Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-30 / 248. (4097.) szám
1936 október 30, péntek. ^rkgapMagVarhi ulap 3 A kisantant és Magyarország viszonyát elemezte Szfflllő Géza a külügyi bizottságban A képviselőhöz külügyi bizottsága megkezdte a külügyminiszter expozéjának vitáját Prága, október 29. A képviselőház külügyi bizottsága ma összeült a külügyminiszteri expo zó megvitatására. A vita első szónoka dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, — Elsőben rámutatok arra, ami nincs benne az expozéban. Nincs abban szó a modus vivendiről és a kormánynak a Vatikánnal szemben való politikájáról. A miniszteri expozé semmit sem mond arról, hogy a kisantant államai egymás iránt minő kötelezettségeket vállalnak és arról sem, hogy Jugoszlávia és Románia minő viszonyban vannak a köztársasággal a szovjettel létesített szerződés tekintetében. Arról sem szól semmit a külügyi expozé, hogy minő a viszonya a köztársaságnak Angliával. Maga a miniszterelnök ur szószerint beismerte azt, amit mi mindig hangoztattunk, hogy a kisantant mai struktúrájában nem egyéb, mint egy politikai szövetség, melyet nem tart össze semmi más, csak az, hogy Magyarországgal szemben biztosítani akarják a mai helyzetet. Ámde kétségtelen az, hogy a volt monarchia szétdara- bolása után keletkezett uj államok és a Duna mellett lévő régi államok geográfiai helyzete, népességének száma és gazdasági szükségletei azt mutatják, hogy ezek az államok egymásra vannak utalva. Ezek az egyes államok önmagukban nem elég erősek arra, hogy akár autarkiát rendszeresítsenek, akár szövetségekkel meg tudják teremteni a maguk prosperitását. Ezeknek tehát meg kell egymást érteniök. A miniszterelnök ur azonban megfeledkezik arról, hogy a gazdasági alapon való megegyezés első feltétele a politikai légkörnek enyhülése. — Mint a régi osztrák-magyar delegációnak egyik tagja, aki előadó is voltam, nehezen tudom elképzelni Magyarország gazdasági közeledését olyan csoporthoz, melynek tagjai egymással oly céllal kötöttek katonai konvenciókat, hogy örök időkre guzsba- kössék Magyarországot. Miután azonban azt látom az általam állandóan figyelemmel kisért francia sajtóból, hogy igen tekintélyes francia tényezők már évek óta hangoztatják, hogy erkölcsi és lelki leszerelés nélkül lehetetlen a megbékülés Magyarország és a kisantant között, miután ugyanezt a gondolatot fejezi ki az angol közvélemény, nem adom fel a reményt, hogy a dunai kérdés megoldható lesz, ha a köztársaság revízió alá veszi eddigi politikáját. Leegyesült pártiunk parlamenti klubelnöke volt, aki szlovák nyelven elmondott beszédében erős bírálatban részesítette a kormány külügyi politikáját. A beszédet Krojfta külügyminiszter is végighallgatta. heteden azonban az a felfogás, hogy Magyar- ország és a kisantant ne mint egyenrangú felelt szerződjenek. és lehetetlen az is, hogy Magyarország hozzájárulhasson olyan szerződéshez, amelyben a másik a fél a maga végső harci vámjaival, gazdasági és politikai szerződésekkel Magyarországnak térdrekényszeritettségét akarja kiaknázni arra, hogy őt továbbra is gúzsban tartsa. Magyarország nélkül nem oldható meg a dunai kérdés és ha a papiroson való stratégia el is képzelheti azt, hogy Magyarországot kiéheztetés és elkülönítés utján partnerré tehetné, ez a papiroslogika csődöt fog mondani, mert nem veszi számba mint koeficienst a nemzeti lelket. Ahogy a nagyhatalmak nem vették számba az olasz-abesszin viszálynál és a szankciók alkalmazásánál, hogy mit jelent a nemzeti öntudat, éppen úgy megbukik ez a papiroslogika MaBudapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Jól tájékoztatott politikai körök szerint a római egyezmény államai külügyminisztereinek november 11-iki bécsi értekezlete után Darányi Kálmán miniszterelnök Rómába utazik, hogy bemutatkozó látogatást tegyen Mus- solininél. Ezt a hirt hivatalos körök még nem erősítették meg, de valószínű, hogy Darányi utazására november 13, és 20. között kerül sor. Darányi tárgyalásai az ellenzékkel Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök szerdán este kihallgyarország esetében, ha nem veszik számba a nemzeti öntudat jelentőségét. A kisantant és Olaszország — Hiánya a külügyi expozénak nem az objektivitás, mert el kell ismernem, hogy az egész expozét egy tudományos objektív cél felé való haladás jellemzi, de hiánya az, hogy minden bizonyíték nélkül indokolatlan optimizmusokat terjeszt. Erre itt nem akarok sok példát felhozni, csak egyetlenegy konkrétumot emelek ki. Az expozé azt mondja, hogy a jelek szerint Olaszország közeledni akar a kisantanthoz. Szorgos kutatásaim ellenére erre az olasz sajtóban sehol sem látok indiciumot. Nagyon kérem tehát a külügyminiszter urat, kegyeskedjék pontosan megjelölni, mily alapon állítja be előttünk így kiszínezve a kisantant és Olaszország közötti viszonyt. Még egyre vagyok bátor felhívni a külügyminiszter ur figyelmét. Egy régi latin közmondás tanít arra, hogy „dara pacta boni amici". A diplomácia nyelvéből nem tűnik ki egészen az, mit jelentsen az, hogy Csehszlovákia csak csehszlovák politikát követhet. Jelenti-e ez ugyanazt, amit Belgium mondott, mikor kinyilatkoztatta, hogy Belgium csak belga politikát követ, ami identikus volt bizonyos kötelezettségek egyoldalú felmondásával. A külügyminiszter urnák ez a megállapítása jelenti-e a francia és orosz szövetség meglazulását, vagy azt jelenti-e, hogy tűzön-vizen keresztül minden más érdeket számon kívül hagyva biztos szövetségese Csehszlovákia Franciaországnak és Szovjetoroszországnak. Svetlik kanonok helyesli a szovjettel való szóvetséget Dr. Szüllő Géza után Svétlik kanonok cseh néppárti képviselő szólalt fel. Azt mondotta, hogy a nemzetközi nyugtalanságot a diktátort államok fegyverkezése idézte elő s a helyzetet csak súlyosbította az olasz gyarmati háború, fokozta a spanyol polgárháború. A benemavatko- zási harc és a belga király beszéde még jobban indulatba hozta a nemzetközi nyilvánosságot. A spanyolországi események s ezeknek Európára gyakorolt hatása Németországot nagy szovjetellenes kampányra indította. Németországinak harci riadója a bolsevizmus ellen össze van kapcsolva Csehszlovákia, ellen irányuló kampánnyal, amennyiben azzal gyanúsítják, hogy az orosz kommunizmus kapuja, A mi külpolitikánk nem lehet sem jobb, sem bal, nem nézheti az államformát és rezsimet, hanem ellenkezőleg, szövetségeseinket mindenütt keresnünk kell, ideológiájukra való figyelem nélkül, ha az összes alapcélban meg tudunk velük egyezni, ami pedig nem más, mint a csehszlovák közíá- saság önállóságának és függetlenségének fönntartása és az európai béke megőrzése. Franciaország, a kisantant és Szovjetoroszor- szág békét akar és szövetkezik az esetleges támadó ellen. Kiilipoliitiikámk adapbéitielte, hogy Olasz- és Németország nélkül Középemépa viszonyai tartósain nem rendezhetők. Köztünk és Németország között ideológiai feszültség akkor állott be, amikor a hitleri mozgalom erős hatást gyakorolt a német kisebbségünkre is. Államunk világosságot akart s ezért törekedett a keleti Locarnóra, ami nem sikerült. Ha Németország nem akar bennünket megtámadni, úgy nyugodtan albatik és nem kell félnie szövetségeseinktől sem. Berlin el gatáson fogadta Peyer és Györki szociáldemokrata képviselőket, valamint Mónus szociáldemokrata pártfőtitkárt. A találkozás után Peyer kijelentette, hogy a legjoibb benyomásai vannak a miniszterelnökről1. Darányi mély szociális érzületről tett tanúságot és kijelentette előttük, hogy az a törekvése, hogy normális politikai atmoszférát teremtsen az országban. A szociáldemokrata törvényhozók után gróf Sigray Antal legitimista képviselőt fogadta a miniszterelnök. Közölte vele, hogy a pártközi értekezlet, amelyen fontos belpolitikai kérdéseket fognak megtárgyalni, már a legközelebb megkezdi tanácskozását. Szüllő Géza beszéde —. A republika külügyét eddig a külügymi niszter ur vezette, — kezdte a magyar szónok. — A külügyminiszteri változás egyik eredményét abban látom, hogy a külügyeket most hárman vezetik. Vezeti, külügyminiszter ur, vezeti a miniszterelnök ur és irányítja a köztársasági elnök ur. A demokrácia a vitatkozás szabadságából áll, ezt tanitják nekünk és ilyen szempontból a köztársaság külügyi politikája demokratikus alapon nyugszik, mert ennek irányitói bizonyos szempontból egymással vitatkoznak. A külügyminiszter külpolitikája — Ami magát a külügyminiszter ur expozéját illeti, ez reprezentálja a kroftai politikát. Ez ha- sonlit az álló órához. Az álló óra mutatója a napnak egy bizonyos szakában a helyes időt mutatja, de azért az óra mégis áll. A külügyminiszter ur órája megállott a nép- szövetségnek hiszen ő itt is és Genfben is hangsúlyozza, hogy az egész politikája a népszövetségi politikában van bealapozva. Az idő azonban múlik, akárhogyan okoskodunk, a népszövetség szankciós kérdésekben akkora léket kapott, hogy ezt a sebet reparádó nélkül ki nem állja, ami involválja azt, hogy a népszövetségi politikára ráhelyezett politika ma már nem időszerű. —■ A „külügyminiszteri külpolitika" szerint a köztársaság politikájának tengelye egyik oldalon Frandaországba, a másik olaalon pedig a szovjetbe van bekapcsolva, s ez a politika át van hatva attól a gondolattól, hogy a szovjet katonai hatalma és a francia katonai hatalom olyan bázis, amely minden körülmények között garandát nyújt az eddigi állapotok fönntartásár, amit annál inkább hisz a külügyminiszteri expozé, mert szerinte a kollektív biztonsági szerződések jó utón haladnak' s ezek kizárnak minden meglepetést. A mintz'erelnök külpolitikája — Ezzel az irányzattal szemben a „miniszterelnöki külpolitika" más képet mutat. Hodza miniszterelnök ur, akinek régi szerelme volt mindig a külügy, egészen más irányban jelöli meg a köztársaság külügyi politikájának az irányát. A miniszterelnök ur, az agrárpártban uralkodó két irány középutján menve, sem a szovjet, sem a franda szerződések, hanem a gazdasági konszolidáló és a szomszédokkal való megértés politikáját tekinti a követendő helyes iránynak, örömmel tölt el az, hogy a miniszterelnök ur kezdi helyeselni azt a politikát, amelyet én is bátor voltam sokszor hirdetni, hogy a respublika ne a távoli országokkal, de a szomszédaival keresse a megértést. Itt újból idézem az orosz közmondást, hogy „ha az ember békét akar, akkor ne a szomszédja szomszédjával, de a maga szomszédjával keresse a megértést". — A két különböző irány fölött ott lebeg az a politikai irányitó szellem, amely olyan nehéz időkben irányította biztos kézzel a köztársaság hajóját. Ez a köztársasági elnök ur keze, aki megnyilatkozásaiban és interjúkban európai füleknek és szemeknek kedves politikai kijelentéseket tesz, amelyekkel a két irány hibáit igyekszik jóvátenni. De mint régi parlamenti ember, át vagyok hatva annak a tudatától, hogy a demokrácia lényege nem szavakból áll. — Érdekes figyelni azt az ellentétet, amely a kormánypárti sajtóban ezeket a különböző nézőpontokat illusztrálja: A Venkov vezércikkei ellentétben állanak a Lidové Noviny fölfogásával és a cseh néppárt ujságdkkei sehogysem illenek bele ebbe a koncertbe. Mindenesetre nem az én föladatom az, hogy kijelöljem a respublika külügyi irányának útjait, mert ellenzéki hivatásom abban áll, hogy a külügyi politika vitelének módjait bíráljam. A kisantant és Magyarország November közepén utazik Mussolinihez Darányi Kálmán magyar miniszterelnök akarja szakítani nyugati Európát a keletitől és ennek egyik eszköze az amtibolseviki harci ridó. A haitolitizmujsiüiak a boJisevizmusIhaz vádló viszonyát ültetőén a szónok azit hirdeti, hogy a be- reszitény demoíknáeia az összes nemzetben kész az aintiiboilsievisita frontba diépmi, íme!y a ikoirurmi* :názm|us elten harcol, különösein iszoeiájlriis munkával és az összies dolgozó éndiekóben. Amely állaimban, fejtett szociális törvényiek vannak, ott nem fenyeget a boiseviiizmns veszélye. A spanyol eseményekben a szónok a tiszta semlegesség álláspontját (helyesli. A magyar külügyminiszter beszámolója a külügyi bizottságban Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A külügyi bizottságban Kánya Kálmán külügyminiszter ismertette az aktuális külpolitikai helyzetet. A külügyminiszter beszédében részletesen kitért a közelmúltban lefolyt budapesti külpolitikai tanácskozásokra is. Sztojadinovics Ankarában Ankara, október 29. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök szerdán a török fővárosba érkezett és megbeszélést folytatott Iszmet pasa, török miniszterelnökkel és Rusdi Arasz külügyminiszterrel. Később Kemal Atatürk államelnök két óra hosszat tárgyalt Sztojadinoviccsal. Ezen a megbeszélésen a török külügyminiszter is részt- vett. Két autószerencsétlenség a győri országúton Győr, október 29. A Budapest—győri országúton két súlyos autószerencsétleiség történt. — Szapáry László gróf kocsijával ki akart kerülni egy parasztszekeret előzni akaró kerékpárost. A kocsi megcsúszott a síkos utón s a kerékpárost az árokba lökte, majd nekirohant az egyik utszéli fának. A kocsi összetört, de Szapáry László sértetlen maradt. A kerékpáros is csak könnyebb sérüléseket szenvedett. — Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter kocsijával ugyancsak a győri országúton az árokba fordult. A meghatalmazott miniszteren kívül a kocsiban ült többek között Széchenyi Tasziló gróf is. Az autó teljesen összetört, de utasai csak kisebb sérüléseket szenvedtek, Száz tüntető diákot tsr'óztaltek le Varsóban Varsó, október 29. Röviden közöltük, hogy az itteni világkereskedelmi főiskolán kedden súlyos zavargások voltak. A rendőrök könnygázzal harcoltak a diákok ellen, fc Szerdán újból megkezdődtek az előadások, | de ismételt tüntetések tették lehetetlenné k az előadást a varsói egyetem több fakul'á- v sán. A déli órákban a főiskolások eltorla- f szólták az egyetemhez vezető utakat és így megakadályozták az épületben levő hallgatók eltávozását. Csak a rektor erélyes közbelépésére sikerült a nacionalista diákságot rábírni arra, hogy a további tüntetésektől elálljon. A szerdai kilengések miatt a rendőrség mintegy száz diákot letartóztatott, ezek nagyrészét a berendezések elpusztítása miatt fogják felelősségre vonni. Súlyos ítéletek a nagy- mihátyi árdrágítók ellen Kassa, október 29. (Kassai szerkesztőségünk ielefonjelentése). A nagyim ihályi járási hivataliban a rizs árának drágítása miatt több súlyos ítéletet hoztak. A Löíbli és fia aég tulajdonosát hatvannapi elzárásra és 20.000 korona pénzbüntetésre, Izsó Izidort negyven- napi elzárásra és 14.000 korona pénzbüntetésre, Berger Sámuelt, Sommer Mórt és Schlesinger Mórt fejőnk int husznapi elzárásra és 8000 korona pénzbüntetésre Ítélték. Felvágta kisfia hasát egy hirtelen megőrült dévényujSalusi asszony Pozsony, október 29. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefhn jelentése.) Borzalmas vérengzést vitt véghez ma egy hirtelen megőrült asszony Dévényujfalun. Klacskó Verőn, egy földműves 27 éves felesége, aki családjával a 489. szánva házban lakik, ma délben ebédkészités köziben hirteleni megörült, felkapott egy hatalmas konyhakést és azzal János nevű öthónapos gyermekének rohant. Az őrjöngő asszony egyetlen rántással fölhasitotta a szerencsétlen kisfiú hasát. A szomszédok ártalmatlanná tették a dübörgő asszonyt, akit később beszállítottak a ) i/.sonyi elmegyógyintézetbe. A gyermeket haldokló állapotban szállították a pozsonyi gyermekkórházba.
