Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-24 / 167. (4016.) szám
2 blsb 1936 julius 24, pénteki A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA egyik főpillére volt a weimari rendszernek, benne volt a weimari szellemiség is s benne volt a weimari, szinte gyerekességig menő jóhiszeműség, amivel Németország igyekezett hozzáilleszkedni az ellene feszülő világhoz s igyekezett résztvenni egy játékban, amelyet ellene hoztak össze. Persze, azon most nehezen lehetne vitatkozni, hogy mindebből mennyi a rémlátás, mennyi ugyanannak a gyerekes léleknek vad duz- zogása s mennyi az igazság, dehát számolni kell ezekkel a szempontokkal, mert Németország külpolitikája ezekhez a szempontokhoz igazodik. Az úgynevezett kis Locarno- konferencia nem is tehet egyebet, minthogy megpróbálja alkalmazni a túloldalon álló európaiak észjárásét a német észjáráshoz. Most majd az következik, hogy a békét meg kell próbálni felépíteni azokra az alapelvekre, amelyeket a németek hoztak magukkal a nemzeti forradalom műhelyéből, talán félig nyersen, kikalapálatlanul és izzó állapotban, de itt vannak s nem lehet nem számolni velük. De gondoljunk arra, hogy mindaz, ami valószinütlenül szép volt Locarnó'ban, úgy ahogyan Stre- semann és Bríand felépítették, éppen any- nylra kívül esett a valóság hatáskörén, mint ahogy valószínűleg kivül fog esni mindaz, ami valószinütlenül csúnya az erőszakkal teremtett uj helyzetben. A valószinütlenül szép és a valószinütlenül csúnya között — azt hiszem — csak értékelésbeli különbség van, matematikailag azonban a kettő ugyanaz. S talán nem árt a tapasztalati számtan alapján mindkettőt nullával jelölni. Az európai ember, sajnos, túlságosan rabja elveinek, nézeteinek, sőt nem egyszer rögeszméinek s talán ezért tolja mindig maga elé az elveket, még olyankor is, amikor tudja, hogy elvek nélkül jobban boldogulna, előbb közelítené meg a maga elé tűzött célt. Európa békét akar. Ez megingathatatlan és föltétien bizonyosságnak látszik egészen addig, amíg fel nem merül a hogyan kérdése. Míg az elvek fel nem sorakoznak, mig a sokféle szempont kórusa meg nem szólal. Akkor aztán kiderül, hogy mindenki békét akar, de csak bizonyos feltételek mellett s csak bizonyos elvek érvényesülése alapján. Ez az. ugylát- szik, amihez az angolok többé nem akarják lekötni magukat. Helyzetekhez, érdekekhez, szükségszerűségekhez igen, — elvekhez nem. Ez a régi angol tézis. Amit Shaw körülbelül igy fogalmazott meg egyszer: az első axióma az, hogy nincsenek axiómák. S ehhez hozzá kell tenni, az első . angol axióma. Mert most már bizonyos, hogy az európai hatalmak együttműködésének megvalósítását London szorgalmazza a leghatározottabban s Londoné az iniciativa is, amivel Locarnot uj alakban fel akarja támasztani, számolva az uj helyzettel és az uj lehetőségekkel s lehetőleg félretolva minden úgynevezett ideális szempontot. Mert az ideális szempontok alapján létrejött megegyezések nem bizonyultak tartósnak és hasznosnak sem. Az angolok abból indulnak ki, hogy a Locarno-egyezmény jó volt a weimari Németországnak, mert a locarnói és weimari szellemiség erősen harmonizált egymással, egészen természetes azonban, högy a hitleri Németország számára a weimari szellemiséggel telitett egyezmény nem felel meg, át kell tehát fri- zirozni a mai Németország ízlése szerint, olyan egyezménnyel kell helyettesíteni, amit a mai Németország a magáénak vall. Hitlernek szemére vetik és joggal, hogy nem túlságosan tartja magát a vállalt kötelezettségekhez, amire viszont ők, akik forradalmi módon kormányoznak s otthon is gyökerestől forgatták fel a világot, ugyanennyi joggal felelhetik, hogy: igen, de ezeket a kötelességeket nem mi vállaltuk. A franciáknak nljics igazuk, amikor azt mondják, hogy Thier Franciaországa vállalta III. Napóleon rossz számításai folytán a rája hárított terheket, de csak addig, amig elég erős nem volt, hogy merész kanyarral rászaladjon a revánspolitika vágányaira. A Downingstreet hangulata, levegője, szellemisége nagyon élesen eltér Lo- carno derűs, napsugaras és optimizmust sugárzó levegőjétől, aminthogy a mai Európa hangulata is sötétebb, komorabb és fagyosabb, mint a tiz év előtti Európáé volt. S ami most Londonban készül, nem más, mint egy valamikor megaranyozott nagy gondolat ujjáaranyozása, mert a használatban gyorsabban kopott 1c róla az aranyozás, mint gondoltuk. Mosf r“’*'r fékkel aranyozzák át s majd ez idő- és víharállóbb-e, mint a Négy turista megrendítő hala la a Berni Alpokban A mentők szemetáttára, a meredély leteli kötélen függve halt meg a negyedik áldozat Bem, július 23. Az Eigeir északi falánál megrendítő tuiristaiszemencsétfenség történt, amely négy halálos áldozattal járt. Négy turista indult utniaik, hogy északi oldalról mássza meg az Elígért, a Jungifrau- csoport keleti ciánosát és hárman közülük még kedden meghaltak. Kedden este a Jungfirau-vasut kiindulási állomásáról mentőiceajpat indult útinak, de a sötétség beálltával kénytelen volt visszatérni minden eredmény igéikül Az expedíció tagjait ugyanis életveszedelem fenyegette, mert állandóan hó- és kőlavinák, továbbá víztömegek zuhantak alá. A mentő- csapat egyik tagját majdnem agyonütötte egy lezuhanó kőszikla. A mentőknek sikerült érintkezésbe lépniök az életben maradt turistával, aki közölte velük, hogy három társa meghalt. Megkérdezték tőle, vájjon kibirja-e még életben a következő éjszakát, mire a turista kétségbeesetten felelte, hogy nem. Szerdán reggel fél ötkor, az első napsugárnál a mentő csapat újból elindult a, Jungfrau vasútállomásáról. Aiz expedíció vezetőije hamarosan megállapította., hogy a negyedik turista még életben van, mert a hivó kiáltásokra gyenge hangon válaszolt. A uiemtőcsapat erre nekiindult az északi fal megmászásának, hogy legalább a negyedik. még életben lévő turistát megmentse. A mentők szemetáttára Sajnos, vakmerő vállalkozásuk eredménytelenül végződött, mert a szemük láttára halt meg a negyedik áldozat. A tragédia megrendítő körülmények között játszódott le. A mentők any- nyiina megközelítették a teljesen kimerült turistát, hogy beszélni tudtak vele. A szerencsétlen elmondta, hogy három társa különböző körülmények között halit meg: az egyik belegabalyodott a kötélbe, amely megfojtotta, a másik lezuhant, a harmadik pedig megfagyott. Az expedíció tagjainak utasítására a kimerült turista háromórai lassú munkával ötven méter hosszú zsinórt készített a nála lévő kö téld arab részeiből, azt leeresztette és a mentők annak végére bosszú kötelet kötöttek és azt a turista felhúzta magához. E kötélen leereszkedett és Kinevezték a pozsonyi egyetem katolikus hittudományi karának tanárait A kinevezettek kő ül 9 szlovák, 1 ruszin, 3 cseh, — magyar egy sem Pozsony, július 23. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentéise.) A szlövenszkói katolikus társadalom régóta küzd a pozsonyi egyetemen iá katolikus hittudományi kar felállítása érdekében. A kormány hónapokkal ezelőtt megszervezte ezt a fakultást, de tanárait még neon nevezte ki. A pozsonyi egyetem teológiai fakultásán az ősszel kezdik meg a tanitást. úgyhogy a tanári kinevezéseik már aktuálissá váltak. Ezzel kapcsolatban különböző hírek kerülitek forgalomba s a szlovák katolikusokat érthetően .kínosan érintette az a körülmény, hogy a forgalomba került tanári neveik legnagyobb része cseh nemzetiségű volt. A szlovák néppárt politikai kérdést csinált az ügyből és követelte, hogy a pozsonyi katolikus teológiára csak szlovákokat nevezzenek ki. A szlovák néppárt egyik hivatalos lapja, a Slovenská Pravda mai számában feltűnő cikkben közli, hogy már megtörténtek a tanári kinevezések a pozsonyi egyetem katolikus teológiai fakultására. A kinevezésről szóló hirt — irja a lap — megbízható forrásból kapta s ennek alapján közli a kinevezett tanárak és docensek névsorát. A lap szerint a következő tanárokat nevezték ki: dr. Zlatos és dr. Funcik kanonokokat Nagyszombatból, dr. Öurcek kanonokot Nyitráról, dr. Sima léik kanonokot Besztercebányáról, dr. Fajt és dr. Laehe kanonokokat a szepesi káptalanból, dr. Spesz Sándor kanonokot Kassáról és dr. Russnák Miklós görögkatolikus prelátus-kano- nokot Eperjesről, továbbá egyetemi előadókká dr. Viánovskyt és dr. Raskát Nagyszombatból. A kinevezettek valamennyien szlovák nemzetiségűek, Russnák kivételével, aki orosz. Kívülük még három cseh tanárt neveznek ki: dr. Konecnyt, dr. Matult és dr. Vy- sfkoéllt, A szlovák katolikus társadalom ezek szerint többé-kevésbé meg lehet elégedve a kinevezésekkel, mert hiszen eleinte úgy volt, hogy a pozsonyi teológiai fakultásra ceupám két szlovák tanárt neveznek ki, a többi tanszéket pedig cseh nemzetiségű tanárokkal töltik be. A fenti névsorból pedig kitűnik, hogy most tulajdonképpen fordult a helyzet és csak három cseh tanárt neveztek ki, mig a többiek szlovák nemzetiségűek. Szlavenszkón azonban félmillió magyar katolikus él, akik szintén joggal elvárhatták 'Volna, hogy magyar katolikus papok sorából is kinevezzenek valakit a teológiai fakultásra. Bizonyára akadt volna a magyair katolikus papok között nem is egy olyan, iaiki valMstudo- mányi működésével rászolgált volna arra. m Hirtelen meghalt Wolff Károly; a budapesti Keresztény Községi Párt érsekujvári származású vezére Budapest, julius 23, (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Rövid távirati jelentés érkezett ma Csopakról, hogy egy ottani nyaralóban ma hajnalt három órakor meghalt Wolff Károly országgyűlési képviselő, a Keresztény Községi párt vezére. Halálát szivszélhiüdés okozta. Halálával nagy veszteség érte a magyarországi keresztény nemzeti politikai tálbort. Wolff Károly a csopaki Balatonipanzióban halt meg, ahol öccsével együtt néhány nap ótia tartózkodott. Etise még semmi baja. nem volt, s nyugodtan tért pihenőre. Hajnali három óra tájban a panzió személyzete erős hörgést halott Wolff .szobájából. Azonnal orvost hívtak, de mire aiz megérkezett, Wolff Károly rövid félórái haláltusa után meghalt. Wolff Károlyt Horthy Miklós kormányzó éppen tegnap mevzte ki magyar királyi titkos tanácsossá. Két évivel ezelőtt betegség jelei mutat- ’-oztak rajta, de abból kigyógyult. ^ halálával íegüreisedett budai választókerületből Toper- czer Alkosné kerül be utódjaként a parlamentbe. Halálát fia, ifjú Wolff Károly, a székesfővárosi kórházak központi igazgatója gyászolja. Gömbös Gyula miniszterelnök a hal álhit vétele után részvétét fejezte ki az elhunyt fiának és a keresztény közcégi párt elnökségének. A keresztény magyar politika nagy halottja Az elhunyt wolffenaui és nérnetprónai Wolff Károly 1874-ben született Érsek újvár ott. Az elhunyt rend kívül sz'ép karaiért futott be s nagy szerepet játszott a magyar politikai életben is. Jogi tanulmányait Pozsonyban, Budapesten, Lipcsében, Halléban és Berlinben végezte. 1901-től 1906-ig a bécsi udvari bíróságnál működött. Később a külügyminisztériumba került, ahol Ahrenthal oldalán a miniszter kabinetirodájában a magyar közjogi természetű ügyek intézését vezette. Ebben a minőségben résztvett a magyar főudvamagyi bíróság megszervezésében, s amikor az err,e vonatkozó törvényt a király szentesítette, néhai Ferenc József kívánságára Wolff Károlyt nevezték ki e bíróság első elnökévé, # ezt az állást haláláig megtartotta. lekkor ujaibb kötelet dobták le neki, amelyet meg kellett volna erősítenie egy kapocs segítségével. A teljesein elerőitlenedett ember erre már nem volt képes és néhány perc múlva — a kötélen függve, a meredély fölött — meghalt. Iereszkedése közben kőfavinák zuhogtak alá, úgyhogy a szerencsétlen ember néha percekre eltűnt a mentők szeme elől. A hulla a kötélen függ, oly megközelíthetetlen helyen, hogy a mentő expedíció vezetőijének véleménye 'Szerint másképp nem llehet hozzájutni, csak úgy, hogy a kötelet átvágják, a holttest igy a mélységbe zuhan, ahonnan már e.l tudják szállítani. Két hegymászó halálos zuhanása Salzburg, julius 23. A GöU-csucs nyugati falánál, amely ugyanahhoz a csoporthoz tartozik, mint az Eiger-csucs, tegnap lezuhant két birodalmi német turista és harminc méter mélységben holtan terült el. E hegycsoport területén tehát összesen hat halálos szerencsétlenség történt a tegnapi nap folyamán. Budapesten eleinte csak társadalmi ügyekkel foglalkozott s a keresztény világnézet alapján igyekezett tömöríteni a keresztény társadalmat. A kommunizmus bukása után nagy erővel hozzálátott a magyar főváros keresztény társadalmának megszervezéséhez és megteremtette az egyesült 'keresztény ligát, amelynek ügyvezető elnöke volt. A keresztény társadalmi mozgalmak egyik úttörője és egyik legexponáltabb harcosa volt. Kiváló szónok s a keresztény nemzeti gondolat lánglelkü apostola volt, működésének javarésze azonban a fővárosi politikára esett. Elnöke volt a fővárosi keresztény községi pártnak. A legutóbbi országgyűlésbe a budapesti I. lajstromos választókerület mandátumával került be, Lindbergh egy hétig marad Németországban Berlin, julius 23. Lindbergh ezredes, aki Görmg miniszter meghívására, egy hétig a német légi hadiszolgálat vendégeként Berlinben fog időzni, tegnap délután öt órakor érkzezett meg repülőgépen a német fővárosba, feleségével együtt. Lindbergh ezredes délelőtt 11 órakor indult útnak Londonból és déli egy órakor leezállott a kölni repülőtéren. Másfélórai időzés után újból felszállott és repülőgépe röviddel öt óra előtt jelent meg a staakeni repülőtér fölött. Az ezredes Gipsy-gépen utazott, mögötte repült egy Douglas-gép, amelyen az amerikai követség repülőattaséja utazott elébe Kölnig. A repülőtéren a német repülőklub elnöke, Gronau és a repülőtér parancsnoka, Kass- ner fogadta a vendégeket. Elsőnek Lindbergh- né szállott ki a repülőgépből. Lindbergh ezredes julius 29-ig marad Németországban, ahol meg fogja tekinteni a birodalmi sporttelepet, az olimpiai falut, Dessaubau a Jun- kers-miiveket, Warnemtűidéiben pedig a Henckel- müveket. Rickett Budapesten Budapest, julius 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Rickett ma délelőtt repülőgépen Budapestre érkezett. Rickett Athénból jött s Budapestről néhány órai tartózkodás után tovább repült Londonba, Amnesztiával végződött 13 lőcsei gimnazista rendtörvényes ügye Lőcse, julius 23. (Bajáit tudósítónkból.) Három évvel ezelőtt névtelen feljelentés alapján csendőirségi nyomozás, majd eljárás indult meg az időközben megszüntetett, lőcsei német reálgimnázium néhány tanára és 13 növendéke ellen. Az illetőiket azzal gyanúsították, hegy ho- rogkciresztee mozgalomban vettek részt és ál- lamieíleneis 'propagandát terjesztettek. A vizsgálat megindulásakor a 13 növendékeit kizárták az intézetből és azok három éven keresztül nem folytathatták iskolai tanulmány alkat. A hatósági vizsgálat mindmáig nem záródott le és végül most úgy nyert, befejezést, hogy n köztársasági elnök amnesztiában részesítette a 13 növendéket. A diákok így most. háromévi szüneteié# után ismét folytathatják iskolai tanú Írná-
