Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-29 / 197. (4046.) szám
A prágai béke (*) A mai embernek minden napjában annyi a történelem, hogy sem ideje, sem idege hozzá, hogy történelmi reminiszcenciákon rágódjék, de azért mégis különös, milyen észrevétlenül siklottunk át most egy jelentős évforduló fölött — pedig nemcsak emlékezni, de tanulni valónk is lett volna belőle. Hetven évvel ezelőtt kötötték meg Ausztria és Poroszország között a prágai „Kék csillag" szállodában a nevezetes békét, amely uj korszakot nyitott Európa történetében, megpecsételte Ausztria sorsát, kiszolgálatta a porosz szellemnek a német népmilliókat s mindaz, ami azóta Európában történt: itt leli forrását. Hetven év alatt ezer alkalmuk volt Európa népeinek megtanulni, mit jelent az osztrák és mit a porosz németség? Pedig az igazság az, hogy Bismarck maga soha nem képviselte azt a porosz totalitást, ami azóta világtörténelmi kurzussá lett egy hetvenmilliós nagy nemzet számára. Bismarck politikai pragmatikájában egészen más hely és szerep jutott Ausztriának, sőt nem is csak Ausztriának, hanem az osztrák németségnek, mint amit a későbbi események juttattak neki. Most már semmilyen irányban nem jelent kegyeletsértést s a történelmi igazság szempontjából mégsem mellőzhető igazság — hogy Ausztriát a potsdami „Landgierrel" szemben maga Bismarck védelmezte meg, akinek jól kellett lakatnia Franciaországot, Olaszországot, sőt még a cárt is, mielőtt tárgyaló asztalhoz ülhetett egy győzelmes háború után s végül saját uralkodójával szemben kellett állnia a sarat egy humánus békéért. Közben nem egyszer állott úgy a helyzet, hogy Bismarck a győzelem csúcsán hátat fordít a nagypolitikának és elvonul a küzdőtérről, — sok házi perpatvar előzte meg Potsdamban is, Bécsben is a prágai békét. Végül is győzött Bismarck, — de vájjon győzött-e, ha a végső következményeket tekintjük? A Kék csillag szállóban még a bismarcki szellem diktálta a békét, ami azonban utána következett, egészen a világháborúig, már annak a potsdami szellemnek bélyegét viseli magán, ami ellen Bismarck szenvedélyesen harcolt. Bismarck alakjának történelmi revíziója nagyon esedékes, éppen azok miatt az események miatt, amelyek végeredményben az ő müvéből fakadtak, jóllehet ő maga nem Így képzelte Európa sorsának alakulását. S majd ennek a revíziónak kell kikorrigálni egy sereg előítéletet s természetesen néhány eltúlozott értékelést Bismarck állam- férfiúi nagyságával kapcsolatban, mert az eredmények szebb szándékot és nagyobb tévedéseket árulnak el, mint amennyit az apáinktól örökölt Bismarck-kép mutat. A huszadik századnak, ugylátszik, nemcsak más Napóleonja, más Talleyrandja, más Viktóriája van, mint volt a tizenkilencediknek, hanem más Bismarckja is, csak kár, hogy nem akadt még szakavatott toll, amely ezt az átértékelést elvégezte volna. Főleg Bismarck tévedéseiről vannak hiányos fogalmaink s ugylátszik, egyetlen egy ponton volt gyönge ez a minden irányba zseniális államférfiul nem számolt a német nép pszi- héjével, nem számolt azzal, hogyan formálja át egy nép lelkületét, egész érzelem és értelemvilágát a győzelem, a feltörekvés, a siker. Hogy egyetlen egy néppel sem lehet konzekvenciák nélkül meg- .kóstoltatni a hódítás mámoritó italát. Napóleon Franciaországától egészen más szint kapott a tizennyolcadik század Európája a, Olaszország csatlakozott a legyverzárlathoz Váratlanul ui szoviefiiaayltövet érteiéit Maáriáta Le'ohadt a harc írunná! ■ M'ndkét fái kimerült ■ A londanl spanyol nasrkSvet távozása Madrid, augusztus 28. A diplomáciai testület nagy meglepetésére csütörtökön este váratlanul Madridba érkezett Rosenberg Marcell uj szovjetorosz nagykövet. Rosenberget a Pravda egyik munkatársa és a Tass szovjetorosz sajtóiroda kiküldötte kisérte. A kinevezésről sem a szovjetkormány, sem a madridi kormány nem értesítette előzőleg a madridi diplomatákat. A kormány jelentései dai fronton négy, a badajozi fronton két és a Guadarram-froníon hat kormányrepülőgépet lelőttek. Ugyanakkor a tábornok ismét megvádolja a francia kormányt, hogy beavatkozik a spanyol polgárháborúba. Punta Carnero vidékén a spanyol partvédő ütegek bombázták a Cervantes nevű kormánydrkálót, amikor egy francia ágyú- naszád tudatosan a parti ütegek és a kormánycirkáló közé állt, úgyhogy az ütegek kénytelenek voltak beszüntetni a tüzelést. Ezt az eljárást a tábornok nyílt beavatkozásnak nevezi, A londoni spanyol nagyrévet is üeadia lemondásit London, augusztus 28. Lopez Olivan londoni ^spanyol nagykövet tegnap bejelentette lernon- 3 dását a madridi kormánynak. Ezzel a londoni a nagykövet is csatlakozott a többi lemondott | spanyol diplomatához. Barcelona, augusztus 28. A Mallorca szigetén harcoló kormánycsapatok parancsnoka azt jelenti, hogy a csata csütörtökön egész nap tartott. A felkelők rendkívül szívós ellentállást tanúsítanak, de néhány kilométerrel visszavonultak. A Havas-ügynökség barcelonai jelentése szerint bebizonyosodott, hogy Sietamo város elfoglalásánál Llano tábornok egyik fia elesett. A fiatal Llano a köztársaságiak oldalán harcolt, tehát apjának hadserege ellen. Holtteste a felkelők kezébe került, akik Huezcá- ban eltemették. Csütörtökön Madrid fölött megjelent a felkelők egyik repülőgépe, de hamarosan ismét eltávozott. Valószínűleg felderítő repülőutról volt szó. Előkészületek Párisiin Rydz-Smigly fogadtatására Az Bd«3z!ő cikkeit ■ ■ „I9a$y politikai jelen fcéa“ A madridi rögtönitélő bíróság tegnap ítélkezett az alcalai kerékpárosztag huszonnégy tisztje fölött, akik csatlakoztak a zciulülökhöz, de a kormány csapatok elfogták őket. Hét tisztet halálra Ítéltek, tizenhatot életfogytiglani Segyházra, egyet felmentettek. Az elítéltek nevét a bíróság nem közölte. A felkelők jelentései Sevilla, augusztus 28. Queipo de Llano tábornok tegnapi rádióbeszédében azt állította, hogy a nemzeti csapatok csütörtökön a granaP á r i s, augusztus 28. A francia sajtó nagy jj figyelmet szentel Rydz-Smigly lengyel gene-| ralisszimusz küszöbönálló franciaországi látó-1 gatásának. A Figaro vezércikkében méltatja | a látogatás politikai jelentőségét és Rydzy Smigly feladatait, majd elemzi Lengyelországi viszonyát Németországhoz és Franciaország-1 hoz. A lap megállapítja, hogy a lengyelek | még akkor sem mutattak francia-ellenes ma-| gafiartást, amikor a német—lengyel viszony 1 a legszorosabbnak látszott. A Figaro a cseh-l szlovák—lengyel viszonyról is megemléke- j zik és néhány általános megjegyzést fiiz hozzá. A többi francia lap ugyancsak rokon- szenvvel üdvözli a lengyel fővezér franciaországi utazását és komoly jelentőségű politikai eseménynek tartja azt. A lapok fontosnak tartják megállapítani, hogy Rydz Smigly nem Németországon, hanem Csehszlovákián és Ausztrián át utazik Franciaországba, azaz kerülő utón, holott a közemultban a lengyel politikusok mindig a Németországon keresztül vezető utat választották, ha nyugatra utaztak. nem vitás, hogy Bismarck Németországától egészen más szint kapott a tizenkilencedik század Európája. S ennek a bismarcki Európának itt rakták le talpkövét a prágai „Kék csillag“-szállóban, aminek öreg falait csak nemrégiben szedte szét a csákány. A prágai béke azonban túl az általános európai jelentőségen a magyaroknak is jelentős történelmi állomás, már csak azért is, mert közvetlen előzménye volt a 67-es kiegyezésnek. S alkalmat ad néhány házi- előitélet kiirtására is, mert egyik éles bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy Kossuth romanticizmusa nélkül Deák realizmusa soha nem jutott volna komoly eredményekig. Hetven év távolából sok mindent megláthat az ember, ami a kortárs előtt örökre komályban marad. Egymás kezére dolgozott az alapdolgokban élesen szembenálló két magyar tábor: a Kossuth forradalmi és Deák kiegyezéses tábora. Klapka merész kísérlete, hogy Poroszország hadoszlopai mögött felállítsa a magyar menekültek légióját s betörjön Ausztriába, szomorú epizódja lett a magyar történelemnek, egyike azoknak a romantikus, majdnem nevetségbe fulladt kísérleteknek, amikkel tele volt a Kossuth-emigráció első korszaka, de azért haszna volt belőle a magyarságnak,. Figyelmeztette Bécset az úgynevezett magyar forrdalom veszélyére. Ferenc Józsefnek tudomásul kellett vennie, hogy amíg a magyar kérdés nincs valahogy rendezve, addig Ausztriának mindig számolnia kell 1848-cal. Tagadhatatlan s nem is szorul ma már különösebb magyarázatra, hogy Becs félelmében s Bismarck figyelmeztetésére ült le a tárgyalóasztalhoz a magyarokkal, hanem azt már a magyar tapintat s előkelőség hozta magával, hogy e kényszer alatt született frigy nem volt megalázó Becsre soha. A königgrátzi csata és a prágai béke között eltelt hetekben esett át a régi Ausztria legsúlyosabb krízisén, lelkileg is ekkor érlelődött ki Ferenc Józsefben az a katasz- trófa-pszihózis, amely életének minden állomására elkísérte s nem lehet tudni, hogy mennyi része volt a világháborúban, amit tagadhatatlanul kétségbeesett gesztussal, saját balszerencséjébe vetett sötét fatalizmussal indított el az agg uralkodó. Ebben a krizises korszakban vették elő a magyar követeléseket, lerázták róluk a port és felkészültek a „zsarolásra." A legszebb fejezete a magyar történelemnek s tanulságai a legválságosabb időben is vigasztalhatják a magyar nemzetet, ahogyan Deák és társai a bajbajutott Bécsen uem .akartak eret vágni és hűségesen kitartottak azok mellett a követelések mellett, amiket szorongatott helyzetben terjesztettek a hatalma teljében gőgösen ágáló bécsi bürokrácia elé s amit papírkosárba hajított az akkor még töretlen császári önbizalom. „Ferenczy ügyvéd", aki egy kis meidlin- gi szállodából fiakkeren érkezett meg a Burgba s egy megalázó békétől rettegő császár előtt feltárta a magyar követeléseket, örökre példaadó alakja marad a magyar történelemnek. Deák Ferenc, aki álnév és a legszerényebb külsőségek mögé tudta rejteni egy világbirodalom sorsának döntő aktusát, a magyar politikus mindenkori ideálja. Az a pátosznélküli előkelőség, ahogyan figyelmeztette Ausztria császárát az adott szó szentségére, amikor példát adott egy eltiport kis nemzet nevében s a maga emberi szerénységével nagylelkűségből minden más, ezerszer fényesebb emlékénél is világitóbb és utmutatóbb eseménye a magyar történelemnek. A deáki szellem, amiből mindig tanulságot, bizalmat és elhatározó erőt meríthet magának a magyarI ság — és tanulságot meríthetnek a magyarság szándékaival és törekvéseivel szemben azok is, akiket a magyarsággal közös történelmi sorsra xendelt a végzet. Ma: Nagy rádió melléklet A ;18 oldal. Ara Ké1.20 197 " ^*0in**a* * Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TUSzinSzkÓi mCLgUCirsáp u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ö Prága II., Panská uüce 12, III. emelet. Pl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politlKCii nOpílüDJCl • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PP.fiHR. Olasxorsiág nem szállít fegyvert Róma, augusztus 28. Olaszország pénteken I ’egyverekre. Ezzel Olaszország is csatlakozott elrendelte a zárlatot a Spanyolországba induló | a német, angol, francia és portugál példához.
