Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-02 / 175. (4024.) szám
1936 augusztus 2, vasárnap. <PR^CíAI-/V\AtóAR-HIRLA2? Ssázezerfonyi közönség üdvözölte az ötvemségy nemzet válogatott versenyzőit és hallgatta Hitler kancellár, báró Coubertin és dr. Lewald megnyitóbeszédeit 30 ezer galamb vitte hírül a világnak a „legnagyobb olimpia" megnyitását Berlin, augusztus 1. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársának telefon jelentése.) Berlin lakossága ma már kora hajnalban talpon volt, hogy szemtanúja legyen az olimpiai staféta beérkezésének és a XI. olimpiai ünnepélyes megnyitójának. Az egyesitett katonazen akarok kora reggel zenés ébresztőt tartottak, de az „ébresztéssel4* elkéstek, mert a lakosság ekkor már sűrű sorokban állott az útvonalakon, ahol a stafétának elhaladni kellett. A tulajdonképpeni ünnepségek csak nyolc órakor kezdődtek, de az érdeklődök sokasága már reggel 5 óra felé ellepte a virágos és í el lobogózott uccákat. Az Unter den Lindenen a zászlóárbőcok között kétszáz ezer ember szorongott. Pontosan nyolc órakor a világ legnagyobb katonazenekarának vezetése mellett 1000 Hitler-ifju és 1000 német leány vonult fel az Unter den Lindenen és a Brandenburgi kapun keresztül a Lustgartenbe. Az WC a Hősök-emlékmüvénél Reggel 9 órakor a berlini Dómban és a Hed víg-templomban ünnepélyes istentiszteletet tartottak. 10 órakor az olimpiai bizottság tagjai a Hősök emlékművénél koszorút tettek le Göring miniszterelnök jelenlétében. A régi Múzeum előtt Baillet-Latour gróf mondott beszédet. Berlinbe befut a fáklyastaféta A fáklyástaféta reggel 4 éra felié Berlin határának közelébe érkezett. Egy-negyed hét órakor LuckenwaMiba értek a futók, ahol a városháza előtt ünnepélyes fogadtatásban részesítették őket. 8 óra 10 perckor .indultak tovább Berlin felé és 11 éra 42 perckor értek be a város határához, ahol miár a berlini tornászok és atléták vették át a fáklyát, hogy azt sportszerű módon vigyék majd a stadionba. Temipellhofon keresztül futva K12 órakor érkezett az olimpiai tűz Lustgartenbe, ahol a 80.009 német ifjú és leány gyülekezett össze. Ezek jelenlétében gyújtották meg az oltárt, amelyről a tüzet délután 4 órakor egyenesen a stadionba viszik, ahol a maratoni toronyban ki- gyujtják a két hétig égő olimpiai tüzet. Az olimpiai tűz megérkezésekor nagy ifjúsági ünnepséget tartottak, amelyen Göbbels propagandaminiszter, Baldur von Sirach ifjúsági vezető, Som- mer és Ru&t miniszterek mondottak beszédet. Az ünnepségeknek 100.000 főnyi nézője volt. Délben fél 1 órakor Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár fogadta a nemzetközi olmipiai bizottság tagjait, akik gróf Baillett-Latour vezetése mellett jelentek meg a német államfőnél. A megjelentek között volt dr. Jiri Guth-Jarkovsky, a cseh olipiai bizottság elnöke és Múzsa Gyula, a magyarok olimpiai bizottságának elnöke. Baillet- Latour gróf nagyobb beszédben üdvözölte Hitlert és hangsúlyozta, hogy tudatában van annak jelentőségével, hogy Hitler kancellár ilyen nagy érdeklődést mutatott az olimpiai eszme iránt és a legnagyobb hálával gondolunk — mondotta az IOC elnöke — kancellár urra, aki az olimpia népszerűsítése érdekében olyan sokat tett. Hitler viszonválaszában örömének adott kifejezést, hogy az olimpiai bizottság lehetővé tette az olimpiának Berlinben való megrendezését és ezzel alkalmat adtak a német népnek arra, hogy az olimpiai eszmével szembeni kötelezettségének eleget tegyen. Hitler kancellár ezután villásreggelin látta vendégül a megjelenteket, ahol barátságos'»n elbeszélgetett a megjelentekkel, a népek olmipiai vezéreivel. Berlin ünnepet A német főváros délben — az ünnepségek pár órás szünete alatt — rendkívül élénk képet mutatott. Mindenütt idegenek tűnnek fel színes ruháikban. Rengeteg katonatisztet lehet látni, akik ezúttal saját j államuk uniformisában díszelegnek. A lakosság rendkívül szívélyességgel fogadja a | vendégeket és egy-egy ismertebb és népszerűbb sportembert viharosan is ünnepel. Népvándorlás a stadionba Kora délután megkezdődött a vándorlás a Reiohssportfeldre, autók és autóbuszok sokasága szállította ki az érdeklődőket, azonban az autók sora minduntalan elakadt a gyalogosan a sportpályára igyekvő tömeg között. Ennek dcára a közlekedési rend mintaszerű volt, úgy hogy az ünnepség megkezdésére már zsúfolásig megtöltötte a közönség a tri- bűnöket. A főkapu előtt hosszú zöld szőnyeg terült el, amelyen az érkező kancellár és az olimpiai bizottság tagjai lépik majd át a maradion! kaput. Közben megérkezik háromszáz zenész és egy ezer tagból álló énekkar, amelyek majd a himnuszokat előadni fogják. Nagy érdeklődést keltettek azok a kocsik, amik a galambok ezreit szállították, amelyek hivatva lesznek a világ minden részében tudatni, hogy a XI. olimpia megkezdődött. Közben sorra érkeznek meg egyenruháikban az 54 nemzet képviselői, akik a sporttelepen kívül helyezkednek el, hogy majd adott jelre a felvonulást megkezdjék. Múlik az idő, a stadion felett megjelenik a Hindenburg-léghajó, amit a közönség vihaA zenekar a díszpáholy elé áll és Straus János vezénylete alatt eljátsza az olimpiai himnuszt, melynek befejeztével érkezett meg az olimpiai fáklyás staféta utolsó futója, aki a ma- rathoni kapuban meggyujtotta az olimpiai tüzet. Ezután a görög csoportból kilép Spiridon Louis, aki mélyen meghajolva átnyújtja Hitler kancellárnak az Olimpusról hozott friss olajágat. Ezt á jelenetet szűnni nem akaró tetszés fogadta. 1 A levegőben újból megjelent a Hindenburg és Lölbíb repülőgép. Köziben a csapatok elé állatott magaslatra méltóságosan fellép a német Ismayr Rudolf, a losangelesi olimpia súlyemelő bajnoka és az ötezer résztvevő sportember nevében leteszi az olimpiai esküt. Ekkor újból megszólal az olimpiai harang, hirdetvén: „Hívom a világ ifjúságát.44 A zenekar Haendei AílileilfUíjá.járt játsza, amely- lyel a megnyitó ünnepség véget is ért. A neimaeitielk csapatai élére uijra odaállnak a 'zászlótartók és a csapatok visszavonulása a maratoni kapum át ímegkezdődik. Ismét viharos lelkesedés üdvözli az elvonuló nemzeteket, főleg Görögország, Franciaország, Ausztria, Amerika és Magyarország csapatait ikiséri a tetszészaj. Halt óm tett, mire az összes csapatok elvonultak, amikor felemelkedik Hitler kancellár és a himnuszok hangja mellett a sporttelepet elhagyja. Már sötétedett, miire a tömeg Berlinibe vissza^ térit, ahol leikkor már megkezdődtek az esti diszünnep ségek, zenés felvonulások és tűzijátékok. Az egész ünnepség a legteljesebb rendben és programszerűen folyt ilie. Az 1940. évi XIL Olimpia Japánba került Berlin, augusztus 1. A nemzetközi olimpiai bizottság pénteken későn esite mégis határozott az 1940. évi olimpia megrendezésének kérdéséről. Hosszú vita után 36:27 szavazatarányban a bizottság Tokió mellett döntött, igy a XII, olimpiát Japán rendezi meg. A japánok kötél esték magukat, hogy rögtön a berlini olimpia befejezése után 10 német sportszak- érfőt visznek ki magukkal Japánba, akik a XII. olimpiára az előmunkálatokat megkezdik. — A téli olimpiára szóló döntést a jövő évre halasztották el, miután a FIS elnöke, a svéd őstgaard őrnagy el sem jött Berlinbe. A FIS ugyanis kifogásolja az olimpiai bizottság ama határozatát, hogy a sitanitók hivatásos versenyzőknek tekintendők. Az V. téli olimpiai játékokra Norvégia és Kanada emelt igényt. A nemzetközi vivószJövetség tegnap esti ülésén tagjai sorába vette Csiliét, Perut és Uruigvayt. Elhatározták, hogy az 1937. évi vivóvilágbajnokságokat Parisban rendezik meg juliius 1—15-ke között. Óriási öröm Japánban Tokió, augusztus 1. A japán fővárosban ma kora reggel terjedt el ia híre annak, hogy az IOC titkos ülése Japánnak ítélte oda a XII. olimpia megírni dezési jogát. . A hír óriási lelkesedést keltett az egész országban. A hajók és a gyűrak szirénái hosszú ideig szóltak, a közlekedési eszközökre, sőt még a repülőgépekre is azonnal ráfestették az olimpiai ötkarikát és a templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak.- Tokiéiban nagy tűzijátékot rendeztek és a köz- £ épültetekre felhúzták aiz olimpiai zászlót. Gyász Helsinkiben Berlin, augusztus 1. Az, olimpiai bizottság döntése a finneknél nagy megdöbbenést és elkeseredést kelte bt. Utolsó pillanatig nagy volt a remény, hogy az 1940. évi olimpiát Helsinkiben rendezik meg. A 9 szótöbbség elütötte ettől a vágyától Finnországot, miért az IOC határozatát megfellebbezni nem tehet. ros lelkesedéssel üdvözöl. Az időjárás kissé hűvös, de az ünnepségekre éppen kedvező. Megérkezik a kancellár Pontosan négy órakor kürtszó szólal meg, amely azt jeleníti, hogy a Lusígart énből elindult az olimpiai staféta és néhány perc múlva megérkezik Hitler kancellár. Szinte halálos csend váltja fel az eddigi izgatott morajlást, amikor a maratoni kaprán Coubertin báró és az olimpiai bizottság kíséretében megjelenik a német államfő. Felhangzik a német himnusz és a Horst-Wessel dal, amelyet a százezerfőnyi nézőtömeg a zenével együtt énekel. Amikor a kancellár és a vendégek elhelyezkednek a díszpáholyban, felhangzik a vezényszót — Fel a zászlókkal! A ieívonuMs és az eskü Ebben a pillanatban egy szakasz tengerész a stadion összes árbocaira felhúzza a résztvevő államok lobogóit. Megszólal az olimpiai harang, hatalmas hangja betölti az egész nagy sporíiteret. És most megindul az 54 résztvevő állam képviselőinek bevonulása a stadionba. Elsőnek Görögország képviselői haladnak át a maratoni kapun és beléptükkor a tetszés zaja orkánná erősbödik. A csapat élén Louis, az 1896. évi maratoni győztes halad. Görögország után német ABC-rendben jönnek a többi országok, valamennyinket hatalmas éljenzés fogadja. Csehszlovákia csapata után Törökország, majd Magyarország következett és a mintegy egyórás felvonulást Németország hatalmas gárdája zárta be. A csapatok félkörben helyezkedtek el kancellári páholy előtt. Ekkor megható jelenet következik, öszhaju férfi lép a mikrofon elé, báró Coubertin, a modem olimpiai játékok megalapítója. I’ár szót mond francia nyelven. Utána dr. Lewald, a német olimpiai bizottság elnöke Hitler kancellár felé fordulva üdvözölte a birodalom vezérét, méltatta a berlini oliffi- piász jelentőségét és kiemelte, hogy a XI. olimpia olyan hatalmasnak ígérkezik, amilyen a modem játékok fölavatása óta még nem volt. Dr. Lewald köszönetét mondott azoknak- az államoknak, amelyeken az olimpiai staféta átvonult, majd fölkérte Hitlert az Olimpia megnyitására. Ekkor föláílett Hitler kancellár és néhány szóval a XI. Olimpiát megnyitói ínak nyilvánította ki, A főárbőcra fölszaladt az ötkarikás olimpiai lobogó, egy szakasz tüzérség üdvlövést adott le s a következő pillanatban elsötétül az ég: 30,000 posíagalamb repül a világ minden része felé az olimpiai harsonák hangjai mellett, hogy hirdesse a berlini olimpia megkezdését. A közönség viharos lelkesedéssel üdvözli az ünnepélyes aktusokat. OO Az olimpia megnyitása és a holdtölte. Mimit ismeretes, az olimpiákat mindig hoíldtölite alkalmával nyitják rueg, ugyanúgy mint az ókori görögöknél. De a mostani holMtölfce különbözik az eddigiektől, mert sokkal nagyobb ezinpoimipával megy végbe. A hoilid teljes korongja és a nap teste ugyanis egys zenre fog a ■megnyitás idején az égen tündökölni. QO A csehszlovák olimpiai csapatot tegnap a berlini városiházán dr. Lippert főpolgármester fogadta, aki örömének adott kifejezést, hogy a szomszédos Csehszlovákia ilyen nagy csoporttal szerepel az olimpián. Dr. Gnuss tanár a főpolgármesternek egy értékes kristályserleget nyújtott át. GO Magyarország kosárlabda csapata nem megy ki Berlinibe és igy Csehszlovákia játék nélkül jut a további fordulóiba. GO Berlinben 950 külföldi újság és 25 sajtóiroda összesen 1300 újságíróval képviselteti imagát. A főtribünön 1222 sajtóhely van, mig az uszóstadioníban 305 hely áll az újságírók rendelkezésére. AZ OLIMPIA TELJES MŰSORA; A 18. OLDALON GO Az olimpiai serleget a téH olimpián elért sikereiért az osztrák korcsolyázó szövetség kapta meg. Ezt a serleget a modern olimpiák atyja, báró Piere de Coubertin alapította 1906-ban. GO A nemzetközi nehéz atlétikai szövetség elnökévé a svéd Smediset, titkárává a magyar Csillagot és választmányi tagjaiul a svéd Raberget, a francia Fenraudot, a német Kampfmannt és a csehszlovák MenSiket választotta meg. A szövetség tagjai sorába iktatta Portugáliát és Ujzélandot. GO Csehszlovákia első bronzérme. A zenei Olimpián mindkét első dijat Németország nyerte. A zenekari darabok versenyében a prágai J. KriSka a „Dobás svitje“ cimiü darabjával a harmadik dijat nyerte meg. GO Megegyeztek a brazilok. Isimieireteis, hogy Brazíliából két olimpiai csapat érkezett Berlinbe. Niapolk óta foglalkoztatták a brazilok a hivatalos köröket, mig most végre megegyeztek. Az úszásban és evezésben nem indulnak, a többi sportágaikban pedig egy-,egy kiküldöttéi vesznek részt mindkét csapatból. A versenyzőket a csapatok vezérei választják Od. Mik az eshetőségek? Vasárnap, az olimpiai versenyek első napján már teljes üzemben indul meg az atlétika, amely már rögtön négy bajnokságot hoz és pedig a magasugrásban, sulydobásban és a 10 kilométeres futásban, valamint a női gerelyvetésben. Magyar részről Darányi, Bódosi és Kelen lesz érdekelve az igen erős küzdelemben. Csehszlovákia reménysége a sulydobásban a volt világrekorder Douda, akiről kevés hirt hallottunk, azonban a jelek szerint kitűnő formában van. Az atlétikai számokon kívül megkezdődik a súlyemelés bajnoksága, amelynek egyik száma estére már döntésig érik. Itt Csehszlovákia van erősen érdekelve. Ugyancsak kezdetüket veszik a szabadstilusu birkózóbajnokságok és az öttusa-verseny a tereplovaglással. Megtartják ezenkívül a 100 méteres síkfutás és a 800 méteres futás előfutamait is. Hétfőn megtartják a 100 méteres síkfutás döntőjét és a 800 méteres síkfutás középfutamait. Lebonyolítják a kalapácsvetést, melyben Csehszlovákia reményteljesen indul Knotek révén. Kezdetét veszi a 400 méteres gátfutás és a 3000 méteres akadályverseny, valamint a tőr- vivó csapatversenyek és a modem öttusát a párbajtőr versennyel folytatják. A futballpályákon Olaszország és Amerika, valamint Norvégia és Törökország állanak ki. Folytatódnak a súlyemelés és a szabadstilusu birkózás versenyszámai. Mindkét napot délután 7 órakor a győzelmi ünnepségek zárják le. Káprázatos pompával nyitották meg Berlinben a XI. Olimpiát BLIMPmilREK Csehszlovák siker a csillagversenyen Berlin, augusztus 1. A repülő osáillaigver- seny első dját a csehszlovák Fuksa nyerte 1445 ponttal az ugyancsak csehszlovák Polma 1267 pontja előtt. Harmadik helyen a lengyel Peterek, a negyediken a svéld Sdimondsen véglett. Foűaéíatás Hitler kancellárnál
