Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-04 / 151. (4000.) szám

1936 jnliua 4, azombat 3 Közeledés Bulgária és Jugoszlávia között Boris király feltünéstkeltő barátsági nyilatkozata Belgrád felé ■ Belgrádi színészek Szófiában 6B6fis, JuHob EL Nagy feltűnési keltett politikai körökben aa a nyilatkozat, amelyet Boris király adott a belgrádi „Vreme“ fő- «zierkeszt6Jéii©k. A „Vrerne** — mint isme­retes közel áll nemcsak a jugoszláv kor­mányhoz, hanem közismertek kapcsolatai az udvarral, hiszen a lapot Sándor király alapí­totta. A bolgár király feltűnően barátságos nyilatkozatot tett Jugoszlávia felé és többek között azt mondotta, hogy Bulgária és Jugo­szlávia népe, mindakettő parasztnép, első­sorban békét akar. Mindakét népnek meg kell tanulnia, hogy ne a múltba nézzenek, hanem a jövőbe. Jugoszlávia és Bulgária kapcsolatai a lövőiben nem épülhetnek kizá­rólag érzelmi momentumokra, mintahogy ez a múltban volt, hanem át kell adni a vezény­szót mindakét oldalon az értelemnek. Sándor király, a jugoszlávok nagy uralkodója kijelölte azt az utat, amelyen mindakét népnek járnia kell és szerencsére Pál régensherceg is ezt a politikai vonalat vezeti tovább biztos kéz­zel. Erről — mondja a bolgár uralkodó — Prága, Julimé 3. A eziefniátu® a késő éjjeli éráikig folytatta az adó javaslatok, a pénzügyi moveiMa, a miniszterelnöki és pénzügyminiszteri expozé (közös vitáját s azt szavazással! be is fe­jezte. A szenátus alig tizennégy órát igénybe­vevő vita után, mely időiből a két miniszteri expozé egy órát, az előadók beszédei és záró­szavai mintegy (három órát tettek íkii, a koalí­ciós többség szavazataival elfogadta a husadó-törvény novelláját, az egyenesad ókról szóló törvény novelláját s az 1936. évi állami pénzügyi törvény XX. cikké­nek módosítását (önkormányzati segélyhitelt). A többség végül tudomásul vette a pénzügy­miniszter és a miniszterelnök expozéját is. A Henlein-párt válasza a miniszterelnöknek A szenátus mai ülését reggel 'kilenc órakor a szerkesztőik szolgálati viszonyainak rendezésé­ről szóló képviselőházi (határozat vitájával kezdte meg Pfrogner szrudétanémet szenátor utalt a szer­kesztők munkájának felelősségére. Sajnálja, hogy a sajtó egy jelentős része célirányosan igyek­szik mérgezni a légkört s így gátolja ez állam nemzeteinek megértését. A kormány semmit nem tesz a cseh marxista és az emigráns sajtó uszításainak megakadályozására. A szónok megállapítja, hogy pártja híven ki­tartott .a Honiéin pártelnök általi megkezdett po­litikai irányvonalon s ezen a jövőben is feltét­lenül kitart. A szudétaméimet párt a nemzetek békés megértésének álláspontjára helyezkedik s a háborút, mint az európai kérdések megoldá­sának eszközét, elveti. A párt fő hivatását a nemzetek kölcsönös meg­értésének imiunikálásában és elősegítésében látja, A másik oldalon azonban halvány nyomát se látni annak, hogy ez a politikai irányvonal megértésre találna, ellenkezőleg, a megoldá­sok elől kitérnek. Ezen semmit nem változtat­nak a felelős tényezőik ígéretei, mivel merő ellentétben állanak a cseh pártok egy részé­nek 8 e pártok apparátusainak viselkedésével. Óva intjük a kormányt, — mondotta Pfrogner, — hogy a pr obi ©mákat önkényesen akarják megoldani, mint például hatáskör- és hivek- nélküli újabb német miniszter kinevezésével, ami a gyakorlatban politikailag teljesen jelen­téktelen dolog e célja csak az, hogy a külföld felé tisztára propaganda-uton ellensúlyozzák azt a tényt, hogy az egységes szudétanémet mozgalom­mal a szudétanémet problémát a világ köz­véleménye előtt diszkusszió tárgyává tették. A szudétanémet probléma megoldása lehetetlen addig, amíg a cseh sajtó azt követeli, hogy a nyelvhátért az állam határára kell kitolni. Eddig szerzett tapasztalataink szerint a kul­turális és gazdasági autonómia számunkra nélkülözhetetlenül szükséges. Nekünk az sem elég, hogy ; a német anyanemzettel való kulturális kap­csolatot illető jogunkat elismerik ugyan, de a német szellemiséghez vezető összekötő szá­lakat szétszakítják. legutóbbi együttlétiink alkalmával értékes bizonyítékokat szereztem. Stojadinovics mi- niszterehvök is a két nép megbéküléséért küzd s az a meggyőződésem, hogy történel­münk nj lapjai ennek a két testvérnépnek a barátságos együttműködésével lesznek teleirva. Az utóbbi napokban számos olyan esemény történt, amely arra vall, hogy a két ország Meg tói állapi tanunk, hogy a kormámybeli né­met pártok a legkisebb sikert sem tudják fel­mutatni, mert sem ők, se k ormán yibeli cseh partnereik még csak nem ás kísérelték meg a cseh-niémet probléma megoldását. Amig a (mun­kahelyeken fokozatosan szorítják háttérbe a né­meteket, amiig németlakta vidékeken tömegesen építenek cseh iskolákat, amig német gyerme­keknek cseh iskolákba való toborzásával tart­ják fenn ezeket az iskolákat s amíg ezek a London, juliais 3. Sir Miles Lampson londoni tárgyalásait teljes siker koronázta és sikerült meggyőznie az angol kormányt, hogy az egyiptomi nemzeti követelésekkel szem­ben tanúsított engedékenység nem jár Angliá­ra nézve presztizsvészteséggel és Anglia ka­tonai pozíciója sem gyengül meg Egyiptom­ban. Lampson közreműködésével a követ­kező kompromisszumos alapon jött létre egyesség a kairói kormány és a londoni kor­mány között: 1. Az angol csapatokat Kairóból azonnal visszahívják. 2. Az alexandriai angol katonai helyőrséget Bécs, jullus 3. Tegnap este a kancellári híva- talban fogadást rendezett Ludwig miniszter, az osztrák sajtóügyek legfőbb intézője a külföldi újságírók részére. A miniszter kijelentette az újságíróknak, hogy a kancellár a közeljövőben semmiféle külföldi utat nem tervez. Erre a kije­lentésre az adott okot, hogy a Foreign Office lapja a „Daily Tdegraph'* azt Irta, hogy Habs­burg Ottó visszatérésének előkészületei már annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy a külföldnek számolnia kell a közeljövőben egy szenzációval. Sdhuschnigg lapja, a Neuigkeits- weltblatt cáfolta ezt a hirt és osztrák politikai körökben valóban úgy Ítélik meg a helyze- tet, hogy az osztrák kormány nem foglalkozik között egyelőre kulturális téren hidat igye­keznek verni. Négy nap óta a bolgár főváros­ban vendégszerepel a belgrádi Nemzeti Szín­ház együttese és kizárólag jugoszláv szerzők müveit mutatják be. Az első előadás rend­kívül díszes külsőségek között zajlott le s megjelent a nézőközönség soraiban Kjosej- vanov miniszterelnökkel az élén az egész kormány, valamint számos diplomata. cseheeitő törekvéseik tmegvaiimak, addig itt a bizonyítéka annak, hogy a német-cseh viszonyt a kormány a németek eilcsehiesitéséivel akarja megoldani. Ezért természetes, hogy az ilyen törekvésekkel szemben a myelvhatár feltétlen és határoz ott követelésével kell védekezni. A szónok ezután Béniéin égeri beszédével foglalkozik, melynek az volt a célja, hogy a cseh-német megértés fontosságát és az ebhez való készségét hangsúlyozza. E szándék őszin­fokozatosan föloszlatják. 3. Ellenben Anglia erős katonai állomáso­kat létesít a Szuezi csatorna mentén. (Ezen a ponton az angolok az abessziniai esemé­nyekre való tekintettel nem voltak hajlandók semmiféle engedékenységre.) 4. Szudánban az angol katonai garnizonon kívül egyiptomi garnizont is fognak létesíteni. Ezen a négy főponton kivü'l egész sereg más katonai természetű kérdésben is meg­egyezés jött létre Egyiptom és Anglia között. Nem kétséges, hogy a kompromisszumos egyesség révén Anglia helyzete a közeli ke­leten jelentősen megerősödött. restaurádós tervekkel, ezzel szemben az újság­íróknak jól informált helyről tudomásukra ju­tott, hogy a kormány egészen másképen gon­dolkozik Habsburg Ottónak mint magánsze­mélynek visszatéréséről s állítólag már minden részletét megtárgyalták a visszatérésnek. Az a vélemény alakult ki kormánykörökben, hogy Habsburg Ottó magánlátogatása elé a külföld sem gördíthet akadályokat. Hogy ezek a kom­binációk mennyire vannak összefüggésben a leg­újabb törekvéssel, mely Ausztria és Németor­szág között akar modus vivendit létrehozni, nem lehet tudni, csak az bizonyos, hogy Wiesner lovag, Habsburg Ottó ausztriai exponense hosz- szu beszélgetést folytatott Papcnueh teeégét bizonyltja a nénié t-c&eh társaság alapí­tására irányuló indítvány. A miniszterelnök megállapításaival kapcsolatiban Pfrognieír a kö­vetkezőiket mondotta.: — A leghatárezottaíbbarn vissza kell utasíta­nunk a miniszter-elnök ur ama szemrehányását, hogy a szudétanémet párt a Németans zág-elle­nes gyűlöleteit terjeszteni igyekszik. Minden becsületesen gondolkodó, nyUtszemü politikus ©lőtt világos, hogy a szudétanémet párt nem érthet egyet oly politikával, amely nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a cseh­szlovák köztársaság a Németország-ellenesek frontjába szorulhatna. Az ilyen helyzet a s.zudéta.németséget a nemzet és az állam közti súlyos fcomifl'iktusba vinné. És ha a többi német párt e kérdésről hallgat, Úgy akikor is tudnia kell, hogy súlyos ellen­tétben van nemcsak az állambeli németek többségének érzésével, hanem saját híveinek felfogásával is, amely a legélesebben Ítéli el azt a nézetet, mintha a szudétanémet párt szószólója tételét valótlanságokra építette volt fel és mintha valaki veszedelmes játékot űzne a német birodalom és a köztársaság kö­zött való bizalmatlanság szitásával. Semmi nem áll tőlünk távolabb, mint az a kí­sérlet, hogy a köztársaságot Németországgal szembeállítsuk. Ez nemcsak gyerekes dolog vol­na, hanem csapás a saját megértésünk eszmédre is. Ugyanígy nem szándékunk az állam saudéta- német lakosságát szembeállítani az állammal, de soha neim szüntetjük meg a becsületes meg­értés követelését s mind-annák üldözését, ami az igazi megértés útjában van. „így nem Isisei megoldani a német kérdést...“ Pichl (cseh nemzeti szocialista), Paulus (cseh nemzeti egyesülés) után Frank szudétanémet klubelnök rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem szándékszik oly emberek felfogásával vi­tázni, akik a saját anyanemzetüket politikai szatócskodás mérlegére teszik. Azt a nézetet valljuk, hogy erkölcsösen gondol­kodó ember, legyen akár angol, akár francia, akár olasz, akármi más, tisztelni köteles azt, aki saját nemzetét mindenek fölött szereti, vé­delmezi és csak megvetést talál azok számára, akik nemzeti érzésüket áruba bocsátják. Mi sem gondolkodunk másként. Mi figyelemmel vagyunk másokkal szemben s azt gondoljuk, hogy méltánylást érdemiünk, ha azt akarjuk, hogy minket teljes értékű har­cosoknak tekintsenek, Ha a németség itt bizonyos körök hieccelődésé- nek célpontjául szolgál, úgy mi is szivesebben vállaljuk magunkra a gyűlöletet, sem hogy eb­ből a gyűlöletből előnyt huzzunk és hogy né­metségünket és a német anyanemzettel való kapcsolatainkat harminc ezüstpénzért eladjuk. Henlein égeri beszédével kapcsolatosan a szó­nok azt állapította meg, hogy annak más értel­met adnak. Egyebek között még a következő­ket mondotta: — Csodálkozunk azon, hogy felelős helyen álló vezető politikusok engedik magukat félre­vezettetni az égeri beszéd ily téves értelmezése által. Mint nemzeti csoport követeljük jogainkat s nem kérünk individuális ajándékokat. Mert ez az igazi különbség a csehszlovák köz­társaság legerősebb pártja, a szudétanémet párt és ama kis töredékpártocskák között, amelyek jelentéktelenségét a legutóbb tartott választások is kétségen kívül megmutatták, A szudétanémet problémának uj, tárca és hatás­kör nélküli miniszter kinevezésével való meg­oldásának kísérlete teljesen elhibázott dolog es önámitás, mert e pártocskák már nem bírják a nemzet bizalmát, ami pedig ma elengedhetetlen föltétele a népnek néphez való viszonya rende­zésének. Követeljük a becsületes és tisztességes, a nemzetnek nemzettel való szabad megegyezésé­hez szükséges alapvető készség kialakítását. A szenátus megkezdte nyári szünetét A szenátus ezután a szerkesztők szolgálati vi­szonyairól szóló javaslatot mindkét olvasásban megszavazta s áttért a bányatársládák szanálá­sáról szóló képviselőházi határozat vitájára. En­nek során May (szudétanémet), Záborec (cseh nemzeti egyesülés) Korvas (szociáldemokrata), Horák (cseh iparos), Marék (szociáldemokra­ta), Matik (kommunista), Schmidt (szudéta­német) szólalt fel. A szenátus a kora délutáni órákban megszavazta a bányatársládák szanálására, valamint a csehszlovák-német határegyez­ménynek alkotmánytörvénybe iktatására vo­natkozó képviselőházi határozatot. A szavazásnál a jelenlevő kilencvenhat szenátor kivétel nélkül a javaslatok mellett szavazott. Ezután az elnök az ülést berekesztette s beje­lentette, hogy a legközelebbi szenátusi ülést írás­ban fogják összehívni s a szenátoroknak kelle­mes szabadságot kívánt. Nyitm mellett lezuhant egy katonai repülőgép Nyitra, julius 3. (Nyitrai munkatársunk táv­irati jelentése.) Pénteken délben a Nyitra mel­letti Zobor hegyen lezuhant egy katonai repülő­gép és teljesen összetört. A gép vezetője idejé­ben kiugrott a gépből és ejtőernyő segítségével szerencsésen fölre ért. Megindították a vizsgála­tot annak felderítésére, hogy mi okozta a sze­rencsétlenséget. A Henlein-párt válaszolt a szenátusban Hodza miniszterelnök csütörtöki beszédére A szenátus is megszavazta az egyenesadúnoveilát, a bányatársládák szanálását s a szerkesztőkről szőlő javaslatot - A szenátorok megkezdték nyári szabadságukat Anglia megerősíti a Szuez-csatorna partvidékét Kompromisszumos egyezség London és Kairó között Habsburg Ottó mint magán­ember tér vissza Ausztriába ? Schuschnigg sajtőminitztere informálja a külföldi újságírókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom