Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-02 / 225. (4074.) szám

1936 október 2, péntek. t>ra:gai-7VSag^ai}-hírlap Hogyan látják a szakértők? Lunerné az orvosi és rendőrségi jegyzőkönyvek tükrében A bécsi asszonyrém elme zavarodottnak mondta a leányát, mert ellene vallott ■ Öngyilkossági kísérlet a rendőrségi fogdában? öécs, október 1. A szadista zongoragyá­rosné bünperének mai tárgyalásán az elnök bejelentette, hogy a bíróság újabb tanuk kihallgatását rendeli él. Többek között ki fogják hallgatni Grete Luner néhány is­kolatársnőjét is arra vonatkozóan, hogy a leány valóban abnormális viselkedésű és gondolkozásu volt-e. A védelemnek azt az indítványát, hogy a 'leányt pszihiáterrel vizsgáltassák meg, a bíróság elvetette, minthogy semmiféle törvényes alapja nincs a kívánság teljesítésének. A tegnapi tár­gyaláson ugyanis felolvasták Lunerné előtt leánya vallomását, amikor a bíróság a szerencsétlen cseléd- leány megkinzásárót szóló részeket ol­vasta, a vádlott lehorgasztotta fejét és magábagörnyedve ült bírái előtt. Később azonban visszanyerte régi harci kedvét s amikor a bíró megkérdezte, hogy mit tud leánya vallomása ellen vetni, a leg­határozottabb hangon kijelentette, hogy leánya nem épelméjű. Lunerné kijelentette, hogy leánya nem felelős azért, amit mond, mert nincs szel­lemi képességei birtokában, mindkét nagyatyja részéről súlyosan terhelt, állandóan víziói voltak és gyakran félre­beszélt. Számtalanszor behívta a tanító is az iskolába, mert a gyerek abnormálisán viselkedett.' Felkiáltott az órán a tanár előadása közben s azt állította, hogy egyik szomszédnője havat szórt a blúzába, már pedig a terem annyira túl volt fütve, hogy a hó elolvadt volna a leány kezében. Ké­sőbb ő is megfigyelte, hogy a leány foly­tonosan fantáziái. Lunerné vallomásával szemben Luner kijelenti, hogy l'eánya igazat mondott s hogy nem tud róla, hogy leánya abnor­mális lett volna. Elismeri azt is, hogy a leány igazat mondott akkor, amikor azt állította, hogy egyszer porolóval ő is meg­verte a szerencsétlen kis csélédleányf. Ez egy reggel volt, mielőtt elment hazulról, felesége parancsára kénytelen volt a cse­lédleányt megverni. Lunerné kijelenti, hogy ez azért történt, nehogy a leány azt gondolja, hogy egyedül ő az, aki tulszigo- ruan tartja. Elnök: Felesége azt állítja, hogy az ön nagy­apja terhelt volt. Luner: Kérem, az én nagyapám több, mint ki­lencven évet élt meg és utolsó napjáig dolgozott. Majd kijelenti, hogy feleségének szavajárása volt mindenkit megvádolni azzal, hogy nemi be­teg. Súlyosan terhelő orvosi szakvélemény Htífyei* idő vátlódé. Az egész országban esőzés lépett fel, a maga­sabb helyeken havazással. — Időjóslat: Észak­nyugat felől a felhőzet csökkenése, hűvösebb, a cseh hegyekben éjjeli faggyal. — fölépítik pragában az uj né­met EGYETEMET. A jövő évi költségvetés­be fölvették a prágai uj német egyetem építésé­nek előkészítő munkálataira előirányzott 450.000 koronás tételt. A pénzügyminiszter és a minisz­tertanács jóváhagyták az építkezés előmunkála­tainak költségeit és így rövidesen megkezdik a Moldva partján, a Hlávka-hid melletti parcellá­kon az uj német egyetem építését. Az építkezés költségei 35 millióra fognak rúgni. Az egyete­met 1942-ben fogják átadni rendeltetésének. — HOCK JÁNOST SZANATÓRIUMBA SZÁLLÍTOTTÁK, Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Hook Jánost szerdán be­szállították a Pajor-szanatóriumba. Hock az or­vosok megállapítása szerint sárgaságban szen­ved. Állapota nem súlyos, de állandó orvosi felügyeletre van szüksége. . — HALÁLOZÁS. Sebestyén Ferenc tekinté­lyes komáromi gazda hetvenéves korában el­hunyt. Sebestyén Ferenc 1906 óta a hires komá­romi diszbandérium kapitánya volt. Földi marad­ványait hétfőn temették el nagy részvét mellett a komáromi református temetőben. — A POZSONYI SzMKE A DORNKAPPELI magyar gyermekekért, felhívás a tár­sadalomhoz. Pozsony, szeptember végén. Ma­gyar testvéreink áldozatkészsége lehetővé tette a múlt tanévben, hogy a Pozsonytól 6 kilométer­nyire fekvő Dornkappeln-telep szegénysorén ma­gyar iekolásgyermekei magyar iskola hiján a po­zsonyi magyar iskolákat látogassák. Ez iskolaév kezdete sem hozta meg Dornkappelben a meg­ígért magyar iskolát. E telep magyar gyermekei megint csak a pozsonyi magyar iskolákat látogat­hatják s így újból csak magyar társadalmunknak kell magáévá tennie ezen gyermekek iskolázta­tásának ügyét. A magyar lelki is méretnék nem szabad szunnyadnia, amidőn arról van szó, hogy közei 100 magyar gyermeknek biztosítsuk a ma­gyar iskolába való járást Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő jármüvei, vasúttal avagy autóbusszal hozzuk be azokat a gyermekeket Po­zsonyba s ugyancsak ezen módon szállítjuk őket haza is. A SzMKE pozsonyi csoportja megint csak azzal a kéréssel fordul azokhoz, akik ki­sebbségi 8őrsük felelősségét átérzik s akiknek anyagi helyzetük azt meg is engedi, hogy tegyék magukévá e szegény gyermekek ügyét s csekély havi 10 korona biztosításával teremtsék meg le­hetőségét annak, hogy ez az iskolai év is boldog megelégedettséget váltson ‘ki sok szegény ma­gyar gyermekben s azok szegény szüleiben. Mind­azok, akik hajlandók havi 10 korona hozzájáru­lással egy szegénysorén magyar gyermeknek az anyanyelvén való iskoláztatását biztosítani, utal­ják át az esetleg több hónapra szóló összeget a 400311. számú póstatakarékpénztári befizető la­pon (Bratislavaer Allgemeine Bank A.-G. Bra- tislava) „Tallóczy Károly SzMKE“ jeligével. Pénzes utalványon való küldés esetén pedig1; Tallóczy Károly , bank hivatalnok, Bratislava- Pozsony, Mihály-ucca 3. címre. Tekintve, hogy az idei szállítási akciónk több mint 10.000 koronát igényel, minden legcsekélyebb önként felajánlott összeget hálás szívvel fogadunk. — A SzMKE po­zsonyi csoportja. — POZSONYBAN LE AKARJÁK SZÁLLÍT­TATNI A ZSEMLYE ÁRÁT. Pozsonyi szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Szombaton újabb an- kétot tartanak a pozsonyi városházán a drágaság ellen. Ez alkalommal a fehérsütemény árát akar­ják 20 fillérre leszállítani. Az ankéten résztvesz- nek az érdekelt körök, köztük a városi főjegyzői hivatal és a városi pékek érdekeltsége. Ezt az ankétot valószínűleg hasonló ankétok fogják kö­vetni, mert Valamennyi élelmiszer árát szeretnék leszállítani. A kereskedők ellentállásán azonban a kísérlet valószínűleg csődöt mond. — BÉLYEGKIÁLLITÁS KOMÁROMBAN. Tudósítónk jelenti: A komáromi bélyeggyűjtők nagyszabású bélyegkiállitást rendeznek október 3-tól 6-ig a kultúrpalota nagytermében. A kiállí­tásra több nagy bélyeggyűjtő nevezett be. A ki­állítás tiszta jövedelmét a Jókai-szoboralap ja­vára fordítják. — EREDMÉNYTELEN BETÖRÉS POZSONY­BAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Mára virradó éjjel ismeretlen tettesek be­törtek a Hayduk-uocai szlovák mezőgazdasági munkások pénztárának helyiségébe. A betörők a második emeleti pénztárterem ajtajánál megla­zították a téglákat és a támadt résen jutottak be a terembe. A pénztárszekrényen busz centiméteres nyilast fúrtak, de ugylátszik, valaki megzavarta munkájukban, mert a szekrényből semmit sem vittek el. A pénztárszekrényben nagy összeg volt letéve, mert abból akarták kifizetni a tisztvise­lőket. A rendőrség megindította a nyomozást. — HÓ ESETT A SZEPESI ÉS LIPTÓI HE­GYEKBEN. Lőcsei tnidósiitónik jeilémifci: Szep­tember végére nemcsak az egész itótriaaljai vi­dékem, die a szepesi és liptói hegyekben is hava­zott. A magasabb csúcsokat mindenütt hó ba­rátija,. 1 — ELBOCSÁTANAK KÉTSZÁZ VÁROSI IDÉNYMUNKÁST POZSONYBAN. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Pozsony város pénzügyi helyzete nem rózsás és ezért a város most úgy határozott, hogy 200 idénymunkást el­bocsát. A munkásokat egyelőre egyheti szabad­ságra küldik rendes fizetéssel s a szabadság után már nem veszik újra vissza őket. Természetesen ez az intézkedés a munkások körében nagy nyug­talanságot keltett, hiszen a tél küszöbén marad­nak kenyér nélkül. — VÉRES REGRUTABÁL KOROMPÁN. Lő­csei tmdóeltánlk jelenti: Ajz október 1-éin bevo­nuló katonai újoncok bnosutiámcmniilaitHágot írem- dezittek Koroimpám. A .mnlatiságom Neumann Jenő koromipaii Laitiailember hőbb legénnyel összevere­kedett. Verekedés közben ismer etilen Tettes vé- p&em szxuikáílitia a fiaitkliembemt. * Súlyosan terhelő Lunernére az orvosok vallo­mása. Dr. Eisler vallomásából kiderül, hogy a szerencsétlen leány holttestét irtózatos állapot­ban találták meg Luneréknél. Dr. Weisz, akit Augustin Anna betegségére vonatkozóan hall­gattak ki, kijelentette, hogy ő jóindulatú pemphi- gust konstatált, de ez a diagnózis sem .volt száz­százalékosan biztos, viszont az időközben el­hunyt dr. Schwarz jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a leányon a pemphigusnak nyomát sem TouIou.se, október 1. Már XI. Lajos idejében kisértetek jártak a Toulousetól másfél órányira eső Estignac-kastélyban és a kisértetek kitartottak e helyen mind a mai napig, — csak alaposan modernizá­lódtak. A kastély jelenlegi tulajdonosnője, Marie-Lyse d'Estignac, árverésre bocsátja a kastélyt. Aki kineveti a szellemeket A sors csúfolódásának látszik, hogy az utolsó várurnő teljesen romantikamentes életet folytat. Távol ősei kastélyától, Páris- ban nevelkedett és itt mérnöknő lett. Hu­szonötéves korában a villamossági iparban nyert alkalmazást az elragadó és erélyes fiatal hölgy és csakhamar bámulatraméltó eredményeket ért el. Ő tervezte egy észak­afrikai bányavállalat egész villamosberen­dezését, az ő felügyelete alatt készült egy hatalmas dinamó, amelyet a tengerentúli or­szágba szállítanak és ő rendezte be a vil­lanyvilágítást egy hatalmas óceánjárón, mi­közben hónapokon keresztül férfias kitar­tással és lendülettel dolgozott az egyik leg­nagyobb bresti hajógyárban. A fiatal hölgynek sejtelme sem volt arról, hogy ősei kivétel nélkül vakon hittek a szelle­mekben és azt sem tudta, hogy kísértetek járnak az ősi kastélyban. Csak nemrégiben, szülei halála után, mint a kísérteties kastély örökösnője, tudta meg a ház titkát a birtok intézőjétől és gyors elhatározással beköltözött az ősrégi épület­be, hogy tudományos szkepsissel figyelje meg a kisértetjárást, amelyben az intéző is vakon hitt. Jajgatnak a kísérhetek , Kicsit nyugtalankodva, de jókedvű ér­találta. Dr. Rieger és dr. Kéri is megerősítik ezt a szakvéleményt. Majd dr. Reuter olvasta föl szakvéleményét, amely a következő megdöbbentő szavakkal kez­dődik: Egy bizonyos, hogy a leány a nélkülözésekbe és kínzásokba pusz­tult bele. A csontig lesoványodott holttesten égési, ütési, zuzódási sebek voltak láthatók, amelyek különböző időből származtak. Általános mozgolódás támad a teremben, amikor az orvosszakértők csomagot tesznek a bíróság asztalára, amelyből előkerülnek Augustin Anna bőrének preparált részei: ütések és égetés nyo­mai láthatók. Lunerné is fölemelkedik a vádlot­tak padján és érdeklődéssel szemléli a bőrprepa­rátumot, de arcán a legkisebb izgalom jele sem látszik. Az orvosi véleményből kiderül, hogy a folytonos égetések idegileg is tönkretették a szerencsétlen gyermeket, az égésokozta fájdalmak ugyanis idegreakcióval járnak, amely a szívre hat. Egy ilyen súlyos fájdalom könnyen okozhatta a gyer­mek halálát, különösen tekintetbe véve azt, hogy a folytonos kínzásoktól és éheztetésektől a sze­rencsétlen teremtés képtelen volt a legkisebb el- lentállásra is. Lunerné a rendőrségen Az elnök a ma délelőtti tárgyaláson még föl­olvastatta a rendőrségi jegyzőkönyveket is, hogy ellenőrizzék Lunerné viselkedését a rendőrségi fogdában. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Lunerné még a rendőrségen is megpróbált mindenkit terrorizálni. Egy fölügyelőasszony vigyázott rá, akinek Lu­nerné később, amikor látta, hogy tehetetlen a rendőrség embereivel szemben, arról panaszko­dott, hogy megverték. Egyébként nem tudnak arról, hogy Lunerné öngyilkosságot kísérelt volna meg a fogdában, egyetlen egyszer találtak egy erősebb karco­lást az egyik ujján, ezt azonban maga okozta egy brilliánsgyürüvel, mire elvették tőle a gyűrűt. Kihallgatták Schneider Annát is, dr. Schnei- der feleségét. Dr. Schneider állítólag Lunerné jelenlétében megvizsgálta Annát és megállapítot­ta, hogy a gyermeknek súlyos bőrbetegsége van. Az asszony vallomása szerint ez a látogatás meg sem történt. Férje, aki a betegsegélyző főorvosa, 1929 óta nem is rendelt magánfelek részére. Lu­nerné kijelenti, hogy az orvos felesége téved, és kétizben is járt a férjénél: egyszer februárban, egyszer pedig júniusban. A tanú megmarad állí­tása mellett. Kisértetek — villamoserőre Hadat üzent ősei szellemének és qyözött a vár fiatal úrnőié Építésszel szövetkezett a mérnöknő és kiűzte a kísérteteket az ősi kastélyból ■ Miért keres uj gazdát a Toulouse melletti várkastély? ■■ deklődéssel figyeli éjszakánként a kastély szobáit és csodálkozva tapasztalja, hogy vafamennyi fal hangot ad különböző órákban és e hangok, amelyek a falak­A „megliatalitott“ várkastély A véletlen jóvoltából Marie-Lyse egyiz- ben a borpincét látogatta meg és csodál­kozással látta, hogy rengeteg borospalack hever érintetlenül a homokban. Látni lehet, hogy évszázadok óta senki sem nyúlt hoz­zájuk és még az ősi pókhálók is érintetle­nek rajtuk. Közben azt a felfedezést teszi, hogy egyes helyeken a mennyezet teljesen összeszoritotta az üvegeket, úgy hogy azokat megmozdítani sem lehet. Nyilvánvaló, hogy az üvegek elhelyezése idején szabadabb volt a tér a pincében és a mérnöknő csakhamar azzal a feltevéssel foglalkozik, hogy hátha folytonos süllyedés okozza a fa­lakból hallatszó kísérteties hangokat. A gondoltat egészen lenyűgözi, egy építési szakértőt hív meg a kastélyba, aki vé­gigkutatja az egész épületet és igazolja a feltevést. Évszázadok óta lefelé süllyed rendkívüli lassúsággal az egész épület, valósággal a saját pincéjébe merül a felső építmény. A szükséges munkálatokkal megakadályozzák a további falsüllyedést az egész építményt „megfiatalítják" és ezzel* elmúltak teljesen a kísérteties jelen­ségek. Uj kísértetek költöznek a házba Marie-Lyse d'Estignac azonban nem elégszik meg ennyivel. Nemhiába lelkes tű­ből hallatszanak, emberi jajgatáshoz ha­sonlatosak. Megtörténik, hogy kinyílnak a becsukott ablakok, viszont a le nem zárt ajtókat nem lehet kinyitni, képek, amelyek mélyen bevert szögeken függnek a falon, lezuhannak a földre* Az intéző jelenti, hogy ezeket a jelensége­ket már régóta ismerik, mert nemzedékek óta megismétlődtek. A kisértetek munkája ez, amelyben mindenki hisz, aki a kastély­ban és környékén lakik. Egyetlen módon lehet védekezni a kísértetek üzelmei ellen: jámborsággal és imádsággal. Az ősi króni­kák megerősítik az intéző előadását és vé­gül is a fiatal mémöknő maga is hinni kezd a szellemekben, mert megfogja a ház kísérteties levegője. dósa a modern technikának, az örökölt kastély ósdi falai közé felszereli a modern lakberendezési technika legérdekesebb vív­mányait. Az ősi kastély falai között sze­mély- és teherliftek és ételfelvonók járnak föl és alá. a kapuban modern kísértet lepi meg a belépőt: ha megnyomja a villamoscsengő gombját, a kémlelő lyukban megjelenik egy felirat: „Mit kiván?“ és egy nyíl mutat az oldalon levő telefonkagylóra. A kastély halijában villamosság által mozgatott cipőtisztító dör­zsöli le pillanatok alatt a látogató cipőjét, a szobákban nincs csengő, hanem csak fényjelző, villamos mosogató edények van­nak a konyhában, szivargyujtók a szalo­nokban, villamos masszirozó'kefék a fürdő­szobákban. Marie-Lyse d'Estignac végül még az ősrégi csodálatos könyvtárat is mo­dernizálta, villamos berendezés által moz­gathatóvá teszi valamennyi rekeszt, ame­lyek egyetlen gombnyomásra kiugranak és a függőleges síneken a földre bocsáthatók. A csodakastély elárverezése most csak azért történik, mert a tulajdonosnőnek sok pénzre van szüksége újabb technikai kísérleteihez. Évek óta dolgozik egy nagyszabású talál­mányon és állítólag ezt a nagyjelentőségű felfedezést fogja megvalósítani a kisértetcs kastély eladásából származó pénzösszeg se­gítségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom