Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-21 / 241. (4090.) szám

,pra:gai-A\ag^ar-hiuTíAI> 1936 október 21, szerda. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA.) lyén. Hitler nem az az ember, aki terveit előre elárulja s ámbár bőbeszédű szónok, tud hallgatni s szeret meglepetésekkel dol­gozni. Mussolini sem köti a párisi újságírók orrára szándékait s igy a világlapok a leg- kétségbeesettebb kapkodásra és ötletszerű találgatásokra vannak utalva, hogy a ber­lini összejövetellel kapcsolatban kiszolgál­hassák olvasóik nyugtalan érdeklődését. Talán az angol lapok járnak a legközelebb az igazsághoz, amikor higgadtan mosolyog­nak és — nem sok újat várnak Berlintől. Két évvel ezelőtt, 1934 júniusában, amikor a nemzetközi porondon még félszegen moz­gó Hitler rongyos gumiköpenyében megje­lent Velencében Mussolininél, a két diktá­tor találkozásából egy fasiszta világblokk megszületését várta a világ. S mi lett be­lőle? Váratlan német-olasz feszültség. Rö­viddel a találkozás után ötszázezer olas% katona vonult fel a brenneri határon, hogy megfenyegesse az osztrák kérdésbe túl mé­lyen benyúló nemzeti szocializmust. Az olasz-német találkozóból most sem lehet azt következtetni, hogy Ciano utazása a két hatalom szövetkezést készségének demon­stratív jele és fenyegető lépés, minden nép­front, minden béke és minden demokrácia ellen. Ellenkezőleg, az angol sajtó nézete szerint, az összejövetel semmi egyéb, mint kísérlet a két ha­talom ellentéteinek összeegyeztetésére, kölcsö­nös figyelmeztetés, magyarázatkérés és rábeszé­lés. Nem az előkészített megegyezés megpecsé­tel ése, nem a posteriori tett, hanem a priori pró­bálkozás, hátha a közvetlen tárgyalásokkal el­tüntethetők a bajok, amiket a rendes diplomácia nem tudott kiküszöbölni. A mai berlini konfe­rencia tehát ugyanaz, ami a két év előtti velen­cei volt: Németország és Olaszország jóindulatú kísérlete a megegyezésre, mert a két hasonló ma- gatartásu hatalom szívesen látná, ha közös front­ba tömörülhetne, de nem biztos, hogy ez a szán­dék le tudja győzni a meglévő komoly ellentéte­ket és ellenérdekeket. A német-angol-barátság nem akadálya többé a megegyezésnek. De Mus­solini sokkal óvatosabb, semhogy lekötné magát Németország mellett, pedig a birodalom ezt óhajtaná. Ha Róma nem tette meg az abesszin bonyodalmak legnehezebb napjaiban, ma még kevésbé teszi és nem szakit végleg Franciaor­szággal. Gazdaságilag sem hajlandó a német fel­fogást osztani, amit igazolt az, hogy Mussolini a németek várakozásával el’entétben nem a szilárd német márkához, hanem a nyugati hatal­mak devalvációs politikájához csatlakozott. Le­het, hogy Ciano missziójának külső célja az olasz impérium berlini elismertetése, de a ku­lisszák mögött bizonyára a dunai kérdés tisztá­zása lesz a legfontosabb s ezen a téren bírókra kel egymással a két felfogás. Nem lehet véletlen, hogy Ciano a tervezett olasz-osztrák-magyar konferencia előtt utazott Berlinbe, sőt lehetséges, hogy a bécsi értekezlet megtartása a berlini eredménytől függ. Minél közelebb kerül Németország és Olaszország a világpolitikában, annál szükségesebb, hogy a két állam tisztázza középeurópai szerepét és igye­kezzék érdekeit itt közös nevezőre hozni. A leg­újabb világfejlődés azt az álláspontot mozdítja elő, hogy a nyugati nagyhatalmaknak nincs sok keresni valójuk a Duna medencéjében, ahol még Franciaország szövetségesei között is bizonyos emancipációs mozgalom indult meg, amit Bel­gium magatartása még inkább megerősített. Ter­mészetes nagyhatalmi tényezőkért csak Német­ország és Olaszország léphet fel Középeurópá- ban, ők vannak a legközelebb, nekik vannak a legközvetlenebb érdekeik s gazdaságilag is azok, amelyek agrártermékek átvételénél lábra segít­hetik a dunai közgazdaságot. Középeurópa ön­állósodni akar, de Középeurópa nem élhet meg a két nagyhatalmi szomszéd nélkül. Róma és Berlin érzi és tudja ezt, s látja, hogy megnyílnak lehetőségei a dunai térben. A kérdés most az, vájjon e lehetőségeket a két nagyhatalom együt­tesen használhatja-e ki, vagy egymás ellen. Si­kerül-e közös dunai platformjukat kiépíteni, vagy megindul a versengés Középeurópa meg­nyeréséért. Berlinben megpróbálják a megegye­zést, s az ottani eredménytől függ a novemberi bécsi tanácskozások iránya. Nem lehetetlen, hogy Róma és Berlin kihasználja a szovjettel kompromittált francia presztízs csökkenését Kö- zépeurópában s legalább átmenetileg megegye­zik, hogy elfoglalhassa a dunai térben azt a he­lyet, amely mindenképpen megilleti a két hatal­mat. Magyar-zsidó kisebbségi referátus lesz a kárpátaljai kormányzói hivatalban? A szenátus alkotmányjogi albizott­sága tárgyal a kormánnyal a közalka'mazottak f zeiésérő Prága, október 20. A szenátus alkotmány- jogi bizottsága ma foglalkozott az 1004. de­cemberi polgári perrendi, végrehajtási és pe­ren kívüli eljárási novella hatályának uneg- lh0S3zaJl biLásót. — Majd Winter szenátor indít­ványára az alkotmányjogi bizottság öttagú al- bi/oll-'got vá a-ztott s ezt megbizta a 'kor­mánnyal való tárgyalásokkal a fizeléslevoná- tvok mielőbbi teljes megszüntetése tárgyában. Munkács, október 20. (Munkatársunk távirati jelentése.) Jelentettük röviden* hogy a koalíciós pártok kiküldöttjei szom­baton délután értekezletre gyűltek össze Hrabár Konstantin kormányzónál és érte­kezletükön tovább tárgyalták a kárpátaljai autonómia bevezetéséről szóló törvényter­vezetet. A vitát szombaton be is fejezték s a vita végén több kiegészitéssel1 elfogadták a törvénytervezetet. A kész szöveget októ­ber 26-án ünnepélyes keretek közt nyújtják át a kormányzónak s Hrabár kormányzó azonnal Prágába viszi a javaslatot és a mi­niszterein ököt kapadtálni fogja a módosítá­sok elfogadására. A módosított tervezet a kormányzói irodában egy magyar s egy- kárpátaljai közigazgatásra. A kormányzó jogkörébe tartozna az összes elemi és kö­zépiskolák tankönyveinek engedélyezése és pedig nemcsak a ru®zin nyelvű, hanem az összes többi tannyelvű iskolákban is. A kormányzói irodában egy magyar és egy­ben zsidó kisebbségi referátust állít be a tervezet. Az előadói állást a kettős szerep­re való tekintettel olyan személlyel kíván­ják betölteni, aki ugyan magyar nemzeti­ségű, de egyúttal — zsidó vallásu. E kér­dés kapcsán a vitában Bacsinszky agrár­párti szenátor szemrehányóan kifogásolja, Hogy a zsidók Kárpátalján többségükben magyaroknak és nem ruszinoknak vallják magukat. A fölszólalódra a zsidó kereske­dők delegátusa azt hangoztatta, hogy a zsi­dók ugyanoly mértékben ruszinok és agrár, pártiak is. Az ungvári tárgyalásoknak volt egy igen jellemző incidense is. Az agrárpárt ruszin nemzetiségű elnöke és cseh főtitkára a tár­gyalás napján délelőtt fölkereste a kor­mányzót és azt a javaslatát terjesztette elő, hogy a kormányzói tanács bevezetése he­lyett a Szojuz választó sok kiirását és a szojm megalakítását szorgalmazza. A délutáni ér­tekezleten kitűnt, hogy ebben a kérdésben heves ellentéteik uralkodnak az agrárpárt ruszinszkói tényezői között. Zajic képvise­lő, az agrárpárt cseh ajkú kiküldötte beje­lentette, hogy a pártelnök és a párífőtitkár bejelentése nem vehető tekintetbe, mert lé­pésük csak magánkezdeményezés volt, elő­terjesztésük a pártvezetőség előzetes elha­tározása és megkérdezése nélkül készült. Fordulat a jugoszláv belpolitikában? A kormány megegyezést keres a honátokkal és a magyar kisebbséggel? fi képvlse'fiházl elnök feltűnő beszéde • ■ • UibAl meg­engedték a magyar kö. művelőd esi egyesület mükedéset Belgrád, október 20. A szkuip&tiina uj palo­tójánaik. íeJ.ajvaitá©a aGkaiIimiávall Ceirice (képviselő- házi eilruöik hosszabb beszédet moraidiortJt, amely országézente imiagíLe'heitős feltűnést keltejét. Csirics ugyanis visszatérésre hívta fel a hor- vát képviselőket. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a horvát képviselőknek a parla­mentben történt meggyilkolásával beszeny- nyezték a jugoszláv parlamentarizmust. Fel­szólította a horvát képviselőket, hogy térje­nek vissza a parlamentbe, hogy igy egyetér­tőén rendezni lehessen a horvátok, szlovének és szerbek együttélésének fontos kérdését Poffit'lkad (körökben a képviselőházi dlnöknelk ezt a f'ei’Jhi'váeát úgy énteömezdlk, (hogy a kormány meg akar egyezni a horvátokkal. A parlament uj épületének íelavatásd ünnepe miég más fditüinésaeil is szolgál. Általános feltű­nésit kefjüett ugyanis, hogy a megnyitó ülésem sem Sztojadinowcs minisziterelmök, sem Körö­séé belügyminiszter, sem Spaho közlekedésügyi miniszter, sem a négemstatnács két tagja nem jelent' meg. Ezt azzal magyarázzák, hogy a távo’ímaradottak tüntetni akartak a szkup- sitina ellen, amelynek összetételével nincsenek megelégedve. Ezért már annak a lehetőségét is emlegetik, hegy rövidesen feloszlatják a szkupstinát és uj választásokat írnak ki. Sztojadkiovics kormánya különben a jugo­szláviai magyar k’sehhséggel h rendezni akarja a viszonyát. Ezt mutatja némileg az a körülmény is, hogy a napokban újból enge­délyezték a szabadkai és nagybecskereki ma­gyar közműveilődési egyesület működését, amelyet két évvel ezelőtt betiltottak. Hír szerint ezenkívül Belgrádiban ismét megnyit­ják az ugyancsak két évvel ezelőtt bezárt magyar tani!óképzőt Beavatott politikai körökben ugv tudják, hogy a magyar kisebbség viszonyainak ez a rendezése első kísérlet arra, hogy Jugoszlá­via és Magyarország között is megjavítsák a viszonyt és kjövotikiefzimétnye Jugoszlávia ama törnekvésé- mék, hogy Olaszoirazággad való viszonya is meg­javul jóm. Anglia folytatja a taráméi konferencia előkészítését Megértetett az olasz válaszisgyzék is - » spanyol semlegesség! b.zottság a iüvő hé.en összeül London, október 20. A külügyminiszté­riumban megerősítették, hogy a római an­gol nagykövet megkapta az olasz kormány válaszát a szeptember 18-i angol locarnói jegyzékre. A választ repülőgépen az angol fővárosba szállítják. Az olaszok állítólag rendkívül barátságos szellemben nyilatkoz­nak a locarnói tervekről, de egyejjre nem foglalnak döntően állást a tervezett konfe­renciához, ami természetes is, mert vala­mennyi kormány csak akkor nyilvánítja ki végérvényes álláspontját, ha megismeri a többi válaszjegyzék tartalmát. Az angol kormány a nehézségek ellenére folytatja a locarnói konferencia diplomáciai előkészí­tését. Most már csak Belgium válasza hiány­zik s ha ez is megérkezik, Anglia megte­heti >a további lépéseket a konferencia ösz- szehivására. Az orosz íeiyzék sorsa London, október 20. Az angol kormányt kellemetlenül érinti, hogy Olaszország, Né­metország és Portugália még mindig nem küldték el megjegyzéseiket arra a szovjet­jegyzékre, amely a semlegesség megsértésé­nek ügyében a londoni spanyol semleges- régi bizottságba érkezett. A válaszok a kö­zeljövőben megérkeznek s akkor Edén kül­ügyminiszter azonnal összehivatja a semle- gességi bizottságot, hogy megadhassa a vá­laszt a szovjet kifogásaira. Darányi a kormánypárt átszervezésére készttl Gimbös Gyula emlékének áldoott a magyar képviselőhöz Budrpest október 20. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység párt­ja hétfőn este értekezletet tartott. Az értekezle­ten Darányi Kálmán miniszterelnök vezetésiével megjelent a kormány valamennyi tagja. Letár­gyalták azokat a törvényjavaslatokat, amelyek­kel a kormány a közeljövőben a törvényhozást foglalkoztatni kívánja. A kormány tagjai öt uj törvényjavaslatot mutattak be. Ezek a követke­zők: a gazdatisztekre vonatkozó törvénytervezet, az ügyvédi rendtartásról szóló javaslat, a fővá­rosi törvény kiegészítése, a gyógyszerész-törvónv és az uj postatörvény. Ezenkívül Kómán Bálint kultuszminiszter a májusban megkötött német— magyar kulturális egyezmény becikkelyezéséről ezóló javaslatot mutatta be. A párt mlameny- nyihez hozzájárult. Darányi Kálmán miniszterelnök ezután beje­lentette, hogy a párt vezetőségének a lemondás folytán szük­ségessé vált ujjáalakitásával, továbbá a párt- vezetőség kiegészítésével a parlamenti bemu­tatkozás után fog foglalkozni a párt. Egyben arra kér'e az értekezletet, hogy amíg az uj párlvezetöségre vonatkozó javaslatot meg nem teszi, addig maradjon fenn az eddigi állapot. A miniszterelnök bejelentését a pártértekezlet egyhangúlag tudomásul vette. A kormánypárt hétfő esti értekezletével az egész magyar sajtó foglalkozik. Különösen kiemelik azt a körülményt, hogy az értekezlet nem foglalkozott a pártvezetőség újjáalakításának kérdésével, hanem e kérdés megoldását a kormány bemutatkozása utáni időpontra halasztotta el. Ezzel kapcsolatban az .,U] Nemzedék" azt Írja, hogy Darányi miniszterelnöknek azért nem sürgős a NÉP belső ügyeinek rendezése, mert a miniszterelnök teljes felhatalmazást ka­pott a politikai helyzet tisztázására. Ez a lap szerint azt jelenti, hogy ha a miniszterelnök a helyzetet nem tudná kívánsága szerint ren­dezni, akkor a nemzethez fordu.hat. Megnyílt a ma var parlament őszi ülésszaka Budapest, október 20. (Budapesti ezerkesz őeé­gtinik telefonjelentése.) Négyhavi parlamenti ez" net után kedden délután ült esszé újból a magjai kép- viselőtház, hogy a parlament őszi ülésszakának munkáját me.o'1*"-'1'-' ' z ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott. | > j Az ülést délután négy órakor Sztranyavszky ház- elnöik nyitotta meg. Az ülés elején felolvasta a törvényhozás uj ülésszakának megkezdéséről ók a Darányi-kormány kin evezéséről szóló kormányzói kéziratokat. Ezután kegyoletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Gömbös Gyula miniszterelnökről, s bejelentette, hogy Gömbös Gyula emlékének méltó megörökí­tésére később javaslatot tesz a képvlseiöházi.ak. A képviselők, akik ez alkalommal sötét ruhában jelentek meg, állva hallgatták végig a házeunök beszédét. Sztmnyavszky még a magyar politika e y másik nagy halottját, VVolfí Károlyt parentál a el kegyeletes szavakkal, majd a képvisdőház tízper­ces gyászdzüneiet taitott. Szünet utón a képvisel öház újítói megválasz­totta az eddigi a (elnököket és a háznagyot, miajd eihalározla, hogy ezentúl is négyórás üléseket fog tartani s az ülések délim tón négy órakor fognak kezdődni. Darányi Kálmán miniszterelnök a képvise­lőház szerda délutáni ülésén mondja el részletes programbeszédét. A felsőház is ina tartotta őszi ülésszaka-'uic első ülését. Itt a miniszterelnök csütörtökön ^Délelőtt ismerteti programiját. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom