Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-21 / 141. (3990.) szám
1936 ftuitus 21, vasárnap. ^RSCgMAfiteiatHTRj^ Hangos tett az élet Csönd herceg birodalmában Idegenforgalmi nevezetesség lelt Rahó vadregényes, festői világa Magyarok, cipszerek, zsidók, huculok élete az égbenyuló fenyvesek alatt ■ Hucul színek és erkölcsök ■ Mennyit jövedelmez Rahónak az idegenforgalom? ■ Hetenként kétszer áradás amelyek azonban pár óra alatt elhömpölyögnek s azután ismét sekély lesz a sebesen futó viz. Csak a partra sodródott szálfák mutatják az ár magasságát. A hallgatag hegyek néma birodalmában a csend és harmónia uralkodik, az, amit az európai ember legjobban nélkülöz és azért menekül ide a világvárosok polgára. DR. HUBAY KÁLMÁN. Lehajtja fejét a búza Lehajtja fejét az érő búza: Vájjon mi bú az, ami földre húzza? Ha szellője jár enyhe alkonynak, Értelmetlenül miről suttognak? Rahó, junius közepe. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Máramaros keleti része, a hegyóriásoktól körülállt Felsőtisza völgye —• a csend országa volt még pár év előtt. Ady Csöndhercegének bizonyára itt lehetett a búvóhelye, itt a gyapjúba bugyolált népek, a gerendákból rótt, bizánci kupoláju, fatornyos De jó Csöndherceg — ha még él és nem követte sirba megálmodóját — rövidesen más országba szorul, mert ma Máramaros keleti része három metropolis turistáinak és nyaralóinak zarándokhelye. Prága, Drezda és Berlin lihegő forgalmától, benzinfüstös, kormot permetező uccáitól menekülő természetbarát tisztviselői, vakációs diákjai, pajtásházas festőmüvésznövendékei, szorgos fotóamatőrjei, magánetnográfusai, uj lehetőségeket kereső vállalkozói, petroleum- és szénkutatói rajokban lepik el ezt a szépségekben és természeti kincsekben oly gazdag vidéket. Jön a sok nyaraló, turista, szerencselovag ezer, sőt annál több kilométer távolságról, keresztül a Vág festői felsőfolyásán, a fenséges Tátra alatt, a Hernád elbűvölő völgyén, végig Kárpátalján, annak hívogató vidékein, szenvedve a hosszú utazás minden gyötrelmét. Nem szállnak ki sehol, nem vonzza, nem csábítja őket semmilyen táj, — egyedül csak Rahó és környéke, a két Tisza és eredete, roppant fenyvesei, színes öltözetű huculjai, dolgos németjei, fatornyos templomai, petróleumot sejtető lankái. A német turistainvázió titka A plédekkel, halászbottal, növényhatározóval, fényképezőgéppel, látcsővel és roppant málhákkal érkező nyaralókat és turistákat a rahói állomáson egy idegenvezető és szekér várja. Az idegenvezető számbaveszi az érkezőket, szekérre rakatja csomagjaikat és azután megindul velük szálláshelyeikre. A német nyaralók és turisták a rahói zipsernegyedben telepednek meg, mig a cseh turisták a nemrég épült, modernül berendezett turistaházban szállnak meg. A német kirándulók, akiknek nagyrésze berlini és drezdai, mindössze három éve keresik föl Rahót, vagyis azóta, hogy a birodalmi kormány ezer márka lefizetését követelte azoktól, akik ausztriai nyaralókon akarják eltölteni szabad idejüket. Ausztria helyett inkább Rahóra utazik a pihenni vágyó német birodalmi polgár és évről-évre nagyobb tömegekben lepik el ezt az alpesi klimáju vidéket és számuk már tavaly elérte a tízezret, úgyhogy ma Rahó vezet az idegenforgalomban egész Kárpátalján. Az elmúlt esztendőben közel 800.000 koronát kaptak a rahói zipserek a német nyaralók ellátásáért. De nemcsak a cseh és német turisták, nyaralók és síelők keresik föl Rahót, de jártak itt már francia kirándulók is és most várnak ide egy nagyobb csoport hollandot. Pünkösdkor itt tartották meg a csehszlovákiai tiszti orvosok vándorgyűlését, amelyen 150 orvos vett részt és itt rendezik meg az idén a mér- nökgyülést. Hivatalnokváros a havasok kÖ2Í Rahó a Tisza két partján fekvő, hivatalokkal megtömött városka, ahol ma több hivatal van, mint Beregszászon és e téren csak Ungvár és Pluszt előzik meg Kárpátalján. Van három szállodája, ugyanannyi kávéháza, mindegyikben táncparkett és jazzband, viszont billiárdasztal csak a vasúti restiben van. Az egyik kávéház bárszerü és nyárspolgári fantáziával pokolnak hívják. Ide járnak a nyaralók, ha már beteltek a havasokkal és az aludttejjel A hangosmoziban hetenként kétszer tartanak előadást és a kisérő szöveget magyarul is vetítik. A futballpálya egy fenyvesekkel borított, roppant meredek hegy oldalába van vágva, szélén keskeny erecske csörgedezik és fürdeti a taccsra gurult labdát, vonalai pedig fürészpor- ral vannak kiszórva meszelés helyett. A játékosok öltözőjéül egy pásztorkalyiba szolgál, magasan a pálya fölött, ugyanott és a felsőbb régiókban táborozik a potyaközönség. Van itt járda, kövezett úttest, villanyvilágítás, hét elemi iskola, két polgári, hat templom, nyolc temető, két pravoszláv pap, három ortemplomok, a deszkatetős kunyhók, a gyorsan surranó tutajok, a havasi legelőkön gomolygó juhnyájak, az orsóformáju szénaboglyák, a vízeséseken bukdácsoló pisztrángos patakok, az apró lovak és csöppnyi tengerszemek hazájában, a Pietrosz három országba is kandikáló, vagy a Pop Iván felhőket hasogató csúcsa körül. vos, öt ügyvéd, két bank, egy gyógyszertár (melynek legkelendőbb portékája a tetü- és rüh- zsir, meg a higany), öt taxi, egy sereg ásványvízforrás és egy rikkancs, meg trafik, ahol kenyeret is árulnak. A magyar szó ... Rahó magyar, német, hucul és zsidó őslakossága svájci egyetértésben él egymással. A kilencezer lakosból több, mint ezer a magyar, vagyis tizenkét százalék. A magyar nyelv a hivatalokban nem érvényesül, de a forgalmi és társadalmi életben annál inkább. Az üzletekben, az uccán mindenütt a magyar szó járja. A zsidóság és a zipserek is magyarul beszélnek, sőt gyermekeik is tudnak magyarul, jóllehet nincsen magyar iskola. Magyar társadalmi egyesület sincs, most van alakulóban egy magyar dalárda és magyar sportklub. Az itteni magyarság iparral foglalkozik, messze földön keresett ácsok (a rahói ácsok építették újjá Tiszaujlakot) és ügyes kőművesek. A „Cipszeráj“ Élnek itt kisebb számban németek, akiknek elődeit II. József telepítette le ide a Szepesség- ről, nagyobbrészt Mecenzéfről. Külön negyedben laknak, amelyet „Cipszeráj‘‘-nak hiv a nép szája. Legtöbbjük kincstári munkás, akiket megillet a munkaöröklés joga. Évek óta tartó harcban állnak a kincstárral a telepestörvény végrehajtásának folytonos halogatása miatt. A német turistainvázió friss pénzt hozott körükbe, bár sok hasznuk nincsen a nagy idegenforgalomból, mert a vendégeknek túlságosan jó az étvágyuk. Két év óta iskolájuk van, pedig számuk kisebb, mint az itteni magyaroké. Orientális szinek Rahónak orientális szint, érdekességet huculjai adnak, akik különös öltözetükkel, sajátos szokásaikkal egész külön világot teremtenek itt a Felsőtisza völgyében, amelynek nincsen mása sehol Kárpátalján. Öltözetüknek minden darabja A hucul esküvő felejthetetlen látványt nyújt és páratlan néprajzi különlegességeket mutat. Á templomba vonuló násznép élén zenekar halad, amely mindössze két tagból áll. Egy hegedűsből és egy cimbalmosból, aki a nyakába akasztott gyalult, de festetlen deszkalapra szerelt dróthu- rokon faverőkkel pengeti ki vidám dalait. A zenekar nyomában lépked a vőlegény és a két vőfély. Pirosra festett fafokosok, ’ kalaphoz tűzött gyöngybokréta képezi ünnepi díszüket. A két vőfély ezenkívül még botrahuzott, tarka gyap- jufonálkákból kötött színes csokrot visz a kezében. A harmadik sort a menyasszony és a koszorús- leányok foglalják el. Valamennyiök fején tur- bánszerüen csavart, lila gyapjufonalak pamatjá- ból font koszorú van. A menyasszony homlokán ezenkívül még egy köralaku kis korona tündököl, amelyet tarka gyöngyök és apró tükörlapocskák díszítenek s belsejében viaszgolyóba rejtett higany van. A kis koronának „vinok“ a neve és azt jelenti, gyapjúból készült. Gyapjú a nők rézdrótokkal sűrűn átszőtt, szoknyát helyettesitő csillogó köténye, amelyből egyet előre, egyet pedig hátra köt magára a hucul asszony és leány. Gyapjú a piros, vagy fehér harisnyája, ormótlan kesztyűje, a férfiak fekete, kék, vagy piros nadrágja, a menyasszony koszorúja, a vőfély csokra, a leány hozományát képező takaró, a tarka tarisznya. Ami pedig nincsen gyapjúból, az bőrből való, mint az ujjas és ujjatlan mellény: a kozsuh, melyet egyformán hord a férfi és nő, a tüsző és a bocskor. Vászonból csak ing készül, amely a férfiakon épennugy ki van varrva, mint a nőkön és a különbség csak annyi, hogy a nők inge földig ér. Delént, kartont, batisztot és egyéb kelmeanyagot a hucul nem vesz egy arasznyit sem, legfeljebb egy fejkendőre valót. A rahói hucul kedvenc színe az indiai vörös. Ezzel a színnel különbözteti meg az egyébként éppen olyan öltözetű más falubelitől, mert a bogdáni málnapiros színekkel tündököl, a kőrösmezői pedig narancssárgával. Vidékenként eltér a kozsuh kivarrási módja, meg a kozsuh prémszegélyének a színe is.- Divatnak hódol a férfiak nadrágjának színe és formája. A rahóiak a pantalót kedvelik inkább, mig a körösmezőiek a bricseszért rajonganak. A rahói a fekete nadrágot szereti, a kőrösmezői a sötétkéket, az öregebbje pedig a pirosat. A hucul nő A hucul nő lusta, de szép. Igaz, hogy dolga alig akad otthon. Baromfit nem tartanak, mert nincsen mivel etetni. Tojásra nincs szükség, mert tésztát nem gyúrnak. Talu sem kell, a dunnát pótolja a gyapjupokróc, a párnát is. Öltözetükkel hamar elkészülnek. Két kötényt felkötni, a ko- zsuhot fölkapni, nem sok időt vesz igénybe. Főzni sem kell sokat. A krumpli magától sül, vagy fő. A tej is megalszik magától. A máiét sem kell a tűz mellett őrizni. Mosni csak a lepedőt szokták, meg az inget, azt is csak ritkán és csak egyet-egyet. A vasalót nem ismerik. Kenyeret nem sütnek csak tengerilisztből, azt meg nem kell dagasztani. A gyerekkel sem sokat bajlódnak. Amig kicsi, a bölcsőbe teszik és szögre akasztják. Ha nagyobbacska, az ágyon játszik, napestig magára marad. Ha pedig megnő, vigyáz magára és testvéreire. A férjet sem kell nagyon gondozni, mert az egész héten az erdőben dolgozik. így hát ráér a hucul nő az uccán ténferegni, pásztorokhoz a kalyibákba járni, pletykázni, babonázni. Mind- ’amellett igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy dolgos és tevékeny. Az uccán, séta közben kötnek, vagy a kenderorsót pörgetik sebes ujjakkal, az autósok nem kis bosszúságára. hogy a menyasszony lesz majd a ház királynője. Amig a vinokot titkos értelmű mondóka kíséretében a menyasszony homlokára szalagozzák, addig az balkeze kisujját pálinkásüveqbe mártja. A lakodalmi menet következő sorában a leendő komaasszony halad, hátán jókora, tarkamintáju zsákkal és abban a menyasszony hozományával: egy vastag gyapjupokróccal és egy ingre való gyolccsal. A templomban a pokrócra térdepelve esküszik örök hűséget a jegyespár, a gyolcsot pedig a menyasszony vállára téve megáldja a pap. A nászmenet további soraiban a rokonok éi a meghívott vendégek igyekeznek a templomba, majd onnan haza, ahol egy tál rum várja az érkezőket, akik fakanálból szürcsölik ki az erős italt. Hetenként két áradás Rahó különös látnivalója a tutajozás. Hetenként kétszer suhannak át itt a tutajok a Kőrösmező fölött mesterségesen duzzasztott Tisza roppant hullámain. Három metropolis turistáinak zarándokhelye nemcsak páratlan hatású gyógyfürdő, hanem gyönyörű hegyi fekvésénél fogva egyben a legkellemesebb nyaralóhely is. TRENÖIANSKE TEPLICE A Kárpátok fenyvesekkel Övezett virágoskertje, TRENÖIANSKE TEPLICE A hucul esküvő furcsaságai A vetés között a búzavirág Mért oly búütött, tövén vájj’ mi rág? És mellette a pipacs lobogva Mért lázong örök időtől fogva? — Épp aratás volt, nagy vihar támadt S derékon törte a dacos fákat... Kicsordult akkor földje rögére Egy szivenütött arató vére... S egy melléroskadt kékszemti lánynak Hulló könnyei ráfolydogáltak ... Ebből fakadt a két testvér virág Mely lobog s melyben a bú férge rág... S azon tűnődik a buzakalász: Az élet mellett mért virul a gyász...? S ha jön a szellő, arról beszélnek, Hogy milyen furcsa az emberélet. TELEK A. SÁNDOR. A magyarsághoz! A mai napon Szlovenszkó és Kárpátalja nemzeti alapon álló magyarságának szine-virága találkozik Érsekujvárott, ebben az ősi városban, amely régóta egyik bölcsője a magyar léleknek, a magyar szónak, a magyar kultúrának. Történelmi esemény részünkre a mai nap, mert pártunk testvérkezet nyújt egymásnak, hogy egy utón küzdhessünk a nagy célért, a csehszlovákiai magyarság jövőjéért. Istentiszteletek előzik meg a kongresszust, amelyeken az ország minden részéről összegyűlt magyarok felemelik szivüket a Mindenható Úristenhez, hogy áldja meg munkánkat és segitse győzelemre szent ügyünket. Az egyesült párt óriási munkakezdés előtt áll. Politikai és közjogi küzdelmeink fokozottan erőteljes vállalása mellett a magyar mezőgazdaság, ipar és kereskedelem, a magyar kultúra száz- ágú szövevénye, a magyar iskola biztosítása, a magyar munkanélküliség, tehát a magyar kenyér kérdésének megoldása, a magyar szociális gondozás megszervezése alkotják e nagy munka állomásait. Ebben a munkában a nemzeti sorsközösségét átérző minden magyar testvérünk közreműködésére számítunk. Nemzetünk ügye mindenek előtt! Magyar Testvéreink! A mai napon, ezekben az órákban, amikor a kisebbségi magyarság szebb és jobb jövőjének, a dolgozó és megrendithetetlen magyar nemzeti erőnek alapjait rakjuk le, forduljatok gondolatban Érsekújvár felé. Érezni akarjuk, mert éreznünk kell, hogy Ti, a kisebbségi magyarság százezrei lélekben ott vagytok velünk, mellettünk! Küldjétek el hitetek, testvéri érzéstek, magyar lelkiségtek tiizét a kongresz- szusra! Ez a tűz hassa át a kiküldötteket, hogy nemzetünk javára jó munkát végezzenek, ez a tűz a jövő szentséges oltárán el nem oltható lánggal lobogjon az ég felé! A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya. Dugulás és aranyeres bántalmak, gyomor- és bélzavarok, máj- és lép- duzzadás, a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyakori feltolódása, hát- és derékfájás ellen a természetadta „Ferenc József “ keserüviz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc József viz alhasi megbetegedések eseteiben — túltáplált, vérbő egyéneknél is — gyorsan, biztosan és mindig enyhén hat. F\z orvosok ajánlják. 7
