Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-10 / 232. (4081.) szám

Gazdasági világaiké? (*) Most megint sűrűn hallani rokon­szenves hangokat a gazdasági szabadelvü- ség mellett, igaz, főleg olyan országokból, amelyek soha nem számolták föl egészen ezt a rendszert. S ezt az életszemléletet, amelynek végeredményben létét köszönheti a kapitalizmus, sőt nemcsak a kapitalizmus, hanem az egész modern gazdaságtudomány. A világ egyetlen egy konstans s a való élet törvényeire épített tudományos gazdasági rendszert ismer s ez az angol liberalizmus. A tervgazdálkodásnak, igaz. van már el­mélete s gyakorlata is, eredményei iránt azonban jogos kétségeink vannak, a labo­ratóriumi ködökből még mindig nem bon­takozott ki egészen s ha egyszer majd meg­kapjuk a kísérletek szurrogátumát, ez való­színűleg nem olyan lesz, mint ahogy első forrongó állapotában megismerkedtünk vele, amikor inkább tanitézise volt a gaz- dasági liberalizmusnak, mint önálló hitval­lás és kezdeményezés. A tervgazdálkodá- sos rendszernek, azt hiszem, az a legfőbb baja, hogy nem elsődlegesen nemzetgaz­dasági rendszer, hanem inkább kompro­misszum közgazdaság és szociológia, hogy ne mondjam: politika között. Dehát van-e elsődleges közgazdasági szempont s ha van, hát jogos-e? Nem láíszik-e természe­tesnek, sőt igazságosnak, hogy a gazda­sági élet — melynek mégis csak az végső feladata, hogy az emberiséget javakkal lás­sa el — szociális törvényekhez alkalmaz­kodik s nem válhat öncélúvá, mint ahogy ezt a liberalizmus vallotta és gyakorolta? Ez igaz, csakhogy az eredmények, sajnos, azt mutatják, hogy azok a rendszerek, ^melyeket e sokkal fejletteb szempont al­kalmazása mellett eszkábáltak össze, sok­kal rosszabbul szolgálták a végső célt, mint az alacsonyabbrendü elvek szerint, de a gyakorlati élet biztoskezü irányítása mellett kikristályosodott gazdasági szabad- elvüség. Szóval magasabbrendü elvek mel­lett silányabb eredmény, ebben foglalható össze a tervgazdálkodásos rendszer jelen­tősége. Az irányított gazdaságban határo­zottan több a helyes és emberséges szem­pont, ugyanekkor azonban több a helyte­len, sőt embertelen valóság. Nem jogos-e tehát a törekvés, hogy a gazdasági világ­rendet újjá kellene szervezni, hogy az elvi és tapasztalati igazságot újból s másképpen kellene összehangolni, lehetőleg úgy, hogy mindkettőből az érvényesüljön jobban, ami az ember hasznára van s háttérbe szoruljon a százpercentes elmélet? A törekvés jogos, ugylátszilc s valószínű­leg sokan lennének, akik megtapsolnák, de sajnos az akadályok, amiket egy másik gazdasági rendszerbe való beilleszkedés közben apránként magunk emeltünk, sok­kal nagyobbak, mintsem gongütésre lebont­hatók volnának. Ez egy hosszú és küzdel­mes, sőt fáradságos ut lesz — nagy dara­bot visszafelé és ugylátszik, csak egészen kicsit előre. A tévedés, amibe ily mélyen elmerültünk, nyilván nem gazdasági, ha­nem lélektani természetű s hogy úgy mond­jam, benne van a kor levegőjében. Az em­ber keresi a végleteket s azt hiszi, hogyha egy életforma megszükült vagy kényelmet­lenné vált számára, akkor egy másikat emennek pontosan ellenkező végletében fog találni magának. A gazdasági szabadelvü- ségnek voltak kilengései, sőt amennyit kö­szönhet neki a kapitalizmus az egyik olda­FOLYTATÁS A 2. OLDAL 1. HASÁBJÁN 1 kormány Wszázalékkal Malvátta a koronát Eredménytelen volt a koaüc'ó tfemonstrác’ó!a a kormányjavas­lat ellen ■ Hodia keresztülvitte akaratát a koalícióvá! szemben Prága, október 9. A minisztertanács pén­teken délután ülést tartott és a nemzetgyű­lés mindkét háza által elfogadott devalvá­ciós törvény első paragrafusának rendel­kezése értelmében megtárgyalta a cseh­szlovák valuta ujjárendezését tartalmazó kormányrendelet tervét. A minisztertanács elhatározta, hogy a nemzetgyűlés által rög­zített két határérték közti középértékben, vagyis 31.21 milligramban állapítja meg a korona aranytartalmát, vagyis a korona aranyparitása a devalváció előtti áik poíhoz képest 16 százalékkal lesz kevesebb, Ezzel a döntéssel a kormány keresztülvitte Hód- za miniszterelnök eredeti bejelentését s az a különös konfliktus, amely a devalvációs javaslat körül a kormánytöbbség és a kor­mány között az utolsó két nap alatt kiéle­sedett, a kormány diadalával végződött. A kormánytöbbség, mint ismeretes, a kor­mányjavaslat benyújtása után annak ellenére, hogy Hodza miniszterelnök expozéjában hatá­rozottán bejelentette, hogy a devalváció 16 szá­zalékos lesz, felemelte a devalváció felső halá­rát 18.68 százalékra, A törvénybeiktatott koalí­ciós demonstrációnak csak elméleti értéke van, mert a kormány az eredeti elhatározás szerint hajtotta végre a devalvációt. A minisztertanács azonkívül népjóléti kérdé­sekkel foglalkozott s újabb összegeket bocsátott a munkanélküliek élelmezési akciójának ren­delkezésére. Nemkülönben nagyobb összeget kapott az iskolásgyermekek tejakciója is. UJ bonyodalmad Nya<[a*earópában idén Párisihez Lsei? ily unnál a ssovjetlegyzékröl tárgyal Anglia h2lyfe’enitt. a szovjet diniomáxiai aktáját thtírid megmeniéséra • Az snsol tnznicáspárt nem tud döntesd Pária, október 9. Edén angol külügyminisz­ter a Riviéráról jövet pénteken reggel Páris- ba érkezett, ahol tanácskozott León Bhim francia miniszterelnökkel és Yvon Delbos külügyminiszterrel. A francia-angol értekez­let logikus folytatása a genfi tárgyalásoknak és elsősorban a locarnói konferencia előké­szítésére szolgál. Ezenkívül azonban nagy szerepet játszott az összejövetelen a két leg­újabb szovjetjegyzék, amelyet a moszkvai ügyvivő a londoni semlegességi bizottságnak nyújtott át, amelyben tiltakozik az ellen, hogy egyes hatalmak állítólag megsértik a Spa­nyolországgal szemben követendő semleges­séget és fegyverrel támogatják a felkelőket. Ezenkívül Edén és León Blum az angol mun­káspárt londoni kongresszusának határozatai­ról is kicserélte nézetét. Az angol és a francia kormány a Spanyol- országgal szemben követett semlegesség to­vábbi fenntartása mellett foglalt állást és sürgősen arra kéri a semlegességi bizottság tagjait, hogy a be nem avatkozást megállapo­dást szigorúan tartsák be. Megállapítható, hogy a szovjetjegyzék bi­zonyos idegenkedést váltott ki az angol ille­tékes körökben. Az általános vélemény sze­rint Oroszország magatartása könnyen meg­zavarhatja a békét és a spanyol kérdések miatt újabb európai zavarokhoz vezethet. Az angol közvélemény és a kormány határozat­tan rosszalja Szovjctoroszország fenyegetőzé­sét és helyteleníti, hogy Moszkva ultimátum szerűen követelésekkel lép elő és a világbé­két könnyen megzavaró represszáliákkal fe­nyegetőzik. Anglia az eddigi gyakorlattal meg volt elégedve és elegendőnek tartotta azt a semlegességet, amely a spanyol kérdésben Európában uralkodott. A szovjet jegyzékről mindenesetre értesítik azokat a hatalmakat, amelyeket Oroszország nyíltan megtámad. Bi­zonyosra vehető, hogy az érdekelt felek kellő választ adnak az olasz vádakra, megcáfol­ják azokat s ezzel Anglia az esetet a lovagias­ság szabályai szerint elintézettnek fogja te­kinteni. Viszont, ha a szovjet ekkor is fönn­tartja vádjait, vagy nyíltan megsegíti a mad­ridi kormányt, az angol kormány a leghatá­rozottabban tiltakozni fog Moszkvában és fenntartja magának a cselekvési jogot. A francia kormány ugyan támogatni fogja a szovjetjegyzéket és nyomatékosan követel­ni fogja, hogy a spanyol fölkelőket senki se segítse meg, de cselekvési tartózkodásából aligha mozdul ki. Nem lehetetlen, hogy az orosz kívánságnak megfelelően bizottságot küldenek ki a semlegesség kérdésének meg­vizsgálására s ez a bizottság néhány hónap alatt megállapítja, vájjon bizonyos hatalmak tényleg megsértették-e a semlegességi nyi­latkozatot vagy sem. A határozatlan Labcur Party Edinburgh, október 9. A munkáspárt kon­gresszusán jelentős nézeteltérés uralkodik a spanyol semlegesség kérdésében. A párt egyik része az eddigi rendszer mellett foglalt állást, a másik a íegyverzárlat megszüntet 'sét és a madridi kormány nyílt támogatását kí­vánja. A szovjetjegyzék után az ellentétek ki­éleződtek. A végrehajtóbizottság ülését félbe kellett szakítani és huszonnégy órával elha­lasztani. A párt kiküldötteinek londoni tár­gyalásai eredménytelenül végződtek, mert az angol kormány semmiesetre sem hajlandó a mai semlegességet megszüntetni s legfeljebb az képzelhető el, hogy a semlegesség mások részéről történt megsértésének kivizsgálása a közeljövőben megkezdődik. Az angol tnanSrésuífi e'tüasfleifa a népfront megalakításának tervét London, október 9. A munkáspárt edin­burghi konferenciáján pénteken délelőtt óriási többséggel elutasította az angol népfront megalakításának tervét. A népfront ellen 1,805.000, mellette 435.000 szavazatot adtak le. A semlegességi bizottság ülése London, október 9. A nemzetközi semle­gességi bizottság huszonkét delegátus jelen­létében ma délelőtt megkezdte tanácskozá­sait. A konferencián Portugália is részt vett. Szovjetoroszországot Kagan ügyvivő kép­viseli. ’ Ma: Nagy rádió melléklet Jj|j»Jüa yPj) * 1 XV. évf. 232. (4081) szám ■ Szombat ■ 1936 október 10 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed’ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloveUSzkÓÍ 6S rUSZÍTlSzkÓi TTlClglJCirság ulicel2. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • > # ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. • • Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom