Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-28 / 147. (3996.) szám

v lfcA.V* AxajKJU^íjiS--------^-íji A h úszévesek íatuja Síz évvel ezelőtt hét nyílt a párisi amelynek ma hétezer lakója van Ahol ideális egyetértésben élnek a földkerekség igen sok nemzetének fiai ■■ A megifjodott Quartier Latin A PMH párisi munkatársától Helyesen mondja a francia, hogy Páris egy külön világot jelent, „un monde enfermé dans une ville“, teljesen latin világ, egy város egysé­ges kereteibe szorítva. Azonfölül a 20 „arron- dissement“-jának, de még a 80 „guartier“-jának is mindegyike egy sajátos, zárkózott világ, mely a maga életét éli és amelynek megvannak a maga külön népcsaládai. A tömjénillatos Saint Sulpice, papok, szerzetesek és „hon-dieuSerie"-k városa teljesen más, mint teszem azt, a Halles- negyed, amely egészen falusi, vidéki színezetű, vagy mint a gyárváros Belleville, hogy az arísz- tokratiks Faubourg Saint-Germain-ről és az Etoile-negyedről ne is beszéljek, melynek főúri szigorú homlokzatai nem tűrnek meg boltportá­lokat. A Quartier-Latin a külföldi intellektuelek és diákok városa, mint a Grenelle-negyed a diplomatáké és politikusoké, a Picpus a kézmű­veseké, a Montparnasse a festőké és Passy a vagyonos középosztályé. Mindnek megvannak a maguk külön templomai , szentjei, politikusai, sok esetben még külön újságjuk is van (a XV. kerületi visszhang — vagy: a IV. kerület Journal­ja és Így tovább) a maguk különleges „községi* ügyei megtárgyalására; külön kerületi egyleteik, dalárdáik, ünneprendező bizottságaik vannak.... De a legérdekesebb „párisi falu" mégis a leg­újabb években keletkezett messze künn az or- léansi kapunál; ha légvonalban meghosszabbít­juk a régi Quartier Latint, pontosan odajutunk. A mi diákkorunkban azonban soha eszünkbe se jutott a Latin Negyed birodalmát ilyen irány­ban tágítani: akkor ott a „fortifications“-ok fu­tottak, Páris ősi sáncai, leromlott, szennyes fa­lak és mindenféle ronggyal, szeméttel tömött ár­kok, közbül-közbül összetákolt fakalyibák töm­kelegével. Liabeuf uralkodott itt, a hajdanvaló apacsvezér, ki tüskés vasövet hordott a vállán meg a karjain, hogy hozzá ne érhessen rendőr­üyess az egész vidéket. De azután jött Guichard, a rettegett komisszárius és elbánt a rablókkal egyszersmindenkorra, a „fortifications"-okat is lerombolták tiz évvel ezelőtt: az orléansi kapu­nál most parkos sugárutak húzódnak s hatalmas paloták állanak a kertek közepén. A minden negyede nemzet várós­Hanem ezek a palotaszerü lakóházak nagyon különböznek nemcsak a többi párisi városne­gyed épületeitől, hanem még egymástól is. Mindegyikük külön harmonikus építészeti egész, de mindegyikük más és más stílust mutat, más és más vidékek jellegét viseli magán. Egyik oszlopcsarnokos - timpanons akropoliszjellegü épület, másik felhajlótetős, lakóháznak moder­nizált pagoda s még a kertje is igazi japán kert, telve miniatűr növényekkel, törpe hidakkal és gyüszünyi vízesésekkel, harmadik megint mintha óriási északi hajót mimelne, még az ablakai is kerekek, mint a hajófülkéké. Emez komoly pol­gárias lakóház amerikai modorban, de már a szomszédja ultramodern s Le Corbusier fantá­ziájára vall. Ennek egész fala üvegből van az egyik oldalon, hogy föl lehet huzni és terraszt rögtönözni az emeletből, ha nyárias az idő; amannak egész homlokzata csupa római mozaik, a lapos teteje pedig tenisztér vagy futballme- zőny. .. A lakóik sem kevésbé különösek azonban: szőke germán atléták álldogálnak egyik ka­puban, epedőszemü anamita ifjak játszanak egy másik ház ablakánál valami szokatlan hangszeren; az utón három csicsergő, sötét- hajú japán leányka fut át s a szomszéd kert­ből élénk olasz beszélgetés hallatszik. Hanem akikkel az ember itt találkozik, fehérbo- rüek és szőkék, vagy csokoládébarnák sötét für­tökkel: mind valamennyien húszévesek. Ha étkezési órában vetődik oda az ember, azt is megállapíthatja, hogy mind valamennyi legényember, aki a vendéglőben étkezik. „A" vendéglőben, mondom, mert ennek a furcsa, templomtalan és korcsmátlan községnek egyetlen vendéglője van, az is egész más, mint más városi fogadók. Fá- bólrakott, tiszta, szellős nagy terem, padokkal és asztalokkal és a terem egész hosszában hú­zódó roppant büffével, ahol sűrűn állnak kis tálacskákban, Ízléses fölszolgálásban izes ételek. Itt mindenki maga válogatja tálcára, amit akarj és fizet érte elképesztően alacsony árakat: 3—4 frankot egy jó ebédért. De itt is, a büffé előtt meg a padok hosszában csupa fiatal legény meg fiatal leány. A húszévesek faluja ezt a Gté Universitaire. Úgy is mondhatnám (bár nem szokás), hogy a Deutsch de la Meurthe báró városa. Tízmilliós házakban filléres fiuk Mert Deutsch de la Meurthe bőkezűsége te­remtette meg 1925-ben — André Honnorat Bas- ses-Alpes-i szenátor és népnevelési miniszter eszméje nyomán — a Párisban tanuló külföldi diákoknak ezt a csodálatos otthonát. Akkor, tiz évvel ezelőtt mindössze hét házzal nyílt meg ez az uj diáknegyed, amelynek ma több, mint kétezer lakosa van. Franciák és külföldiek. Minden ház egy-egy or­szágot jelent: belgák, svédek, dánok, svájciak, japánok, yankeek és spanyolok házai követik egymást. Távolabb az argentínai diákotthon, aztán az örményeké, a kis Monaco háza, Kubáé, Görögországé, Németalföldé, Indokináé, még tovább a francia megyék házai, ahol a vidéki diákok találnak otthont és az egész negyedet az „Institut Agronomique Francais**, a francia földművelési akadémia diákotthonja zárja le. Közbül a most megnyílt „Collége rranco-Bri- tannique**, amelynek azért kettős a neve, mert a fontesés következtében nem futotta az ango­lok pénze s igy a franciák magukra vették a költségnek is meg a háznak is a felét. Nem olcsó egy ilyen palotát építeni. Ez az újonnan épült angol—francia ház például kerek 8 millió frankba került és még csak nem is a legdrágább a faluban; a Beermans—Lapötre- alapból épült belga diákház már 15 millióba ke­rült. És itt még sincsen krízis: még egyre nő évről- évre, hónapról-hónapra a húszévesek faluja. Most megint egy uj pazar épület, a „Maison Internationale" vár megnyitásra és Monsieur Coulet, a montpellieri akadémia rektora, mint a Cité Universitaire fődelegátusa, valamint Jean Branet államtanácsos ur, mint a Cité Universitaire főtitkára nagy buzgalommal beszélnek községük fejlődéséről. Hogy élnek a húszévesek? — Csak imént nyitottuk meg például a rádio- lógiai intézettel egybekötött gyógypavillonun- kat' és minden lakónkat köteleztük, hogy időn­ként vizsgáltassa ott meg magát. Külön fül-, to­rok-, fog-, szemkezelőnk is van és dr. Pelissier, a párisi orvosi fakultás volt klinikai főnöke az állandó orvosunk. Az ember azt hinné, hogy fia­talság és egészség egyet jelent. Holott éppen a diákok, akik sokat görnyednek a könyvek kö­zött, hajlanak különösen mellbetegségekre és gondos egészségügyi figyelmet igényelnek. An­nál is inkább, mert most nyilt meg a nagy uszo* dánk és a sporttelepeink, ami megint fokozott egészségügyi szolgálattal kell, hogy együtt jót* jón. — Gondolja meg, hogy a mi falunk már 472 idegen és 1754 franda férfilakost, tovább bá 257 leányt számlál, akik közül 77-en ide­genek. Nő azért van kevesebb, mert a párisi diákleányoknak nagyon sok egyéb háza és penzióorganizációja van. Ha érdekli a statisztika, elmondhatom, hogy lég* több az idegeneink között az amerikai, 47; az­után jön sorban a 35 indokinai, a 31 svájci, a 29 görög, a 27 angol, a 25 belga és a 21 luxembur­gi. Németek csak 8-an vannak és olaszok csak 6-an, — igaz, nekik nincsen is külön házuk, mint ahogy nincsen az osztrákoknak és a ma­gyaroknak sem... Minden házban természetesen mindenekelőtt az illető nemzetiségű diákok kap­nak lakást; csak ha üres szobák maradnak, jut­tatjuk őket a franciáknak. Hogy az idegenek hogy oszlanak meg szakma szerint a mi váro­sunkban, azt már jóval nehezebb volna ponto­san megállapítani. A belgáknak például elég egyetemük van otthon, hozzánk tehát csak in­kább speciálkurzusokra jönnek. Más országok­nak egyáltalán nincs hazai egyetemük, azért küldik ide a diákjaikat. Mégis a legtöbb idegen diák azért jön Párisba, hogy specializálja magát. Látogatják az „École normale supérieure“-t a humaniórák kedvéért, az „École superieure d‘électricité‘*-t, vagy az „École des Mines“ bá­nyaiskolát, a szépművészeti akadémiánkat, de például az autogénhegesztési tanfolyamot is, vagy a vasöntődefőiskolát, a „Fonderie“-t és igy tovább ... Élt itt többi között egy 77 éves diákunk is a húszévesek falujában: Hubert belga exminiszter, aki itt egy diákszobában filozófiai tanulmányokat csinált. Rockeieiter-klab, diáhexpressz, íuhszuslahús — havi kétszázért! — És van-e sok bajuk a lakóikkal? és nekik viszont akad-e panaszuk? — kérdeztem. — Semmi, semmi, — felelték mosolyogva a tanár urak. — Komoly, szorgalmas emberek a mi ifjaink, kitünően vizsgáznak, szorgalmasan dolgoznak, csöndesek, tiszták, semmi kifogás sem lehet ellenük. Viszont ők hogyne lennének elégedettek? Az alapítók bőkezűsége lehetővé teszi, hogy havi 200 frankért adjuk nekik a szép lakást, takarítással, reggelivel együtt és nagyon olcsón étkezhetnek a vendéglőnkben. — Ha valamire lehet mégis panaszuk, az a társasélet hiánya. Gyakran gondolom, hogy ezek a fiuk nagyon is sokat tanulnak és nem eleget zenélnek, vidámkodnak és ismerkednek. Ezért jó, hogy nők is vannak közöttük, jó, hogy megindul most a sportélet és főleg nagyon sokat várok a Rockefeller bőkezű alapítványából most épülő „Maison internationale“-tól. Ebben nemcsak óriási vendéglő lesz, amely napi 2000 adag étkezést fog adhatni, hanem lesz benne társaskör, nagy könyvtár, játékszobák, külön színház, külön mozi, saját postahivatal, táviró és igy tovább. Ez lesz a húszévesek falujának a közös otthona. Egyben meg fog indulni a ka­punk előtt a Boulevard Jouxdanon a metro- expressz, hét percenként egy diákvonat, amely megállás nélkül megy majd négy perc alatt innen az egyetemig. BENEDEK KAROLY* KERESZTREJTVÉNY 25. szám. — Megfejtési határidő: július 7. Függőlegest 1. Hiánytalan, tökéletes, 2. Nél­külözhetetlen a mai életben, 8. Német madár, 4, Vissza: oégrövldités, 6. Filmkutya egyik neve, 7. Jószivü ember igéje, 8. Uj — idegen szóval, 9. Híres külföldi egyetemi város, 10. Megvásárol­ható, 11. Rag, be párja, 12. Férfinév, 18. Straues J.-opera címe, lő. Híres magyar főúri család (y = i), 10. Haragszik, 01. Ilyen lap is van, 23. Angol számnév, 25. Egy sor Arany „Szoady két apródja“ c. veméből, 26. Vivőér, 27. Baranyame- gyei nagyközség, 29. Becézett Tamás, 81. Vonal — idegen szóval, 32. Anyai a legszebb, 33. Hol­landiai váro6, 35. öltözködési „törvény*1, 36. Ilyen vélemény az ügyvédi, 37. Folyó év — latin röv., 41. Vissza: becézett női név, 43. Kálid ásza hires ind drámája, 46. Erii öles — idegen szóval, 50. Takarmánynövény, 51. Régi ürmérték, 52. — kó­ró, 54. Kereskedő, 57. Régi római ruhadarab, 59. Madarak testrésze, 61. Elegem van belőle, 63, Téli sporteszköz, 65. ókori hires római csatahely (Kr. e. 387.), 66. Szorgalmas — más szóval, 68. Arcrész, 69. Fehérnemű-márka, 71. Jóeika-regény cime, 76. Arab állam, 77. Arany — franciául, 78. Három háború neve, melyeket a rómaiak a kartha- góiakkal vivtak, 80. Rádió-márka, 82. Finn város, 83. Művészet — idegen szóval, 84. Fonetikus betű — névelővel, 86. Ugyanaz, mint 4-es, 88. Példának okáért — latin röv., 90. Papirmérték, 91. Tiltószó. Junius 14-i számunkban közölt 23. számú ke­resztrejtvényünk helyes megfejtése: 4. Az arányos ember a legerősebb. — 30. Az erény az egyedüli nemesség. 23. számu keresztrejtvényünket 560-an fejtet­ték meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat, Komáromi János: „Ha­rangoz a mult“ című müvét B u g s c h Sándorné (Alsógyertyán) kapta. Megfejtésül a nyilas sorok küldendők be. Vízszintes: 1. Időegység, 4. Schiller-idézet, 5. Jókai-regény elme, 14. Peru meghódítója, 17. Esz­ménykép — idegen szóval, 18. Állami jövedelem, 19. Gőg— más szóval, 30. Katonai csapattest, 22. Idegen férfinév, 24. Mutatószó, 25. Vonatkozó névmás, 26. Páncél, 28. Női név, 30. Poe Edgár nóvbetüi, 81. Ritka férfinév, 92. Zenei összetéte­lekben előforduló rövidítés, 34. Kisdedóvó, 38. Férfinév, 39. 91. függ. — magyarul. 40. Liszt egyik leányának neve, 42. Szláv férfinév, 44. Gal­lium vegyjole, 45. Fonetikus betű, 47. Gyógyszer, 48. Arany Vilmos névbetüi, 49. Vonatkozó név­más, öl. Egzótilcue „futó", 58. Szükséges — más szóval, 54. Baranyamegyei község, 55. Fonetikus betű, 56. Elhatározás valaminek keresztülvitelére, 58. Kettős mássalhangzó, 59. Króm vegyjele, 60. Éjjeli madár, ‘62. Elővigyázatos, 64. Eset — latinul, 67. Zola-regény cime, 70. Ókori hires vá­rosállam, 73. Exkirályné, 78. Téved az Írásban, 74. Mindennek kell ez, hogy legyen, 75. Beteg­ségi biztosító intézet, 77. Ugyanaz, mint fent, de mégsem, 78. Idegen prepozíció, 79. Igekötő, 81. — Mueztafa, hires budai basa, 88. Határozószó, 84 Hónap rövidítése, 85. Róla festik az aktképeket, 87. Hires irószergyár, 89. Nagy francia város, 92, Tank — magyarul, 93. Tagadósió. % A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztrejtvényszelvénye A 25 számú cejtvenyt megfejtette: (név ii pontos cím)t

Next

/
Oldalképek
Tartalom