Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-28 / 147. (3996.) szám
Magyar folyóiratok júniusa in. Budapest, június vége. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Gál fctván szerkesztésében negyedévenként megjelenő Apoüo a fiatal magyarországi szellemiségnek egyik legkitűnőbb keresztmetszetét adja. Fiatal gárdája komoly felkészültséggel, nagy tehetséggel és az ifjúság hegyeket mozgató hitével áll a folyóirat-kitüzte célok szolgálatába. Az idei II. évfolyam II. kötete is csupa magas színvonalú tanulmányt közöl, amelyeknek legtöbbje szlovenszkói vonatkozásban is érdekes. — A testes kötetet Cs. Szabó Lászlónak „Kárpát kebelében'* c-imü Írása vezeti be, amelyet műfajilag legtalálóbban talán irodalmi útirajznak határozhatnánk meg. Cs. Szabó László kitűnő kalauz és annál nagyobb érdeklődéssel kísérjük a múlt év nyarán Keletszlovenszkon megtett utján, mert különleges élvezet iyen nagy felkészültségű utitárs vezetésére bíznunk magunkat. Több ez az irás, mint egyszerű útirajz: a. szerző a művelődés- történelem, szellemtörténelem, politika és irodalom teljes vértezetével felfegyverzetben járja be Kassát, Sárost és Szepesi. Amint mondja, mint vendég, nem tartotta ildomosnak, hogy hozzászóljon a kisebbségi magyarság életéhez, ő csak „a halottak eleven szellemével'* akart beszélgetni. De ezek a szellemek csodálatos dolgokat regélnek és a szerző nagy műveltségű lelke nagy érzékenységgel reagál a susogásukra. Arait Kassának, Eperjesnek, a szepesi városoknak és tájaknak szelleméről elmond, a vérbeli írónak meglátásai. Valósággal történetbölcsóleti értékű fejtegetésének az a része, amely a. pax Danubiana-nak lelki útját rajzolja meg, két nép lelki és szellemi közeledő-1 gének akadályait és ezek szükségszerű elhárulá- lát. — Bartók Bélának a népzenegyűjtésről szóló tanulmánya vázlat a világhírű szerzőnek nemrégiben könyvalakban megjelent tanulmányából. Az a munka, amit Bartók és Kodály, nyomukban pedig egy lelkes fiatal gárda végez a magyar és szomszédos népek zenéjének gyűjtésével, mintegy alátámasztja Cs. Szabó előbbi tanulmányának megállapítását: a történeti tudat helyébe hovatovább a népi tudat lép és a népkultura kutatása fedi fel a dunai sorsközösséget. — Bóka László „Beteg századokért lakolva" cimü írása „egy" Ady-életrajzot, egy Ady-kommentárt és antológiák helyébe teljes Ady-kiadást sürget. — Győry János „Középkori szerelem" című tanulmánya abban a vonatkozásban is érdekes, hogy keresi az okokat, amelyek miatt a magyar trubadúrköltészet nem fejlődhetett ki. — Benedek András a 18. század francia szellemességét vizsgálja. — Kardos Tibor „Horatius Pannóniában" cimü tanulmánya a oenbennárium alkalmával Berzsenyivel foglalkozik, Mint vátesz, kötelezőnek érzi a társadalmi és nemzeti felelősséget., Az erkölcs ée értelem varázserejétől várja a nemzet megújulását. Szellemtörténeti jelentősége hármas: kulturális és történeti tudatot adott és Horatius emberei mitológiájához uj történeti mitológiát teremtett. — Révész András „Beöthy László pesti arszián" cimü tanulmánya kedves vonásokkal rajzolja meg a múlt század első felében élt s Komáromból Budapestre származott, fiatalon elhunyt kiváló iró alakját és megjelöli irodalomtörténeti helyét. — Gáldi László megkezdi a nagy román iró, Eminesu életének és Írói pályájának .ismertetését. Tanulmányának első részében ifjúkori vándorlásairól szól. — Sziklay László Uhlár Rudolfnak ,.Ady a szlovák irodalomban" cimü tanulmányát fordítja le, amely a Detvan v Prahe cimü jubileumi évkönyvben jelent meg. — Ugyancsak Sziklay gondos szlovák folyóiratszemlét ad. 1936 junlus 28, vasárnap. A Protestáns Szemlében Ravasz László „Az egykönyvü ember" címen azt a beszédét közli, amelyet az egyetemes református koravént májusi Kálvin-emlékünnepélyén tartott. Kálvin egész életén át dolgozott Institúcióján. Minden gondolatát mintegy Summa Theoiogiae az Institutdo foglalja össze. Egész életműve s a református kálvinizmus középpontjának és diaspora- hálózatának megszervezése az Institúcióban összefoglalt igazságok politikai és szellemtörténeti ve- tülete. — Révész Imre ünnepi 'beszéde a gályarabok emléktáblájának leleplezése alkalmából hangzott el. „Nem véletlen, hogy az evangéliumi protestantizmus történetében a gályarabság megpróbáltatása kizárólag az Institúció iskolájába jártaknak volt az osztályrésze", állapítja meg. — S. Szabó József írásos kortörténeti emlékekkel és észszerű okokkal bizonyítgatja, hogy Méliusz Juhász Péter a latin, görög és héber nyelveken kívül németül, törökül és arabul is beszélt. Érdekes, hogy őnála találjuk először a török—magyar testvériség gondolatát. „A törökkel a magyarok össi egy ember gyermeki" — írja. — Mályusz Elemér Jánosi Gyula „Barokk hitélet Magyarországon a XYm. század közepén a jezsuiták nyomán" cimü tanulmányával polemizál — A Szemle közli Re- ményik Sándor két szép költeményét. — A kritikai szemlében dr. Pétery Aladár Scholz Gedeon miskolci jogakadémiai tanár értekezését ismerteti, amely a németországi ágostai 'hitvallású evangélikus egyház mai jogi helyzetével foglalkozik. A szerző szembeszáll azzal a közkeletű propagandával, amely a német nemzeti szocializmust újfajta pogányság terjesztésével vádolja meg. A nemzeti szocializmus — úgymond — nem köt konkordátumot, mert erre csak ott van szükség, ahol disz- kordia van. A nemzeti szocializmus a nemzetet, népet, államot és evangélikus egyházat egynek tekinti. Az evangélikus egyháznak nem vett egy17 Diktátorok asszonyai Rachele Mussolini egyszerű élete Egy kis Osteria konyhájától a Villa Torloniáig ■ A Duce feleségének igaz portréja ,,A legjobb asszony az, akiről a legkevesebbet hallani." Ha ez a mondás igaz, akkor Mussolini Rachele a világ legjobb asz- szonya. Kortársaink között alig van még valaki, aki élesebb reflektorfényben állana állandóan, mint Benito Mussolini. Tizennégy év óta van hatalmon s ez a reflektor- fény nemhogy enyhült volna alakja körül, hanem állandóan erősödik. S e tizennégy év alatt Rachele Mussolini mindig értett ahhoz, hogy árnyé-bán maradjon, szerényen meghúzódjon a nagyember mögött, akinek alakja állandóan a rajongás és gyűlölet fényövében fürdik. Nincs is nehezebb újságírói feladat Mussolini feleségének megközelítésénél, alig akad róla fény- képfelvétel, azoknak az újságíróknak: száma meg éppen nagyon kicsi, akiknek módjuk volt vele személyesen beszélni. Rachel Mussolini szerénysége odáig megy, hogy soha hivatalos fogadáson nem vesz részt, sehol nem mutatkozik, ahol kiváncsi szemek érik a nevezetes férfiú szerény és halk asszonyát. Rachele csodálatos nyugalma Pedig ennek az asszonynak élete sokkal érdekesebb, sokkal változatosabb s egyben sóikkal tanulságosabb is, mint akárhány hírességé, akinek 'képét —■ nem múlik el hét, hogy valamelyik képeslapban fel ne leinők. Rachele Mussolini élete egy kis Osteria konyhájától „Olaszország első asszonyának" patetikus, de szép rangjáig tele van érdekes fordulókkal. Mégis nagyon nehéz megírni ezt a változatos életpályát, — mert az események mind egy asszony lelkének rezdülései és viharzásai. A külső események látszólag semmitmondóak, Rachele Mussolini a legizgalmasabb napokban is élte a maga egyszerű életét; amely hajszálpontosan egyezik minden részletében a világ annyi millió háziasszonyának életével. Mindenki azt hihetné, hogy egy ennyire változatos és izgalmas pályafutásu férfiú oldalán egy asszony élete telve van szenzációkkal, s csak kevesen fogják megérteni, hogy mindahhoz, amit az életben Mussolini elért, nagy mértékben ozzájárult az a tökéletes nyugalom, amely a legizgalmasabb események közepette felesége oldalán körülvette, S még kevesebben vannak olyanok, akik megértik, hogy ennek a nyugalomnak, a nyugodtság e szent légkörének megteremtéséhez micsoda lelkierőre van szüksége egy asszonynak, aki a nagy politikusban is elsősorban gyermekei atyját látja. Mi lesz egy falusi időiből? Elképzelhetetlenül messze van már, mesebeli távolságban a mától, ahogy ennek a két embernek az életregénye elkezdődik. Hol vannak már azok az idilli napok, amikor Benito Mussolini, a predappioi falusi kovács fia megismerkedett Rachele Guidi- vel1, aki konyhalány volt az özvegy Rosa Mussolini Osíeriájában. Nagyon szegény parasztok leánya Volt Rachele, akinek már egész pöttömnyi ember korában meg kellett tanulni saját lábán állni. Ez az önállóság erős, céltudatos jellemet kovácsolt a fiatal leányból. Benito csakhamar a környék nevezetes alakjai közé számított, akit forradalmi gondolatai miatt nagyon megkiabáltak, de mint híres szoknyavadászt se látták szívesen a lányos anyák. Rachelet mindez nem tudta eltántorítani Mussolinitól s amikor Benito 1909-ben Forliba költözött, otthagyta állását, faluját s vel'e ment, nem mint a felesége... Csak sokkal később került sor a házasságra s az akkor még forradalmi ideológiákban élő Mussolini nem volt hajlandó pap elé járulni gyermekei anyjával, hanem csak a jegyzői hivatalban vallottak egymásnak örök hűséget. Az egyházi esküvőre csak akkor került sor, amikor Mussolini levetett magáról minden forra- dalmiságot és lelki szükségét érezte, hogy az asszonnyal, aki küzdelmeiben mindig mellette volt, az Isten előtt is örök hűséget esküdjön. Egy svájci em’gráclé napjai Az emberpár idáig tele volt kemény küzdelmekkel. Az első állomás, Forli véget vetett a szerelmeseik falusi idilljének. Mussolini mint munkás havi 120 lírát keresett. De az első gyermek, Edda — jelenleg gróf Cianonak, Olaszország külügyminiszterének felesége — csakhamar itt volt s Rache- lenek bizony sok fejtörést okozott, hogy a szűkös háztartást egyensúlyban tartsa. Nem Copyright by Mitropress. I minden aggodalom nélkül nézte Benito esti kimaradásait, pedig tudta jól, hogy férje nem mulatozni jár, hanem más, komolyabb j dolga van. Akkoriban adta ki Mussolini első hetilapját, a „Stato Operariot" s mig Mussolini lángoló vezércikkeit irta, Rachele a kis redakciós szoba kitakarításával foglalatoskodott. S aztán kezdődött a forradalmár hányattatásának legizgalmasabb korszaka, a külföldi menekülések sorozata. Ezekből az időkből1 semmit sem tudunk Rachel erői, csak el tudjuk képzelni, mit jelentett az asszonynak távol lenni a szeretett férfitől, telve aggodalommal és szorongással s mégis nyugodtságot parancsolva önmagára a kicsinyek érdekében. Mussolini ezekben az években Svájcban élt, a szabadság klasszikus hazájában, ahol csakhamar kapcsolatba került az orosz forradalmi körrel, amelynek Lenin és Trockij is tagjai voltak. Ebben az időben néhány asszony tűnik fel. Mussolini oldalán, különösen egy szőke orosz lányt, Elenát látni sűrűn a vékony, 'csillogó, fekete szemű olasz forradalmár oldalán. Lehet, hogy Rachele azekről a barátságokról nem tudott vagy nem akart tudni róluk, várt és hallgatott. S egy napon j Benito valóban bekopogtatott Rachele ajta- I ján. A hírnév szárnyain Ettől a perctől kezdve azonban a nyugalom, Rachele életeleme megint elköltözött a kis hajlékból. Benitoval együtt beköltözött a házba a forradalom szelleme is. Mussolini tolla csakhamar megalapozza a fiatal, Svájcból hazatért forradalmár nevét egész Olaszországban, Az „Avantiban" megjelent vezércikkei országos nevet szereznek neki, az olasz munkásság bálványa lesz belőle s úgyszólván a közönség sürgetésére választják meg 1912-ben az „Avanti" főszerkesztőjévé. Ettől a perctől kezdve a forradalmi munkás- mozgalom első vonalában harcol, többször meggyűlik a baja a hatóságokkal s egy milánói uccai zendülésnél letartóztatják és lá- zitás miatt öt hónapi fogházra ítélik. Rachele ismét egyedül marad, ő azonban megszokta az egyedüllétet, gyermekei ruháit varrja, főz és él a kis háznak. Korán megértette, hogy ennek az energiákkal telitett, rendkívüli egyéniségnek semmire sincs olyan nagy szüksége, mint arra a néhány órás teljes nyugalomra, amely otthon körülöleli. S Rachele ennek a nyugalomnak a papnője lett. A halál küszöbén Rachele nyugalmát a legnagyobb megpróbáltatások sem tudták megrendíteni. Mussolini egyike volt azoknak, aki Olaszország belépését a világháborúba legélesebben sürgették. Az agitáció eredménnyel járt, de elsőnek magát Mussolinit találta el, Rachele megint egyedül marad, mert Mussolini bevonul katonának és kimegy a harctérre, ahol 1917 február 23-án olyan súlyosan megsebesül, hogy amikor felesége meglátogatja őt a milánói katonakórházban, alig ismeri fel asszonyát. Mussolinit menthetetlennek tartották az orvosok és Sarfati Mussolini-életrajzában megemlíti azt a kínos epizódot, amely azonséges szervezete és ezzel elvesztette 'befolyását az államéletre. Ez a szervezeti egység a szerző szerint most Németországban megvalósult. — Értékes könyvismertetések, egészítik ki a Protestáns Szemle tartalmát. A Bánsághy György szerkesztésében megjelenő „Fáklya" cimü ifjúsági folyóirat legújabb számát a lengyel—magyar barátságnak szentelte. — Tasnády Nagy András kultuszállamtitkár Magyar- ország kulturális egyezményeiről, különösképpen a lengyelekkel kötött egyezményről ir. — Olch- váry Ödön ismerteti a lengyel szellem és irodalom összefüggő történetét. — Hubay Kálmán lengyel- nyolvti cikkben köszönti a lengyel fiatalságot, — Nemes Erdős László a lengyel—szovjetorosz bábomról ir ismertetést. — Komoróczy György a- mai lengyel irodalmat mutatja be. — Kozocsa Sándor és Volly István a magyar költészetben, illetve a népdalokban mutatkozó lengyel hatást mutatják kL — Demeter Margit a lengyel származású Mme Curiexől irt tanulmányt. — Lengyel részről Kosciuszko Zbigniew irt cikket, Somogyi Balázs pedig a pécsi lengyelbarát mozgalmakat ismerteti. — A lengyeltárgyu cikkeken kívül figyelmet érdemel Kelemen Kornélnak a sajtójogi felelősségről és Remetei R. Pálnak Európa külpolitikai kérdéseiről irt cikke.— Kárpáti ör a szlovenszkói magyarság politikai történetének fejlődését ismerteti a magyarországi olvasóközönséggel az érsekujviri kongresszus kapcsán. bán élénk fényt vet Rachele rendkívüli jellemére, — amikor a kórház főorvosa durván rászólt a férje betegágya előtt szótlanul álló asszonyra: — Signorina, gondoskodjék gyászru- ról magának! Rachele nem fakadt sírva, megőrizte nyu- három asszonya. galmát és ez a nyugalom ismét győzött. S csak az ő győzelme után vivta ki Mussolini a magáét. A világ már ismeri ennek a győzelemnek a történetét, ismerik az egyes állomásait, amelyek Mussolinit a Palazzo Veneziába, Rachelet pedig a Villa Torlo- niába vezették. A Villa Torlonia csendes lakója De ebben a csodálatos szépségű és pompás villában még ma is egy egyszerű asz- szony lakik, aki nem feledkezett el arról, hogy a népből származik. Mussolininé még ma is csak a háztartási gondokkal foglalkozik, a politika nem érdekli, hivatalos alkalmaiktól távol tartja magát. II. Vilmostól való a mondás, hogy az asszony 'a három nagy ,,K‘‘ iránt érdeklődjék csak: „Kirche, Kinder, Küche“, vagyis a Vallás, a Gyermek és a Konyha iránt. Rachele Mussolininak is ez a programja. Minden reggel maga készíti el férjének a reggelit, mielőtt Benito az „irodába" megy, mert rendületlenül így nevezi férje hivatalát. Irodának, ahonnét a világ sorsából egy fontos fejezetet irányítanak. Ő gondoskodik arról, hogy ebédre elég dinnye és uborka legyen, ez a két kedvenc csemegéje a diktátornak. A két kisebbik gyermekről, Roma- noról és Máriáról még gondoskodni kell, a három idősebb már kiesett az anyai gondoskodás ügyköréből. A legidősebb, Edda, gróf Ciano felesége, a ikét idősebbik fiú pedig már megjárta a harcteret. Délutánjait leginkább sógornőjének, Mussolini korán özvegységre jutott nővérénél tölti, aki három gyermekével a Via Castel-Fidardon lakik. Vendégeket ritkán fogad, ha igen, akkor néhány bizalmas barátnőjét látja vendégül, ilyenkor maga szokott gondoskodni a menüről. így él, ilyen csendes elvonultságban a világ egyik legtöbbet szereplő államférfiujának felesége, aki csak arra ügyel, hogy azt, amit oly nehezen talál meg a világban férje, néhány órára megtalálja az ő oldalán — a nyugalmat. Jövő vasárnapi számunkban folytatjuk „Diktátorok asszonyai" cimü cikksorozatunkat. Következő cikkünk; Stafin. három asszonya.
