Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-05 / 152. (4001.) szám

2 1936 julioa 5, vasárnap. Az Interparlamentáris Unió tagjai Horthy kormányzónál vagy több érvényesül, aszerint, mennyi tényleges szabadságot élvez az ember ab­ban a bizonyos demokratikus rendszerben, amelyben él. Hogy meddig nyújtózkodhat benne az egyéniség, amely olyan sokféle, ahányféle ember lakik egy nemzet-karám falai között. Hogy a nemzeti egyéniségek érvényesülésének mennyire állja útját egy másik erősebb nemzet-egyéniség s hogy az érdekeket mennyire korlátozza az erősebb érdekközösség. Mindettől kevesebb vagy több lehet egy rendszeren belül a demokrá­ciából, teljesen függetlenül attól, hogy mit j mondanak a jelszavak s hogy milyen elvek- I re épül fel a rendszer. Szóval e negyven év alatt nemcsak az történt a parlamenta­rizmussal s alkotmányossággal, hogy meg­született antitézise, — amely nem igaz, hogy a múltbeli autokráciához hasonlít, ha csak abban nem, hogy ugyanúgy van titkos rendőrsége és milíciája,' amellyel féken tart­ja a revoltáló elemeket, mint volt Metter­nich rendszerének, hanem az is, hogy diffe­renciálódni kezdett. Fejlődött, de természe­tesen nem úgy, ahogyan a fejlődés roman­tikus képzeteivel eltelt századeleji ember képzelte: nyílegyenes irányban egy bizo­nyos cél felé, hanem osztódott, szélesség­ben nőtt, terebélyesebb lett. Sokféle érdek és mellékszempont oltotta belé magvait, ma alkotmányosság is, parlamentarizmus is vi­lágszerte olyan, hogy az egyik esküszik rá, a másik revoltál ellene. Ilyen volt valószí­nűleg a múltban is, csakhogy akkor még a jövő többet ígért, akkor még azok,, akik kívül voltak rajta, azt hitték, hogy ha be­kerülnek sáncai közé, megoldódott minden gondjuk. Akkor a sáncokon belül olyan jo­gok pompáztak, hogy nem is akart senki többet, most a diktatúrák árnyékában sok ország alkotmányossága olyan lett, hogy akik kívül állnak rajta, nem befelé kíván­koznak, hanem valami egyebet akarnak helyette. Ez a demokrácia legfőbb gondja, ez az, amivel ,.lenni vagy nem lenni" prob­lémája annyiszor rátámad. Pedig az igaz­ság az ■— s ez egyre élesebben kovácso- lódik ki a kor tapasztalatain —, hogy az egyetlen forma, amelyben az ember ember­ségesen élhet s magát egy elithez formál­hatja, ideálokat és célkitűzéseket vehet fel az előtte pompázó életből: a demokrácia. A hamisítatlan, a korlátok és mellékszempon­tok nélkül való, az egész nemzeti lét egye­temét betöltő demokárcia, amely az emelke­dett szempontok, a mindenrendü és rangú nivó érvényesülésén épül fel. A demokrácia diszkusszió, de csak azonos értékű érvekkel lehet végigvezetni eredményes diszkussziót, aminek a végén jobban tudjuk, hogy mit akarunk, mint előtte. Negyven év tapaszta­latai nem azt mutatják, hogy a parlamenta­rizmus csődöt mondott, hanem éppen ellen­kezőleg, hogy kikerülhetetlenné vált min­denfajta államrendszer válsága, amely nem tudta megtalálni a szabad vélemény érvé­nyesülésének módját, amely rabjává vált egyetlen szempontnak, egyetlen érdeknek ji vagy egyetlen elvnek. A véleményeknek 1 szabadságot kell adni, de csak a yélemé-l nyéknek — s nem a demagógiának. S hogy'j hol válik el a vélemény a demagógiától? Ez \ az, ami nivó kérdése, ez az, ami önmagában j is biztosítja az úgynevezett elit uralmát a mobbal szemben. Erre tanítanak a parla­mentarizmus és alkotmányosság ügyével foglalkozó testület jegyzőkönyvei. Ez negy­ven év keserű tapasztalatainak rezüméje. — A NYÁRI MAGYAR MINISZTERTANÁ­CSON MÁR GÖMBÖS FOG ELNÖKÖLNI. Buda­pesti eaehketíztöségüriik jeleníti. teHeifiomon: Göm­bös Gyula miniftzitereíln/ök július 10-én utazik Któi yszállás ra, a/h ol szabadná fáinak hátralevő .részét tölti. A többna.poö nyári imlmsziertaná- cfton, amelyet augusztus végére, vagy szoptam- be,r •ele jére terveznék, már Gömbös Gyula fog ífcrjiköikií, Budapest, július 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az Interparla­mentáris Unió péntek délutáni ülésén az al- elnökök megválasztására került a sor. Töb­bek között al elnökké választották Stodofa Kornél csehszlovákiai szenátort, a pozsonyi kereskedelmi kamara elnökét, továbbá Csi- ricset, a jugoszláv képviselőház elnökét és Djuvarát, a román szenátus elhökét. Prága, julius 4. Zajícek Ervin német ke- reszténysapciallsta párti tárcanélküli minisizr tér a Dentöcjie Naöhrichtendlienst munkatár­sának adott (nyilatkozatában egyebek között a kővetkezőket mondotta: — Pártunk kormánybalépésekor Hodza mi­niszterelnök megnyilatkozásának szellemében feltételeket nem állítottunk. Ehelyett azon­ban hagyta, hogy kívánságainkat előadjuk s azt mondotta, hogy e kívánságok egyike sem ütközik a koalíciós politika alapelveibe. E kívánságaink közé tartozik az iskolaügy ál­talános rendezése, az alkotmánytörvény 134. — kisebbségvédelmi — szakaszának rende­leti utón való végrehajtása. Kívánjuk ezen kiviül, hogy a jövő népszámlálás a községek ellenőrzése mellett történjen meg. — A szudétanémet párt taktikáját a lehető legélesebben etilénjük, noha tudjuk, hogy ej pártiban sok a konzervatív és demokratikus Prága, julius 4. A polgári perrendtartás és végrehajtási elijárás novellája csak a múlt na­pokban jelent meg, a tegnap este tartott mi­nisztertanács azonban már ujabib novella terve­zetét hagyta jóvá, mellyel a polgári perrendtar­tást és a végrehajtási eljárást ismét egyszerűsí­tik. A törvényjavaslatot a kormány ősszel nyújtja be a parlamentben. Aüamváde'mi rendesetek A minisztertanácis tegnap tartott ülésén újabb három kormányrendelet tervezetét hagyta jóvá, melyeikkel aiz államvédelmi törvényt hajtja vég­re. Eddig három ilyen rendjelet jelent miiéig. A most jóváhagyott negyedik államvédelmi rendelet a hivatalos hatalomnak gyakorlásá­nál az államvédelmi érdekekre való ügyelésé­ről szol, különösen ami a hivatalos iratok biz­tosítását illeti. Az ötödik államvédelmi ren­delet az állam véli elem számára fontos üze­mekről szól. E rendelet szabályozza a ,,meg- bizhatatlan“ üzemtulajdonosok jogait és kö­telességeit. A hatodik államvédelmi rendelet a határövben fekvő ingatlanokhoz fűződő jo­gokat és kötelességeket szabályozza. a pozsonyi ügyvédi kamara A minisztertanács tegnap jóváhagyott kor- mányiremde,letel között szerepei a katonai tény­I Szombaton délelőtt az Interparlamentáris Unió külföldi résztvevői tisztelgő kihallga­táson jelentek meg Horthy Miklós kor­mányzónál. A külföldi képviselőket az Unió elnöke, Cárion de Wiard gróf, volt belga miniszterelnök és Láng Boldizsár báró, az Unió magyar csoportjának elnöke mutatta be a kormányzónak, aki több mint egy óra hosszat szívélyesen elbeszélgetett a külföMi képviselőkkel. elem és ezek között s a kormány között a hídépítés szerepét vállalni elsőrendű köte­lességünknek tartjuk. A másik oldalon azon­ban azt látjuk, hogy a szudétanéimet párt ve­zetősége újabban nagyon radikalizálódott s általában elhagyta azt az alapot, amelyen az összes néimet párt találkozhatnék. Az aktivista pártok s a szudétanémet párt között a sza­kadék egyre nagyobb lesz. — Örülünk annak, hogy a szocialisták ré­széről az utóbbi időben világnézetünk ellen csak elvétve jelentkeznek támadások: annál •fájdalmasabb, ha az ily támadások a nemzeti körök részéről gyakrabban jelentkeznek az államunkon kívüli nemzeti mozgalmakhoz hasonlóan. A katolikus blokk kérdésében Zajícek mi­niszter azt mondotta, hogy ez ügyben előbb a szlovák néppártnak kell megegyeznie a cseh néppárttal. leges szolgálati időnek az ügyvédjelölti gyakor­latba való beszámításáról, egyibem a pozsonyi ügyvédi kamara működésének megkezdéséről és a tuTÓes zemtmártoini ügyvédi kamara hatáskö­rének szabály ozásáról. MQzsir — önkormányzat A jóváhagyott rendelitek között szerepel a müzsír.adóról szóló törvény végrehajtási rende­leté és a pénzügyi törvény XX. szakaszának most jóváhagyott novellájához kiadott végre­hajtási rendelet is. A minisztertanács jóváhagyta a katonai havi­díjasok fegyelmi tanácsainak el.járásiáról szóló és a katonai fegyelmi tanácsoknak védkésziüítiség idején való működését szabályozó rendeletét. Egy másik, most jóváhagyott kormányrende­let a középiskolai igazgatói vizsgáikról szóló rendelet hatályát halaisztja el. Mag egy illés a jövő héten A mInis'zéertanács a jövő héten még egy ülést tart, amelyen a gabonamomopólium és a munka- kő zvetitők ügyéiben kiadandó rendeletét hagy­ják jóvá s azután a miniszterek is megkezdik nyári szabadságinkat. Csíz Jód BrómfOrdő Ajánlva: érelmeszesedés, Ideg, mirigy, csont, bftrbajoknál, golyva, hüdesek és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó pausál kúrák: 21 napra az összköltségekkel Kő 1.200'— 28 napra az összköltségekkel Kő 1.650— Gyermekszanatórium. - Ismertetőt kü)< a Fürdöigazgatóság, Ciz kjpjüele. A barsi református egyház­megye közgyűlése Léva, julius 4. (Saját tudósítónktól.) A barsi református egyházmegye julius 3-án tartotta ren­des közgyűlését Léván Czieglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnok elnökle­tével. A bibliaolvasás és ima után dr. Agyagási Sándor egyházmegyei főjegyző terjesztette elő a részletes esperesi jelentést, amely az egyete­mes református egyház aktuális kérdéseivel is foglalkozott. A jelentés megemlékezik Kálvin institúciójá­nak négyszázadik évfordulójáról, majd a Pode- bradban megtartott presbiteri világszövetségi gyűlésről. Ismerteti a jelentés az egyház legfia­talabb intézményét, a református tanítóképzőt, amely múlt év szeptember havában nyílt meg Komáromban, majd foglalkozik a losonci teo­lógia ügyével. Jelenti, hogy az egyetemes tan­ügyi bizottság tervezetet dolgozott ki a két inté­zet végleges elhelyezésére. Végül a jelentés a református egyház sérelmeivel foglalkozik, úgymint az egyházalkotmány szentesítésének ha­logatásával, az 1919—20 évi államsegélyek visszatartásával, a kongrua-törvény végrehajtá­sával és az adócsökkentési segély teljes elsor­vasztásával. Az esperesi jelentés megemlékezik az egyházmegye halottairól, Akucs Lajos nagy- peszeki, Boldizsár György mohi-i lelkészekről, Tóth Ferenc kiskoszmályi, Körmendy István térigényéi és Bátky István nagyodi tanítókról. A közgyűlés szeretettel köszöntötte 25 éves szolgálata alkalmával Czeglédy Pál esperest, Szabó S. Zsigmond bajkai, Szinay Sándor nagy- ölvedi lelkészeket, továbbá Hadnagy Gyula far- nadi tanítót és Vida Róza lévai tanítónőt. Ugyan­csak elismeréssel és szeretettel köszöntötte a köz­gyűlés Bodor Csömör Istvánt, aki 25 éve gond­noka a nagyölvedi egyháznak, Mikus Csömör Andrást, aki 30 éve presbitere a nagyölvedi egy­háznak, Hajpál Mátyást, aki Mohiban 35 éve presbitere az egyháznak és Czudox Ferencet, aki Mohiban 31 éve presbiter. Ezután Szinay Sándor számvevő, majd Rácz Lajos tanügyi előadó terjesztette elő jelentését, Papp József pedig a közalapi-, nyugdij-, segély- osztó-, belmisszióbizottság jelentését és az árva- házakról, valamint jótékonysági akciókról szóló jelentést terjesztett elő, Konta Károly pénztár­nok pedig a segély iránti kérvényeket ismertette. A közgyűlés a déli órákban Czeglédy Pál es­peres imájával ért véget. Izgalmas városi közgyűlés Léván a villanytelepi sikkasztások miatt Léva, julius 4. (Saját tudósítónktól). A városi képviselőtestület csütörtökön tartotta rendes közgyűlését, amelyen elsősorban a viliaimosíele- pen történt nagyarányú sikkasztás ügyével fog­lalkoztak. Antal Gyula városbiró tájékoztatójá­ban kiemelte, hogy a jelenlegi városvezetőséget érdemtelenül érik támadások, mert már 1931- ben százezres hiányt állapitották meg a villa­mossági üzemben, holott akkor még más veze­tőség állott a város élén. Csernák Gyula kom­munista másodbiró nem találta megnyugtatónak e bejelentést, mert szerinte a felelősség minden­kit egyformán terhel. Nagy vihart keltett ezután Csendesek kom­munista városatya fölszólalása, aki azt mondta, hogy ,,az urak csaltak mind­nyájan." Amikor a városbiró megkérdezte, hogy kik azok az „urak", Csernicsek az elöl­járóságra mutatott. Az elnök megvonta tőle a szót és bejelentette, hogy bűnvádi följelentést tesz Csernicsek ellen. Klein Ármin és dr. Fisoher képviselőtestületi ta­gok hibáztatták, hogy a sikkasztó pénztáros­nő még mindig szabadlábon van, majd számos hozzászólás után Antal városbiró válaszolt és összefoglaló válaszát a közgyűlés tudomásul vette. A napirend tárgyalásán tudomásul vették, hogy a város 25.000 korona államvédelmi köl­csönt jegyzett, jóváhagyták a csatornaépités ter­vét és segélyt szavaztak meg a gényri állami elemi iskolának, azzal a föltétellel, hogy ott pár­huzamos magyar osztályt állítsanak föl. A NÉGUS A NÉPSZÖVETSÉGI KÖZGYŰLÉS SZÓSZÉKÉN Ismét nevellizálják a polgári per- rendtartást és végrehajtási eljárást A minisztertanács határozatai Föltételek nélkül lépett a német keresztényszocialista párt a kormányba %

Next

/
Oldalképek
Tartalom