Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-01 / 148. (3997.) szám

8 1936 Jolim 1, egeando, SZINH£Z*FIIM A kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezei az Í936-7. évadot önállóan szervezi meg A szövetkezet igazgatóságának érdekes döntése Irodalom *Művészet évadra vonatkozólag. Mivel Iván színigazgató javaslata nem nyúj­tott lehetőséget oly megoldásra, hogy a színházi szövetkezet koncesszióját az tij évadban is ö gyakorolhassa, a szövetkezet igazgatósága egy­hangúlag az 1936—37. színié vad önálló meg­szervezését határozta el. Egyidejűleg biztosítja és megszervezi a szö­vetkezet igazgatósága az önálló sziniévad fenn­tartásához szükséges anyagi alapot is és illeté­kes tényezői utján felveszi a kapcsolatot a nagy- közönséggel, melynek eddig is tapasztalt áldo­zatkészségére továbbra is biztosan számit. Ne várjunk segítséget másoktól! — A magyar kultúra fenntartása a magyarság kötelessége! A PODKARPATSZKA RUSZI MAGYAR SZÍNHÁZI SZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA Munkács, június 30. (Saját munkatársunktól'.) A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet igazgatósága a következő hivatalos (közleményt adta ki: A Podkarpatszka Ruszi Magyar Szinházi Szö­vetkezet jumius 27-én Munkácson megtartott igazgatósági ülésén foglalkozott az 1936—37. évi sziniévad megszervezésével és Iván Sándor­nak, a szlovenszkói magyar színházak koncesz- szionálf igazgatójának, mint egyedül kompetens tényezőnek idevonatkozó javaslatával. A tárgyalások alapját a szinházi szövetkezet vagyonjogi kötelezettségeinek oly mérvű rende­zése képezte, hogy azok összhangban álljanak a szövetkezetnek törvényből folyó felelősségével és a színjátszás zavartalan menetével. Különös jelentőségre tett szert a vagyonjogi kötelezett­ségek keretében a szociális terhek feltétlen ren­dezése mind a múltra, mind a jelenre s az uj (*) Lehár olaszországi müvészkörutra készül. Bécsiből jelentik: Lehár Ferenc a világhírű ma­gyar zeneszerző, operettegyüttesével olaszorszá­gi müvészkörutra indul. Lehár Ferenc maga ve­zényli három operettjét, a Giudittát, a Mosoly országát és a Vig özvegyet. A turné október 8-án kezdődik Rómában vagy Milánóban. De­cember közepéig tiz olasz várost keres fel a művészegyüttes. A főszerepeket Harmath Hil­da, az ismert magyar operettprimadonna és Tauber Richárd játsszák. Az együttest és a kó­rust bécsi művészekből állítják össze s ugyan­csak Becsben készülnek a díszletek és a jelme­zek is, amelyiket a társulat magával visz olasz- országi müvészkörutjára. (*) Greta Garbó tizedik hangosfilmbe. Greta Garbó jubilál. A tizedik hangosfilmje készül. Eddig a következő hangosfilmekben szerepelt: Anna Qhristie, Románc (Vad orchideák), Su- san, Leonnox, Mata Hari, Grand Hotel, Az va­gyok, akit szeretsz, Krisztina királynő, Színes fátyol, Karenina Anna. Most a tizedik a Ka- méliás hölgy. Garbó az eddigi kilenc hangos filmjében már sok csókot adott. A Garbo-csó- kokkal kapcsolatiban érdekes történetet mesél­nek Hollywoodban. Egy ízben Lew Ayres volt a partnere s Garbó nem ismerte őt. Elfelejtették bemutatni. Csókjelenetet is el kellett játszaniok. Amikor a csók megtörtént, Garbó odaszólt a rendezőnek: Mutassák be legalább nekem ezt az urat, akivel csókolództam... \ (*) Fiatalok filmje. Budapestről árják: Á‘vleg­újabb magyar filmprodukcióra nyugodtan el­mondhatjuk, hogy a fiatalok filmje. A film szer­zője Boross Elemér, akinek Tisztelet a kivétel­nek cimü színmüvéből készült a film szeenáriu- ma, rendezője Ráthonyi Ákos, aki a nagy Ráfchonyinak, a magyar színpad egyik büszke­ségének a fia, operatőrje Keményffy Tamás, aki Spanyolország filmiparának egyik legértékesebb munkása volt éveken keresztül, producerje En- gel György, szereplői pedig Tolnay Klári, László Lola, Ráday Imre, Bilicsi Tivadar és a két örökifjú: Rózsahegyi Kálmán és Rátloay Márton. A két utóbbin kivül szereplők és tech­nikai személyzet egyaránt még csak a harmadik X körül tapossa az éveket és igy egészen uj szempontokat, frisseséget és tempót várhatunk az uj filmtől. (*) Rövid filmhirek, A kalandos vadnyuga­ti élet úgy látszik már kihalt Amerikában ... Most újra filmre viszik az Utolsó mohikán re­gényét s a filmhez indián statisztákat szerződ­tettek. És még valakit. Egy embert, aki megta­nította az indiánokat, hogy miként kell fadör­zsöléssel tüzet éleszteni s miként kell lábnyo­mokból 'kiindulva nyomozni. A mai indiánok­nak erről már fogalmuk sincs... A szép Jea- nette Mc Donald talán férjhez megy. Tetszik tudni,-ki kérte meg a kezét? Daliás partnere, Nelson Eddy. Mc Donald kisasszony egyelőre habozik, pedig Nelson Eddy évente átlag 100- ezer dollárt énekel össze s Jeanette Mc Donald hangját sem aprópénzzel fizetik. Miért habozik hát? Mert nem akarja feladni szabadságát . . . — Wallace Beery családi autóbuszt építtetett. A nyár folyamán ezzel az autóbusszal járja be Amerika vidékeit s ott jelenik meg, ahol éppen bemutatják egyik-másik fiimijét. Az autóbusz pazarul van berendezve. Még egy.kis játékszo­ba is helyet kapott benne. Ez a játékszoba Wallace Beery kislányáé, Carol Anné. Vil­lanyvilágítás is van az autóbuszban s igy a kis­lány még este is játszhat. Az autóbusz révén Wallace Beery összeköti a kellemest a hasz­nossal. Nyaral s közben népszerűségét növeli. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Budai színkör. Egész héten mindegy‘e és va­sárnap délután: Csárdás. —"alá. A leömféhs. Minden este: Mamame Baj/' ,-osi színház. Mindennap: Leó valósággal elára'árfa. Erzsébet/árasi színbe ■argó­iá™ Snyalbtba,n fekvő laka \v az embereiket kUt a % » íax az épültetekbe© n, T& (fö&öűétíél ff^kán-eireiir szól számos , áéhofeszáz méternyire ALFA: Gyilkosság a Szigeti ég iszö,i^. ÁTLÓN: Köszönöm, hogy dgázoítvagi kár ELEKTRO BIO: Zsákbamacska. \ LUX: Pompei utolsó napjai. Wl***" METROPOL: Sanghaj horgonyok. TÁTRA: Megtört szivek. URÁNIA: Charlie Chan Párisban. Budapest, junJins Stt. Most S ht meg „A Petőfi Társa- Antológiája,“ A nagyszerű yv elé Császár Elemér az alábbi előszót irtat Jő bornak mom kell cégér — tartja a ma­gyar közmondás. Mint annyi éiletbölc&eség, ez is csak féligazság. Kelteni éppen nem kell, de használ! Honnan tudná másként a szom­jas vándor, melyik kocsiméiban mérnek jó bort? Tűzzük ki tehát mi is a cégiért s dicse­kedjünk el vele, hogy ez a mi moveliás könyvünk páratlan jelenség a magyar iroda­lom életében: valami, ami eddig imég nem ivóit. Huszonkilenc elbeszélés egy kötetben, mindegyik más-más szerzőtől s mind a hu­szonkilenc iró egy malomiban őröl, egy iro­dalmi 'társaság keretében dolgozik. Ez az, amire nem tud példát a magyar história. Azt már kötetünk címlapja hirdeti, hogy a Petőfi-Társaság együttese lép ezúttal a szín­re. Sorban fölvonul minden elbeszélője, egy sem marad el közülük, sőt egyJkettő idegen berkekből szüremkedett a novella mezejére. (Vájjon ráismer-e a közönség a betolakodók­ra?) Amit adnak, a huszonkilenc elbeszélés, együtt egy hatalmas galéria, mert mind­egyik történetből akarva-akaratlan egy-egy arcéi rajzolódik ki, szerzőjének lelki kép-| mása. Érdekes ez a sok jellemző férfi és női | fej. (A három nagy magyar irodalmi fássá* ság közül a Petőfi nevét viselő m egyetlen, amely a nőlrók előtt nem csapija be a kaptá­ját!) Van közöttük redős homloka agg és eb ma arcú fiatal; van, aki keserű humorral bölcselkedik aiz élet fonákságain és olyan, aki derült kedélyéivel mosolyog rajtuk; az •egyik a múltba néz s a történelem nagy for­dulatain méláz, a másik a jelen tarka képei­ben gyönyörködik, merész képzeletét szabad szárnyalásra engedi a romantikus, s mellette lélektani problémákat bogoz ki (vagy össze?) a realista: annyi ‘különféle egyéniség, annyi változatosság az elgondolásban és a megalko­tásban, a tárgyiban és az irányban, a stílus­ban és a technikában, hogy mindenki meg­találhatja közöttük a leikéhez szólót. De már mennyire elütnek egymástól a novellákból elénk villanó lelki arcképek, mindegyiken van valami közös vonás, ami egymáshoz kapcsolja őket, ami egy nagy kö­zösség tagjaivá teszi a kötet elbeszélőit —\ a hit az irodalom hivatásában, az a tudat, hogy az irodalom nem pusztán a szórakozta­tás eszköze, hanem több annál: az igaz és a jó eszméjének művészi megvalósításával a legmagasabbrend'ü szolgálat, amit az em­beriségnek tehetünk. Az irodalom igazi cél­ja a lélek gazdagítása és (nemesítése — erre törekszenek különböző tehetséggel), de egy­forma hittel, a kötet írói. Magyar írás AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Boldog ifjúság. A szerelem orvosa. Eladom a csókom. BIO RÁDIÓ: Az elátkozottak vára. Sextánka. Ember vagy szörnyeteg. A száguldó gyilkos. Uj élet — Feltámadás. A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Szerdán és csütörtökön este: A három sárkány. m Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál fm Prága, június 30. Borsody István „A neanze- í tiségi jog és a magyar kisebbség44 cimü ciik'kő- a vei indult a júniusi szám, amely az eddigiekhez j hasonlatosam bővült tar talmimmal! jelent meg. Borsody azzal kezdi fejtegetéseit, hogy a mo­dem állam eszméje a XVIII. század folyamán bontakozott ki. Rámutat arra, hogy a nemzeti­ségi jog — szabadság. Kant is a nemzetiségi ' jogok meigoldásáviail képzelte el az örök békét, i A francia forradalom eszméin keresztül eljut - fejtegetéseiben Rádl professzorig és cikke végén . kimutatja, hogy „A kollektív erők és a boldo­gulás kérdése a magyar kisebbség jelenlegi hely­* zetében a kisebbségi individrlizmussal áll vagy bukik.44 — Tamás Mihály „Temetés44 cimü mo­* vellája a kitűnő szlovenszkói magyar iró min- i den erejét megmutatja.. Zamatos, szűkszavú, rea- . li&ztükus és a realizmuson keresztül metafizikát . reveiül. — Zerdahelyi József „Étetkere&ők44 címmel irt novellát. Tőle megszoktuk, hogy min­den írása markáns és egyéni, van benne valami 'móricZsigmondi, iziig-vérig magyaros akkor is, bűneim (kimondottam magyar témával foglaliko- Bess- Most is leköt, érdekel és most is meg tudja viheti tatai, hogy bármit ir, koncepciózusán árja. — nii.Gömöry János „.A nemzeti ellentétek ilikvídá- 0 lása és az egyetemek44 cimü értekezése a sok­nyelvű -és sokféle kultúrájú állaimmal foglalko­zik, különös tekintettel Csehszlovákiára. — Ko- varik Sándor „Vallás és nemzet44 címmel irt ér­tekezést, amelyben a nemzetet is és a vallást is oly an embereik egyesülésének tekinti, akiket kö­zös meggyőződés, kö.ziös elv és gyakorlati cél kapcsol egybe. Analizálja a vallás és nemzet fo­galmát és a kettő közötti viszonyt és ezt nagy fölkészültsággeil, alapos rátermettséggel teszi. — Pongrácz Kálmán „Péterke44 címmel irt ked­vesen egyszerű novellát az egyszerű nép köré­ből. Nem sok történik benne és mégis megraj­zol egy külön világot, úgyhogy amikor a végén mégis megtörténik a drámai fordulat, az ember meglepetten megáll egy pillanatai, visszalapoiz •és kénytelen újbóli elolvasni: egyszeriben olyan nívóra ragadja, az Írást. — Narancsik Imre „A harmadik birodalom és a humanizmusa44 cimü értekezésében a jelenlegi Németország történel­mi előzményeivel foglalkozik, idézi a nagy né­met filozófusokat és eljut Edgár J. Jung híres könyvéig, a, „Die Herrscíhaft dér M'indeirwertí- gen“-ig, amely egy darabig az uj német Ibiroda,- ilom egyik alapvető munkája volt. Narancsik sze­rint a harmadik birodalom, mint nemzeti szo­cialista állaim, oélszoílgáló eszköz. Célja a, ter­mészeti s lelki tekintetben aizonosfaju élőlények közösségének megtartásában és előmozditásá,- ban van. Megállapítja, hogy az öisszetfogáisnaik van jövője és lesz eredménye. Majd foglalkozik a harmadik birodalom humanizmusával és vitá­ba száll az emigráns-sajtó túlzásaival. Nagy [tu­dással kimutatja, hogy a sajátos faji és állami felfogásnak minden ellenkező véleménnyel szemben hol rejlik a humanizmusa és mi­ben áll ez aiz uj humanista irány. Helyesein mu­tat rá arra, hogy az uj Németország a világhá­borús frontéliméinybőil fejlődött ki. — Palotai Boris megszokott kitűnő tollával irta. „öreg mosónő44 cimü hosszabb lélek,zetii novelláját. Palotai Boris nemcsak a legsötétebb szloven- '■szfeói litéttŐk oeöflifeft fe*WK» a® öfieíeiniefe felelő művészi rajzot is tud adni és mindig él­ményt revelál. Az ötletből művészi alkotás lesz, komoly irodalmi érték. — Szmrecsányi Géza „A ekvarka44 címmel könyvet irt, amely nemsoká^ xa meg fog jelenni. A régi sárosi világ írója eb­ből a könyvből közöl szinte folkloirisztikus részletet a Magyar írásiban. — Gutay Alajos „A zsinór44 cimü novellája kedves katonatörténet. — Kenedy Erzsébet a „Parittya44 címen irt si­mán gördülő,, tárcaszerü novellát. — Féja Géza irodalmi •szemléjében Reményi József, Tersán- szky J. Jenő, Hevesi András uj regényeiről szá­mol be, „Latin ragyogás44 cimü Írásában azt Írja, hogy „A filmbe bevonult a latin ragyogás44. — Kovács Endre Romáin Rolland hetvenedik születésnapja alkalmából a nagy francia iró em­beri és irodalmi keresztmetszetét adja. — Már- tonvölgyi László az első magyar könyvekről ír iés az Ehrenifelid-kodex-szeíl kezdi értekezését, amely Szent Ferenc romantikus legendáját tar­talmazza. — Reményi József amerikai irodalom­ról ir igein érdekesen és hézagpótílóan és Palotai Boris Neubaueír Pál „Mi közöm hozzá?44 című kétkötetes regényének bírálatát adja. — A Ma­gyar írás júniusi szzámában ezenkívül Ivánfy Géza dr. Machmik Andor „Csallóköz44 cimü mun­kájával, Kovács Endre Hevesi Sári „Sárbiliinos- bein44 és Bolya Lajos „Örömriadó44 cimü verses- köteteivel foglalkozik. — Morvay Gyula, Telek A. Sándor, Szabolcsi Erzsébet verseket Írták az uj füzetbe. n. p. O Magyar könyvnapok rendezésére készül a „Tavaszi Parlament44. Nyi'trai munkatársaink jelenti: A „Tavaszi Parlament41 által kikül­dött bizottság vasárnap Nyitrán ülést, tartott, amelyen megszövegezték a kiadandó nöpirat tartalmát és beosztását. A bizottság ezenfelül élhat,áirozta, hogy szeptember ‘46-án, 27-én és 28-án országos magyar könyvnapokat rendez Szlo'venszkón. A bizottság legközelebbi ülését augusztus 23-án tartja meg. O A Petőfi Társaság hatvan éve, Budapest­ről Írják: Császár Elemér egyetemi tanár, a Pe­tőfi Társaság alelnöke és Havas István, a Pe­tőfi Társaság főtitkára megírta a hatvanéves Petőfi Társaság történetét. 1876-ban alapították a Petőfi Társaságot s az alapítás óta immár 60 év telt el, hatvan olyan esztendő, amelyből min- deni'ket a nemzeti irodalom szolgálatában küz­dötte végig a nagymultu irodalmi társaság. A két illusztris iró a társaság eddigi három elnö­kének munkássága körül csoportosítja azokat az adatokat, amelyek a Petőfi Társaság életére jellemzőek és ma már irodalomtörténeti érté­kűek. Jókai Mór, Herczeg Ferenc és Pékár Gyula, a társaság három elnöke három korsza­kot szignál nevével s mind a három korszak a magyar irodalomnak igen súlyos és jelentőség- teljes ideje. A könyvet a Singer és Wolfncr irodalmi Intézet adta ki Huszonkilenc elbeszélés Irtai Császár Eleméi?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom