Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-15 / 262. (4111.) szám

1936 november 15, vasárnap. TttRA^-MAG^ÍARHlMiAP 5 Ciano Budapesten előkészíti a magyar államfő olaszországi utazását Nápolyban 108 olasz hadihajó fog tisztelegni Horthy kormányzó előtt A volt ellenfél hódolata a nagy tengernagy előtt ■ ■ ■ Ciano, Darányi és Kánya gazdasági és politikai kérdésekről tárgyal Figyelje csak meg, hány ember hanyagolja el a fogápolást. Majd meglátja, milyen kellemesen tűnik ki közölök az, akinek gondozott fehér fogai vannak. Nápoly, noveimbeír 14. Hivatalosan jelentik, hogy Horthy Miklós kormányzó november 24-én érkezik az olasz fővárosba. November 26-án Horthy Miklós tiszteletére Nápolyban hatalmas arányú olasz flottafölvonulás lesz, amelyen a hadiflotta 108 egysége vesz részt. A hadihajók összpontosítása máris megkezdődött, eddig 6 sorhajó, 12 torpedóüldöző és sok segédhajó ér­kezett a nápolyi kikötőbe. Tanácskozások a magyar miniszterelnökségen Budapet, november 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelenté se.) Gróf Ciano olasz külügyminiszter szombaton délelőtt a rákoskeresztúri temetőben nyugvó olasz hő­sök sírját koszomzta meg, majd a Hősök-te- rén ünnepi külsőségek között koszorút helye­zett el a hősök emlékművére. A déli órákban megjelent a miniszterelnök­ségen, ahol megkezdődtek a hivatalos meg­beszélések. A tanácskozásokon magyar rész­ről Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vett részt. A tárgya­lások lefolyásáról és tárgyáról egyelőre nem adtak ki hivatalos közleményt, a lapok még­is úgy tudják, hogy a, tanácskozásokon a gaz­dasági kérdéseken kívül minden bizonnyal szó volt a két államot közelről érintő politi­kai kérdésekről is, de megbeszélték Horthy Miklós kormányzó közeli római látogatásánál: részletes programját is. A gazdasági kérdéseket illetően Niekl Alfréd magyar meghatalmazott miniszter Rómában éppen ma kezdte meg tárgyalásait az olasz kormány gazdasági szakértőivel. Gróf Ciano olasz külügyminiszter e tekintet­ben elvi alapon folytat Budapesten tanács­kozásokat, tekintve, hogy a bécsi konferen­cia határozatainak egyik pontja szerint Ma­gyarországnak módot nyújtanak az abesszin területek gazdasági hasznosításában való részvételre. ViHésregeüe'in a kormányzónál Horthy Miklós kormányzó délután egy óra­kor magáxikihallgatáson fogadta az olasz kül­ügyminisztert A kihallgatás után a magyar kor- j mányzói pár vilíásreggelit adott az olasz kül- j iigyminiszter és felesége tiszteletére. A reggelin az olasz vendégek kísérete, a budapesti olasz követség tagjai, Darányi Kálmán miniszterek I nők, Kánya Kálmán külügyminiszter, gróf Beth- ; len István, báró Petényi Zsigmond, gróf Károlyi j Gyula, vitéz Sónyi Hugó, a honvédség főpa- : rancsnoka, Imrédy Béla, a Nemzeti Bank elnö- |ke, Herczeg Ferenc és sok más előkelőség vett í részt. Az olasz külügyminiszter és kíséretének va­dásztagjai vasárnap Gödöllőn Horthy kormány­zó meghívására vadászaton vesznek részt. Mézeskalácspa’ota, matyó-kézimunka... Kedves meglepetésben részesül elutazása előtt gróf Ciano felesége. Egy óbudai mézeskalácsos elkészítette számára a duce római palotájának hü mását mézeskalácsból. A mézeskalácspalota bejárata fölé olasz és magyar nyelven a követ­kező fölirást helyezik el: „Éljen a mi két kedves vendégünk!" Ezenkívül egy matyó kézimunka és ruhakész­let is készült az olasz külügyminiszter felesége 2 számára. A régipostauccai népművészeti mü- j helyben huszonhét leány készítette. Az egyik hímzett terítő 16 négyzetméternyi nagyságú és mezőkövesdi, valamint hortobágyi magyar tája­kat ábrázol. Szombaton a nacionalisták puszfitá légi támadást intéztek Madrid ellen TUDÓSÍTÁSUNK ELEJE AZ 1. OLDALON. Párls, november 14. A United Press madridi munkatársa szombat délben azt telefonálta Pá- risba, hogy a nacionalista repülőgépek szomba­ton reggel meglepetésszerűen légi támadást in­téztek a spanyol főváros ellen. Az eddigi becs­lés szerint a támadásnak legalább 150 halottja és sebesültje van. A sebesülteket a különböző madridi kórházakba és klinikákba szállították. A légi támadás meglepetésszerűen érte Madridoí, mert a lakosság azt gondolta, hogy a pénteki Madrid fölötti ütközet után, amelyben a hivata­los kormányjelentések szerint a kormányrepülő­gépek győztek, a nacionalista repülőgépek né­hány napig nem mernek majd a főváros fölé jönni. Annál nagyobb volt a pánik, amikor ma reggel a támadás megtörtént. Az áldozatok rend­kívül nagy számát nemcsak a bombák telitalála­tai okozták, hanem az a körülmény is, hogy a j támadás akkor érte a fővárost, amikor a lakos- j ság munkahelyeire ment. A pilóták különösen a munkaügyi minisz­tériumot vették célba. Az épületet rövid idő alatt 12—14 telitalálat érte. A bombák óriási károkat akoztak. A környék uccáira, különö­sen az Atocha-uccára számos bomba eseti Több helyen a robbanások föliszaggatták a kövezetei ás a villamosvasutak sínéit. Renge­teg rövidzárlat kdekezett és a kábelvezeték elszakadt. A munkaügyi minisztériummal szembeni lévő magas épületben az egyik bom­ba több emeletet átszállított. A lényomás tiz- tizenöt uecában kitörte az ablaküvegeket. Amikor a támadás befejeződött és a felkelők repülőgépei elszálltak, mentőautók szágul­doztak az uceákon és a sebesülteket a kórba- 'zakba szállítótiák. a zárszámadás Igazolja, hogy a kor­mány nem számol a lakosság telierbiróképességével Pajor Miidős tárgyilagos kritikában részesítette a mu'iévi zárszámadást a szenátusi bizottságban Ismét mssnyitjáit a prágai német fost fii tiltást Prága, november 14. Franké islkolaügyi miniszter közölte a német egyetem akadé­miai hatóságaival, hogy nem ellenzi a német jogi fakultás ujramegnyitásái, ha feltételeit teljesítik. Mint ismeretes, a német jogi fa­kultást a Kelsen emigráns tanár elleni tün­tetésekkel kapcsolatban zárták be. Franké miniszter feltételei között szerepel az, hogy a tüntetések felbujtóit megbüntessék és ki-1 zárják az egyetemről. A jogi fakultás újra- ? megnyitásának időpontjáról Foltin dékán?] dönt. * fiz ss??esHR pír! gyűlése Komáromban Komárom, november 14. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt komáromi helyi szervezete holnap, vasárnap dél­előtt 11 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a Dózsa-vendéglő nagytermében. A közgyűlésen fölszólalnak Jaross Andor és Esterházy János nemzetgyűlési képviselők, Füssy Kálmán szená­tor s dr. Aixinger László, Koczor Gyula és Kris- tóff Sándor pártigazgatók. OsszeáSitoSták a cse&szíovák- megyar keressedelmi tárgyaláson résztvevő csehszlovák delegációt Prága, november 14. A Budapesten hétfőn kezdődő magyar-csehszlovák kereskedelmi tár' gyalásokon résztvevő csehszlovák delegációt dr. Niederle követségi tanácsos, a kisantant gazda­sági tanácsának vezértitkára vezeti. A delegá­ció többi tagjai a földművelésügyi minisztérium részéről dr. Kheka osztálytanácsos és dr. Divi- sek, a kereskedelmi minisztérium részéről dr. | B in dér, a Nemzeti Bánik részéről pedig dr. Ko- í nicek, ® ' Prága, november 14. A szenátus költség ve- jtési bizottsága most tárgyalta az 1935. évi ál­lami zárszámadást. Az ülésen egyesült pár- ltunk részéről dr. Pajor Miklós szenátor szó­lalt fel s vette bonckés alá az államháztartás gazdálkodását. — Rossz állami gazdálkodás hivatalos do­kumentuma az elénk terjesztett 1935. évi ál­lalmi zárszámadás, — mondotta ibe vezetőiben dr. Pajor. — Mindéi?esztendőiben kiegyensúlyo­zott költségvetést terjeszt be a kormányzat, de ezzel szemben minden év zárszámadása súlyos hiányokat igazol. Az 1935. év gazdálkodása 1728 millió koro­nás deficittel zárult s a hiányok összege 1930 óta több, mint 10 milliárd. — Az 1985. évi költségvetés kiegészítő részéit képező pénzügyi törvény XIII. fejezete előírja, hogy a költségvetés jelentős túllépé­séhez a törvényhozás hozzájárulása szükséges. Tudtommal a hiteltuilép'és engedélyezését nem terjesztették a törvényhozás elé s ezért adva van a jogalap arra, hogy az illetékes té­nyezők felelőssé tétessenek. A jövőre nézve pedig föltétien szükséges a független s csak a törvényhozásnak felelős állami számvevő­szék felállítása s a miniszteri felelősség in­tézményes szabályozása, amint ez minden parlamentáris államiban megvan. — Nem. fogadható el a kormányzatnak az a védekezése, hogy a pénztári hányt a gáz­adásáig! válság okozta. A gazdasági válság már 1930 óta tart, amivel á kormánynak fölfétlen számolnia kellett. Tudnia kell, hogy hiába ál- ilit a költségvetésbe olyan bevételi tételeket, amelyek az ipar 'és kereskedelem pangása s ( általában a lakosság életstandardjának csök­kenése folytán behajtani úgysem lehet. Tudnia kell, hogy a lakosság több mint a felének nincs meg a létminimuma s ennek folytán az állaim bevételei tetemesen csökkenni fognak. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a költségvetések mindig nagyobb adó­bevételeket árnak elő. A zárszámadás szerint 1935-bien egyenes adóban 326 millió, forgalmi adóban 143 millió, vámokban 133 millió, illetékek­ben 144 millió, állami vállalatokban 171 millió, fogyasztási adókban 135 millió ko­ronával kevesebb folyt be, mint amennyit előirányoztak. Ezek a hivatalos adatok bizonyítják, hogy milyen beteg az állami gazdálkodásunk. — Konjunkturális időkiben, amikor — a miniszterelnök kijelentése szerbit — az ál­lam nemzeti jövedelmi évi 80 milliárdot tett ki, az állami költségvetés kiadásai pe­dig 9 milliárdot, — most, amikor a nemzeti jövedelem a felére csökkent, a költségvetési kiadások meghaladták a 10 milliárdot. A költ­ségvetések irreális bevételei arra vezetnek, hogy a pénzügyi hivatalok igyekeznek min­den erővel kivetni és behajtani a költségve­tésbe beállított adóikat. Azt viszont, hogy az adókivetések helytelenek voltak, iga­zolja a zárszámadásnak az a kimutatása, hogy fellebbezések folytán 1935-ben egye* nes adókból 123 millió, forgalmi adókban pedig 46 millió koronát leírtak. — Nagy hiánya a zárszámadásnak, hogy, a 80 különböző s állami kezelésiben levő alap­ról, valamint a 85 millió koronát kitevő jö­vedéki büntető alapról nem számol el, annak ellenére, hogy az 1934. évi zárszámadás tár­gyalása alkalmával a kormányt erre felhív­ták. — A kormány állandóan azt kívánja, hogy az adómorált javítani kell. Ez a törekvés he­lyes, de ezzel szemben az adózó joggal kívánja, hogy adóját igazságosan vessék ki. A több miint 4 milliárdot kitevő adóhátralék arra késztette a kormányzatot, hogy egyesség utján való adóieirási eljárást tegyen folya­matba, amelynek sokán súlyos milliók leirat- tak ugyan, de az adózóban azt a véleményt keltették, hogy a rossz adófizetők kedvez­ményben részesülnek. Ha az adókivetés he­lyes lett volna, nem volna olyan nagy adó­hátralék s nem került volna sor egyezkedési eljárásra. Ezt az igazságtalanságot elismerte a kormányzat is, amikor a folyó év elején a pontos adófizetőknek percentuális jóváírást adott, ami körülbelül 25 milliót tett ki. — Itt kénytelen vagyok szóvá tenni azt is, hogy a pénzügyminisztérium határozata sze­rint az 1985. évi adótúlfizetés után is jár kedvezmény abban az esetben, ha azt az adó­zó kérelmezi. Az igazság megkívánja, hogy ez a kedvezmény hivataliból adassák meg, mert nem lehet megkívánni, hogy a pénzügy­minisztérium intem rendeletéit minden adó­fizető ismerje. Az állami bevételek csökkenéséhez a kor­mányzat által bevezetett irányított gazdál­kodás is nagy mértékben hozzájárult. A különféle monopóliumok, kartellek, szin- államnak nemcsak súlyos pénzébe kerülnek, hanem az adóalanyok számát is lényegesen csökkentik, az ipar és kereskedelem életle­hetőségét korlátozzák, a munkanélküliséget növelik s a polgárság megélhetését nehezítik. Kérdem, miként lehetséges az, hogy a Ga­bonatársaság a 125 koronáért átvett búzát 177 koronáért értékesíti, vagyis minden mázsán legalább 50 koronát nyer s ezzel a lisztnek minden kilóját 45 fillérrel megdrágítja? Ha ezt egy kereskedő tenné, — imit történne azr zal?l — Indokólatlan a kormányzat optimizmu­sa, hogy az ismételt devalváció az export, az ipar és kereskedelem fellendülését és a mun­kanélküliség csökkenését fogja eredményez­ni. Eddigelé az ellenkezőjét tapasztaljuk s látjuk, hogy az általános drágulás elkerülhe­tetlen. A kormányzatnak rövidesen be kell látnia gazdasági politikájának helytelenségét s vissza kell térni az egészséges magánvál­lalkozás politikájához. — Külön súlyos sérelme Keletszlovenszkó- nak, hogy a burgonya árát a gyárban mázsánként 17 koronában állapították meg. Ez azit jelenti, hogy a gazda tisztán csak 12 koronát kap, akkor, ha burgonyáját Szlovenszkón tudja el­adni. Minthogy azonban a keletszlovenszkói élesztő- és szeszgyárak termelése kontingen­tálva van, a legtöbb gazda a történelmi orszá­gokba kénytelen burgonyáját eladni s ez eset­ben a nagy fuvardíj miatt tisztán alig 8 koronát kap. I— néz ki a kormányzat irányított gazdálko­dása, amely minden előnyt a történelmi or­szágokba irányit. — Az 1935. évi állami zárszámadás semmi olyan adatot nem tartalmaz, amely a kormányzatnak a magyar kisebbséggel szemben fennálló törvényes kötelezettségei teljesítését igazolná. Tudomásul vesszük a miniszterelnök urnák legutóbbi kijelentését, hogy a kisebbségi po­litikát reformálni kivánja. Kiváncsiak va­gyunk a reformra és várjuk törvényes jo­gainknak elismerését. A nyugtalan és bizony­talan világpolitikai és világgazdasági helyzet tisztázása céljából legutóbb aktuálissá vált nemzetközi tárgyalások alkalmat fognák nyújtani a kormánynak, hogy a kátyúba ju­tott gazdasági helyzeten javítson, hogy az ex­port, az ipar, a kereskedelem életlehetőségét megteremtse s bizonyságot tegyen arról, hogy a mindig hirdetett békének és a kiegyensú­lyozott gazdasági helyzetnek őszinte barátja. — Minthogy a zárszámadásban nem látom nyomát s igazolását annak, hogy a kormány­zat gazdasági politikáját a való élet realitá­saihoz szabja s számolna a tényleges helyzet­tel és a körülményekkel s nem látom azt sem, hogy a magyar kisebb­ség törvényadta, jogos politikai, gazdasági s kulturális igényeit kielégíteni igyekezne. — a zárszámadást nem fogadom el, — fejezte be szlovák nyelvű beszédét dr. Pajor Miklós. Meghűlés következtében 3£ €» 53 O «- ? Pnhlmaim-Tea megszünteti a köhögést, hatása nyálkaoldó, köhögést csillapító! Minden gyógyszertárban kapható! Eredeti csomagolás 16’- Ke - Gyermekek számára is|

Next

/
Oldalképek
Tartalom