Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-02 / 175. (4024.) szám

s 1936 augusztus 2, vasárnap. mmmm. o tr <OT! til Bártfafürdőn az iáé ay elej kétszer annyi vendég volt, mint tavaly egész évben A lőcsei származású fürdőlgazgaló propagandájának nagy­szerű eredményei ■ A fürdő nagy múltja és biztató jövője Bártfafürdő, julius vége. .,Ke]f egy zöld fenyő alatt, egy hűvös patak partján, egy mély völgyben". így keltezte levelét erről a helyről 500 évvel ezelőtt egy huszita vezér. Azóta a fenyves­sel benőtt, hűvös vizű, névtelen vadon kis paradicsommá változott: itt épült ki a tizen­három különféle gyógyforrásáról nevezetes Bártfa város fürdője, amely a Rákócziak kora óta kedvenc mulatóhelye volt a ma­gyar és lengyel arisztokratáknak s a múlt században három koronás főt is tisztelhe­tett gyógyulást kereső vendégei sorában. A fürdő ma is magán viseli fénykorának emlékeit, remek épületei és villasorai élén­ken tanúsítják, hogy itt valaha sokkal moz­galmasabb élet folyt, mint ma, a gazdasági válság, a határzárak és átutalási nehézsé­gek idején. De a fürdő kiépítettsége és nagy befogadóképessége egyúttal kezesség és ígéret arra, hogy szükségszerüleg újból el fogja érni azt a maximális üzemet, amelyet gyógyforrásainak tömegével, gyógyintéze­tének modernségével és szépségével meg­érdemel s újból elfoglalja fürdőkulturánk- ban azt a díszes helyet, amellyel azelőtt Pöstyén, Teplic, a tárai fürdők és Szliács mellett nemzetközi jellegű fürdőink közé tartozott. Négy évszázados mutí Bártfafürdő múltja történelmi időkről, fényes fürdőéletről regél. Forrásvizeit elő­ször IV. Béla király idején, 1247-ben em­líti egy okirat Burcut — borkút —• néven. Mint fürdőről 1505-ben történik először említés. Ekkor a fürdőház hat fülkéből áll. A Rákócziak virágzásának évtizedeiben, a 17. század vége felé már ismert fürdőként szerepel. Igazi nemzetközi fürdővé való ki­épülése a 18-ik század második felében kez­dődik. 1787-ben tizenkét vendégszobából állói faépület és vendéglő van a gyógyforrá­sok mellett. Különösen a lengyel arisztokrácia karolja föl, ami természetes is, hiszen a lengyel határ mindössze vagy tizenkét kilométer­nyire van ide. Bizonyos Laszicki Tamás nevű lengyel nemes csodás körülmények között gyógyult meg a bártfai víztől, ennek egész Lengyelországban hire ment s ettől kezdve tódultak ide a lengyel urak, mint Radziwill Károly herceg, Czartorijski Ádám vagy Potocki Ignác. Magyar részről a Szir- may, Andrássy, Haller, Péchy, Csáky, Sza- páry, Forgách és más grófi családok tagjai látogatják sűrűn. Az 1800-as években ezek a családok hatalmas kúriákat és nyári lako­kat emeltettek itt. Akkoriban a fürdő — egy 1812-ből való látkép szerint —- valóságos város képét mutatta. Nemcsak temploma, de még. színháza is volt. Ebben a színház­ban játszott 1829-ben Déryné ifjasszony. Az egykorú feljegyzések szerint itt valósá­gos montecarlói élet folyt, kártya, bor, ze­ne, tánc szórakoztatta a dáridóhoz szokott nemesi ifjakat. Három koronás vendég A fürdő hire Európa-szerte elterjedt s 1809-ben már Franciaország császárnéja, Mária Lujza, Napóleon második felesége is Bárífán nyaralt. Egy évtizeddel később Keleteurópa leghatalmasabb uralkodója, I. Sándor cár kereste föl a fürdőt. A bártfai múzeumban láttam azt a poharat, amelyből a minden oroszok cárja itta a bártfai savanyuvizet. Atlasz Miklós mosta­ni fürdőfőorvos könyve elmondja, hogy a cár nemcsak a fürdő gyógyforrásába és termé­szeti szépségeibe, de bizony a közeli Rasz- lavica úrnőjének, Bánó Andrásijának szép8 szemébe is beleszeretett. A szép asszonynak azonban férje is volt és igy a szerelmi re­gény nem folyhatott le bonyodalmak nél­kül. Nem tudni, hogy e regényből, vagy esetleg más esetből kifolyólag, de megtör­tént, hogy a szép asszony férjét méreggel| meggyilkolták. A bíróság az asszonyt vettél gyanúba és bizony halálra is ítélte. A híresj szépasszony ügye elveszettnek látszott.’ Csák egyet kért á biráktól, az délet végre­hajtásának elhalasztását. Eletet nyer, aki I időt nyer s az asszony az időt arra hasz­nálta föl, hogy megmentse életét. Követet Szalasztott Pétervárra a hatal­mas cárhoz, a követ föltárta szoronga­tott helyzetét s a cár nem feledkezett meg a boldog nyár emlékéről, közbeve­tette magát Ferenc császárnál Bécsben s varázsszavára az asszony kegyelmet ka­pott. A cár még később is gondolt Bártfafürdő egykori szépségkirálynőjére. Mikor 1849- ben az orosz csapatok betörtek erre a vi­dékre, megparancsolta katonáinak, hogy Raszlavicán egy szalmaszálat ne merjenek rekvirálni. A cári parancsnak foganatja volt: Raszlavicán a hajaszála sem görbült meg senkinek. A fürdő harmadik koronás vendége Er­zsébet királyné volt, aki 1895-ben töltött itt három hetet s talált gyógyulást. A fürdő ma is tele van a negy­ven év előtti látogatás emlékeivel. Ezekről azonban külön cikk keretében érdemes be­számolni. Kozák lovak a Hirdő villáiban A régi idők pompázó fürdőéletének egy csapásra véget vetett a világháború. 1915 elején az oroszok átkeltek a Kárpátokon és Zborónál betörve rövidebb időre elfoglal­ták Bártfafürdőt és az innen hat kilométer­nyire fekvő Bártfa városát. A fürdőépüle­tek körüli villákat, melyek télviz idején üresen állottak, fölfeszitették, bekvárté- lyozták magukat s a festett padlós és par­Pozsony, augusztus 1. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Mintegy három hét előtt részletesen beszámoltunk a pöstyéini autó- csililagversenyrőil, melyben Mafcr Artúr, a. po­zsonyi villanyaiii-vek tisztviselője nyerte el az elsőséget Aero-kocsiján s a. dicsőséghez elnyerte Bodza miniszterelnök ezüst serlegét is. A ser­leget fényes ünnepségeik között adták át a győz­tesnek. Nyomban a verseny lezajlása után oly szóbeszédek hallatszottak, hogy Mahr Artúr a versenyt nem nyerhette meg tisztes­séges utón és hogy az ellenőrző könyvecské­ben javításokat végzett, hogy jobb időit mutasson ki. A pozsonyi autó­klub megsemm isitette első döntését és felszólí­totta Mahr Artúrt, hogy a dijat adja vissza. Maihr a fölhív ásnak nem emgedeilimeskedetf s igy kettes szobák jó részét lóistállóknak hasz­nálták. Némelyik villának még az emeletére is följártak a lovak. Az oroszok eltávozása után itt csak hadi­kár maradt. A fürdő, amely annyi sok em­bert meggyógyított, maga is súlyos beteggé vált. De a forrásokban fejlő gyógyerők las­san, de biztosan vezették és viszik a teljes gyógyulás és uj fölvirágzás felé. A mai BárÜalürdo az Erzsébet-forrás, a Fő-forrás és a legna­gyobb gyógyhatással biró Orvos-forrás kö­rül épült !ki. Az első forás fölött díszes fa- pavillon áll, a másik két forrás egy hatal­mas födött sétányban van s köröskörül csodaszép park terül el. A parkot kétoldalt a fürdő épületei, a harmadikról villasor sze­gélyezi. A fürdőtelep magva voltaképp az Erzsébet-forrással szemben épült remek, barokstilü modern kétemeletes Astoria- szálló (régebben Erzsébet-szálló), a fürdő­épület, amelyben vasas, fenyő- és vasas lápfürdőket lehet kapni, a park felső részét a Slávia- (régebben Deák Ferenc)-szálló kétemeletes épület zárja el, ennek háta mö­gött épült az ugyancsak kétemeletes, mo­dern, szép Palace (régebben Széchenyi)- szálloda, továbbá a vizgyógyintézet, ahol a legmodernebb berendezésű inhalatóriu- mon kivül a hidegvizkura minden árnyala­tát élvezheti a fürdővendég. Fontos kiegé­szítő része a fürdőtelepnek a fából és üveg­ből épült kaszinóépület és legvégül a me­legített vizű modern strandfürdő. E köz­ponti intézményeken kivül egész falura való villatömeg búvik meg a völgy remek fenyvesei között. A három szálló száz- nyolcvan szobájában^ mintegy háromszáz vendég kaphat elsőosztályu elhelyezést és élelmezést, a villákban további ötszáz szoba áll a vendégek rendelkezésére, úgy hogy a fürdő teljes látogatottság mellett akár más­félezer vendéget is befogadhat és elláthat. Bártlaiürdő és a Tátra Bártfafürdő Bártfa város tulajdona, csupán a Palace-iszálló és a villáik vannak magántulaj­donban. A konjunktúra éveiben könnyű volt itt maga provokálta ki azt, hogy ügye a nyilvános­ság elé körülit. Maihír az autóklub régi, isimeirt tagjait kezdte gyanúsítani azzal, hogy irigység­ből áskálódnak ellene. Dr. Fábry Pál ügyvéd, a pozsonyi autóklub elnöke péntek délben megjelent a pozsonyi rendőrigazgatőságon és feljelentette Mahr Artúrt. A rendőrigazgatcság nyomban beidéz­te Mahnt, majd részletesen kihallgatta. Min­den jel arra mutat, hogy az autóklub gyanúja alapos. így szakértők is egyszerűen lehetet­lennek mondják, hogy valaki kis Aero-kocsin a Prága—Pozsony vonalat 3 óra 52 perc alatt tenné meg. A rendőrség Mahr Artúrt nemi tartóztatta le., de a miniszterelnök diját lefoglalta s az iratokat áttette az ügyészségre. A CSEHSZLOVÁK OLIMPÍACSAPAT FOGADTATÁSA BERLINBEN. Elől cseh népvi­.selethe öltözött versenyzőnők* A pozsonyi autóklub feljelentésére a rendőrség lefoglalta a csillagverseny győztesének kormányelnöki diját a gazdálkodás. A gyógyforrások magúik csinál-* ták a reklámot a fürdőnek, a vendégeik jötték, a városi tanács hivatalnokai könnyen vezethet­ték a gazdálkodást. De a sovány esztendők gaz­dasági nehézségei, a fürdőzésre képes közönség megritkUlása, a devimnehtézségek miatt bebi­zonyosodott, hogy ma, a reklámmü vészét év-* tizedében már nem elég a vendégeit jó áruval várni, de a vendégforgalmat céltudatos propán gandával és hozzáértéssel! megszervezni is kell. Ezért a város ez év tavaszán fürdőigazgatói ál­lást szervezett s ezt a tisztet egy igazi szak­emberrel, a lőcsei származású, fiatal Lucinlkie- wicz Árpádra bízta. A fürdő igy gazdát kapott s mint mondani szokás, gazda szeme hizlalja a jószágot. Bár az ddénypropaganda elég későn indult meg, a szervezés eredménye máris mutat­kozik. A fürdő vendégforgalma már az idény első negyedében, julius 15-én elérte a tavalyi össz­forgalom — kétszereséi. A külföldi vendégek idejövetelét a fürdő azzal biztosította, hogy belépett a tátrai fürdők szö­vetségébe. A fürdőszövetség részére biztositoht I csehszílováfc-magyair kiiringegyezmény átutalási könnyítései lehetővé tették, hogy Bártfa szép­számú magyarországi vendéget is (kapott. Főleg nőkben. A fürdő iránt Erdélyben is erős érdek­lődés mutatkozna, azonban a valutakülönbség miatt a romániai fürdőzők nem bírják fizetni a csehszlovákiai árakat. Pedig Erdély közei esne Bártfához. Van néhány lengyelországi ven­dég is. Szlovenszkói vendégek és csehországi kirándulók Amíg a külföldi vendégforgalom stabilissá tétele nehézségekbe ütközik, addig fürdő a belföldi vendégeket igyekezett a maga számára ■beszerezni. így Zsebráczky Géza prelátusnak, Bártfa nagyszerű városbirájárnak védnöksége mellett az idény elején itt tartották tanácsko­zásaikat a magyar katolikus nőmozgalom veze­tői, élükön Esterházy Lujzával és Scbailfcház Sárával s igazán szép mozgalmasságot, életet hoztak a fürdőtelepre. Emellett szép forgalmút jelent a fürdőnek a csehországi ilegiomstáik ál­tal hetenként vezetett csoportkirándulások. A nyár folyamán összesen 17 ilyen csoport indul Cseh- és (Morvaország városaiból Trencsénteplá- cen és Pöstyénen át Bártfafürdőre és Zboróra, innen pedig a Tártrába. Kassaiak és kárpátaljaiak Bárílán Egyébként Bártfa elsősorban a kassaiak fürdője. Évemként visszatérő vendégeinek leg­nagyobb része kassaiakból álh Többeknek sa­ját villájuk van a fürdőn. így nyarai itt például évről-évre dr. Pajor Miklós, a magyarság nép­szerű kassai szenátora. Mások villalakásokat bérelnek, például Kirchknopf András, a kassai kereskedelmi leányiskola igazgatója. A fürdő - vendégek közt van dr. Ruttfcay János, volt táb­lai tanácselnök nejével, Egressy Lászlómé, a boldog emlékezetű Fisdher-Colbrie Ágoston kas­sai püspök nővére és Omaszta Sándoomé, Tost Barna prellátus testvére is. Maga Tost Barna prelátus is itt volt s szeretetreméltó egyénisége egész idő alatt a fürdő vendégek érdeklődésé­nek központjában állott.. A papi villában, az úgynevezett Augustinumbam lakott. Az Augus- timumibam tartózkodik dr. Karsay Ervin jászó­vári kanonok, volt gimnáziumi igazgató s a na­pokban várjál?: ide Blanka András képviselőt, a szlovák néppárt ősz vezérét. A kassaiak mellett a vendégnek zömét Kárpát­alja adja. Itt nyaralt például Molnár Sándor ungvári bankigazgató, a Christiana vezetője, akinek Magda leánya nyerte meg az Amma-bálon a fürdő szépségkirálynőjémek díszes elmét, to­vábbá Darvas Emil buszti bankigazgató, Deme­ter Zoltán gyáros és mások. A vendégek túlnyomó része magyar, de igen sok neves vendég van csehszlovák részről is. Itt nyaralt például Vieet Rudolf tábornok, Cseh­ország katonai parancsnoka, Dolezal Miklós tá­bornok, a prágai hadüslkola vezetője, Viest Iván kassai vasntigazgató, Mar van Ferenc zsolnai dandártábornok, Sedlaöek fcásisui postaigazgató, Sidor Károly nemzetgyűlési képviselő, a Slovák főszerkesztője, továbbá Stumda István, Ursiny János és Rybárek Károly agrárpárti képviselő. * A fürdőélet egyik gócpontja a. stmndífürdö. amelynek az .a nevezetessége, hogy forrásvízzel táplált medencéjében mesterségesen melegítőik a vizet, úgyhogy itt, ha csak egy kicsit kisüt a nap, vígam lubickolhat a. város és a fürdő arany ifjúsága. S az idén remek időjárás van. Egész júliusiban mindössze öt napom nem lehetett stran­dolni. A másik gócpont a sétány, ahol naponta, háromszor van térzene. A.kitűnő zenekar élén voltaképpen három nyaraló vendég áll, Koneó- ny Eirich kassai zenetanár, a kitűnő hegedű- virtuóz, áki nejével1, Kemenszky Erzsébet támc- tanárnővel van itt, Bemerik a Gyula, zenetanár, a Földes-sz in társulat karnagya, aki már tizen­egy operettet szerzett s legutóbb az Alléim ja cí­mű passió játéka, ment. nagy sikerrel Kassán, e végül Gnmán Sándor kassai mérmökjelült, aki tavaly Pöstyénifüirdőin vezetett, ja.zz-zenekart. Mindhárman tüneményes muzsikusok s mesterei a. hatngulatcsináílás ezaitot.il is művészetének. Egyébként az itteni életet, valami sajátos, meg­hitt légkör veszi körül. Az otthomiasság érzete. Ennek titka nagyon egyszerű: a sár ősi lélek, a. sároisi vendégszeretőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom