Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-05 / 152. (4001.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ura 2‘- KI éVf 1K ^4001^SZám * Vas*rnap * 1936 ’u,ius 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K2. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. O Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © ® SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PR AHA. NEGYVEN EV PARLAMENTARIZMUS (*) Negyven év után most ismét Budapesten tart ülést az Interparlamentáris Unió, amelynek az a hivatása, hogy szemmel tartsa a világ vándorlását alkotmányosság és parlamentarizmus utján. E negyven év alatt sok minden történt alkotmánnyal, joggal, demokráciával s bizony nem sok ország akad Európában, ahova úgy térhetne vissza negyven év után * is a testület, hogy nem ikell podgyászának felét a küszöb előtt hagyni. Ez a negyven év sókkal több csalódást hozott a parlamentarizmus és alkotmányosság híveinek, mint dicsőséget s már csak ezért is érdemes figyelni minden szóra, ami ezen a fórumon most elhangzik. Mert a csalódások iskolája néha keményebb, időállóbb igazságokat kovácsol ki, mint a lelkesedés. A demokrácia önvédelmi harca sok tanulságot érlelt számunkra, amelyeknek majd hasznát veheti egy boldogabb csillagzat alatt születő nemzedék. A demokrácia, alkotmányosság, parlamentarizmus csalódott bajnokai beszélnek ideáljaikról csalódottság nélkül. S ebből hitet meríthet az emberiség, mert ha szerényebbek is lettünk illúziókban, azért a megmásíthatatlan emberi igazságok ereje nem kisebb. A parlamentarizmus és alkotmányosság történetében nincs még egy fejezet, amely annyira tele volna válságokkal, megpróbáltatásokkal, mint ez a negyven év. A század alkonyán álló ember tele volt bizakodással, azt hitte, hogy nincs visszakozz, nincs megállás s a múlt tapasztalatai elég erősek lesznek ahhoz, hogy a demokráciát diadalra segítsék az egész világon. A világháború •előtt egyetlen egy autoritativ állama volt a világnak: a cári Oroszország. Ennek a rendszernek falait is feszegette a forradalom gőze. A világháború után a diktatúrák hulláma önti el a világot s látjuk, hogy nem múló krizistünet volt, mint ahogy a demokrácia rajongó hívei először hirdették, hanem nyílt és harsány antitézise a demokrácia és alkotmányosság hitvallásának. Sokáig nem akarta tudomásul venni a polgár, hogy megszületett ez az antitézis s hogy rajongói vannak, valóságos megszállottjai, akik ugyanúgy esküsznek az egyetlen akarat üdvösségére, mint a született autokraták. A diktatúra és demokrácia harcában megtanultuk, hogy éppen olyan nehezen alakul át egy diktatúrára felépített rendszer demokráciává, mint megfordítva s hogy még a demokrácia volt az alkalmazkodóbb, az engedékenyebb, a simulékonyabb s gyakran nyúlt a diktatúra eszközeihez, mig a diktatúra soha nem élt a demokrácia eszközeivel, legfeljebb, ha jelszavait vette néha kölcsön. Mit jelent ez? Hogy a demokrácia pragmatikája reformra szorul, hogy át •kell értékelni néhány alapigazságát? Nem. Ez csak annyit jelent, hogy a demokrácia élni akar s lehetőleg hü akar maradni hagyományaihoz. Hogy a demokrácia nemcsak lényeg-kérdés, mint ahogy a diktatúra hívei hirdetik, hanem vannak formák, amelyek hozzá vannak nőve, mint teknősbékához a teknője s nélkülük nemcsak szegényebb s kevesebb, hanem más is. Parlamentarizmus és alkotmányosság nélkül nincs demokrácia s ez az, amiről most szó van. Erről kell beszámolót adni a testületnek, amely parlamentarizmus és alkotmányosság sorskérdéseit latolgatja s évről-évre jelentést tesz arról: hogyan is állunk ezekkel az intézményekkel, nőtt vagy apadt az ázsiójuk? A budapesti ülésen a csehszlovák szónok Masarykot méltatta, de nem tudom, idézte-e Masaryk legtalálóbb mondását, ami ebbe a témakörbe vág, mert bonctani pontossággal megmondja, mi a demokrácia. A demokrácia: diszkusszió. Nos, ez az, amire mind a két intézmény felépül: parlamentarizmus is, alkotmányosság is. Diszkusszió nélkül nincsenek jogok és jogok nélkül nincs szabadság. Ott, ahol a vélemények szabad kicserélése, az érvek felsorakoztatása elé sorompót állít a parancsuralmi dog- matizmus, ott a jogból kegy és kiváltság válik. De nemcsak a vélemények elmondásán, hanem a vélemények meghallgatásán is hangsúly van s bizonyos, hogy ,,a kutya ugat, karaván halad" elv alapján nem lehet szolgálni a masaryki demokrácia ügyét. Masaryk pontosan megmondta, miről van szó: diszkusszió s nem dikció. A vélemények kicserélése, a nézetek szabad fluktuációja biztosítja a demokrácia vérkeringését. A diktatúrának sokféle válfaja van, de a lényeg mindig ugyanaz, a demokráciának is sokféle válfaja van, de a lényeg sohasem ugyanaz. A lényegből mindig kevesebb Az utolsó fedezet üépszövetségl rezolució a szankciók kudarcáról „Bizonyos politikai körülmények" « Ellentétek a népszövetségi reform körül — Az Olaszországot megbélyegző határozat érvényben marad Genf, július 4. A népszövetség elnöke, Van Zeeland miniszterelnök újabb rezolu- ziós javaslatot dolgozott ki, amelyhez állítólag sikerült a legtöbb delegátus hozzájárulását megnyerni, úgy hogy a Van Zee- land-féle tervezetet valószínűleg minden különösebb változtatás nélkül elfogadják. A rezoluzió három pontból áll és leglényegesebb része az, amely kimondja a szankciók felfüggesztését. Egyébként a rezolució a következőket tartalmazza: 1. A népszövetség megállapítja, hogy bizonyos politikai körülmények megakadályozták, hogy a népszövetségi egyezmény határozatait az abesszin-olasz konfliktust illetően teljes mértékben alkalmazzák, ennek ellenére az 1932 augusztus 3-án nyilvánosságra hozott népszövetségi deklarációban lefektetett megállapítások és elvek érvényben maradnak. (Ennek a megjegyzésnek az az értelme, hogy a népszövetség beismeri ugyan, hogy tehetetlen volt az olasz hadjárattal szemben s hogy a megtorló rendszabályok alkalmazása „bizonyos politikai'* okokból nem vezetett eredményre, de azért Olaszországot a támadás miatt elitéli. Ez volt ugyanis az a pont, amiben Mussolini szerette volna mindenáron engedékenységre bírni a népszövetséget.) 2. A népszövetség helyesnek tartja azoknak a lehetőségeknek tanulmányozását, amelyek által a népszövetségi határozatokat hatásosabbakká lehetne tenni, különösen, ami a biztonság kérdését illeti. A népszövetség kéri az ötvenkét tagállamot, amely annakidején a 16. paragrafus alapján megtorló intézkedéseket léptetett életbe Olaszországgal szemben, hogy a szankciókat függessze fel. 3. A népszövetség tanácsa lépjen érintkezésbe az egyes hatalmak kormányaival és kérje, hogy terjesszék elébe a népszövetségi alapokmány cikkelyeinek megerősítése érdekében tervezett javaslataikat. A négusnem kap pénzt a népszövetségtől Még mindig kérdés, hogy sikerül-e ma elnapolni a népszövetség ülését, még abban az* esetben is, hogyha minden további nélkül ; elfogadják Van Zeeland javaslatát. Igaz, hogy a ennek van egy ügyrendszerü akadálya, amennyiben a népszövetség ügyrendje szerint minden rezoluciós javaslatot huszonnégy órával a szavazás előtt kell megismertetni az egyes delegátusokkal, s ha ezt a rendelkezést most szigorúan betartják, akkor hétfő előtt nem megy szét a népszövetség rendkívüli közgyűlése, amely ma délután öt órakor ismét ülést tartott. Ma délután ülést tartott még a szankciósbizottság, s a népszövetség tanácsa is, amely a danzigi kérdéssel foglalkozik. A tanács tegnapi zárt ülésén négy javaslattal foglalkoztak, kettőt az argentin, kettőt pedig az abesszin megbízott nyújtott be. Az abesszin megbízott javaslatait tegnapi számukban ismertettük s megírtuk, hogy a né- gus pénzt kér a népszövetségtől s kéri az annexió el nem ismerését. Az első kérést a tanács kereken elutasította, a másik kérdésben beadott javaslatot pedig azzal intézte el, hogy az annexió kérdése amúgy is hozzátartozik az egész abesszin komplekszumhoz. Ellentétek a francia és angol álláspont között A népszövetségi rezol'ució megszerkesztésénél a szükebb szerkesztési bizottságban már jelentkeztek azok az ellentétek, amelyek áthatják az egész genfi intézményt. Az első aktus mindjárt az volt, hogy a mexikói megbízott a szankciós passzus megfogalmazásánál elhagyta a tanácstermet azzaf az indokolással, hogy a mexikói kormány igazságtalannak tartja a szankciók felfüggesztését, de nem akarja zavarni a népszövetség munkáját s tiltakozása jeléül kivonul a tanácskozásokról'. Nagyon nehezen áthidalható ellentétek mutatkoztak a népszövetség reformjára vonatkozó szakasz megszövegezésénél is. Delbos francia külügyminiszter, akit különösen Titulescu támogatott nagyon élénken, a francia felfogás maradéktalan érvényesítése mellett kardoskodott és követelte, hogy a népszövetség reformja csakis a 11. és 16. cikkely szellemében legyen végrehajtható. Ezzel a felfogással szemben Hollandia, Svájc, Magyarország és meglepetésszerűen Anglia azt az álláspontot képviselték, hogy nem llehet elzárni az államok elől azt a lehetőséget, hogy a népszövetséget egy messzebbmenő reformnak vessék alá, Locarno-konferencia julius második felében Genf, julius 4. Tegnap kommünikét adtak ki a Locarno-hatalmak tanácskozásának kérdéséről. A kommüniké szerint Blum, Edén, Delbos, Van Zeeland és Spaak tárgyalásai folyamán kialakult az a nézet, hogy a Locamo-egyezményt aláíró hatalmak megbízottai, akik résztvettek a március 19-iki londoni tárgyalásokon is, a közeljövőben újabb tanácskozásra ülnek ösz- sze. A konferencia helyét és időpontját még nem állapították meg, de Van Zeeland rövidesen szét fogja küldeni a meghívókat. Ezek szerint valószínű, hogy a konferencia valahol Belgiumban lesz s előreláthatólag julius második felében. Szeptember 21.: eszi ülésszak Genf, julius 4. A népszövetség elnöksége ma délelőtt ülést tartott és elhatározta, hogy ajánlani fogja a közgyűlésnek, hogy a népszövetség őszi ülésszakát szeptember 21-én kezdjék meg. GöbbeSs is Gőring Athénbe készül Athén, julius 4. Az athéni német követ közölte a polgármesterrel, hogy Göbbels propagandaminiszter rövidesen meglátogatja a görög fővárost. Ebből az alkalomból Göring miniszterelnök is Görögországba jön. A propagandaminiszter az olimpiai tűz meggyújtásánál akar jelen lenni az Olimpia városában*
