Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-04 / 151. (4000.) szám

Csehszlovák tjegióh Bankja Prahall., Na Pofí5í Táviratcím: Legiobanka. Teléf. sorosat: 265-5-1.801-4-1. Helyi expöziturák: Praha II., Náméstí Republiky — Nusle — Vinohrady — 2fzkov. Részvénytőke Ke 70.000.000 - Tartalékalapok Ké 65.000.000-­Fiókok: Bratislava, Brno, Duchcov, Hradec Králové, Jihlava, Kolin, Komárno, KoSice* Louny, Lovosice, Michalovce, Mór. Ostrava, Nővé Mesto n. Váh., Olomouc, Plzen, Poprád, Ruíomberok, Tumov, Uzhorod, Zlaté Moravce, Zvolen, Éilina. Idény-pénzváltók: Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleso, Tatr. Lomnica. Minden bankműveletei lebonyolít. A határozat 1. Kimondja a központi gyűlés, hogy áz egyesület alapszabályainak 4. §-ában ,,Á magyar kultúra megtartása" formájában megfogalmazott egyesületi célban különös hangsúllyal érti a közművelődési törvényen alapuló kulturmunkát s az egyesületi és kul- turmüködés közt a lehető legszorosabb kap­csolat kiépítését munkálja. 2. Felhívja a tanítóságot, hogy a közművelődési törvény kereteit formai­lag is töltse ki, szem előtt tartván a táni­regszászí gyűlése, valamint a belügyminiszter­nek átadott emlékirat követelte Beregszászon egy magyar tannyelvű földműves és vincellér iskola fölállítását, ugyanakkor azonban az agrárpárt tartományi képviselői leszavaz­ták a szónak indítványát, amelyben azt kí­vánta, hogy a tartománygyülés kezdemé­nyezze ennek az iskolának létesítését. A munkácsi kormánybiztos véglegesít R. Vozáry a továbbiakban szóvá teszi a munkácsi kormánybiztos által eszközölt végle­gesítéseket. A szóló megfőlebbezte a városi tisztviselők és alkalmazottak rendszeresítésére vonatkozó kormánybiztosi végzéseket s amikor az országos hivatal elüt ásított a a fölebbezést, panasszal fordult a legfelső közigazgatási bíró­sághoz. A legfelső közigazgatási bíróság helyt adott panaszának s a kormánybiztos panaszolt ren­delkezéseit törvényellenesnek minősítette. Az országos hivatal a legfelső bírósági határo­zat ellenére azt az utasítást adta a kormány­biztosnak, hogy a rendszeresítéseket foly­tassa tovább. Követeli, hogy az országos hivatal respektálja a legfelső közigazgatási bíróság döntését, s indítson eljárást az ellen a főtisztviselő ellen, aki az utasítást adta s utasítsa a kormánybiztost, hogy a legfelső bírósági fórum által törvényellenesnek minő­sített rendelkezéseit semmisítse meg. Furcsa esetek A szónok hivatkozik az agrárpárt falulapjának egyik cikkére, mely azt állította a tiszaujlaki jegyzőről, hogy jövedéki kihágás miatt hat hó­napra ítélték. Nem tudja, mi igaz a lap állításá­ból, de kérdi az országos elnöktől, hogy történehe tett meg, hogy a jegyző a bírósági eljárás tarta­ma alatt, sőt az ítélet után is állásában maradt és nem függesztették föl. Kéri az országos elnö­köt, hogy a vádat vizsgáltassa ki s ha nem igaz a vád, akkor indattasson eljárást a közhivatalnok meg­rágalmazó! ellen vagy pedig ha igaz a vád, akkor a jegyzőt azonnal bocsássa* el az állam szolgálatából. Szóvá teszi még a bátyúi jegyző esetét Is, a Kárpátaljai Magyar Gazdában jelent meg súlyos vádakat tartalmazó cikk, de a jegyző elfeljtett* vagy nem mert sajtópört indítani A felekezeti tanitók ügye A szónok beszéde során indítványt nyújtott be, hogy az országos választmány és az orszá­gos hivatal kérje a kormánytól, hogy az iskola­ügyi minisztérium szüntesse meg a felekezeti ta­nitók alapfizetésének megállapításában Kárpát­alja és a többi országrészek közti megkíilönbözte- tettséget. Mi történt junius 28-án a nagyszőlős! kávéháziján! Itt emlitjüík meg, hogy az országos kép­viselőtestület ülésén R. Vozáry Aladár kép­viselő meginterpellálta dr. Meznik országos alelnököt a junius 20-án éjszaka a nagy- szőllősi Royal-kávéházban történt botrány ügyében. Az interpelláció részletesen elmondja a botrány lefolyását, amelynek során dr. ján Stoll bírósági tanácsos, vezető járásbiró zsidóellenes kijelentésekre ragadtatta magát s hangosan tiltakozott magyar nóták ját­szása ellen. Egy jelenlevő ungvári ur tilta­kozott emiatt, mire Burjanek járási hivatali biztos két csendőrt hivatott, akik az illető ungvári urat a csendőrségi fogdába kisér­ték. Burjanek biztos másnap tiz korona bír­sággal sújtotta az illető ungvári urat kihá­gás címén. R. Vozáry Aladár az országos elnöktől az ügy kivizsgálását s az esetleg szükségesnek mutatkozó eljárás megindítá­sát kérte. Klj választás lesz a pacsai kerületben Budapest, julimiS 3. (Budapesti swrikcsztő- ségiiinlk telefon jelentése.) A közigazgatási bíró­ság ®Ő» foglalkozott, a pacsai képviselővdlr, - '.fás ellem benyújtott petieiiovaJ. A bíróság ité’rté- t>éiö bolyt adott, a választás ellem benyújtott ptv tieiómak és a választás eredményét megs> nind- sdtettöí A kertileifcbem uj választást, fognak tar­tani. A kerület képviselője Huszovszky l.vjos nemzett egységpáirti volt., akinek mandátuma ellen Banyáik András független kisgazdapárti adott be petíciót. 4 1 Magyar Tanítóegyesület lémi köz­gyűlése a tanítóság Intenzivebb kulturmunkája mellett foglalt állást „A magyar tanitók a közművelődési törvény kereteit formailag is töltsék ki" ■ „A kulturáiis kérdéseket ne bírálják el sóba politikai szempontok szerint" Léva, július 3, (Saját tudósitónktól.) Szlovenszkói Általános Magyar Tanító­egyesület évi központi gyűlését csütörtökön tartotta Léván a református egyház tanács­termében. Előző este a központi választ­mány ülésezett. Kovács Alajos elnök költői lendületű megnyitójában rámutatott arra, hogy a vi­lág mindenben tökéletesedik, a technika mindenek felett diadalmaskodik, de csak abban nem tökéletesedik a világ, az emberi­Af fását fogja kérni a rádió vezetőségétől. Vizváry Vilmos jelentését a Tanitók Há­záról Vásárhelyi Károly főtitkár olvasta fel. Ocsovay Imre a tanitók továbbképzésé­ről, Kónya József pedig a gyermektanulmá­nyozás kérdéséről számolt be érdekesen. Gyermektanulmányozási tanfolyamokat fog­nak rendezni. Boross Béla a közművelődési egyesüle­tekről tartott előadást, amelyben a követ­kező határozati javaslatot terjesztette bé, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfoga­dott. ség, amit a názáreti ács Fia hirdetett: a sze­rétéiben. A tanítókra vár a feladat ezen a téren előbbre vinni az emberiséget. Majd rámutatott arra, hogy a mai gyűlés szám­adás és útmutatás a csehszlovákiai magyar tanítóság munkájában. Az általános tetszéssel fogadott megnyi­tó után a közgyűlés táviratilag üdvözölte az állam vezető fér fiait és a tanügyi veze­tőket. Kopermczky Kornél a SzMKE lévai fiók­ja és a járási magyar közművelődési testü­let nevében üdvözölte a közgyűlést és Is­ten áldását kérte a szlovenszkói magyar tanítóság munkájára. Az elnök jelentéseinek során beszámolt arról, hogy a tanítói énekkar alapszabályait jóváhagyták. Az egyesületi tagdijakat csak akkor lehet leszállítani, amidőn a Tanítók Háza tartozása már ki lesz egyenlítve. Ezután Vásárhelyi Károly főtitkár ter­jesztette be jelentését az egyesület elmúlt évi működéséről. Bejelentette többek között, hogy augusztus havában Pozsonyban továbbképző karnagyi tanfolyamokat rendeznek Ocsovay Imre buzgólkodásából a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség támogatásával és testnevelési tanfolyamot a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szö­vetség támogatásával. A közgyűlés a jelen­tést egyhangúan elfogadta és a főtitkárnak buzgó munkásságáért 'köszönetét szavazott. Tilkovszky Béla, a pozsonyi rádió ma­gyar osztályának vezetője és Manga János az iskolarádió pedagógiai jelentőségéről és lélekformáló hatásáról tartottak érdekes előadást, ami nagy visszhangot keltett a tanítóság köré­ben. A hozzászólások során Bodó Sándor több gyakorlatiasságot kért a rádiótól, míg Osvald Lajos a műsor megválasztásának kérdésével foglalkozott. Történelmi és élet rajzbeli hangjátékök feldolgozását sürgeti, a leadásban pedig több tökéletességet ki ván, mert számolni ikél! azzal, hogy a sze­gény falusi iskoláknak nincs fin'om rádiója Egyébként az iskolarádió műsorának min dig a gyermekek felfogóképességéhez kell alkalmazkodnia. A közgyűlés elhatározta, hogy az iskola lédió részére jobb előadási idő megállapi­tói kar társadalmi jógáit is á maradékta­lanul teljesített kőtéltósécjék mellett. 3. Felhívja a járási és körzeti egyesüle­tek elnökségét, hogy ahol még nincs vagy nem működik a já­rási közmiíVeiődéSi íéStülét, kefébe meg a járási főnökséget a közművelődési Szer­vezetek megalakítása, illetőleg fél élesíté­se céljából', 4. Minden járási éS fanitómégyéi egye­sület tartozik a közművelődési féStüléték és bizottságok munkásságáról szóló beszámo­lót a közgyűlés fárgysördzatába félvénni. 5. Szorgalmazza a tanítóság a járási közművelődési testületek tévén évente leg­alább egy „közművelődési riáp‘* megrendezését s ezek műsorának egybeállí­tásánál á táflitöság hátékötifáíi működjék közre. 6. Hasson oda a tanítóság, hogy a kulturális kérdésékét á hivatalok ne Bí­rálják el soha politikái Szempontok sze­rint, de fejtse ki ellenállását akkor is, ha egyesek vagy testületek részéről olyan törekvés mutatkozik, hogy politikai ten­denciát csempésznének á kultúra terüle­tére. Mindenáron meg kell védeni a kultúra füg­getlenségét és tisztaságát! Beszámolók, indítványok Berényi Imre beszámolóját a tanitók ga- lántai könyvesboltjáról Horváth Imre ol­vasta fel. Heckmann István karnagy a ta­nítók énekkaráról tett jelentést. A niegyei, kerületi csoportok megalakításával ki fog­ják épitérti az énekkár országos jellegét. Az énekkar augusztusban körútra megy, Somorján, Dttnaszerdahelyen és Galántán fog szerepelni. Prága, julius 3. A kárpátaljai országos kép­viselőtestültet most tartotta első ütését az uj országos székházban. Az ülést Meznik országos alelmök vezette. Az ülés napirendjén az 1935-ös zárszámadás, a vizgazdasági építkezések terve s kisebb adminisztratív ügyek szerepeltek. A zárszámadás A zárszámadást a magyarság részéről R. Vozáry Aladár hosszabb beszédben vette bonc­kés alá. Beszédében elmondta, hogy a zárszám­adást maga átnézte, de átnézette egy bankigaz­gatóval, de a bankigazgató véleménye szerint is olyan mesterien van összeállítva, hogy nem lehet megállapítani belőle, hogy egyes tételeit mire használták föl, a százezres szubvenciókat milyen testületek és személyek vették föl. Nem állapítható meg, hogy a szubvenciókból és hasonló kiutalásokból milyen arányban részesült a magyar és a zsidó kisebbség, il­letve ezeknek a kulturális és népjóléti testü­letéi. A zárszámadással kapcsolatban a szónok in­dítványozta, hogy jövőre a zárszámadást mel­lékletekkel készítsék s a mellékletek pontosan tüntessék ki, hogy a zárszámadásban szereplő főtételeket részletesen mire használták. R. Vozáry javaslata az agrárpárt programjában A napirend letárgyalása után R. Vozáry szóvá tette, hogy a legutóbbi ülésen számos ja­vaslatot terjesztett be, de azokat az elnök azzal utasította el, hogy az országos választmány elé tartoznak. Javaslatait be Is nyújtotta a választ­mánynak, de egyetlenegyet sem lát viszont a tartománygyülés napirendjén annak ellenére, hogy köziben az agrárpárt több pontot a ma­ga programpontjai közéveit föl. így pl. az ag­rárpárt beregszászi szervezete a Cerny belügy­miniszternek átadott memorandumában 8 követelést kölcsönzött át az ő javaslatai­ból. A szónok örömét fejezi ki, hogy ezzel az eljárásával az agrárpárt is igazolja az el­lenzéki követelések jogosságát és szükséges­ségét, de kirívónak találja, hogy az agrár­párt semmit nem tesz* hogy a javaslatok va­lóban napirendre is kerüljenek az országoe válasz tmányban. E következetlen magatartás legkirívóbb mozza­nata az, hogy az agrárpárt március 29-iki bc­Scutiogyi István jelenti, hogy a polgári iskolai szakosztály tízéves stagnálás ütfifl ismét akcióba lép, majd á szá'köSztáíy füíiködéséről Zsoliiay Béla tett jelentést. A szakosztály kívánja a Siaktafiltők jiótlékáhaik felemelését, mert az nem áll arányban a végzett munkával, to­vábbá kéri a szakosztályok szétválasztását azon helyeken, ahol a polgári iskolai szak­osztály ok á Szlovákká1! együtt vannak meg- széfVérbe. A közgyűlés ezután á Béérkezétt indítvá­nyokat tárgyalta. A komáromi tanítói me­gye indítványában azt mondja, hogy minden tanítói megye kéresse meg a já­rási hivatalokat a tanítói énekkar és a T anitók Háza segélyezése érdekében. Berényi Gyula Indítványa, hogy az egye­sület gytiléSét tanítási napon tartsák. Bírd Bélé ail iftditványözzá, hőtgy á megalakí­tandó körzéti polgári iskolákban jól minő­sített, idősebb eíémí iskolai tanítók legye­nek beosztvá, égVuttal a félekezfeti iskolák iskolafenntartói jöíja a körzeti pöfgáfi iskolái törvénnyel ne siörtésetéik. Népünk gazdasági száktánltást is követel a polgári iskolától. A Kassa—Szepsi járás­kör az£ javasolja, hogy a járáskörök az énekkar számára működő és pártoló tago­kat ioborözzáiiak. Államvédelmi kölcsön jegyzését javasblják á tanítók Szüleinek. A nők békeligájánák teljes erkölcsi támoga­tást ajánl fel a közgyűlés, mely az összes indítványokat elfogadta. A közgyűlés után társasebéd volt a Vá­rosi Szálló éttermében, ahol Beluch Imre mint házigazda s a léva-— zselizi tanítói me­gye elnöke meleg szavakkal köszöntötte a Léván megjelenő magyar tanítókat és azok I kiváló vezérét, Kovács Alajost. A jegyzőnek a néppel szemben tanúsított maga­tartásáról hajlandó jegyzőkönyvet benyújtani a megindítandó fegyelmi vizsgálat céljaira. R. Vozáry fölkéri továbbá az országos elnö­köt, hogy Truhlár Emánuel beregszászi kórházi gondnok ellen indítson fegyelmi eljárást s függessze föl állásától a fegyelmi ügy befejeztéig. Truhlár 1932-ben 600 beregszászi őslakos polgár választói joga ellen fölszólamlást nyújtott be. A fölszólamlást olyan okirattal próbálta indokolni, amely valót­lan adatokat tartalmazónak, sőt hamisitottnak minősitettetett. Az ügyből kifolyólag indult saj- tóbiráskodás sorén kiderült, hogy Truhlár 27 esetben hamis irattal operált. Az újságírót* aki ezt lapjában megírta* a kassai felsőbíróság május 13-án hozott ítéletével föl­mentette a ráqalmazás és becsületsértés vádja alól. _______ 1936 iuliua 4* Szombat. Az agrárpárt átveszi az elleazéki programot, de semmit sem tesz a „követelések" megvalósítására R. Vozáry Aladár a kárpátaljai országos képviselőtestületben lerántja a leplet az agrárok kétkulacsos politikájáról - Követeli a legfelső közigazgatási bíróság határozatának respektálását

Next

/
Oldalképek
Tartalom