Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-02 / 225. (4074.) szám
1936 október 2, péntek. t>ra:gai-7VSag^ai}-hírlap Hogyan látják a szakértők? Lunerné az orvosi és rendőrségi jegyzőkönyvek tükrében A bécsi asszonyrém elme zavarodottnak mondta a leányát, mert ellene vallott ■ Öngyilkossági kísérlet a rendőrségi fogdában? öécs, október 1. A szadista zongoragyárosné bünperének mai tárgyalásán az elnök bejelentette, hogy a bíróság újabb tanuk kihallgatását rendeli él. Többek között ki fogják hallgatni Grete Luner néhány iskolatársnőjét is arra vonatkozóan, hogy a leány valóban abnormális viselkedésű és gondolkozásu volt-e. A védelemnek azt az indítványát, hogy a 'leányt pszihiáterrel vizsgáltassák meg, a bíróság elvetette, minthogy semmiféle törvényes alapja nincs a kívánság teljesítésének. A tegnapi tárgyaláson ugyanis felolvasták Lunerné előtt leánya vallomását, amikor a bíróság a szerencsétlen cseléd- leány megkinzásárót szóló részeket olvasta, a vádlott lehorgasztotta fejét és magábagörnyedve ült bírái előtt. Később azonban visszanyerte régi harci kedvét s amikor a bíró megkérdezte, hogy mit tud leánya vallomása ellen vetni, a leghatározottabb hangon kijelentette, hogy leánya nem épelméjű. Lunerné kijelentette, hogy leánya nem felelős azért, amit mond, mert nincs szellemi képességei birtokában, mindkét nagyatyja részéről súlyosan terhelt, állandóan víziói voltak és gyakran félrebeszélt. Számtalanszor behívta a tanító is az iskolába, mert a gyerek abnormálisán viselkedett.' Felkiáltott az órán a tanár előadása közben s azt állította, hogy egyik szomszédnője havat szórt a blúzába, már pedig a terem annyira túl volt fütve, hogy a hó elolvadt volna a leány kezében. Később ő is megfigyelte, hogy a leány folytonosan fantáziái. Lunerné vallomásával szemben Luner kijelenti, hogy l'eánya igazat mondott s hogy nem tud róla, hogy leánya abnormális lett volna. Elismeri azt is, hogy a leány igazat mondott akkor, amikor azt állította, hogy egyszer porolóval ő is megverte a szerencsétlen kis csélédleányf. Ez egy reggel volt, mielőtt elment hazulról, felesége parancsára kénytelen volt a cselédleányt megverni. Lunerné kijelenti, hogy ez azért történt, nehogy a leány azt gondolja, hogy egyedül ő az, aki tulszigo- ruan tartja. Elnök: Felesége azt állítja, hogy az ön nagyapja terhelt volt. Luner: Kérem, az én nagyapám több, mint kilencven évet élt meg és utolsó napjáig dolgozott. Majd kijelenti, hogy feleségének szavajárása volt mindenkit megvádolni azzal, hogy nemi beteg. Súlyosan terhelő orvosi szakvélemény Htífyei* idő vátlódé. Az egész országban esőzés lépett fel, a magasabb helyeken havazással. — Időjóslat: Északnyugat felől a felhőzet csökkenése, hűvösebb, a cseh hegyekben éjjeli faggyal. — fölépítik pragában az uj német EGYETEMET. A jövő évi költségvetésbe fölvették a prágai uj német egyetem építésének előkészítő munkálataira előirányzott 450.000 koronás tételt. A pénzügyminiszter és a minisztertanács jóváhagyták az építkezés előmunkálatainak költségeit és így rövidesen megkezdik a Moldva partján, a Hlávka-hid melletti parcellákon az uj német egyetem építését. Az építkezés költségei 35 millióra fognak rúgni. Az egyetemet 1942-ben fogják átadni rendeltetésének. — HOCK JÁNOST SZANATÓRIUMBA SZÁLLÍTOTTÁK, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hook Jánost szerdán beszállították a Pajor-szanatóriumba. Hock az orvosok megállapítása szerint sárgaságban szenved. Állapota nem súlyos, de állandó orvosi felügyeletre van szüksége. . — HALÁLOZÁS. Sebestyén Ferenc tekintélyes komáromi gazda hetvenéves korában elhunyt. Sebestyén Ferenc 1906 óta a hires komáromi diszbandérium kapitánya volt. Földi maradványait hétfőn temették el nagy részvét mellett a komáromi református temetőben. — A POZSONYI SzMKE A DORNKAPPELI magyar gyermekekért, felhívás a társadalomhoz. Pozsony, szeptember végén. Magyar testvéreink áldozatkészsége lehetővé tette a múlt tanévben, hogy a Pozsonytól 6 kilométernyire fekvő Dornkappeln-telep szegénysorén magyar iekolásgyermekei magyar iskola hiján a pozsonyi magyar iskolákat látogassák. Ez iskolaév kezdete sem hozta meg Dornkappelben a megígért magyar iskolát. E telep magyar gyermekei megint csak a pozsonyi magyar iskolákat látogathatják s így újból csak magyar társadalmunknak kell magáévá tennie ezen gyermekek iskoláztatásának ügyét. A magyar lelki is méretnék nem szabad szunnyadnia, amidőn arról van szó, hogy közei 100 magyar gyermeknek biztosítsuk a magyar iskolába való járást Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő jármüvei, vasúttal avagy autóbusszal hozzuk be azokat a gyermekeket Pozsonyba s ugyancsak ezen módon szállítjuk őket haza is. A SzMKE pozsonyi csoportja megint csak azzal a kéréssel fordul azokhoz, akik kisebbségi 8őrsük felelősségét átérzik s akiknek anyagi helyzetük azt meg is engedi, hogy tegyék magukévá e szegény gyermekek ügyét s csekély havi 10 korona biztosításával teremtsék meg lehetőségét annak, hogy ez az iskolai év is boldog megelégedettséget váltson ‘ki sok szegény magyar gyermekben s azok szegény szüleiben. Mindazok, akik hajlandók havi 10 korona hozzájárulással egy szegénysorén magyar gyermeknek az anyanyelvén való iskoláztatását biztosítani, utalják át az esetleg több hónapra szóló összeget a 400311. számú póstatakarékpénztári befizető lapon (Bratislavaer Allgemeine Bank A.-G. Bra- tislava) „Tallóczy Károly SzMKE“ jeligével. Pénzes utalványon való küldés esetén pedig1; Tallóczy Károly , bank hivatalnok, Bratislava- Pozsony, Mihály-ucca 3. címre. Tekintve, hogy az idei szállítási akciónk több mint 10.000 koronát igényel, minden legcsekélyebb önként felajánlott összeget hálás szívvel fogadunk. — A SzMKE pozsonyi csoportja. — POZSONYBAN LE AKARJÁK SZÁLLÍTTATNI A ZSEMLYE ÁRÁT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szombaton újabb an- kétot tartanak a pozsonyi városházán a drágaság ellen. Ez alkalommal a fehérsütemény árát akarják 20 fillérre leszállítani. Az ankéten résztvesz- nek az érdekelt körök, köztük a városi főjegyzői hivatal és a városi pékek érdekeltsége. Ezt az ankétot valószínűleg hasonló ankétok fogják követni, mert Valamennyi élelmiszer árát szeretnék leszállítani. A kereskedők ellentállásán azonban a kísérlet valószínűleg csődöt mond. — BÉLYEGKIÁLLITÁS KOMÁROMBAN. Tudósítónk jelenti: A komáromi bélyeggyűjtők nagyszabású bélyegkiállitást rendeznek október 3-tól 6-ig a kultúrpalota nagytermében. A kiállításra több nagy bélyeggyűjtő nevezett be. A kiállítás tiszta jövedelmét a Jókai-szoboralap javára fordítják. — EREDMÉNYTELEN BETÖRÉS POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Mára virradó éjjel ismeretlen tettesek betörtek a Hayduk-uocai szlovák mezőgazdasági munkások pénztárának helyiségébe. A betörők a második emeleti pénztárterem ajtajánál meglazították a téglákat és a támadt résen jutottak be a terembe. A pénztárszekrényen busz centiméteres nyilast fúrtak, de ugylátszik, valaki megzavarta munkájukban, mert a szekrényből semmit sem vittek el. A pénztárszekrényben nagy összeg volt letéve, mert abból akarták kifizetni a tisztviselőket. A rendőrség megindította a nyomozást. — HÓ ESETT A SZEPESI ÉS LIPTÓI HEGYEKBEN. Lőcsei tnidósiitónik jeilémifci: Szeptember végére nemcsak az egész itótriaaljai vidékem, die a szepesi és liptói hegyekben is havazott. A magasabb csúcsokat mindenütt hó barátija,. 1 — ELBOCSÁTANAK KÉTSZÁZ VÁROSI IDÉNYMUNKÁST POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pozsony város pénzügyi helyzete nem rózsás és ezért a város most úgy határozott, hogy 200 idénymunkást elbocsát. A munkásokat egyelőre egyheti szabadságra küldik rendes fizetéssel s a szabadság után már nem veszik újra vissza őket. Természetesen ez az intézkedés a munkások körében nagy nyugtalanságot keltett, hiszen a tél küszöbén maradnak kenyér nélkül. — VÉRES REGRUTABÁL KOROMPÁN. Lőcsei tmdóeltánlk jelenti: Ajz október 1-éin bevonuló katonai újoncok bnosutiámcmniilaitHágot írem- dezittek Koroimpám. A .mnlatiságom Neumann Jenő koromipaii Laitiailember hőbb legénnyel összeverekedett. Verekedés közben ismer etilen Tettes vé- p&em szxuikáílitia a fiaitkliembemt. * Súlyosan terhelő Lunernére az orvosok vallomása. Dr. Eisler vallomásából kiderül, hogy a szerencsétlen leány holttestét irtózatos állapotban találták meg Luneréknél. Dr. Weisz, akit Augustin Anna betegségére vonatkozóan hallgattak ki, kijelentette, hogy ő jóindulatú pemphi- gust konstatált, de ez a diagnózis sem .volt százszázalékosan biztos, viszont az időközben elhunyt dr. Schwarz jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a leányon a pemphigusnak nyomát sem TouIou.se, október 1. Már XI. Lajos idejében kisértetek jártak a Toulousetól másfél órányira eső Estignac-kastélyban és a kisértetek kitartottak e helyen mind a mai napig, — csak alaposan modernizálódtak. A kastély jelenlegi tulajdonosnője, Marie-Lyse d'Estignac, árverésre bocsátja a kastélyt. Aki kineveti a szellemeket A sors csúfolódásának látszik, hogy az utolsó várurnő teljesen romantikamentes életet folytat. Távol ősei kastélyától, Páris- ban nevelkedett és itt mérnöknő lett. Huszonötéves korában a villamossági iparban nyert alkalmazást az elragadó és erélyes fiatal hölgy és csakhamar bámulatraméltó eredményeket ért el. Ő tervezte egy északafrikai bányavállalat egész villamosberendezését, az ő felügyelete alatt készült egy hatalmas dinamó, amelyet a tengerentúli országba szállítanak és ő rendezte be a villanyvilágítást egy hatalmas óceánjárón, miközben hónapokon keresztül férfias kitartással és lendülettel dolgozott az egyik legnagyobb bresti hajógyárban. A fiatal hölgynek sejtelme sem volt arról, hogy ősei kivétel nélkül vakon hittek a szellemekben és azt sem tudta, hogy kísértetek járnak az ősi kastélyban. Csak nemrégiben, szülei halála után, mint a kísérteties kastély örökösnője, tudta meg a ház titkát a birtok intézőjétől és gyors elhatározással beköltözött az ősrégi épületbe, hogy tudományos szkepsissel figyelje meg a kisértetjárást, amelyben az intéző is vakon hitt. Jajgatnak a kísérhetek , Kicsit nyugtalankodva, de jókedvű értalálta. Dr. Rieger és dr. Kéri is megerősítik ezt a szakvéleményt. Majd dr. Reuter olvasta föl szakvéleményét, amely a következő megdöbbentő szavakkal kezdődik: Egy bizonyos, hogy a leány a nélkülözésekbe és kínzásokba pusztult bele. A csontig lesoványodott holttesten égési, ütési, zuzódási sebek voltak láthatók, amelyek különböző időből származtak. Általános mozgolódás támad a teremben, amikor az orvosszakértők csomagot tesznek a bíróság asztalára, amelyből előkerülnek Augustin Anna bőrének preparált részei: ütések és égetés nyomai láthatók. Lunerné is fölemelkedik a vádlottak padján és érdeklődéssel szemléli a bőrpreparátumot, de arcán a legkisebb izgalom jele sem látszik. Az orvosi véleményből kiderül, hogy a folytonos égetések idegileg is tönkretették a szerencsétlen gyermeket, az égésokozta fájdalmak ugyanis idegreakcióval járnak, amely a szívre hat. Egy ilyen súlyos fájdalom könnyen okozhatta a gyermek halálát, különösen tekintetbe véve azt, hogy a folytonos kínzásoktól és éheztetésektől a szerencsétlen teremtés képtelen volt a legkisebb el- lentállásra is. Lunerné a rendőrségen Az elnök a ma délelőtti tárgyaláson még fölolvastatta a rendőrségi jegyzőkönyveket is, hogy ellenőrizzék Lunerné viselkedését a rendőrségi fogdában. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Lunerné még a rendőrségen is megpróbált mindenkit terrorizálni. Egy fölügyelőasszony vigyázott rá, akinek Lunerné később, amikor látta, hogy tehetetlen a rendőrség embereivel szemben, arról panaszkodott, hogy megverték. Egyébként nem tudnak arról, hogy Lunerné öngyilkosságot kísérelt volna meg a fogdában, egyetlen egyszer találtak egy erősebb karcolást az egyik ujján, ezt azonban maga okozta egy brilliánsgyürüvel, mire elvették tőle a gyűrűt. Kihallgatták Schneider Annát is, dr. Schnei- der feleségét. Dr. Schneider állítólag Lunerné jelenlétében megvizsgálta Annát és megállapította, hogy a gyermeknek súlyos bőrbetegsége van. Az asszony vallomása szerint ez a látogatás meg sem történt. Férje, aki a betegsegélyző főorvosa, 1929 óta nem is rendelt magánfelek részére. Lunerné kijelenti, hogy az orvos felesége téved, és kétizben is járt a férjénél: egyszer februárban, egyszer pedig júniusban. A tanú megmarad állítása mellett. Kisértetek — villamoserőre Hadat üzent ősei szellemének és qyözött a vár fiatal úrnőié Építésszel szövetkezett a mérnöknő és kiűzte a kísérteteket az ősi kastélyból ■ Miért keres uj gazdát a Toulouse melletti várkastély? ■■ deklődéssel figyeli éjszakánként a kastély szobáit és csodálkozva tapasztalja, hogy vafamennyi fal hangot ad különböző órákban és e hangok, amelyek a falakA „megliatalitott“ várkastély A véletlen jóvoltából Marie-Lyse egyiz- ben a borpincét látogatta meg és csodálkozással látta, hogy rengeteg borospalack hever érintetlenül a homokban. Látni lehet, hogy évszázadok óta senki sem nyúlt hozzájuk és még az ősi pókhálók is érintetlenek rajtuk. Közben azt a felfedezést teszi, hogy egyes helyeken a mennyezet teljesen összeszoritotta az üvegeket, úgy hogy azokat megmozdítani sem lehet. Nyilvánvaló, hogy az üvegek elhelyezése idején szabadabb volt a tér a pincében és a mérnöknő csakhamar azzal a feltevéssel foglalkozik, hogy hátha folytonos süllyedés okozza a falakból hallatszó kísérteties hangokat. A gondoltat egészen lenyűgözi, egy építési szakértőt hív meg a kastélyba, aki végigkutatja az egész épületet és igazolja a feltevést. Évszázadok óta lefelé süllyed rendkívüli lassúsággal az egész épület, valósággal a saját pincéjébe merül a felső építmény. A szükséges munkálatokkal megakadályozzák a további falsüllyedést az egész építményt „megfiatalítják" és ezzel* elmúltak teljesen a kísérteties jelenségek. Uj kísértetek költöznek a házba Marie-Lyse d'Estignac azonban nem elégszik meg ennyivel. Nemhiába lelkes tűből hallatszanak, emberi jajgatáshoz hasonlatosak. Megtörténik, hogy kinyílnak a becsukott ablakok, viszont a le nem zárt ajtókat nem lehet kinyitni, képek, amelyek mélyen bevert szögeken függnek a falon, lezuhannak a földre* Az intéző jelenti, hogy ezeket a jelenségeket már régóta ismerik, mert nemzedékek óta megismétlődtek. A kisértetek munkája ez, amelyben mindenki hisz, aki a kastélyban és környékén lakik. Egyetlen módon lehet védekezni a kísértetek üzelmei ellen: jámborsággal és imádsággal. Az ősi krónikák megerősítik az intéző előadását és végül is a fiatal mémöknő maga is hinni kezd a szellemekben, mert megfogja a ház kísérteties levegője. dósa a modern technikának, az örökölt kastély ósdi falai közé felszereli a modern lakberendezési technika legérdekesebb vívmányait. Az ősi kastély falai között személy- és teherliftek és ételfelvonók járnak föl és alá. a kapuban modern kísértet lepi meg a belépőt: ha megnyomja a villamoscsengő gombját, a kémlelő lyukban megjelenik egy felirat: „Mit kiván?“ és egy nyíl mutat az oldalon levő telefonkagylóra. A kastély halijában villamosság által mozgatott cipőtisztító dörzsöli le pillanatok alatt a látogató cipőjét, a szobákban nincs csengő, hanem csak fényjelző, villamos mosogató edények vannak a konyhában, szivargyujtók a szalonokban, villamos masszirozó'kefék a fürdőszobákban. Marie-Lyse d'Estignac végül még az ősrégi csodálatos könyvtárat is modernizálta, villamos berendezés által mozgathatóvá teszi valamennyi rekeszt, amelyek egyetlen gombnyomásra kiugranak és a függőleges síneken a földre bocsáthatók. A csodakastély elárverezése most csak azért történik, mert a tulajdonosnőnek sok pénzre van szüksége újabb technikai kísérleteihez. Évek óta dolgozik egy nagyszabású találmányon és állítólag ezt a nagyjelentőségű felfedezést fogja megvalósítani a kisértetcs kastély eladásából származó pénzösszeg segítségével.