Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-08 / 230. (4079.) szám

9 1936 október 8, csütörtök. 'PRAGAI-MaG^ARHIUIíAE* SCküzgaidasádl Franciaország nem tartja kívánatosnak a Poincaré frankokban fölvett kölcsönnek Auriol-frankokban való visszafizetését Prága, októbeT 7. A francia frank devalvációjáról szó’ó első lairek után az egyes államokban kii ön­féle kiszámítások jelentek m-pg arról, hegy az egyes államok a devalváció folytán mennyit takarítanak meg a Franciaországnál lévő adósságaik fiz t se során. Ezek a remények késé túlzottak veitek,! mert a francia valutatörvény hatodik paragrafusé­nak végleges szövege a reménykedőket meglehető­sen lehűtött©. A kérdéses szakasz a következőket! mondja: — A frank uj megállapítása nem alkalmazható 1 azokra a nemzetközi fizetésekre, amelyek a jelen ij törvény kihirdetését megelőzőleg frankban köt- 3 tettek ki. E nemzetközi fizetések szempontjából 3 a francia pénzegység ama francia valutaíörvény-l nek meglelelőleg lesz megállapítva, amely ér-l vényben volt a f zefés alánjául szolgáló kötele-1 zettség létesítése időpontjában. Ez a rendelkezés kétségtelenül nagy horderejűi és a francia jogban feltűnő ujités is, mert hiszen 5 tudjuk, bogy a Code Civil 1S95. §-a a valorizációt! egyenesen kizárja. A szfoáiust ez uj intézkedés törvényb-iktatásá-a! ny Iván az az óhaj indította, hogy a külföldi adó-í sok a devalvációból ne proíítáljának. Ez a szenátus vitájában kifejezésre is jutott és mint Drmont szenátor mondta, az intézkedésnek egyenesen ez a célja. Hivatkozott arra. bogy 1838 óla több mint három milliárdot vettek kölcsön külföldiek Fran­ciaországban és „nem volna kívánatos, hegy Aurici- frankokban fizessék vissza azt, amit Poiucaré- frankokban vettek kölcsön14. A francia valutatörvény előirásainak részletei nem egészen világosak. Kitűnik azonban az a szán­dék, hogy a devalvációt ki akarják kapcsolni a francia valutában történő nemzetközi fizetésekből, amennyiben ezek a fizetési kötelezettség: k a frank aranytartalmának uj szabályozása előtt jöttek létre. Annyi bizonyos, hogy Franciaország külföldi adósai nem nagy lelkese­déssel fogadják a valutatörvény eme intézke­dését. , A fentiekből megállapítható, hogy ha le akarjuk mérni a francia devalvációnak az adósokra nezve kedvező vagy kedvezőtlen hálását, tekintette; a francia törvény szövegezésére, a tartózkodás telje­sen megokolt. A kormány szigora fsiiézketiéselgSteg készül megakodáiyozni íz indskofaüan árdrágítást Tanácsadó lestüle'et létesítenek a belügyin misztérium, az országos és a járási hivatalok mellért Prága, október 7. A csehszlovák korona de­valvációjára vonatkozó tárgyalásokról szóló je­lentésekkel kapcsolatban megírta a PMH, hogy a kormány a devalvációs törvénnyel egyidejűleg rendeletet ad ki az indokolatlan árdrágítás meg­akadályozására. A Csehszlovák Sajtóiroda je­lentése szerint az indokolatlan árdrágítás elleni kormányrendelet lényegében a következő intéz­kedéseket fogja tartalmazni: Az első paragrafus előirja, hogy a politikai hatóságok és ezeknek a fölhívására a községek kötelesek őrködni afölött, hogy a szükséglet céljaira szolgáló dolgok és tényke­dések indokolatlanul ne drágittassanak. A szükséglet céljaira szolgáló dolgok (tárgyak) fogalma alatt olyan ingó dolgok értendők, ame­lyek közvetlenül vagy közvetve az emberi szük­ségletek kielégítésére szolgálnak, valamint a gazdasági és ipari termeléshez és más foglalko­zások folytatásához szükséges nyersanyagok, félkészitmények, gépek és eszközök. A második paragrafus előírása szerint azokat, akik a szükséglet céljaira szolgáló dolgokért és ténykedésekért a maguk részére indokolat­lanul magasabb árat kérnek, vagy másoknak indokolatlanul magasabb árat nyújtanak, köz­igazgatási kihágás miatt fogják megbüntetni. Hasonlóképen büntettetik az is. aki gyöngébb- minőségű áruért a maga számára jobbminőségü áru árát kéri, vagy másnak ilyen árat nyuit, avagy aki az olyan szükségleti célokra szolgáló dolgoknál, amelyeket tovább elidegeníteni szá­mit, tulfizeti az eladó által kívánt árat, vagy amennyiben az nem követel meghatározott árat, az eddig szokásos általános árat. Ennek a pa­ragrafusnak egy további bekezdése megtiltja a szükséglet céljaira szolgáló dolgok halmozását, továbbá ezen dolgok előállításá­nak és az ezekkel való kereskedésnek az ár­emelés szempontjából való megakadályozását. A hatodik bekezdés a lánckereskedelmet szabá­lyozza és kiterjed az áremelést célzó híresztelé­sekre is. Hasonlóképen bűntettednek azok is, akik az egyesületek, csoportosulások, vagy az érdek- védelmi önkormányzati szervek árdrágítás! ténykedéseiben részt vesznek. Indokolatlan árdrágításnak számit az olyan árdrágítás is, amely a csehszlovák korona uj szabályozásá­nak ürügye alatt történik. A hatóságok a tekintetben, hogy indokolatlan árdrágításról van szó, vagy sem, az illetékes or­szágos hivatalok által kiadandó, irányelvek alap­ján az összes körülmények figyelembevételével szabad mérlegeléssel döntenek. A hadiuzsora büntetésére vonatkozó 1919. évi 568. számú tör­vény 7., 9—11. paragrafusainak előírásai .nem vonatkoznak a jelen rendelet érvényességének idején elkövetett cselekedetekre. A harmadik paragrafus szerint a jelen rendelet áthágása az 1934. évi 109. számú törvény H. részének értelmében 50 ezer koronáig terjedhető pénzbírsággal, vagy hat hónapig terjedhető fogházzal, valamint az ipari jogosítvány elvesztésével büntethető. A pénzbírság behajthatatlanság esetén hat hó­napig terjedhető fogházra változtatható át. Ezek a büntetések egyidejűleg is kivethetők, abban az esetben azonban a szabadságvesztés és a pénz- büntetésről átváltoztatott pótbüntetés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A büntetendő cselekménnyel összefüggésben lévő dolgokat az állam javára elveszetteknek lehet nyilvánítani még abban az esetben is, ha a tettest büntető utón nem lehet üldözni, vagy elitélni. A negyedik paragrafus előirja, hogy az érdek- védelmi önkormányzatok ama szervei, amelyek közreműködtek az indokolatlan árdrágításban, vagy e rendelet értelmében más büntetendő cse­lekményt követtek el, a felügyeleti hatóság által megfosztatnak funkcióiktól, vagy föloszlattatnak. Ebben az esetben a felügyeleti hatóság közigaz­gatási biztost nevez ki és saját mérlegelése sze­rint állapítja meg azt az időt, hogy e szervek ren­des betöltése mikor fog megtörténni. Az ötödik paragrafus szerint a belügyminisztérium mellett a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, bányászati és közlekedési vállalatok megbizottaiból álló tíz, valamint a fogyasztói és alkalmazotti megbízottakból álló tíztagú tanácsadótestület fog működni. Az egyes csoportok megbízottait a kormány fogja kinevezni az illetékes minisztériumok elő­terjesztése alapján. A tanácsadótestületben a belügyminiszter, vagy annak helyettese elnököl. Hasonló tes­tületeket fognak létesíteni az L és II. fokú po­litikai hatóságok mellett. Az előbbieknél a ta­gokat az országos hivatal, az utóbbiaknál pe­dig a belügyminisztérium fogja kinevezni. Az országos hivatal mellett működő tanácsadó­testületben az országos elnök, vagy annak he­lyettese, a járási hivatal mellett működő testü­letben pediq a járási főnök, vagy annak helyet­tese elnököl. A testületekben való tagság tiszteletbeli és a tagok hatáskörét a belügyminiszter által az érdekelt minisztériumokkal való egyetértésben kiadandó ügyviteli rend fogja szabályozni. A rendelettervezet hatodik paragrafusa előirja, hogy a rendelet a kihirdetés napján lép életbe és egy évig marad érvényben. A kihirdetés nap­ján hatályát veszti az indokolatlan árdrágításra vonatkozó 1934. évi 27. számú, illetve az 1934. évi 180. számú és az 1935. évi 227. számú kor­mányrendelet. A rendeletet a belügyminiszter fogja végrehajtani az érdekelt minisztériumok­kal való egyetértésben. Szlovenszkó és Kárpátalja gazdasági megé énküése a vasú i forga.om tükrében Kassa, október 7. A kacsai vasutigaizgatőság tanáicsa ima délelőtt bántotta meg 28. üléséit Slá- vllk Jáinos mérnök, vasuiliigazgató elnöklete alatt. Az elnöklő igazgató jei’eintéat tett a kas­sai vasúit igazgatóság helyzetéiről, amelyből a keile tsffll'Ov’ens'zkói és kárpátaljai vasúti forga­lom további javuiliáeámiak íképe bontalkoziott ki. A vasutigazgatóság keirületé'bein január 1-tcil augusztus 31-ig 8.5 millió személyt szállítottak, azaz félnMillióval többet, mint az elmúlt év azo­nos szakában. A bevétel ennél a tételnél a múlté vi 46 millió­val szemben 50 mlilíiót tett ki. A szeméiyifoTigailoűn növekedése 6.5 6záizialék, a bevételek növekedése ipedig 9 százalék. A pogy- gyász- és gyoircáru'szákilhmáinyiok forgalma súly szerint 24, bevételi szerint pedig 25 századikkal emelkedett. A jellem1!és szerint a turétiaiforgalom fejlődésére nagy hatással voltak a vasúti ked­I vezmémyek. A kassai vasútigazgatóság a.z emlí­tett időszakban nyolc különívomatot indított, amelyen 4620 személy vebt részt. A teheráruforgalomban is rendszeres javulás észlelhető. Az év első nyolc hónapjában a vasutigazgató- ság terű leién a muilit év azonos szakában kimu­tatott 207 ezer darab tchorárucsomaggal szem­ben az idén 2í2 ezer darabot 6zálllto'titak. 9 Az emelkedés 12 százalék. | A faszáij.iliiáfí 18 ezar vágómmal növekedett. | Ugyancsak emelkedett a gabonafélék, a buir- Igoinya, valamint az ércszálli itiási forgalom, mely ] utóbb' 3000 vagonos emelkedést mutat. Az ámító- teherszállítás fejlődése is kedvező. Ez és ben 27 millió kiló árut szállítottak 6C0 ezar koronáért, míg a múlt évben 19 millió kilót 450 ezer koronáért. A vaemtigazgatáság területén igém élénk volt az éip'tkezési mozgalom. A vasúthálózatot 70 kilométer uj és 15 kilométer hozzáépített vaiv.it- vomaiLiail szaipomitotlák. Az 1036. évben 100 kilo­méter felülépitményit cserétek ki, imig a múlt évben csak 70 kilométert. Ebiben az éviben be­fejezték több pályaudvar építéséit és a jövő év­imé hasonlóan több pályaudvar emelését irá­nyozták elő. A gyümOicsp'at be’yzete Prága, október 7. Az almatermés a történelmi országrészekben igen kevés s csak némileg több, mint Kárpátalján. A csehországi piacot almával jelenleg Kárpátalja látja el.' Behozatalra leg­több Romániából kerül. Különösen erdélyi és besszarábiai almát hoznak be. Jugoszláviából alig kerül alma behozatalra. A drágább fajtájú almákat Ausztriából hozzák be. A szilvapiac, amelyet nagyobbára a belföldi termelők láttak el, már befejezéséhez közeledik Csemegeszőlő Kárpátaljáról, Jugoszláviából és Bulgáriából kerül a cseh- és morvaországia piacokra. A kár­pátaljai szőlő az idén igen kiváló minőségű. Körtében az idén belföldön nagy termés volt. A nyári fajok piaca már véget ért. A körtekivi­Í tel az utóbbi időben némileg megélénkült Né­metország, Svájc, Belgium és Franciaország fe­lé. Dánia a körtebevitelt fékezte. A diót jelenleg Romániából és Franciaországból szállítják be. Az olasz dióbehozatal igen öszezsugorodott. A szlovénszkói és a kárpátaljai dió csak október második felében kerül a cseh- és morvaországi piacra. (—) Szárnyasállomány. Az állami statisztikai i.hivatal most tette közzé a köztársaság szárnyas- jadományára vonatkozó adatokat. Az egész köz­társaságban 1P3S jul'us 1-én 23 025.303 fiatal szár­nyas, 16.831 476 tenyészs7árnvas, valamint 33.240 írvön.gvtyuk volt. Ebből Szlovenszkóra esik: 7.583.323 fiatal szárnyas, 2,965 300 tenyészszár- nyas és 4 686 gyöngytyuk. Kárpátalján a sta­tisztikai adatok s-erint . összesen 1.071.744 fiatal szárnyas. 449.688 tenyészezárnyas és 418 gyöngy- tyuk volt. (—) Szlovenszkói bankok áll agkimutalása szeptember 30-án ezer K6-ben. Cserháti Bank, Meceuzéif. Aktívák: készpénz és azoinml esedé­kes 'követelések 1855, váltó 4423, értékpapír 86, adósuk 9121, egyéb aktívák 467. Passzívák: részvénytőke 1500, tartalékalap 500, alapok 445, könyvbe tétek 13.123, folyószámlabebétek 178, egyéb passzívák 216, mérJegvégösszeg 15.963. — Mezőgazdasági Hiteilimtézet, KirályikéImec. Aktívák: készpóraz 1023, devizák 1.5, váltók 8857, értékpapírok 82, adósok 2296, egyéb ak­tívák 488. Passzívák: részvénytőke 300, tarta­lékalap 524, könyvbebétek 5760, hitelezőik 987, egyéb passzívák 180, mérlegvégösszeg 7753. (—) A Podkairpatská Banka mérlege. Mint jelentette a PMH, Kárpátalja pénzügyi életében nagy koncentrációs mozgalom van készülőben. A Podbarpatskiá Banka a Csehszlovák Légió­ba, nk anyagi segítségével alaptőkéjét 3 miiilliió koronáról 5.1 millió koronáira emeli fel és egy­úttal több vidéki pénz iraté zetet olvaszt magába. A Podkairpatsíkiá Bamba most tette közzé mullt évi mérlegét, amely 3 millió koronás alaptőke mellett mindössze 23.653 korona nyereséggel zárult. Az eredmény csak azáltal kedvezőbb, mert a múlt évről van 63.414 koronás nyereség- áthozat, úgyhogy a nyereség összesen 87 067 korona. A bank könyvhetét jel 19.14 m'f.Jió ko­ronát tesznek 'ki. A váltótárca 1.76 millió Ke, mindamellett a viesaleszáimitolási obligó 6.15 millió korona. A gazdasági kissníant bukaresti tcnicskezcsáitak programja Prága, október 7. A gazdasági kisantant leg­közelebbi tanácskozásán, amelyet bizottságok­ban már részletekben előkészítettek, Bukarest­ben a következő ügyek fognak szerepelni. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok, a vegyes ke­reskedelmi bizottság jelentésének letárgyalása. Középeurópa államai gazdasági együttműködé­sének megvitatása. Ezenkívül le fogják tárgyalni a kisantantállamok kereskedelmi kamaráinak ülését előkészítő bizottság jelentését, valamint a kisantantállamok közös kiállításainak kérdését és a kiállításokon való kölcsönös részvételt. Amint a munkaprogramból megállapítható, a gazdasági kisantant bukaresti tanácskozásain Hodza Milán miniszterelnöknek a Dunameden- ce gazdasági megszervezésére vonatkozó tervé­vel fognak foglalkozni. A bukaresti tárgyalások­nak lesz a föladata megteremteni az elgondolás praktikus alapjait. Beavatott helyről származó értesülések szerint Románia részéről a gazda­sági együttműködésre vonatkozólag igen érdekes javaslatot fognak tenni. Úgy hírlik, hogy a ro­mán bizottság memorandumot terjeszt efő, mely­ben javasolni fogja a vámrezsim megváltoztatá­sát a kisantantállamok között s állítólag a ja­vaslat más szomszédos államokra is fog vonat­kozni. A bukaresti konferencián vizsgálat tár­gyává fogják tenni a regionális záradék alkal­mazhatóságának lehetőségét. (—) Magyar szakmunka a kliringekről. Buda­pestről jelentik: Dr. Szászy István miniszteri osztálytanácsos, egyetemi m.-tanár tollából „Kli- ring és fizetési egyezmények a nemzetközi fize­tési forgalomban11 cim alatt nagyjelentőségű mun­ka jelent meg. A szerző e könyvében a kliring- és fizetési egyezmények egész jogi és gazdasági elméletét dolgozta fel. (—) A kárpátaljai vasútvonal kiépítése. Már a magyar kormány elhatározta az Eperjes— Huszit közötti vasútvonal kiépítéséit, a terv ke­resztülvitelét azonban a háború kitörése meg­akadályozta. Mivel ez a vasútvonal nagy jelen­tőséggel bír Sáros számára is, az érdekelt kö­rök emlékiratban kérték ennek a vasútvonal­nak a kiépítését s száanitá'sofcat csatoltak az emlékirathoz, melyek szerint a vasútvonal ren­tábilis lenne. Az ügyet a vasutügyi ra'ni&zté- uinmiban már áttanulmányozták s valószínűnek látszik, hogy rövidesen minisztertanács elé ke­rül. Az emlékiratban egyúttal kérik, hogy Ta- racköiz és Teuebesifejérpatak között is építsenek mellékvonalat. (—) A gyapjuipar a devizarezsim megszünte­téséért, A gyapjuiparosok egyesülete a napok­ban tartott plenáris ülésén foglalkozott a deval­váció által előállott helyzettel. Tekintettel arra, hogy a gyártást Csehszovákiában a deviza- kontingentálás fékezi és drágítja, az egyesület memorandumban fogja kérni, hogy a gyapjút azonnal vegyék ki a devizaeljárás alól. Továb­bá kérni fogják a kormánytól, hogy a kötött de­viza- és kliringgazdálkodási rendszert küszöböl­je ki, (—) Az idd dohánytermés. A dohány idd vetésterülete az egész köztársaságban 177 hek­tárral kevesebbet, összesen 9780 hektárt tett ki. Minthogy egy hektárról 22 mázsa dohány vár­ható, az idei dohánytermést 180.000 mázsára becsülik. (—) Jugoszlávia nem devalvál. A líra de­valválását a belgrádi félhivatalos „Vreme“ Jugoszláviáira nézve nagyfontosságunak talál­ja s a lap azt Írja, hogy aimennyiibem Magyar- ország és Ausztria is hasonló lépéseket ten­ne, úgy Jugoszláviának is mérlegelnie kelle­ne a devalváció Lehetőségét. Ezzel kapcsolat­ban az Avala jelentése szerint a pénzügymi­niszter a Jugoszláv Nemzeti Bankkal való egyetértésiben úgy döntött, hogy a dinár ér­téke továbbra is azonos marad. (—) Románia nem változtat valutapoliti­káján. Bukarestből jelentik: A tegnapi mi­nisztertanács valutaügyi tárgyalásokat folyta­tott. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy Románia tovább akar haladni pénzügyi s va­lutapolitikájának eddigi utján. CORONA GÉPÉVEL A legrégibb amerikai gyér hordorbafÓ Írógép*. GIB1JSN& Co„ Prag II., § éjténská32. Kérem, küldjön címemre CORONA érjegyzéket Név _________________;..................................., Ci m ___ ___ Magyar háziasszonyok lapja ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom