Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-07 / 130. (3979.) szám

GENFI CSODAVÁRÁS írta: S zv a t k ó Pál Prága, junius 6. Azt mondják, ha Mussolini visszavo­nul Roca déllé Caminateba,. a Firenze mel­letti nyári lakba, nagy elhatározásokat ér­lel és visszaérkezése után rendszerint meg­lepetéssel szolgál a világnak. Az olasz kas­tély a német Berc'htesgaden szerepét tölti be, ahová viszont Hitler jár ihletet meri- riteni a Watzmann festői szikláinak köze­lébe s a berlini diplomaták feszülten fi­gyelnek dél felé, ha a Führer az obersalz- bergi villában „pihen", mert innen is világ­rengető események szoktak útnak indulni. Az óriási zűrzavarban, amiben élünk, ahol sokszor tótágast áll a logika s előre lehe­tetlen történéseket kiszámítani vagy a fej­lődés józan menetében bízni, a romantikus össze-visszaságban a babona és a kabala ismét uralomra jutott a jámbor újságolvasó fantáziájában. Istenem, az ember manapság másból nem igen indulhat ki a hatások és ellenhatások zavarában, mint égi jelekből. Olvasom például, hogy . Londonban; első­sorban diplomáciai körökben megdöbbe­nést és izgalmat keltett, hogy Edén — sö­tétszürke kürtőkalapban látogatta meg pén­teken Haile Szelassizé abesszin császárt. A sötétszürke kürtőkalap csak olyan szuveré­neknek jár, akiket Angila egyenrangúnak ismer s akik mellett kitart a végletekig. Alig jelent meg Edén a császár lakosztálya előtt vészíjósló kalapjában, a diplomaták és az újságírók a •telefonhoz rohantak, S. O. S. jeleket adta le a világ minden részére, mint a felbolygatott méhkas idegeskedett a lon­doni politikai közvélemény, mert a sötét­szürke kürtőkalapból arra következtettek, hogy Anglia a végsőkig kitart a császár igaza mellett. Cilinderek és egyéb kalapok gyakran alakítottak történelmet, emlékez­zünk a Gesszler kalapra. A népek ősidők óta a kalapjuk mellé tűzött dolgokkal jelöl­ték rossz- vagy jókedvüket, virággal, tollal, kócsaggal, — de Edén különös visszatéré­se e középkori kalapszimbolizmushoz mégis újszerűén hat és még furcsábban a követ­keztetés, amit a diplomáciai szakértők be­lőle levonnak. A rendkívüli népszövetségi közgyűlés egyetlen feladata egy ilyen kompromisszum megkötése lenne. Érezzük és tudjuk, hogy a világ legtöbb népe torkig van a szank­ciókkal, kínosnak találja a helyzetet és tényleg fellélegzene, ha a felesleges és sen­kit nem érdeklő affért végre kiküszöbölhet­né. A fasizmus ellenségei egy évvel ezelőtt azon a véleményen voltak, hogy az abesz- szin ügy olyan zsákuccába kergette a fa­sizmust —■ az olaszt és a németet egyaránt —■, amelyből nem tud többé kibonyolódni és elérkezett a pillanat a fasizmussal való végérvényes, akár erőszakos leszámolásra. A szankciókat azzal a titkos hátsógondolat­tal alkalmazták, hogy a segítségükkel rá­tették Európa vasmarkát Mussolini torkára. Nem igy történt. Ma a fasizmus legnagyobb ellenségei is belátják, elsősorban a szovjet és León Blum Franciaországa, hogy a duce erősebb, mint valaha volt, az olasz nép az elszántság tüzében sorakozik vezé­re mögé. Badoglio, a nagyszerű hadvezér, újra átvette a nyolcmilliós olasz hadsereg vezetését. Abesszíniában nem érheti meg­lepetés többé Itáliát, a német-olasz viszony javul s egyetlen ügyetlen genfi lépés szoros katonai szövetséggé változtathatja, amely tizenhatmillió legmodernebbül felszerelt ka­Az mhanem parlament megkezdte Léon Blum bemutat kozott a kamarában SS® üüyi tibbség - Az első teendő: eless! fenni a mun­kások követeléseinek - Fokozott reformok, ren® ét nyugalom Ha Edén cilinderrel tüntet Olaszország ellen, a duce viszont visszavonul Camina­t.eba, ami ,,nyílt fenyegetés", írja lap, mert mindenki tudja, hogy ,,a duce legmerészebb elhatározásait nyári kastélyá­nak magányában érleli meg." A magányt ez egyszer külföldi miniszterelnök — mondhat­nék: diktátor —■ osztotta meg vele: Schusohnigg kancellár, aki kizárólag vezér­kari tisztek társaságában mutatkozott mos­tani néhánynapos olaszországi üdülésén, amig fel nem kereste a dúcét. A szürke ci­linder és Caminate kétségtelenül összefüg­gésben áll a népszövetség junius 30-iki ülésével. A Londonban tartózkodó Haile Szelasszié mindent elkövet a béke helyre­állításának megakadályozására s azok, akik szeretnék a lovagiasság szabályai szerint elintézni az abessziniai kínos botrányt, hiába törik a fejüket a kompromisszumon, mert szinte lehetetlen olyan békés megol­dást találni, ami mindkét felet, az angolt és az olaszt kielégíthetné, anélkül, hogy a2 egyik kénytelen volna megváltoztatni ed­digi felfogását, azaz . beismerni, hogy a nagy vitában a rövidebbet húzta. Paris, junius 6. Blum miniszterelnök és Daladier nemzetvédelmi miniszter a franciá kamara és a szenátus szombat délután 15 órakor tartott ülésén fölolvasták az uj kor­mány nyilatkozatát, amely főleg azokkal1 a rendszabályokkal foglalkozik, amelyeket a kormány a sztrájk megszüntetésére és a munkások jólétének biztosítására óhajt fo­ganatosítani. A kamara csak rövid vitát tart a kormánynyilatkozattal kapcsolatban és azonnal bizalmat szavaz Léon Blumnak. A kabineti egyhangúan elfogadta a kor­mány nyilatkozatát. Chautemps áltemmi- niszter megjegyezte, hogy a program oly kitünően van megfogalmazva, hogy fölösle­ges kiegészíteni. Beavatott körök szerint a miniszterelnök szombaton vagy kedden több törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. Az első a kol'iektiv munkaszerződésekre, a má­sodik a negyvenórás munkahétre és a meg­fizetett munkásszabadságokra, a harmadik a politikai foglyok amnesztiájára, a negye­dik a fegyverkezési ipar államosítására, az ötödik a Laval-féle szükségrendelet módosí­tására vonatkozik. A kormány terveiről Sa- lengro belügyminiszter, tájékoztatta a köz­véleményt. A belügyminiszter kijelentette, hogy a rendet fenntartja és Páris élelrni- egy-két szerrel való ellátását a sztrájk idejére biz- J stoSitja. A miniszterelnök terveit fokozato­san akarja megvalósítani s a legfontosabb­nak a negyvenórás munkahét bevezetését tartja. A közmunkák nagyarányú program­ját csak később hozzák nyilvánosságra és biztosra veszik, hogy ezzel a programmal enyhíteni fogják a franciaországi munka- nélküliséget. A következő lépés a fegyver­kezési ipar államosítása tesz. A vita a kamarában azonnal a kormány- nyilatkozat felolvasása után megkezdődött s nem lehetetlen, hogy szombaton a késő esti órákban végetér. A bizalmi szavazásnál a kormány mellett több mint 350 képviselő szavaz, a szélső baloldaltól a középpártokig. A kormány a benyújtott törvényjavaslatok gyorsított letárgyalását kéri. A parlament folyosóin elterjedt hírek szerint BÍum rend­kívüli bizottságot küld ki a munkások kö­veteléseinek megvizsgálására, amely bizott­ság néhány óra alatt eleget akar tenni a sztrájkolok követeléseinek. A jobboldal til­takozik e terv ellen és hangoztatja, hogy az alkotmány értelmében a kormány vala­mennyi javaslatát előbb a .bizottságokban kell1 bemutatni. A bizottságok viszont a jövő hét közepén kezdhetik meg működésű­ket. . . ■ ­Változatlan szfráfkitelyzet Időközben a sztrájk egyre veszedelme­sebb méretekben terjed Franciaországban, Szombaton reggel valamennyi lap megje­lent ugyan, de a Rachette-cég nem szálli- totíSa el a lapokat. A vidék tehát ismét új­ság nélkül maradt. A párisi kiadásokat ma­gánautókon vitték az elővárosokba, hogy legalább itt szétoszthassák őket. Az ujság- árusbódék mindenütt zárva maradtak a vá­rosban s a lappéldányokat munkanéliküliek- ből toborzott rikkancsok árusítják. Páris élelmiszerrel való ellátása biztosít­va van és a vágóhidak újra megkezdték a munkát. A Citroén-autógyárban a munká­sok és a munkaadók tárgyalásai nem vezet­tek eredményre és a munkások szombat reg­gel1 ismét sztrájkba léptek. A francia imrmányniiiafkozat Páris, junius 6. Léon Blum miniszterelnök szombaton délután 15 órakor a kamara és egész Franciaország hatalmas érdeklődése közben elmondotta a népfront kormányá­nak programnyilatkozatát. Mindenekelőtt k | kijelentette, hogy a tehető leggyorsabban » meg fogja valósítani a népfront kilátásba helyezett törvényeit. A jövő héten beadja a törvényjavaslatok első csoportját, amely a népfront tiz legsürgősebb követeléseinek óhajt eleget tenni. A törvények az általános amnesztiát, a negyven órás munkahetet, a kollektív mun- kásszerzödéseket, a fizetett szabadságokat, az uj közmunkákat, a fegyvergyártás államo­sítását, a buzahivatal fölállítását, az iskola­kötelezettség korhatárának fölemelését, a Francia Bank alkotmányának megváltoztatá­sát, Laval szükségrendeletének revízióját hozzák meg. A Francia Bank alkotmányának megváltoztatását olymódon óhajtja megvaló­sítani a kormány, hogy „a nemzeti érdekek befolyását biztosítsa a bank vezetésében44. A lavali szükségrendeletet úgy módosítják, hogy megkönnyebbülést hozzon a takarékos- sági rendszabályoktól túlzottan sújtott nép­rétegeknek. Az első csoport után a közeljövőben León Blum benyújtja a törvényjavaslatok második csoportját, amely a munkanélküli segélyezés megreformálását, a mezőgazdaság segélyezését, továbbá a nyugdíj- és járadékviszonyok meg­javítását határozza eh Végül a kormány a tör­vények harmadik szériáját is előkészíti, amely a pénzügyeket akarja megegyszerüsiteni, továb­bá az adókat is megreformálni, még pedig az utóbbiakat olymódom hogy a nagy jövedelmek és vagyonok adólábát tetemesen felemelik. Blum hangsúlyozta, hogy kormánya koránt­sem becsüli le az útjába tornyosuló nehézsége­ket. Néhány nap múlva a kormány nyilvánosan beszámol a gazdasági és a pénzügyi helyzet­ről, úgy, ahogy az állapotokat kormánybalépé- sekor találta, A miniszterelnök óva intette a jobboldalt és a fasisztákat a nehézségokozástól és megemlítette, hogy a fasiszta hivatalnokokat el fogja mozdítani állásaikból. — Mint köztársaságiak akarunk kormányoz­ni és főíörekvésünk a köztársasági rend fönntar­tása. De nyugodt lelkiismereítel alkalmazni fog­juk a köztársaság védelmére vonatkozó törvé­nyeket is és megmutatjuk, hogy a közigazgatást köztársasági szellemmel akarjuk megtölteni. Ha a demokratikus intézményeket valaki megtá­madja, teljes erővel lecsapunk reá. Léon Blum kormánynyilatkozatának külpoliti­kai részében a következőket mondotta: — Országunk akarata világos. Franciaország egyhangúan békét akar és azt kívánja, hogy minden állam békében éljen. A békét Franciaor­szág azonosítja a nemzetközi törvények és a szerződések iránti tisztelettel és az adott szá iránti hűséggel. Nyomatékosan kívánjuk a kol­lektív biztonság megszervezését, hogy a ver- senyfegyverkezés befejeződjék és nemzetközi megállapodással bekövetkezhessék a fegyverke­zések csökkentése és a nemzetközi fegyverkezés hathatós ellenőrzése. Blum biztosította a kamarát, hogy kormány- programját kizárólag olyan teljhatalmakkal akarja megvalósítani, amelyek „összeegyeztethetők a de­mokratikus alapelvekkel.44 Kijelentette, hogy pro­gramja nem a szocialista, hanem a népfront pro­gramja. A miniszterelnök a következő szavakkal fejezte he nyilatkozatát: — Irányelvünk az, hogy hűek maradjunk köte­lezettségeinkhez, célunk az, hogy kiépítsük az ál­talános jólétet • Mai számunk a Kénes Héttel 24 oldal — Ara 2Ke télik* ) I XV. évf. 130. (3979) szám ® Vasárnap ® 1936 junius 7 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzlovenSzkÓÍ és rUSZÍriSzkÓÍ magyarság ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . 0 Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, » polÍtlKQÍ napilapja. • • TELEFON: 303-11. • « Egyes szám éra 1>20 Ki, vasárnap 2.-- K£. r r SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R fl H fl, aw* mmmmurmti Iliül III 111 ITTTT TI iP'il ríTirrTTITTT ~n * MISIIM—ISIM —WIWIIIIMHI IFI IT—I 111 ■IIIMI — - i il HÍM mii mii l —— __________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom