Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-22 / 191. (4040.) szám
Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja A másik Nagy Frigyes (*) Annak a történelmi mítosznak, amelyre a harmadik birodalom felépül, egyik vezéralakja Nagy Frigyes, a potsdami szellem életrehivója, a második birodalom megteremtője, a német nagyság legmarkánsabb megtestesítője — kicsit mintha mégis szordinós lett volna az ünneplés, amit halála évfordulója alkalmából rendezlek Potsdamban. Hiszen Nagy Frigyes program volt sokáig, Weimarral szemben Potsdamot állította oda példaképnek a nemzeti szocializmus s Ő volt az egyetlen történelmi nagyság, akit a vezérek galériájába felvettek s kinek képét egyidőben minden német üzlet kirakatában Hitler és Hin- denburg portréja mellett ott lehetett látni. Mégis a hadsereg és Potsdam háziügye volt csak a mostani ünnepség, nem csaptak tul- nagy lármát körülötte, Nagy Frigyesről nem mondták el azt, ami alakjában mindig aktuális és mindig ujmutatásszerü lesz a németek és Európa számára. Nagy Frigyes szellemi müve tudniillik sok mindenben ellentmond a hivatalos nemzeti szocialista ideológiának, hiányzik belőle a német mítosz, hiányzik belőle nemcsak a fajelmélet, de a faji és nemzeti öntudatnak az a felfokozott izzása is, ami áthatja a harmadik birodalmat. Nagy Frigyes européer-szellem volt és hozzá tizennyolcadik századbeli szellem. A felvilágo- sultság korának levegőjében formálódott ki világnézete, amely inkább volt szkeptikus, mint rajongó. Mig a mai Németország a rajongóké. Az a nagyhatalmi elgondolás, amelyet Nagy Frigyes vázolt föl, csak alapvonalaiban egyezik a hitleri elgondolással, másfelé mutatnak azonban a végcélok. Nagy Frigyesnek a német népről semmivel sem volt felemelőbb véleménye, mint a világ bármelyik népéről. Liberális uralkodó volt, de nem volt demokrata. A harmadik birodalom éppen ezen a ponton tér el a fri- gyesi Németországtól: demokrata, de nem liberális. S ez nagyon mélyrenyuló különbség, hiszen Hitler nem német birodalomról beszél, hanem a németek birodalmáról. Nagy Frigyes viszonya népéhez mindig rendezetlen volt, saját maga egyszer igy jellemezte ezt a viszonyt: „Népem és én olyan egyezséget kötöttünk, amely mind- íkettőnket kielégít. Ök beszélhetnek, amit akarnak, én meg teszem, ami nekem tetszik." S ebben sok igazság volt: Nagy Frigyes hagyta beszélni a népet, soha nem ijedt meg a gunyversektől, a mégolyán éles kritikától, az úgynevezett különvéleménytől. Egyszer az uccán lovagolt, amikor csődületre lett figyelmes, odaugratott és látta, hogy a tömeg egy karrikaturán mulat, ami őt ábrázolja nem valami hízelgő pózban — lejebb akasztatta a rajzot, hogy jobban lehessen látni. Azzal vette élét minden kritikának, hogy kutyába sem vette a nép véleményét, hangulatát, ment a maga utján. Annak ellenére, hogy volt benne valami babonás tisztelet az úgynevezett nagy szellemek iránt, de azért maga soha nem hitt a szellem erejében. Nem hitte el, hogy a vélemény öl. S ezért is adott olyan véleményszabadságot, amilyennel legliberáli- sabb korszakában sem mert élni a weimari republika, pedig ez a korszak Potsdamban a katonai kényuraság jelképét látta. Nagy Frigyes, ha szóba hozták előtte, hogy ez vagy az a polgár lekicsinylőén nyilatkozott róla, legyintett: Mennyi katonát tud ellenem állítani a harctéren? Ez volt az ellenvetése —* a polgár, aki csak a száját járat-, BRAZÍLIA SZAKÍTOTT ? Anglia közvetít Németország és Spanyolország között A párisi munkások hadianyaggal támogatják a spanyol kormányt ■■ „Kommunistákkal nem tartunk fen diplomáciai viszonyt" ■■ Bizonytalan helyzet a harctereken PRÁGA, augusztus 21. A spanyol frontokon tovább tart a pozicióhá- boru. Mig a múlt héten a felkelők csapatai határozottan fölényben voltak, ezen a héten ismét kiegyensúlyozódott a helyzet, azaz mindkét fél győzelmeket jelent. Az európai érdeklődés középpontjában ma nem a polgárháború áll, hanem a Kamerun-hajó incidense miatt támadt német-spanyol feszültség. Londonból érkezett hírek szerint Angl'ia elvállalta a közvetítő szerepet a két kormány között és igyekszik rábírni a madridi kormányt, hogy erkölcsi elégtételt adjon a nemzetközi jog megsértése miatt a berlini kormánynak. Egy híradás szerint a brazíliai kormány szakított a madridi kormánnyal, mert helyteleníti annak kommunista tendenciáit. Ezt az utóbbi hirt egyelőre nem erősítették meg. London, augusztus 21. A londoni kormány madridi képviselője minden erővel arra törekszik, hogy letompitsa a német—spanyol feszültséget és ebben az összeíüggésiben azt tanácsolta a spanyol kormánynak, hogy kérjen bocsánatot a német kormánytól a Ka- merun-incidens miatt. Angol illetékes körök egyelőre nem nyilatkoztak hivatalosan a Kamerun német hajó nyílt tengeren való átkutatásáról, de a kormány általában elitéli a spanyol hadihajók magatartását. A spanyoloknak nem volt joguk a német hajóra alkalmazni a blokád szabályait, mert a blokádot sem Anglia, sem Németország nem fogadta el. Londoniban komolyan veszik azt a német fenyegetést, hogy a birodalom erőiszakra erőszakkal felel, de remélik, hogy a madridi kormányt sikerülni fog rábírni az incidens békés likvidálására. A francia kormány véleménye állítólag azonos az angol véleménnyel és Páris ugyancsak nyomást fog gyakorolni a madridi kormányra a bocsánatkérés érdekében. A németek föltétlenül erkölcsi elégtételt kapnak a Kame- run-eset miatt. Két francia hadirepülőgép indul Madridba Páris, augusztus 21. Az Echo de Paris jelentése szerint a Bloch francia repülőgépgyár munkássága elhatározta, hogy a túlórázásért járó bért két repülőgép megvásárlására fordítja és a gépeket a spanyol kormány rendelkezésére bocsátja. Tekintve, hogy a helyzet sürget, a munkások arra kérték a gyár vezetőségét, hogy két készen álló és a francia kormány számára leszállítandó gépet küldjön azonnal Spanyolországba. A munkásság sztrájkkal fenyeget, ha kívánságait nem teljesitik. Az üzem igazgatósága azonnal érintkezésbe lépett a léghajózási miniszterrel és megfelelő utasítást kért. A munkásak is küldöttséget menesztettek a miniszterhez, aki kijelentette, hogy semmi kifogása nincs az ellen, ha a két gépet a spanyol kormánynak küldik. Ezek után bizonyos, hogy a két repülőgép holnap vagy holnapután elindul Madridba, írun ostroma Hendaye, augusztus 21. A nacionalisták csütörtökön este két repülőgépet küldtek Irunba, miután fölszólították a város kormánypárti parancsnokát, hogy ürítse ki a kórházakat, mert a várost bombázni fogják. A repülőgépek a san- sebastiani útra négy bombát dobtak le, de a robbanások nem okoztak tulnagy kárt. A Gua- deloupe-erőd néhány lövést tett a repülőgépekre anélkül, hogy eltalálta volna őket. A fölkelők célja az, hogy tönkretegyék a San Sebastianba vezető utat s ezzel végleg elvágják írunt a központtól. A nacionalisták bombái azonban nem értek célt, mert az utat csak jelentéktelenül rongálták meg. Este újból repülőgép jelent meg a város fölött és ismét bombázta az országutat. Gibraltárt jelentés szerint a Malagából érkező menekültek azt beszélik, hogy a kormánycsapatok között határozatlanság és zavar uralkodik. A várost a felkelők ugyanis három oldalról megtámadták, A menekültek véleménye szerint Malaga egy hétnél tovább nem állhat ellent a felkelőknek. Az észak-spanyolországi Gijon kormánypárti helyőrsége erősítést kért Madridból. A hadügyminiszter azt felelte, hogy most nem küldhet csapatokat, mert mindenekelőtt Bilbaói kell felszabadítani az ellenség nyomása alól. Kormánygyőzelmek Madrid, augusztus 21. A kormány újabb győzelmeket jelent a déli és a délnyugati frontról. BOnBBBBBBBBI ta, de nem voltak gránátosai, nem’ lehetett ellenfél az ő szemében. Ebből táplálkozott egész felvilágosultsága, amely nélkül soha nem emelkedett volna birodalma olyan rangra, hogy uj, hatalmas világbirodalom épülhetett száz évvel később rá. Ez a Nagy Frigyes természetesen messze áll a mai Németországtól, amely misztikus erőket tulajdonit a népnek, nem ismer el csak nép- szuverénitást (akárcsak Robespierre), minden szellemi kérdésben doktrinér és ortodox álláspontra helyezkedik s éppen abban a leghajlithatatlanabb, amiben Nagy Frigyes a legengedékenyebb volt: szellemi és vallási dolgokban. Átvették azonban Nagy Frigyesnek úgynevezett kormányzási stílusát. El lehet mondani, nemcsak a németek vették át, hanem minden diktatúrával kormányzó európai nemzet. Mussoliniban például sokkal több van Nagy Frigyes igazi lényéből, mint Hitlerben. Nagy Frigyes nem szerette a szimbólumokat, nem tartotta jelképnek magát, hanem éppen ellenkezőleg, úgy élt a királyi hatalommal, mint a jó gazda: mindenhova odanézett, az országigazgatás legkisebb irnoki gondja sem volt elég jelen-. téktelen neki, mindent maga csinált, sajátkezűig intézte az ország egész levelezését, ha valaki engedélyt kért, hogy valami parádén résztvehessen, még ezt is személyesen intézte az uralkodó. Saját háztartását maga irányitotta, el kellett számolni minden tallérral a személyzetnek és sajátkezűig, helyszínen torolta meg a visszaéléseket. Ha valaki utazni akart, engedélyt kellett kérnie a királytól és Nagy Frigyes maga szabta meg, hogy az illető mennyi pénzt vihet magával az útra. Úgy, mint Mussolini, ő is személyesen intézett mindent, hadjáratait is maga vezette s azt is tőle tanulták, hogyan kell hadüzenet nélkül háborút csinálni. A németek mindig ezt az iskolát járták, a világháborút is ilyen frigy esi módszerekkel szerette volna Vilmos császár megnyerni, csakhogy az volt éppen Frigyes nagysága, hogy ő soha rossz időpontban nem támadott s ha valami visszájára sikerült, senki nem tudott olyan bü- vészügyességgel kimászni a csávából, mint ő. Az első európai világháború is az ő nts- véhez, helyesebben az ő vállalkozásához fűződik, de ő ahhoz is pompásan értett, hogyan lehet hasznot húzni .abból, hojgyhaj mennél többen vesznek részt a dulakodásban. Zseniális békéket kötött és soha még uralkodó nem játszotta ki annyiszor szövetségeseit, mint ő. Csodálatos példáit adta a machiavellizmusnak, ugyanakkor, amikor első könyve, amely csak úgy csöpög a kor humánus eszméitől, az „Antimachiavelli" hangzatos nevet viseli. A legeurópaibb uralkodó volt abban, hogy a francia &s német képességeket a legtökéletesebben párosította magában, úgy hegy mindkettőnek csak előnyei érvényesüljenek. Egyik életrajzírója a nagy Maculay, aki különben konzervatív és minden legalitást fanatikusan tisztelő ember létére megvetette Nagy Frigyest Mária Teréziával szemben tanúsított magatartása miatt — azt írja róla egy helyen, hogy francia szellem volt, de német uralkodó. Aminél angol megbélyeg- zőbbet, de egyben hízelgőbbet aligha mondhatna valakire. S ebben volt Nagy Frigyes igazi európai, hogy a csatorna túlsó oldaláról egyszerre látszott németnek és franciának. Egy másik átértékelt Nagy Frigyes az, akit most Potsdamban ünnepeltek — de ez nem az, aki százötven év előtt halt meg, hanem az, aki .ezelőtt három évvel támadt fed. “KO" Ma; Nagy rádió ímeliél&leí , v,, .v 18 oldal. Ara Ké 1.20 ^ sz^m • Szombat • 1936 augusztus 22 Anglia engedékenységre inti Madridat
