Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-21 / 241. (4090.) szám
1936 október 21, szerda, ^^caiMa.<Aarh!rlap a 3 Német tétet a jövő évi költségvetési előirányzatban Csak a magyar kulturszttkségletről nem tesz említést a költségvetés A prágai német színház 2.7 milliós szubvenciója külön ki van tüntetve a költségvetésben Prága, október 20. A magyar kisebbségi színikul túra egyik legfájdalmasabb sérelme, hogy az állami költségvetés keretében biztosított rendes állami szubvenciókból soha nem kapott egy fillért sem. Ez az állapot annál feltűnőbb, mert ugyanakkor köztudomású volt, hogy például a prágai német színház minden esztendőben kapott az ál- iámtól jelentős anyagi támogatást. E Szubvenciót illetően most érdekes újítást látunk az 1937-es költségvetési előirányzatban. A költségvetések sorában ugyanis most először találkozunk olyan tétellel, amely föltünteti a kisebbségi kulturszervet, amelynek támogatását a tétel szolgálja. A jövő évi költségvetés iskolaügyi fejezetében ott szerepel a prágai német színház neve 2.7 millió koronás államsegéllyel. A német kisebbségnek a költségvetési javaslatba való bejutása természetesen nem történik disszonáns hangok nélkül. A cseh nemzeti egyesülés pártjának egyik lapja, a Národ háromhasábos fulmináns cikkben tiltakozik az uj gyakorlat ellen és egyebek közt azt állítja, hogy „mennél kevesebb az aktivista németek száma, annál több engedményt kapnak." A német kulturszükségleteket más helyütt is említi a költségvetés indokolása. A költségvetés iskolaügyi fejezete ugyanis diákjóléti intézményekre — főiskolai hallgatók lakására, menzákra, ruhasegélyekre — jóval nagyobb összeget irányoz elő, mint az 1936-os költségvetésben volt. Az indokolás szerint a nagyobb Szükséglet a főiskolai hallgatók és az állástalan intelligencia gyen. gébb szociális helyzete miatt s különösen a ruszinszkói és a németajkú főiskolásokra kell. Csak a magyarokról nem történik említés még az indokolásban sem. De nincs nyoma az indokolásban a magyarság által szüntelenül követelt ungvári, lévai és rozs- nyói magyar gimnázium, az egyetemi magyar tanszékek, a magyar színházak segélyszükségletének. A Szlovenszkói és Pod- karpatská Rusi Közművelődési Egyesület jogosult igényeinek sem. Párisban letartóztatták a francia parasztság vezérét A „zö!dingesek“ kormányellenes propagandája ■ Veszedelmes drágulás a francia fővárosban Paris, október 20. A párisi rendőrség hétfőn este kétszáz embert letartóztatott, nagyrészt az agrárpárt és az úgynevezett parasztifjuság tagjait, akik „zöldingesek" néven csoportosulnak és minden alkalommal hevesen támadják a kormányt. A parasztifjuság tegnap a fővárosban is tüntetéseket rendezett. A parasztok vezére, Dorgeres éjjel egy órakor megjelent a rendőrségen és híveinek szabadon,bocsátását követelte. Amikor a rendőrfőnök nem volt hajlandó fogadni őt, Dorgeles kijelentette, hogy mindaddig a rendőrségen marad, amíg a prefektus nem fogadja. Dorgeres-t követelőző viselkedése miatt letartóztatták. Az igazoltatott tüntetők nagy részét kedden reggel szabadlábra helyezték, de Dorgeres a rendőrség foglya maradt. FeítzSkik a tej és a kenyér ára Páris, október 20. A francia fővárosban nagy drágaság uralkodik. A tej a hét elején 10 centiimes-mal drágult és 1.40 frankba kerül. A pékek közölték, hogy a kenyér ára november elsejétől 10 centimes-mal emelkedik. Egy kiló kenyér tehát Párisban 2.30 frankba fog kerülni. A szenátus segélyt sürget az elemi csapások károsultjainak Füssy Kálmán szenátor Délsdovenszkö panaszait tárta föl a szenátus ülésén Október van és még késik a vetőmag „A gyorssegély legyen gyors segé2y“ Prága, október 20. A szenátus ma összeült, hogy a lobogók használatáról és a rendek és kitüntetések bevezetéséről szóló képviselőházi határozatokat még a hét végéig letárgyalja és a két törvényjavaslat még az állami ünnep előtt törvényerőre emelkedhessék. A nyomtatásban kiosztott javaslatok, interpellációk és válaszok között szerepel a kormányelnök válasza Hokky Károly szenátor interpellációjára a kisiparosok és kiskereskedők nagy ínségének mérséklése tárgyában, a kormányelnök válasza Hokky Károly interpellációjára az 1925—224. számú — telepítési — törvény végrehajtása tárgyában, a földművelésügyi miniszter válasza Hokky Károly interpellációjára a szőlőhegy tulajdonosok gyorssegélye tárgyában az uj szőlőfajok bevezetése érdekében. A kormány válasza dr. Turchányi Imre szenátor interpellációjára az állami nyugdíjasok külföldi utazásai miatt indított sérelmes eljárások beszüntetése tárgyában, a belügyminiszter válasza Hokky Károly interpellációjára a magyarországi művészek szlovenszkói szereplésének betiltása tárgyában. A délután negyedöt órakor megnyitott ülés számos ellenzéki és kormánypárti szenátornak az elemi csapásokkal, szárazsággal, árvízkatasztrófával, jégesővel sújtott lakosok rendkívüli- segélyezése tárgyában benyújtott javaslatát, illetőleg a közgazdasági bizottság összefoglaló határozati javaslatát tárgyalta, hogy a kormány haladéktalanul részesítse rendkívüli segítségben az elemi károkkal sújtott polgárokat éspedig a mező gazdasági tanácsok rendelkezésére álló alapok eszközein túlmenően. A határozati javaslathoz pártunk részéről Füssy Kálmán kisgazda, szenátor szólalt föl. Beszédét a következőkben ismertetjük: Füssy szenátor beszéde — Előre is [bejelentem — mondotta a szenátor, — hogy a nemzetgazdasági és költséigve- tési [bizottságok indítványaihoz a magam részéről hozzájárulok, annál is inkább, mert o. mi pártunknak is van oly javaslata, hogy a kormányt a szenátus hívja fel egyes kárpátaljai és délszlovenszkói vidékek árvíz és jégkár, nemkülönben aszálysujtotta mezőgazdasági lakosságának kiadós és gyors segélyezésére. A gyorssegélyek legyenek valóban gyorsak! — Ennek kapcsán azonban szóvá kell tennem az elemi csapásokkal sújtottak segélyezése terén tapasztalt különi'éle rendellenesséi- geket. Aiz egyik az eljárás lassúsága. Hiszen a most tárgyalt javaslat is 1935, tehát a múlt év tavaszán előadódott károkra vonatkozik s a bizottságok jelentései ez év jiulius 2-án keltek. Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a régi közmondás, a bajbajutott embernek a gyors segítség nyomban adva többet használ, mint félév múlva a kétszer oly nagy segély. Ezért kell figyelmeztetnem a kormányt, hogy a jövőMunkáspárti győzelem a norvég választásokon Oszló, október 20. Norvégiában tegnap folytak le a storting választásai. Az éjfélig érkezett jelentések szerint a norvég munkáspárt a parlament 150 mandátumából 71-et szerzett meg, mig eddig 69 mandátuma volt. Az 1933-as választásoknál a munkáspárt 500.000, a konzervatív párt 250.000, a liberális párt 213.000, az agrárpárt 170.000 és a kommunista párt 22.000 szavazatot kapott. Lengyelország a fasiszta államok sorába lép RydZ’Smigly az uj diktátor ■ A „fentröl lefelé" vezetett állam Varsó, október 20. A lapok jelentése szerint Lengyelországban uj szervezetet akarnak létesíteni, amelynek feladata az, hogy a lengyel államot fasiszta módszer szerint átszervezze. Az uj lengyel kormányzási rendszert a vezér autoritására építik föl. A vezér Rydz-Smigly lesz. Az állam, vezetése a jövőben „fentröl lefelé" történik és nem „lentről1 felfelé", mint a parlamentáris államokban. A lengyel politikai módszer nem lesz szolgai utánzása a fasizmusnak vagy a hitlerizmuSnak, de alapvonalaiban hasonlít hozzá, A rendszer középpontjában az állam eszméje van, minden mást ennek az eszmének kel! alárendelni. Katonai szervezetre bízzák az uj államrend biztosítását s azt a szervezetet, amelyet e célból létesítenek, „mozgalmi biztonsági szolgálatnak" nevezik el. E katonai szervezet hasonlít az olasz milíciához és a német nemzeti szocialista rohamosztagok organizációjára. ben a gyorssegélyek legyenek valóban gyors sak, hogy a kiosztás a csapóst követő hét-bábom napon belül történjen meg. Segélyezés — pártállás szerint — A nyújtott segélyek kiosztásának módja kérdésében meg kell állapítani több hiba megtörténtét. így konkrét panaszok futottak be hozzám Bátorkeszi községből, ahol jelentős jégverés volt, hogy számos 100 százalékos kárt szenvedett gazda teljesen kimaradt a segélyezettek sorából, ellenben nemíöldmüves falubeliek segélyt kaptak a gazdák segélyezésére szánt összegből viharvert házaik rendbehozására, Semmi szin alatt sem ellenzem, hogy az iparos és más foglalkozású egyén háza javítására segélyt kapjon, amire egyébként törvényes alap is van, de hogy a gazdák terméskárának fédezésére szánt összeget fordítsák e célra, az semmi szin alatt sem helyeselhető. — Határozottan tiltakoznom kell az ellen, hogy számos községi jegyző a nyomort, a gazda ínségét még mindig lélckkufárkodás- ra használja fel és a segélyösszegeket az igénylők nemzetisége, vagy pláne pártállása szerint osztja ki. Elkésett velőmag — Az Idei szokatlanul meleg, de csapadéknélküli tavasz után rettenetes aszály pusztított és ma már köztudomású, hogy a szemes termés fajsulya olyan rossz, mint már régen nem volt. Igen sok járásban, sőt egész vidékeken pelyvát csépelt a gép és üres volt a mag. Vetőmagnak való sincsen. És itt jön az indokolt panaszom: Délszlovenszkón az őszi vetőmagnak már földben kellene lenni, de az aszálysujtotta községek lakosai máig is hiába várják a vetőmagot. Uraim, nem egy-két községről van szó. A Duna, Vág, Garam, Ipoly, Latorca, Bodrog folyók völgyének községei már nagyon türelmetlenül várják a segélyt. Annál is inkább érthető türelmetlenségük, mert e völgyekben lakókat az aszályon kívül számos árveszély is sújtotta, ami aztán nemcsak a szemes termést, hanem a takar- mánynemüeket is elpusztította. Lassú a vizszabályozás — Az éppCTi fölsorolt völgyek árvizsujtotta lakosainak van még egy másik panaszuk is: az árvizveszedelem tartós elhárításához szükséges vizszabályozási munkálatok nagyon lassan haladnak. Pedig ezt a kérdést is meg kell egyszer fogni alaposan. Az ármentesitő társaságok az állami és országos hozzájárulások nélkül tehetetlenek. Gyorsabb iramban kellene a munkákat végezni. j Mód volna rá most, amikor az államvédelmi kölcsönből különféle munkálatokat végeztetnek, ezzel a nehéz munkanélküliség enyhítése is elérhető volna. — Föl kell hívnom a kormány figyelmét az országos hivatalok mellett megszervezett kársegélyalapok elégtelenségére. Meg kell találni a módját, hogy a kársegélyalapok valóban komoly segélyezési tényezők és nem alamizsnaosztó intézmények legyenek, Adókedvezmény a károsultaknak — A pénzügyminiszter urnák az egyenes adókról szóló törvény novellájához kiadni készült végrehajtási rendeletben módja lesz megmutatni, hogy van megértése a gazdákkal, a földművesekkel szemben. Ezt olyképpen teheti meg, hogy magában a rendeletben megállapítja, hogy az elemi csapással sújtott, bizonyos százalékot meghaladó kárt szenvedett gazda a folyó adókra vonatkozólag egyszerű kárbejelentés alapján fizetési halasztást kap, ami pedig azt az adóévet illeti, melyben a káreset előfordult, az elszenvedett kár százalékának megfelelően elengedendő adótartozása is. Vagyis, ha egy kisgazda minden vetését, szénáját elvitte az árvíz és 95 százalékos kárt szenvedett 1936 nyárderekán, úgy az illető adója az 1936. évre ennek megfelelően szállítandó le. — Ezek előrebocsátásával csatlakozom ahhoz a felhíváshoz, hogy a kormány a benyújtott kezdeményező szenátori javaslatok értelmében haladéktalanul nyújtson gyors segélyeket az elemi károkkal sújtott községek lakosainak. Füssy Kálmán után még Mikulicek kommunista is fölszólalt, majd a szenátus a határozati javaslatot nagy többséggel elfogadta. A szenátus legközelebb október 21-én, szerdán 9 órakor tart ülést. Uj angol botóaucfs csodares&iifSsápsli London, október 20. Az egyik legnagyobb angol repülőgépgyár, amely megbízást kapott hadirepülőgépek szállítására, még e héten számos uj bombavetet szállít a kormánynak. Az uj repülőgépek a legtökéletesebbek lesznek a maguk nemében. Mindegyiknek legénysége négy emberből fog állni, akciórádiusa pedig ezer mérföld lesz. A gépeket két, egyenként 480 lóerős motorral szerelik föl és fénysző ó' ke1, ■' melyek lehetővé tesHk. hoqv a qépek cjj:l is leszállhassanak.
