Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-23 / 192. (4041.) szám

'(936 frqgrnagtus 23, vasárnap. 7 Budapest nagy ünnepséget rendez Budavár visszavételének 250 éves fordulóján Budapest, augusztus. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) Szeptember 2-án lesz kétszázötven esztendeje annak az egész keresztény világ és a civilizáció nézőpontjából sorsdöntő esemény­nek, hogy 1868 őszén Budavára felszabadult a másfélszázados török hódoltság alól. Ezt az évfor­dulót Budapest székesfőváros ünnepségek soroza­tával akarja emlékezetessé tenni. Szendy Károly polgármester aláírásával napok óta falragaszok hívják fel a figyelmet a nevezetes napra és Né- methy Károly dr. tanácsnok vezetése mellett már hónapok óta folyik az előkészítő munka, hogy az ünnepség méltó legyen a nagy eseményhez óe a magyar fővároshoz. Az ünnepségek szeptember 1-én kezdődnek, amikor is Hóman Bálint kultuszminiszter délelőtt 11 órakor külföld! és hazai előkelőségek jelen­létében ünnepélyesen megnyitja a felszabadító ostrom emlékeit bemutató történelmi emlékkiál- litást. Ünneplés a templomokban Szeptember 2-án reggel 9 órakor ünnepi há­laadó szentmise lesz a budavári koronázó főtemp­lomban, ahol bemutatásra kerül Mattén Simonéin XVII. századbeli olasz zeneszerzőnek 1686. évben a Buda visszafoglalásának örömére irt korális miséje, a „Missa Buda expugnata”, melyet Szita Oszkár a római Kollégium Hongaricum volt_ tagja fedezett fel a vatikáni levéltárban eredeti kézirat­ban. A szentmise után, — melyet Serédi Juszji- nián hercegprímás pontifikái. — előadásra kerül Kodály Zoltánnak erre az alkalomra irt „Buda­vári Te Deum”-a. Mindkét müvet a Budavári Ko­ronázó Főtemplom Ének- és Zenekara mutatja be Sugár Viktor vezetésével. Ugyancsak 9 órakor ün­nepi istentisztelet lesz a Cálvin-téri református templomban, ahol Ravasz László püspök és a Deák-téri evangélikus templomiban, ahol Raffáy Sándor püspök tart prédikációt. A döntő ütközet színhelyén Az istentisztelet után délelőtt Hll órakor a legfőbb egyházi és állami méltóságok, a kormány tagjai, az országgyűlés és a külképviseletek, az 1686. évi ostromban résztvett államok és váro­sok küldöttségei, az ostromban résztvett egyének leszármazói, a székesfővárosi és vidéki törvény- hatóságok küldöttei, a budapesti papság, a szer­zetes rendek, a katonaság és a legfőbb társadalmi egyesületek képviselői a Bécsi-kapu téren gyüle­keznek, a visszafoglalás emlékművének és a min­den nemzetben hősök emlékkövének felavatására. Ideérkezik Horthy Miklós kormányzó, miután el­vonult a fogadására kirendelt diszszázad előtt és koszorút tett a visszafoglaláskor elesett Abduráh- man A'bdi utolsó budai basának a Primás-bástyán álló emlékére. Az emlékmű egy a visszafoglalást jelképező nŐ-alak, mely keresztet hoz a felszaba­dított Budába. Az emlékművel szemben levő régi várfalon helyezik el a felszabadításban résztvett idegen hősi halot­tak emléktábláját és örökmécsesét. Mindhárom Ohman Béla alkotása. Az emlékmű­vek felavatása Szendy Károly polgármester rö­vid beszéde után a kormányzó engedélyével tör­ténik meg. A felavatás után a kormányzó koszorút helyez az emlékművek talapzatára és a testőrök sorfala között elindul a Bécsikapu alatt a Lovas-ut felé. Lassú menetben követik a legfőbb állami és egy­házi méltóságok ,a diplomáoii testület tagjai, a külföldi és hazai katonai küldöttségek és a leg­főbb társadalmi egyesületek képviselői. A menet befordul a Lovas-utra és a Bécsi-ka­puhoz legközelebb eső rondellához vonul, amely mellett, azon a helyen, ahol. az ostrom alkalmá­val egy győri hajdú először tűzte ki a magyar lobogót, elhelyezik a magyar hajdúk zászlórud- ját, — mely Árkay Bertalan iparművész alko­tása. A menet tovább halad a Lovas-uton a vár északnyugati sarok bástyájáig és közben az előtt a bástya előtt halad végig, mely a visszafogla­láskor a legvéresebb küzdelmek színhelye volt, a végső roham is itt indult, az ünnepi menet tehát a felszabadítók vérével áztatott területen vonul. A sarok rondellán az úgynevezett esztergomi rondellán tört rés helyén hatalmas keresztet he­lyeznek, el alatta kis lélekharanggá!, annak em­lékére, hogy a felszabadító sereg erre hatolt be a váriba. — Az előtte való téren a Lo/as-ut bal­oldalán levő parkban áll az ostromban elesett magyar hajdúk emlékműve. A hajdúk emlékköve Grantner Jenő szobrászművész, a kereszt pedig Bienbauer Virgil műépítész alkotása. Kulturális ünnepségek Ugyancsak szeptember 2-án délután 5 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia díszköz­gyűlése, este 7 órakor Szendy Károly polgármes­ter rádióbeszéde, este 8 órakor pedig ünnepi dísz­hangverseny (Théátre páré) a Városi Színháziban. A budapesti hangverseny-zenekart Ormándy Je­nő. a Philadelphia Orchestra karnagya vezényli és közreműködik Bartók Béla is. A théátre párén megjelenik a diplomáciai kar, a külföldi államok polgári és katonai küldöttségei és a legfőbb ma­gyar állami méltóságok. Az ünnepi díszhangver­senyt a rádió is közvetíti. Szeptember 3-án délután 5 órakor lesz Buda­pest Székesfőváros törvényhatósági bizottságának ünnepi díszközgyűlése, melyre meghívást nyernek a külföldi államok küldöttségei, a diplomáciai kar és a legfőbb magyar állami méltóságok. A szlovenszkói magyar gimnáziumok statisztikája A magyar intézetekben működő tanárok nagy része nem magyar nemzetiségű A magyar iskolákban egy év alatt 239 diák tett érettségit ■ Szépen dolgoznak a magyar cserkészek A cikk bevezetését múlt szombati szá­munkban közöltük. A tanulók magaviseleté A tanulóik magaviseletéről kimutatást csak az ipolysági gimnázium adoitt, ahol 72.54 szá­zalék igen jó és csak 3 nyolcadik osztályú ta­nuló szabályszerű. De miért? Arról hallgat. Jó lenne, ha a többi gimnázium is követné ezt a helyes eljárást. — A szülők foglalkozá­sára is kiváinosiak lennénk, mert a tauulók előmenetelét ez is befolyásolja. De ilyen csak a losonci gimnázium ád, ahol a szülők 40.89 százaléka keresketdlő és ijparos, 23 százaléka orvos, ügyvéd stb. és 16.61 százaléka munkás és alkalmazott. Az érettségizettek A magyar VIII. osztályokba járt 276 tanuló közül elbukott az osztály vizsgán 22 (7J97 szá­zalék), az érettségi Írásbelin 16 (5.79 száza­lék), a szóbeli érettségin bukott 35 (12.68 szá­zalék.) Kitüntetéssel érett 36 (18.04 száza­lék), érett 165 (50.78 százalék.) Összesen érett az év régén 201 jelölt. Az őszi érettségin 31, a téli érettségin 7 je­lölt szerezte meg az érettségi bizonyítványt. Egy év alatt teliét összesen 239. Az összes tanulóságnak mintegy 6 százaléka. Tandíjmentesség. Komáromban egész tandíj­mentes volt 13.77 százalék, fiéltandijmenteeséget élvezett 38.49 százalék, tandíjat fizetett 47.74 szá­zalék. A többi hét állami magyar intézetben egész tandíjmentes volt a tanulók 65.13 százaléka (a négy csehszlovák-ruszin ikerintézetben 73.58 szá­zalék), féltandijmentességet élvezett a 7 magyar gimnáziumiban a tanulók 5.46 százaléka, a négy csehszlovák-ruszin ikeriintózetben 5.07 százaléka. Teljes tandíjat fizetett a hét magyar párhuza­mos osztályokban a növendékeik 29.40 százaléka, a csehszlovák-ruszin osztályokban csak 21.37 szá­zaléka. A magyarság hátrányára esik tehát 8.45 százalék, árui körülbelül évi 113.000 koronának felel meg. Félévkor bukott s igy elvesztette a tandíj mentess égét az önálló három magyar inté­zetben 9.16 százalék, a magyar párhuzamos osz­tályokban 8.91 százalék (ami pénzben 71.000 ko­rona), a csehszlovák-ruszin osztályokban 4.90 szá­zalék (pénzben 14.600 korona). Az év végén a tandijfizetők és a bukottak száma köztf különbség a csehszlovák anyainté- zétben majdnem egybeesik. Például a fizető több, mint a bukott: Losoncon 1 (a magyaroknál 29), Érsekujvárott 9 (a magyaroknál 57), Rimaszom­batban 15 (a magyaroknál 91), Beregszászon 15 (a magyaroknál 90). De akadnak osztályok, ahol több a bukott tanuló a csehszlovákoknál, mint a fizető. Például Losoncon a szlovák V. o.-ban 6-tal, az I. B. és II. B. o»zt.-ban Smial, a ül. A.-ban Ügyel. Érsekujvárott a II. B. oszt.-ban 3-mal több a bukott, mint volt a tandijfizető. Ilyesmi a ma­gyar párhuzamos osztályokiban nem esik meg! Azért ezen a téren is egyforma osztó igazságot kell kérnünk, mert a négy ikerintézetben csak 40-nel több a cseh­szlovák-ruszinoknál a tandijfizető, mint a bu­kott diák, a miagyaroknál pedig 207-tel több. Tanárok A hét állami magyar gimnáziumban (Komárom nélkül) tanított 6 igazgató, 88 véglegesített, 9 ad personam, 24 ideiglenes, 16 gyakorló tanár, ösz- szesen 143. A szlovák osztályokból tanított 5 ta­nár, 1 kisegítő, 5 ének- és 13 vallásoktató és 1 szerződéses tornatanár. Tehát a teljes létszám 168, a komáromiakkal együtt 190. Ezek között 31 nőtanár működik. Évközben nyiugdijaztatott 5 tanár, szlovák intézetbe áthelyeztetett 5, magyar­ból magyar intézetbe 5, a minisztériumba 1, tehát kivált 16. Belépett a magyar tanári karokba 15 uj, szlovák intézetből magyarba áthelyeztetett 4, magyarból magyarba 4 tanár, összesen 23. A négy iikerintézetben tanított kölcsönösen magyar tanár a szlovák-ruszin tagozatban 209, szlovák- ruszán tanár a magyar osztályokban 2Ö2 órában hetenként. így a magyarok rovására esik 43 tanóra, ami két, nem alkalmazott magyar tanár kenyerét je­lenti. A magyar intézetekben tanító tanároknak igen teteme* része nem magyar nemzetiségű. Szlávosan 27 tanár írja a nevét magyar szö­vegben. on a magyar helyesírás tanításánál is ezt a szert követik? Úgy látszik, ezen a téren a világ nagy tanítómesterének, Coméniusnak elvei sohasem fognak megvalósulni! Nem kötelező tantárgyakból tanulta a német nyelvet 6 intézetben 310 tanuló (7.90 százalék), az éneket 8 intézetben 1204 ta­nuló (30.70 százalék), egy-egy intézetben tanult zenét 1(26 (3.21 százalék),' gyorsírást 90 (2.30 szá­zalék), szabadkézi rajzot 3 tanuló. Ösztöndíj és segély elmén (kapott a 8 magyar intézetben 201 tanuló 66.367 koronát. Ebből adott az Országos Hivatal 21.348 és az iskolaügyi minisztérium 8010 koro­nát. Az egyes gimnáziumokra esett ebből: Komá­romra 3(2.830, Kassára 10.916, Ipolyságra 6075, Pozsonyra 5490, Losoncra 3750, Érsekújvárra 3066, Beregszászra 2350 és Rimaszombatra 1890 korona. A Segítő Egyesületek a 8 intézetben 540.445 ko­rona alaptőkével rendelkeznek és az elmúlt év­ben 127.731 koronát fordítottak tankönyvekre, cipőre, ruhára, ebédre, orvoslásra, lakásra, vasúti jegyekre, stlb. A Szülői Szövetségek nem mutatják ki pontosan, hogy mennyit áldoz­tak pénzben a fogak javítására, nyaraitatásra, tandija'kra, tejakcióra, sportrulhára, ebédekre, egyéb segélyekre. Általában a legtöbb szülő évi 10 koronát áldoz önként a fentemlitett célokra s igy mintegy neme® versenyre kelnek az áldáso­sán működő Segélyző Egyesületekkel. Pedig in­kább az iskolai nevelésre kellene forditaniok figyelmüket. A komáromi Szülői Értekezlet pél­dául kérte azt, hogy az Isikolaügyi Referátus gondoskodjék jó és olcsó tankönyvekről és arról, hogy a tankönyvekben, térképeken a földrajzi neveik a nemzetközi földrajzi egyez­ményben megállapított módon az illető országok nyelvén legyeinek feltüntetve. A pozsonyi és ri­maszombati Sz. Sz. az iskolaépület kérdésének megoldására tett lépéseket. Hyen és ezekhez ha­sonló kérdések megoldása elsősorban a S.z. Sz. feladata. Az is helyes, hogy pedagógiai felolva­sásokat tartanak és egyes, nevelési kérdéseket alaposan megvitatnak. Az ifjúsági Önképzőkörök miniden intézetben működtek. A lege éltud áto Bab­ban fejtették ,ki munkásságukat a komáromiak és érsekiuj váriak, főleg kisebbségi és szociális kérdésekkel foglal­koztak. Több helyen tartottak Berzsenyi-, Széchenyi-, Liszt- és Székely Bertalan-emlékünnepeket. Kassa és Losonc zenekart is létesített. Voltak pályáza­tok, szavalatok, szabad előadások, ének- és zene- számok, önkészitette felolvasások, stb. Nagyon helyes, ha az ifjúság már korán megszokja a biztos fellépést, a szabad előadást. Azt azonban nem helyeseljük, hogy az iskolai hivatalos ünnepeket, diáikbálokat az önképző­kör rendezze. Ez a tanári kar és az egész ta­nulóifjúság dolga. Az Önképzőkörben az ifjúság legyen az ur és ő szabja meg, hogy milyen módon kívánja önműve­lését és világnézetének kialakítását szolgálni. LeL kesedijék a magyar és a világirodalom és művé­szet nagyjaiért s ezeknek emlékét felújítva, igye­kezzék példájukat követni, hozzájuk felnőni. 500 magyar Hu és Í50 magyar leánycserkész Cserkészcsapat mind a nyolc intézetben fejt ki élénk tevékenységet. Hozzávetőleg 500 fiú- és 150 leánycserkész van. A legtöbb helyen nincsen állandó otthonuk s igy sok bajjal keli megküzdeniük. Az önképzésen kí­vül igyekeznek magúikat a társadalomiban hasz- nositani. Több előadást rendeztek és öt csapat a múlt nyáron táborozott is több héten át. A komáromiak 16 társuknak 2100 koronát jut­tattak, hogy a tábor örömeiben szegénységük ellenére is résztvehessenek. Testnevelés A testnevelésre a két heti tornaórán kivid nagy súlyt helyeznek. Itt-ott akadnak sport- és testnevelési egyesületek az ifjúság körében. A leányuk többnyire ritmikus tornagyakorlatokat végeznek. Nagyban folyik az ablétizálás, a labda­játékok többféle neme. Tartanak játékidélut óno­kat, menetgyakorlatokat, sőt Pozsonyban a katonai céllövészetben is kaptak kiképzést Voltak tornaakadémiák, tomaünnepek és verse­nyek. A testi erő és ügyesség kiképzése mellett nem feledkeznek meg az ember harméni'kus, egész­séges neveléséről, hogy a növendékek korán meg­szokják az önállóságot, önfegyelmet és lelemé­nyességet. De mintha a torna újabban ellhajlanék a kizárólagos harmónikius nevelésről és inkább helyt adna az erőltetőbb katonai előkiképzésnek. A gyengébb tanú lóknak ez nem válik előnyére. Kirándulásokat is vezettek. Különösen Érsek­újvár, Beregszász. Rimaszombat és Komárom ki­rándulásai voltak érdekesek és tanulságosak. Kevés az iskolaorvos Az egészségi állapot általában kitűnő volt. Csak Ipolyságon •fordult elő vörlheuy, fültőmirigy- gyuiladás és Beregszászon v&klbélgyiulladás. Több intézetben a tanulók baleset ellen biztosítva voltak. Érsekujvárott egészségügyi törzslapokat fek­tettek fel minden diákról és ezeket a tanulási idő egész tartamán át rendszeresen vezetik. Követésre méltó! Testméréseket is eszközölnek évente háromszor. A pozsonyi diákok a középis­kolai egészségi intézetnek tagjai s minden testi fogyatkozást orvosilag állapítanak meg és kezel­tetnek. Kár, hogy iskolaorvos alig található az egyes intézeteknél. Vörös Kereszt Sarjadék négy intézetben mű­ködik. A komáromiak az első segélynyújtásban rendszeres orvosi kiképzést nyerteik. Gázvédelmi gyakorlatokat is tervibe vettek. Ipolyságon van, Masaryk repülő-liga is és a repülőgépekről szak­szerű magyarázatokat kaptak. Csak a komáromiak művelik erősebben az éneket és zenét Ének- és zenekar csak Komáromban van, de ez elsőrendű. A vegyes- és férfi-énekkaron kívül van nagy zenekar, szalonzene- és cigányzenekar. A többi intézet az ifjúság zenei és éneklés kikép­zésével alig törődik. Pedig ez fontosabb a testi nevelésnél is. Az ifjúsági könyvtárak 2—6000 könyvről adu­nak kimutatást, de csodálatos, hogy értékük sok­kal kisebb, mint a csehszlovák-ruszin könyvtá­raké. Bizonyára még minidig csak a régi 20—30 éves beszerzések ezek s uj könyvet alig vesznek évente 50—100 kötetet. Igen kiváncsiak lennénk, hogy ezek a beszerzett uj könyvek miféle müvek, hiszen a külföldön megjelent könyvet oda be nem eresztenek. Szlovenszkón meg alig jelenik meg magyar ifjúsági könyv. Talán csak nem mind ezlováknyelvü olvasmány? A tanárok irodalmi működéséről csak két inté­zet ad kimutatást. íme, magyar középiskoláink multévi képe. Kevés a magyar gimnázium. Vezetésük nem magyar nemzetiségű igazgató alatt áll. Mindenütt hiányzik a gazda gondossága, a sze­retet melege. A magyar osztályoknak nincsen magyar tanul­mányi vezetőjük s az intézeti titkár is rendsze­rint nem magyar. A nem-magyar nemzetiségű tanárok tova- helyezéséről nem gondoskodnak, sőt még min­dig a szlovák iskolákból helyeznek ide tanáro­kat. A tanárok jó része két intézetben ad órá­kat 8 ez a kétlakiság is árt a nevelés ügyének. A szülők és a társadalom sokat áldoz a ma­gyar diákságra, de ez még mindig nem elégséges arra, hogy a vidéki bejárás megszűnjön. A jobb iskolaépületekről az állam nem gondoskodik s igen furcsa, hogy a Szülői Szövetségnek kell gondoskodni ok uj tantermekről, osztályok elvá­lasztásáról, tornatermekről, stb. Ez elsősorban a tanügyi vezetés feladata volna! Ismerünk intéze­tet, ahol az iskolai épület vakolata már évek óta hámlik s nincs senkii, aki egészségi és szépészeti szempontból ezen segíteni sietne. Még mindig sok a nem-magyar tanitás-nyelvü iskolába járó tanuló. Ha a magyar tagozatokat önállósitanák s magyar igazgató kezére bíznák a vezetését, igen sok bajnak és sérelemnek elejét lelhetne venni. Ezért jogos a kmlturautonómia kö­vetelése e ezt a magyarságnak mielőbb ki is kell harcolnia, ha nem akar teljesen elsorvadni. PEDAGÓGUS. — BÉLYEGKIÁLLITÁS ZSOLNÁN. Tudó­sítónk jelenti: A zsolnai bélyeggyűjtők egyesü­lete jubileuma alkalmával, szeptember végén nagyszabású bélyegkiállitást rendez. A kiállítá­son a köztársaság neves bélyeggyűjtőin kívül külföldiek is részt vesznek bélyeggyüjteményük- kel. A postaügyi minisztérium szintén a kiállítás rendelkezésére bocsátja nagyértékii bélyeggyiij- teményét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom