmi őrök állandó jellegű szolgálatot végeznek, a többiek csak a szükségnek megfelelően, a járási hivatal k ^ Ü-ír s—m «— áltál megállapított időtartamra és a kiképzés idejére kapnak behívót. Az államvédelmi őrséget katonai formára szervezik meg és képezik ki. Szolgálatuk alatt az államvédelmi őrök a katonai büntetőtörvé­nyek és bíróságok alá tartoznak s rájuk nézve is a katonai szolgálati szabályzat bir érvénnyel. Fegyverüket a szolgálat során ugyanúgy hasz­nálhatják, mint a csendőrök és rendőrök. A rendelet még nem Írja körül pontosan az állam- védelmi őrség szervezeti szabályzatát, működé­si területét, hatáskörét, a közbiztonsági ható­ságokhoz való viszonyát, a szolgálati rangfoko­zatokat, erről még újabb rendelet fog intézked­ni. Az államvédelmi őrségben végzett szolgálat tartama alatt a védőrök nem kötelesek katonai hadgyakorlatokra bevonulni. Ugyancsak ké­sőbbi rendelet fogja megállapitam a védőrség szolgálati jelvényeit, a kiképzését, a felszerelé­sét és azt is, hogy mikor, milyen módon és mi­lyen mértékig fqg tartozni a katonai parancs­nokiás alá és megszűnik.a politikai, illetve rend­őrhatósági hivatalok alárendelt szerve lenni. A rendelet október 31-én lépett életbe. Miit útnak a ta$i&k? A KISANTANT ÉS A RÓMAI BLOKK jj A Národní Listy vezércikkben írja-: „Ciarao .bér­űim és 'bsrchtesgadeni látogatása alkalmával ülesz- íf ország és Németország megegyezett, hogy - dirúa- 1 menti politikájuk párhuzamosan fog haladni és- a | dunavölgyi területet érintő kérdéseket a barátságos | együttműködés szellemében fogják megoldani. Ez I együttműködés kapcsán fölmerül az a föladat, hogy | a lrisán bánihoz való viszonyukat is rendezzek, Né- ! rr.et- és Olaszország gazdasági érdekei ’a kisantant- | tál való együttműködés mellett szólnak. Olasz rész- 1 ről látható a hajiam egy ilyen együttműködésre. Hja Jugoszlávia közeledik Olaszországhoz, akkor a Legkisebb ok nincs arra, hogy ne jöjjön létre az együttműködés Romániával, amely szintén latin tradcióju állam, továbbá Csehszlovákiával, amely­nek nincsenek vitás ügyei Olaszországgal. Ezzel nem lennénk hűtlenek Franciaországhoz, amely maga igyekezett az együttműködésre Olaszország­gal és a saját kárára csak belpolitikai okok rán­tották vissza ettől Várható, hogy ha sor kerül, a kisantant és a római blokk közti együttműködésre', akkor ennek nem marad el a jóhatása a kisantant és Németország viszonyára. A Károly király prá­gai látogatása alkalmával tartott csehszlovák—ro­mán politikai tanácskozáson olyan álláspont jutott kifejezésre, amely értelmes folyománya az uj kö- zépeurépái helyzetnek. Hangsúlyozták a kisantant jóakaratu hajlandóságát a római blokk országaival és Németországgal való együttműködésre a közép- európai kérdésekben. Egyúttal kimondták, hogy a kisantant kívüle akar maradni a más államok belügyeibe való beavatkozási kísérleteknek és nem akar részese lenni a különféle államok belső re- zsimjei között levő harcnak. Szeretnők ezt az állás­pontot a reális politika felé való fordulás kezdeté­nek tekinteni. Együtt akarunk működni a kl'zép- eurcpai államokkal, amelyek közt élünk. És nem. akarnék besodortatni magunkat olyan konfliktu­sokba, amelyek fölülmúlják a mi erőinket. Európa mozgásban van: magunk körül mindenütt aktivi­tást látunk. A spanyol események fölbolygatták egész Európát. Angl.a és Franciaország igyekszik megőrizni formális semlegességét. Ha ezt nem tudnák megóvni, akkor nagy konfliktusok kelet­keznének az államok belsejében és az államok közt. Franciaország és Anglia eltávolodtak Közép- Európától. Azért annál nagyobb aktivitást fejt ki Német- és Olaszország. A prágai tanácskozásokon és megny.latkozásokban a kisantant kimutatta, hogy van benne képesség együtihaladni az uj ese­ményekkel és helyzetekkel „A RESZLOVÁKIZÁCIÓ CSAK IDŐ KÉRDÉSE" A Slovensky Deník vezércikkben a- következőket írja: „A magyaroknak soha nemi volt és nincs tör­ténelmi joguk Sziovenszkóra, ellenkezőleg, ha melléktekintet nélkül haladunk a cél irányában, akkor a mi nemzetünknek és államunknak a mai Szlovenszkónál nagyobb területre van történelmi joga. A földre csak az a nemzet szerez történelmi jogot, amely lakatlan földet okkupái, vagyis olyat, amelyet más nemzet önként vagy erőszak következ­tében elhagyott. A szlávok, tehát a szlovákok őseik révén lakatlan állapotban foglalták el a Kárpátok medencéjét. A magyaroknak nincsen meg ez a jo­guk, mert lakott földre nyomultak be, amint azt egyébként a sarát bőrükön is tapasztalták, amikor ri Nagy-Morvaország néhányszor érzékenyen megver­je "őket. A magyar kutatók tudatában vannak, a ! kárpáti medencére való történelmi joguk gyengéi­nek s idegesen igyekeznek azt bizony tani, hogy a magyarok a szlávokat részben kiirtották, a szlá­vok másik része pedig szétszaladt a szóm ezé ’s ág­ba. E föltevéseiknek csak egy hibájuk v;m, az, hogy elejüktől végig kigondoltak. A történőt; források­ból a filológiából és főleg az régészeti emlékekből könnyen kimutathatjuk minden csürés-crava ás nélkül ennem épp az ellenkezőjét. így fest ez a sé­relem és a magyaroknak nemcsak SzlovenszKÓ a, hanem a mai Magyarroszág nagyobb részére vonat­kozó történeti joga is. A szlovákság fiatal é.s ée(> erős nemzet, amely bizonyára nemsokára u'ból Í megszerzi országának határvidékeit nemcsak poli­tikai, hanem nemzeti tekintetben is. Annak a vi­déknek reszlovákizác'ója, amelyet a magyarok oly szívóssággal festettek át magyar vidékké, Ester- házyék ellenére is csak idő kérdése. A hadsereg megszállta Bagdsúot Kairó, október 31. Bagdadi jelentés szerint az iraki hadsereg pénteken este megszállotta i várost. Az ideiglenes kabinet tagjai elhagytál Bagdadot. Az általános vélemény szerint a iraki parlamentet szombaton feloszlatják. IGYUNK KASSAI SÖRT! 12° PRIMUS 16* S& FLÓRIAN GYÁRTJA: BAUERNEBL ÉS FIA R.T. KOSICE

Next

/
Oldalképek
Tartalom