Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-02 / 175. (4024.) szám

1936 augusztna 2t vasárnap. 13 SZÍNHÁZ* FI IM Uj forradalom a mozivásznon A színes film már győzőié, a iávolba veiiieíí film győzni fog A szakértők szerint a fekete-Sehér film éppen úgy megbukott, mint a néma film ■ ■ ■ A plasztikus filmnek nincs jövője Az Ember Tragédiája szegedi szabadtéri bemutatója Szeged, a/uguieztiis 1. Pónitek estie taurtatták m-eg Az emibeír tragédiája. szabadtéri előadásá­nak eaijtábe,miuta.tójáit. Az előadás éjfél után egy óraikor ért véget s ázom igein nagy számban je- tenfdk meg a sajtó képviselői. Madách hailhatob- lan miivé dir. Jankó vich Jenő uj rendezésiéiben, uj Ibeállitásibian, uj diszileteiklkel s részben uj sze­replőikkel iketnüűit ibemuftaitásra. Az egész szín­müvet egyhuzamban adjálk elliö s csak a párisi jelenet után tartanak mintegy iiuszpercnyi sízü- netek A bemutatón különösen nagy feltűnést kelttette tik a Varga Mátyás által tervezett uj díszletek, amelyek teljesen uj köntösbe öltöz­tetik a darabot. Lucifert Kísö Ferenc, Ádámot Leíhotay, Évát Lánca Margit alakította. — A ezoimbati Ibemutató előadás előtt Pálfy József polgármester beszédet mondott néhai gróf Kte- ibdsiberg Kunó vallás- és kőzéktatásügyi minisz­ter emlékére, aki a szegedi hatalmas Dóm tér megalapítását lehetővé tette. megjavításával az előállítási költségeket le-1 még kómi-kusabban fog hatni a nézőre, mint szorítani, úgy a fekete-fehér film rövidesen!ahogy ma a némafilm hat, A távolba vetített Kimé a jövő Hollywood, augusztus 1. A színes fiim- amelyről egyidőben már sokat beszéltek és amelynek kérdése egyidőre letűnt a napi­rendről, most váratlanul újból aktuálissá lett. Ma már Hollywoodban mindenki biz­tosra veszi, hogy a fekete-fehér filmet a legrövidebb időn belül teljesen ki fogja szorítani a szines . film, annak ellenére, hogy a szines film előállí­tása óriási költségtöbbletet jelent. Az első szinesfilm, a ,,Becky Sharp" bemutatásakor a szkeptikusok még joggal mosolyogtak, de csakhamar megszűnt fölényességük, mikor nemrégiben meglátták az uj Walter Wan- ger-féle szinesfilmet, amely óriási feltűnést keltett a film amerikai városában. Ellenáilhatailcsn győzelem Eddig nem látott gyönyörű szép felvéte­lek, különösen a tájképek ragadják maguk­kal a közönséget és a film bemutatása alatt valósággal tom­bolt a közönség. Tagadhatatlan, hogy a belső felvételek és a szereplők színezése még sok kívánniva­lót hagy hátra, de biztos, hogy ezek a hiá­nyosságok hamarosan el fognak tűnni. „A táncoló kalóz" máris jelentős haladást jelent e tekintetben. és a szintechnika egész uj területet tárt fel mérnökök, tudósok és művészek számára. Az Egyesült Államok színező laborató­riumai száz meg száz embert foglalkoztat­nak már, akik fáradhatatlanul dolgoznak a szinesfilm tökéletesítésén. A szinesfilmnek megvannak a maga határozott törvényei, e törvények azonban még nincsenek lefek­tetve. Korda első szines filmje Az „Allah kertje" cimü Korda-film, amely nemzetközi produkció eredménye, a legmo­dernebb felvevőkészülékek segítségével és a színezés legújabb vívmányainak felhasz­nálásával készült. Valószínűleg ez a film fogja eldönteni a jövő szezonban, hogy váj­jon a fehér-fekete film továbbra is uralmon marad-e, vagy pedig győz az egész vonalon a srínesfilm, ahogy a hangosfilm győzött a némafilm fö­lött. A hozzáértők szerint az eredmény nem kétséges, A tekintélyes költségtöbbletek ellenére egy­re több szinesfilmet állítanak elő és Angliá­ban már épül az uj nagy laboratórium, amely a munka kezdetén már 4—500 em­bert fog foglalkoztatni. A londoni társaság félmillió dollárt fektetett be az utolsó hó­napokban az Egyesült Államokban. Ötszörös költség A Paramount-gyár uj szinesfilmjének elő­állítási költségét már pontosan tudják és majdnem fillérre meg tudják állapítani, hogy mennyivel kerül többe a szines előállítás, mint amennyibe a fehér-fekete fölvételek kerültek volna. A fehér-fekete fölvétel 40,000 dollárt emésztett volna föl, ezzel szemben a szines- felvételek 130.000 dollárba kerültek, ezen­kívül külön 50.000 dollár költséget jelen­tett a felvételi idő meghosszabbítása és a jelenetek beállításának többletköltsége. A to­vábbi drágulások figyelembevételével a film színes elkészítése ötször annyiba kerül, mint amennyibe az egyszerű feke­te-fehér eljárás szerinti elkészítés került] volna. Ennek ellenére a jövő évad filmjeinek nagy­része már szinesfilm lesz. Ha sikerülni fog a technikai fölszerelés racionalizálásával és] Ami a távolba vetített filmet illeti, e te­kintetben még másképpen állnak a dolgok. A helyzet az, hogy a távolba vetített film bevezetése, — amennyiben az lehetségessé válna —« leírhatatlan pánikot idézne elő valameny- nyi filmelőállító vállalatnál, szinháztulaj- donosnál és gazdaságilag be nem látható megrázkódtatást eredményezne az egész szakmában. Egy csapásra elértéktelenednének a be­fektetett milliós értékek és az egész film­ipar annyira megrendülne, hogy az kiha­tással volna az egész ország gazdasági helyzetére is. A távolba vetített film tech­nikája ugyanis alapvetően különbözik az egyszerű filmtechnikától. Ezért az egész világon megkönnyebbülten sóhajtottak föl a legnagyobb cégek vezetői, mikor a moz­góképek művészeti és tudományos akadé­miájának bizottsága megállapította, hogy az amerikai filmiparnak egyelőre nem kell tartania a távolba vetített filmtől, annak ellenére, hogy ez az eljárás az elkö­vetkező évben is jelentékeny lépésekkel fog előrehaladni. Megrázkódtatás nélkül A némafilmnek hangosfilmmé való átala­kulásakor, ami úgyszólván egyik napról a másikra történt, hatalmas megrázkódtatások következtek be a filmiparban. Ezt akarják a jövőben elkerülni és valószínűleg ez si­kerülni is fog, mert voltaképpen a közön­ség és az előállítók már öt év óta várnak a távolba vetített filmre. — Teljesen meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a távolba vetített film el fog ér­kezni, — így szól a bizottság jelentése —, de a filmipar erre el van készülve. Egyelőre a távolba vetített film csak nagyon kompli­kált és költséges készülék segítségével to­vábbítható, az ilyen készülék, amelyet min­den magánosnak külön kellene beszerezni, ma még sokkal többe kerül, mint egy han­gos filmleadókészülék, amit pedig csak film­színházak alkalmaznak. A távolba vetítés technikájának tökéletesítése még sok millió dollárt fog elnyelni, amig annak általános bevezetésére gondolni lehet. Egyelőre sok milliót kellene áldozni a közvetítő állomá­sokra és ezért az uj rendszer nem valósít­ható meg egyik napról a másikra. Bizonyos lehetőség már van arra, hogy a program megvalósítása 1938-ban már kezdetét veszi. Az Empire State Buildingben egy uj kül­dőállomást létesítettek, amely százötvenféle leadásra képes. Newyork és Philadelphia között az uj közvetítésre már lerakták a kábeleket és hasonló munkálatok folynak Angliában, Franciaországban és Német­országban is, úgy hogy 1937. év végén már döntő jelentőségű eredmények várha­tók a távolba vetített film terén. Sohasem lesz plasztikus film? Ezzel szemben a plasztikus filmnek kevés kilátása van a közel- és távoljövőben egy­aránt. A Metro-Goldwyn-Mayer cég bemu­tatott néhány rövid filmet, de inkább csak a közönség szórakoztatására, semmint egy uj termelési program előkészítésére. Le­hetséges, hogy a film fel fogja használni a plasztikus látás lehetőségeit, ez egyelőre azonban nem valószínű. A plasztikus film ugyanis nem jelentene gazdagodást, hanem ellenkezőleg korláto­zást a filmlehetőségek kihasználásában, mert kénytelen volna alkalmazkodni a színház, a színpad helyi törvényeihez. A film látásakor a nézőnek soha sincs az az érzése, hogy a negyedik fal irányából látja a történést, hanem a mozgóképek a korlátlan képszerüség benyomását teszik rá. A színházban ezzel szemben a néző ál­landóan érzi a tér korlátolt méreteit, A film mint művészet a plasztikus látást csak korlátolt mértékben fogja fölhasználni. A távolból vetített film rövidesen el fog ér­kezni, a szinesfilm már itt van. A fekete­fehér technika gazdasági okokból még egy ideig uralni fogja a terepet, de gyors tem­póban fog háttérbe szorulni és épp úgy le fog tűnni a mozivászonról, mint a néma­film. (*) Bulla Elírna ismét kirándul a német színpadra. Budapestről jelentik: Bulla Elírna, (*) Mártoné Dietrich és Korda Sándor Magyar- országon nyaral. Budapesti szerkesztőségünk itie- iLeifenon jelem ti: Marimé Dieitricíh, aki a közel­múltban Korda Sándor londoni filmgyárába a Belvárosi Színház, pozsonyi származású hősnője, mint ismeretes, német nyelven kezdte pályaifütását. Reinhardtnál lépett fel Berlinben. Budapesti sikerei után a német színpad ismét visszahívja. Elősorbain a Thea- ter an dér Wien tett ajánlatot a művésznőnek, ősszel mutatják he Fraser nNeun Offiziere“ cimü darabját és ennek egyetlen nagy női szerepét ajánlották fel Bulla Elírnának, aki je­lenleg Olaszországban nyaral. Amennyiben a Belvárosi Színház imiüsortervezete megengedi, Bulla Elírna Bécsibe utazik, hogy eljátssza a szerepet. (*) Reinhardt minden csomagját lefoglalták Parisban. Párisiből jelentik: Max Reinhardt Marlenne Diétrich-hel egy hajón érkezett Európáiba. Parisban kellemiiellen meglepetés­ben volt része. Egy Ibériáin hitelezője, évek óta fennálló tartozás miatt végrehajtóval lelfogM- tatta Max Reinhardt összes csomagjait. Ezzel a lefoglalással alighanem fizetésre kényszerí­tik Reinhardtot, Reinhardt egyébként nyilat­kozott is a következő munkáiról: „Danton­I ról készítek majd nagy filmet s úgy tervezem, hogy itt Párisban Sarah Bemhiarőtről, a világ legnagyobb drámai szülésznőjéről készítünk filmet. A címszerepet Cecile Sorét! kapja s a filmben megelevenednek majd Sarah Bern- hardt leghireselbb szerepei.*4 szegődött, — mint már közöttük, — most Pá­rásban tartózlkodik. Maderae Dietrich Korda Sán­dorral együtt a közel jövőben Magyarországra érkezik hosszabb budapesti tartózkodásra. (*) Greta Garbó könnye a múzeumban. Los Angelesben van egy muzeum, amelyben híres filmsztárokra vonatkozó emlékeket őriz­nek. A muzeum leghíresebb darabja Greta Garbónak egy könnycseppje. A könnyet üvegcséiben tartják. Az üvegcsén függő cédula szerint Greta Garbó neim valamelyik szerepé­ben sirta ezt a könnyet, hanem próba közben, dühében és fáradtságában. Arról nem ad fel- világosd'tást a cédula, hogyan sikerült a dühös és fáradt filmsztártól a könnycseppet elrabol­ni *és üvegcsébe zárni. A fiOzssMfimmsk ALFA: Nyári szünet. ÁTLÓN KERTI MOZGÓ: A világ ifjúsága. ELEKTRO: Maximi gavallérok. LUX: Táncosnők, METROPOL: Menekülés az alvilágból. REDOUTE: A lehetetlen nő. TÁTRA: A szerelem dala. URÁNIA: Házassági sztrájk, A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Az uj rokon. (Magyar hangosfilm.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Tejesnek áll a világi (Harold Lloyd.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: VIII/1—2—3—4: Köszönöm, hogy elgázolt. VlII/5—6: Azev, a moszkvai kém. VIII/7—8—9: Eggert Márta mint Casta Diva­BIO RÁDIÓ: VIII/3—4: A kis mama. VIII/5—6: Kit csókoltam az éjjel? VIII/7—8—9: Fedora. Kaukázus hercegnője, A szlovenszikói magyar Írók válogatott írásait tartalmazza a Szlovenszkói Magyar írók Antológiája, melynék első kötete, modern nyomda- technikai kivitelben, többszínű fedőlap­pal, 14 iv terjedelemben rövidesen meg­jelenik. A sorozat (négy kötet) százkoronás előjegyzési áron megrendelhető (köte­tenként is) a PMH nyitrai kiadóhivata­lában (Methód-tér 3). SPORT Léva rendezi meg a csehszlovákiai magyar teniszbajnokságokat Léva, augusztus 1. A Csehszlovákiai Magyar Te­nisz Szövetség ezévben a 10 éves fennállását ünnep­lő Lévai Torna Egyletnek adta a „csehszlovákiai magyarok bajnokságának4* rendezési jogát. Az LTE a bajnokságot augusztus hó 14. és 16. között ren­dezi meg a Lévai Sport Egylet által rendelkezésre bocsátott ligeti pályákon, amelyeken valamikor az oly nagy népszerűségnek örvendő és minden évben megrendezett nemzetközi versenyek zajlottak le. A lévai egyesület most azon törekszik, hogy a nemrég olyan nagy sikerrel lebonyolított szloven- szkói vivóbajnokságok sikerét is elhomályosítsa ezen rendezés. Az eddig befutott nevezések máris olyan gárdát biztosítanak, hogy a verseny feltétle­nül igen érdekes és nívós lesz. Ungvár, Losonc, Kassa, Komárom, Rozsnyó és Rimaszombat verseny­zői már jelezték érkezésüket, de ott lesznek min­den bizonnyal az érsekujvári párkányiak, Ipolysá­giak és mindazon városok kiküldöttei, ahol a ma­gyar szövetség kebelébe tartozó teniszegyesület mű­ködik. * KIÍRÁS. A Lévai Torna Egylet augusztus hó 14. és 16. között rendezi meg Léván a Csehszlovákiai Magya­rok 1036. évi teniszbajnokságát. A versenyen indul­hatnak az összes a csehszlovákiai magyar teniszszö­vetségben igazolt játékosok. A versenykiírás sze­rint I. és II. osztályú férfiegyes, valamint oldboy férfiegyes (35 éven felülieknek), első osztályú nöi- egyes első osztályú fénfipáros, oldboy férsi- páros, nöipáros és vegyespáros a műsor- számok. Nevezési zárlat augusztus 11. Az egyesü­letek és játékosok nevezéseiket dr. Weisz László­nál (Léva, Hurbán-uoea 20.) jelentsék be. LABDARÚGÁS )( A futbullvilágbajnokságut csak 1938-ban rondezik újra inog. A végső határozató! a FIFA jövő hónapi berlini kongresszusa mnond- ja ki. A világbajnokságra Franciaország tart igl&nyt. )( A Zsolnai SK divizlós csapata augusztus 8-áu M. Ostraubau vendégszerepel. “

Next

/
Oldalképek
Tartalom