Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-11 / 233. (4082.) szám
14 _______TRXCAfrMAG^EARHlRLM* a 19 36 (Mer 11, v*afcm*p- 1 KÖZGAZDASÁG £ Mf@icvsnmillió koronával drágult meg a külföldre irányuló szállítás Prága, október-10. A csehszlovák korona devalvációja nemcsak a nyersanyagbehozatalt drágítja meg, de a külföldre történő fizetések mérlegének tételeit is. Nevezetesen a behozatalnál és a kivitelnél igen lényeges tétel a szállítási dij, amennyiben annak fizetése idegen valutában történik, különösen azok felé az államok felé, amelyek a csehszlovák koronával egyidejűleg nem devalváltak. Beavatott körökből nyert értesülésünk szerint a devalváció következtében a külföldre irányuló szállításoknál, valamint a külföldről a Csehszlovákiába irányuló szállításoknál a devalváció következtében előálló szállítási drágulást körülbelül 80 millió csehszlovák koronára becsülik. Itt figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a környező államok jelenleg nem devalválták valutájukat s ennek folytán nemcsak a vasúti, de a vizi utón történő szállítás is megdrágult, így például Csehszlovákiának a Hamburgba irányuló szállítása eddig 143 millió koronába került, s ebből a csehszlovákiai szakaszra csak 37 millió korona esett. Méltán fölmerül az a kérdés, hogy a kormánykörök milyen intézkedéseket óhajtanak foganatosítani a kivitel védelme érdekében. Prága, október 10. Lapunk szeptember 27-iki számában Beinrohr Dezső- tollából cikk jelent meg- ..A vámmalmok harca1' cim alatt. Ezzel kapcsolatban lapunkhoz több levél és cikk érkezett. Bár az alábbi cikkel nem mindenben értünk egyet, mégis, hogy az „audiatur et altéra pars“ ■elvének eleget tegyünk, leközöljük. A kis- és középmalmok már a háború előtt is válsággal küzdöttek. Súlyosabb lett a helyzet a háború után, különösen Szlovenszkón, ahol több nágymalom volt, amely a változott viszonyok miatt exportálással nem foglalkozhatott és terményeivel kizárólag a belföldi piacra volt utalva. Ezek kapacitásukat, száz százalékig akarván ki- . has znál ni, igyekeztek kiszorítani a piacról a jelentős konkurrenciát képező kis- és középmalmokat. : A köztársaságban 9183 malom van cca évi 600 000 vagon kapacitással. Ezzel szemben a szükséglet az utolsó gazdasági évben kb. 235.000 vagon, és pedig cca 125.000 vagon volt a kereskedelmi őrlés, a többi vámőrlés. Alint említettük, a nagymalmok nem tudták termékeiket exportálni, s ezért intenziven kezdtek vámőrlésse.1 foglalkozni. Gombamódra elszaporodtak a cseretelepek, mindegyik egy-két vámmalom rovására, A kis- és középmaJmok, hogy a nagymalmok . részéről nőket ért veszteséget legalább részben pótolják, fogatot tartottak és az őrölni való gabonát egymás elől elkapkodták (csuvá- rozták). Az utolsó tiz esztendőben 1595 kis- és kö- zépmaíom hagyott fel az üzemmel. A nagymalmok szövetsége kiharcolta a kereskedelmi őrlés kontingentálását, és hogy azt hogyan vitték keresztül, majd alább részletezem. A vámőrlés kontingentálása nem volt a nagymalmok programjába véve és azt a kis- és középmalmok képviselői vívták ki. A vámőrlés kontingentálása folytán a cseretelepek ma már úgyszólván teljesen megszűntek és csak elenyésző, csekélyszámu cseretelep létezik (Szlovenszkón 11), a csuvározás tilos és az uj malmok épitése nagyon meg van nehezítve, A vámkontingenseket az 1931—1933. években leőrölt mennyiségek átlaga szerint állapították meg. Igaza van Beinrohr Dezső urnák, hogy 15.603 vagont, őröltek meg a. kontingensen felül. Miért? Mert. megszüntették a cseretelepeket. Ha nem lett volna vámkontingentáció, nem őrölt volna ugyan senki kontingensen felül, de ha az anarchiának nem emeltek volna gátat, merem állítani, hogy ma már legalább 25 százalékkal kevesebb vámőrlést végeztek volna a kis- és középmalmok. mint az előző években és ez a 25 százalék átvándorolt volna a nagymalmokba. A Sbor vámmalmi csoportjának határozata alapján 29 vagon tulőrlésért a kontingensen felüli illetékek visszatéritbetők. A kérvények most vannak elintézés alatt és valószínűen téves értesülésen alapul a cikk írójának ama állítása, 'hogy a kérvényeket egymásután utasítják vissza, mert eddig még egyetlen kérvényt sem intéztek el, sem kedvező, sem kedvezőtlen módon. Az említett cikk nem szól a kereskedelmi őrlés kontirigen tálasáról s ezért a helyzet teljes megvilágítása céljából az alábbiakat kell hozzáfűznöm : A kereskedelmi kontingens 158.000 vagon búzát és rozsot tesz ki. Kereskedelmi őrléssel cca 3800 malom foglalkozott. A múlt gazdasági évben 125.000 vagon búzát és rozsot szabadítottak föl. E mennyiségből 114 malom 90.000 vagont őrölt föl és cca 3700 malom 35.000 vagont. A kis- és középmalmok alkalmazottainak száma a családtagokon kivíil 17,607 személy. Ha egy-egy molnárcsalád tagjainak a számát átlagban 4-re vesszük, kb. 58.700 személy él kis- és középmal- mokbó.1. Ezzel szemben a nagymalmok alkalmazottainak száma 5488 személy. A kereskedelmi kontingenseket szintén az 1931—1933. években megőrölt kereskedelmi őrlés átlaga szerint állapítja meg a Sbor a kereskedelmi malmok csoportjában. A kereskedelmi kontingensek ma úgy vannak elosztva, hogy míg a nagy,maim ok kapacitásukat 90—100 százalékban tudják kihasználni, addig a kereskedelmi őrléssel foglalkozó kis- és középmalmok igen kis része alig tudja, kapacitását 10—20 százalékban kihasználni, egybevéve a kereskedelmi és vámkontingenst. A 168/35. számú kormányrendelet 10. §-a lehetővé teszi a kereskedelmi kontingensek felemelését olyan malmoknál, amelyeknél bebizonyítható, hogy kereskedelmi kontingensük nem elégséges az egzisztenciájuk bebiztosítására. 809 kis- és középmalom kérvénye van beadva a kereskedelmi kontingens emelése iránt a 168/35. sz. kormányrendelet 10. §-a alapján. Nem lehetnek azonban kedvezően elintézve, mert ahhoz, hogy valakinek a kereskedelmi kontingense emelve legyen, a Sborban egyhangúságra van szükség. (Az okokra visszatérünk. Szerk.) A nagymalmok csoportja túlsúlyban van a Sbor kereskedelmi malmok csoportjában s kézzel- lábbal kapálózik a kontingensek emelése ellen, mert az eredr^ény esetleg az lehetne, hogy a hatalmas lisztgyarak ennek következtében néhány százalékkal kevesebbet őrölhetnének. A molnárság két legitim molnárszövetkezetbe csoportosult, és pedig a Kereskedelmi malmok szövetkezetébe és a Molnárszövetkezetbe. Holan Viktor mérnök, a kereskedelmi malmok szövetkezetének vezére büszkén szokta hangoztatni, hogy ő föl van jogosítva nyilatkozni a molnárság nevében, amennyiben a nagymalmok szövetsége minden rendű és nagyságú malmot képvisel. Ez igaz. Még ma is sok kis- és középmalom tagja ennek a szövetségnek, amelynek a vezérkara minden befolyását és hatalmát igénybe veszi arra, hogy megvédje annak a 114 nagymalomnak az érdekét az ő rovásukra, S ezzel a törekvéssel szemben a malomi szövetkezet tehetetlennek bizonyult. A fentemlitett 800 kérvény közül 340 kérvény olyan kis- és középmalom tulajdonosáé, aki még ma a nagy malmok szövetségének a tagja. Tehát, ha Holan mérnök ur, aki különben a Sbor kereskedelmi malmok csoportjának az elnöke is, tényleg szivén viselné a molnárok, vagy legalább is a saját tagjainak érdekeit, nem volna ellene annak, hogy e 340 tagja kapjon annyi kontingenst, amennyi egzisztenciájának fenntartására feltétlenül szükséges volna. Ez volna a vámmalmok igazi harca. A kis- és középmalmok bíznak abban, hogy az illetékes tényezők belátják súlyos helyzetüket és létezésük fontosságát, és a bajokat orvosolni fogják. (K-n.) (—) Törvények és rendeletek. A törvények és rendeletek tárának 73. számú füzetében 262. szám alatt jelent meg a csehszlovák korona uj szabályozására Vonatkozó törvény. 263. szám 'alatt kormányrendelet jelent meg, amely pontosan megállapítja a csehszlovák korona értékét az aranyhoz való viszonylatban, 264. szám alatt pedig az indokolatlan árdrágításra vonatkozó kormányrendelet jelent meg. (—) A csehszlovák-olasz kereskedelmi viszonylatban eltörölték a kompenzációs illetékeket. Az olasz nemzeti devizaintézet közölte a Csehszlovák Nemzeti Bankkal, hogy az olaszcsehszlovák kereskedelmi kapcsolatban a csehszlovák árunak Olaszországba irányuló kivitelénél megszüntette a 20 százalékos kompenzációs illeték szedését az olasz importőröktől- Úgyszintén megszüntették a 15 százalékos kompenzációs illetékeket is, amelyeket az olasz exportőröknek fizettek a Csehszlovákiába irányuló kivitelnél. (—) A devalváció és a csehszlovák fakivitel. Az erdészeti és a fakitermelési szervezetek megtárgyalták az uj helyzetet, amely a csehszlovák korona devalvációja folytán Németországgal szemben előállott. Illetékesek ajánlották a faexportőröknek, hogy addig az ideig, ameddig az árfolyamok átszámítása nincs véglegesen rendezve, külföldre ne tegyenek uj ajánlatokat és ne kössenek le szállításokat. (—) Újból megállapították a burgonyakemé- nyitő árát. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a földművelésügyi minisztérium 1O0.796/36-IV A. számú hirdetményét, mellyel a minisztérium az előbbi hirdetményét megváltoztatva újból megállapította a burgonya-keményítő árát. — Ugyancsak közli a hivatalos lap a földművelésügyi minisztérium ama hirdetményét, mellyel az 1986/37. gazdasági évre megállapítják a takarmányozás céljaira szolgáló denaturált, cukor árát és egy másik hirdetményt, mellyel a szárított répaszelet árát állapítják meg az 1936 december 31-ig terjedő időszakra. A Nemzeti Bank megállapította az uj valutaparitásokat Prága, október 10. A kormánynak a csehszlovák korona aranytartalmára vonatkozó döntése folytán újra megindul a devizakereskedelem. A Nemzeti Bank tegnapi tanácskozásán elhatározták, hogy szombaton megnyitják a devizatőzsdét és megkezdik a devizakereskedelmet. A valutaparitásokat a csehszlovák korona újonnan megszabott aranytartalma alapján a következőképpen állapították meg: uj paritás utolsó jegyzés X./3. dollár 28.4739 24.25 svájci frank 637.9533 570.— francia frank 133.698 115.— lengyel zloty 540.82 457.50 német márka 1148.41 973.— olasz líra 149.85 190.75 belga frank 482.63 410.— angol font 139.68 120.25 svéd korona 720.18 630.— norvég korona 701.20 610.— dán korona 623.67 545,— Ezek között a paritások között van néhány, amely nem szilárd. így például a francia frank paritását a Francia Bank jelenlegi aranyvásárlásai alapján (23.916) állapították meg, amely azonban bármikor változhat. Ami a kötött kifizetések árfolyamát illeti, vonatkozik ez a sil- lingre, a pengőre és a dinárra stb., ezeknek az árfolyamát az illető országok jegybankjaival való egyetértésben fogják megállapítani. Franciaország bet ltja a csehszlovákiai szárított zöldség bev.telét? Páris, október 10. A páriskörnyéki szociális érdekek választmányainak elnökei határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a párisi központi piacot zöldséggel ellátó földművesek és kertészek kívánságait foglalták össze. A határozati javaslatban kérik a zöldségárak felemelését, a lánckereskedelem üldözését, továbbá a csehszlovákiai szárított zöldség bevitelének korlátozását, avagy, ha annak szüksége mutatkozik, úgy a teljes beszüntetését. Az illetékes körök álláspontja eddig ismeretlen. Egyet'en kilométer vasútvonal sem épült Kárpátalján az államfordulat óla Prága, október 10. Kárpátalja nemzetgazdasági tanácsa az országrész vasúti szükségleteire vonatkozóan részletes emlékiratot dolgozott ki, amelyet megküld a kormánynak és az illetékes hatóságoknak. A memorandum egyebek között a következőket tartalmazza: Amikor a magyar kormány kiépítette azokat a vasútvonalakat, amelyek a mai Kárpátalja területén húzódnak, tekintetbe vették az egyes völgyek útirányát- A természet által meghatározott útirány a vasútvonalak kiépítésénél, főképpen észak-délnyugat irányban a magyar igazgatás számára sok előnnyel bírt. A vasút építkezések részben olcsóbbak voltak, részben pedig tekintettel voltak a folyók folyamrendszerére, amely lehetővé tette, hogy az összes vonalak Budapesten központot találjanak. Az államfordulat után azonban uj vonalak szüksége mutatkozott, főképpen kelet-nyugati irányban. Ebben az irányban ma csak egyetlen vonal áll rendelkezésre, amely Ökörmezőtől kiindulva, Csapon, Kassán, Oderbergen át vezet Prágáig. Ez a vasútvonal, amely Kárpátalja egyéb városaival is megteremti az összeköttetést, egyúttal Kárpátalja egyetlen nemzetközi vonala; a közlekedést azonban számos akadály gátolja, amely Kárpátalja egész gazdasági életére kedvezőtlen befolyást gyakorol. Nagy baj, hogy ez a vasútvonal nem halad át Kárpátalja középső részein és déli vonalvezetése nem teremt közvetlen kapcsolatot Kárpátalja, fontosabb városaival, amelyeket csak mellékvonalakon lehet elérni. Ilymódon a meglévő vasútvonal sokat veszít jelentőségéből úgy a személy-, mint a teherforgalom szempontjából. Minden egyébtől eltekintve, ez a vonal körülbelül 60 kilométeres vonalon román területen halad át és itt közös vezetés áll fenn a román államvasutakkal. Azonkívül a vonal Nagyszöllőstől Csapig állandóan egészen közel halad a magyar határ mellett. A kárpátaljai vasutak meg nem felelő helyzete és az ebből származó gazdasági és egyéb nehézségek mindjárt az államalakulat után nyilvánvalóvá váltak. Ezért merült fel az a terv, hogy Kárpátalja fővárosát, Ungvári, Munkáccsal és Huszitái össze kell kötni. Ez útvonal kiépítése lehetővé tenné Kárpátalja összeköttetését Szlovenszkóval, mivel az Ungvár— JSánóc közötti szakasz már készen áll. A csehszlovák nemzetgyűlés 1920-ban meghozta a 235. számú törvényt, melynek értelmében 1921-től 1925-ig Kárpátalján a következő vasútvonalakat kellett vo'na kiépíteni: 1. Ungvár—Munkács, és 2. Munkács—Bilke—Huszt. Ungvár—-Munkács 41.9 km. távolságra, van egymástól. Az építkezési költségeket akkor 34 millió koronában állapították meg. A távolság Munkács és Huszt között. 72 km. Ennek a vasútvonalnak az építkezési költségeit 100 millió koronában vették fel. Ezt a vasútépítési programot eddig még részleteiben sem valósították meg. Ezzel szemben Szlovenszkón 1919 óta mai napig számos költséges hegyi vasutat építettek ki, a. kárpátaljai összekötő vonal azonban mindmáig kiépítésre vár. Ez alkalommal szükséges reá* mutatni arra, hogy az államfordulat óta Kárpátalján egyetlen kilo* méter uj vasútvonal nem épült. Azokból a nagy összegekből, amelyeket az utolsó esztendőkben vasutépitkezésekre fordítottak, Kárpátaljára nem jutott semmi, s ez a körülmény nagyban csökkentette a kárpátaljai munkások munkalehetőségeit. Kárpátalja nemzetgazdasági tanácsa ezért azt kívánja, hogy minden további halogatás nélkül sor kerüljön azoknak a vasútvonalaknak a kiépítésére, amelyeket már az 1920. évi 235. számú törvény javasolt, még pedig: 1. Ungvár és Munkács között, 2. Munkács és Huszt között, valamint 3. Taracköz—Terebesfejérpatak között, főképpen azért, mert 60 kilométeres vonal román területen vezet át. (—) Az államvédelmi kölcsön végleges dm* leteinek kiadása. November hónap közepén fejeződik be az államvédelmi kölcsönkötvények nyomása, úgyhogy az ideiglenes jegyzési leveleket rövid időn belül becserélik végleges címletekre. Ezzel egyidejűleg az államvédelmi kölcsönt jegyezni fogják a prágai tőzsdén. (—) A mezőgazdák idei gabonakára. Az agrárpárt hivatalos lapja, a „Venkov“ a mezőgazdák idei gabonakárát 214 milliárd koronára becsüli s a lap megjegyzi, hogy ez súlyos gazdasági zavart okoz és a gazdasági válság további elmélyülését jelenti. (—) A cukortőzsdét hétfőtől kezdve ismét megnyitják. (—) Kolumbia kényszerkompenzáeiót vezetett be a csehszlovákiai árukra. Távirati értesítés szerint a kolumbiai kormány néhány államra, többek között Csehszlovákiára is bevezette a kényszer kompenzációt. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákiának Kolumbiába irányuló kivitele 27 millió koronával volt több, mint a Kolumbiától Csehszlovákiába irányuló behozatal, az intézkedés a csehszlovák exportot érzékenyen érinti. (—) Palesztina árut vásárol Csehszlovákiában. A palesztinai szövetkezeti szervezetek megbízottai már néhány napja Csehszlovákiában tartózkodnak. A megbízottak néhány millió korona értékű csehszlovákiai áru vásárlásáról tárgyalnak. (—) „ítélet tisztességtelen verseny miatti pör- ben* Október 4.-i számunkban e cim alatt egy közgazdasági hir jelent meg, amelynek helyreigazításául a következő nyilatkozatot kaptuk: „Az I. G. Farbenindustrie A. G. leverkuseni cég által Markovits József, a losonci „Diana“ drogéria tulajdonosa ellen a besztercebányai kerületi bíróság előtt tisztességtelen verseny és jár. iránt indított perben Markovits gyógyszerész egyáltalában nem ítéltetett el pénzbüntetésre, hanem a Ck 293/35. szám alatt hozott ítélet szerint csak arra ítéltetett, hogy a jövőben tartózkodjék Aspi- rin elnevezés alatt más gyártmánynak, mint a Bayer-féle aspirinnek eladásától, az I. G. Farben- industrie A. G. cég pedig kártérítési igényével teljesen elutasíthatott é6 a pozsonyi felsőbíróság Co IX. 27/36. sz. ítéletével ennélfogva a felek között az összes perköltségek kölcsönösen meg- szüntettettek.“ (—) A vasúti forgalom szeptemberi adatai. Szeptember hónapban a csehszlovák államvasutak on 25 munkanap alatt összesen 462.430 tehervagont terheltek meg. Ebből belföldre irányult 434.010, külföldre pedig 28.420 vagon. A magán- vasutakon 3.303 vagont terheltek meg. Ebből belföldre irányult 3.122, külföldre pedig 181 vagon. A köztársaságban tehát szeptember hónapban összesen 465.733 vagont terheltek meg. Ebből 437.132 'belföldre, 28.001 vagon pedig külföldre ment. A múlt év szeptemberi adataival való ösz- szehasonlitás után kitűnik, hogy 1036 szeptemberben 47.639 vagonnal többet terheltek meg. (—) Az Első Szenei Bank állagkimutatása szeptember 30-ra. Első Szenei Bank: Aktívák: készpénz és azonnal esedékes követelések 735.839, váltók 460.605, értékpapírok 662.699, részesedés 1500. adósok 3,002.270, egyéb aktívák 1,066.854 korona. Passzívák: alaptőke 600.000, tartalékok 112.560, könyvbetétek 4,994.071, hitelezők 170.798, egyéb passzívák 58.338, mórlegvégösszeg 5 millió 435.768 korona. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Nemzeti Bank jelentése szerint Bukarestben ma a szabad csehszlovák koronát a következőképpen jegyezték: 1 Kő=5.15—5.25 lej. (—) Az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje. Amióta hitelező ország lett. belőle, most először mutat föl deficitet az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege. Ez év első hat hónapjában 17.5 millió dollár volt a behozatali többlet. (—•) Olasz viszonylatban nyolc hónap alatt 17 milliós kiviteli többletet ért el Magyarország. Budapestről jelentik: A magyar külkereskedelem legfontosabb piacai között. Németország és Ausztria után harmadik helyem áll Olaszország. Az onnan behozott áruk értéke ez év első nyolc hónapjában 22.8 (a múlt év megfelelő időszakában 18.6) millió pengő volt-, a kivitelé ugyanakkor 30.7 (33.2) millió pengő. A kiviteli többlet tehát. 16.9 millió pengőt ért. el az előző évi 14.§ millió pengővel üzemben. A vámmalmok karca
