Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-20 / 140. (3989.) szám

1936 junitis 20, szombat. 9 Irodalom ^Művészet O Liszt-emlékmű Kismartonban. Kismarton­ban vasárnap nagy Liszt-ünnepséget tartanak, amelynek során leleplezik a Liszt Ferene-em- lékmiivet. Az emlékmű Zaray és Zahnbaum szobrászok alkotása. A leleplezési ünnepségen a bécsi filharmonikusok is közreműködnek. O Gibala Ferenc eperjesi szobrász sikere, Eperjesi tudósítónk jelenti: Értékes sikert ért el Gibala Ferenc, az igen tehetséges és fiatal eperjesi szobrászművész, aki most végzi a prá­gai képzőművészeti akadémiát. Az év végén rendezett 'kiállításon Gibala „öngyilkosság" cí­mű kompozíciója nyerte el az első dijat. Gibala Kafka tanár tanítványa. O A „Magyar Tanitó“ junius 15-i száma 40 olda­lon. gazdag és nivós tartalommal jelenít meg. Ve­zető helyen Osvald Lajos elnöki megnyitó beszé­dét (közli, mely a Galánta-sellyei tanitómegye köz gyűlésén hangzott el. A beszéd hangsúlyozza a kari öntudat kiépítésének, a testületi és egyesületi szel lem és összetartás megvalósításának fokozott szükségességét. A pedagógiai rovat Forgács Mi­hálynak ,.A nevelés az iskola és a család tükré­ben “ című figyelemreméltó tanulmányát közli, a Fórum rovatába Virsik Imre irt kritikai hangú ta- nifótársadalmi cikket „Akit az Isten meg akar verni . - oimmel. Az egyesületi közlemények kö­zött olvasható a tanítóegyesület meghívója az ezévi központi gyűlésére, melyet gazdag tárgysorozattal Léván tartanak meg julius 2-án. Egyéb egyesületi hírek, beszámolóik képezik a rovat további anya­gát, valamint egy ifelsőbirósági végzés a kántori földek vagyondézsmája ügyében. A Szemle bel- és külföldi folyóiratismertetéseket és tankönyvbiráia- tokat közöl. A Hírek élcikke a xakwitzi végzetes kirándulással foglalkozik. Beszámolók vannak a komáromi és tornaijai tanítói hangversenyek ró] s több időszerű hír a tanügy köréből. E számban a pozsonykörnyéki szülői társulatok szövetsége élénk propagandát kezd Szlovenszkó szülői társulatainak egy országos munkaközösségbe való bekapcsolása érdekében. A Magyar Tanító az egyetlen csehszlo­vákiai magyarnyelvű pedagógiai folyóirat s hiva­talos lapja a szlovenszkói és kárpátaljai általános magyar tani tóegyesületeknek. Az egyesület tagja a lapot a tagsági di'j fejében kapják, egyébként elő­fizetési dija évi 40 korona. Kiadóhivatal: Komá­rom, községi elemi iskola. O A Sendlein-zeneislkola évzáró vizsgája. Po­zsonyból írják: Sendlein János közismert és közkedvelt zenetanár növendékei meghitt kör­ben, évzáró ünnepély 'keretében mutatták be a szülőknek, ismerősöknek és barátoknak az el­múlt tanítási évadiban szerzett tudásukat és az elért eredményeket. Tripiska Márta, Hodina Lea, Krupp E'lly és Jánoska Lilly a kezdők 'ka­tegóriájában fejlődésképes tehetséget árultak el zongoraszámaikban, mig Kresák Miklós egy kis hegedűversenyben reményekre jogosító tu­dásról tett tanúságot. Wanke Csöppi, Kázmér József és Bertha László szorgalmas és igyekvő növendékeknek mutatkoztak. Eder Ferenc Schubert h-moll keringőjét szólaltatta meg, A haladók között feltűnt Krupp Ida és Neumann Zsuzsi. Végül Klatt Aurél Chopin cisz-moll Nocturnejében és Liszt Liehestraumjában figye­lemreméltó technikát és zeneiséget mutatott be. A felsoroltak úgy Sendlein János tanár peda­gógiai kvalitásait, mint Sendlein Jánosné zenei nevelő képességeit dicsérik. (Mg.) O Richard Strauss uj rövid operái. London­ból jelentik: Ridhard Strauss, a Világhírű német zeneszerző baráti köréből az a hir érkezett, hogy a mester két uj operán dolgozik, amelyek egyfelvonásosak lesznek. Az egyik „A béke- nap", a másik „Daphne". Mindkettő szövegét Josef Gregor irta. ,,A békenap" a harmincéves háború idejében játszódik egy ostromlott város­ban. A parancsnok inkább meghal, de nem ad­ja meg magát. A végveszély pillanatában az ágyudörgés robajába harangok kongása vegyül: a harangok a békét adják hírül. Végétért a há­ború. A muzsika hatalmas himnusszal végződik. Strauss második operájának a témája mitoló­giai. A görög legenda elmeséli, hogy Daphnét édesanyja Apollo üldözése elől borostyánfává változtatta. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Minden asszonyt szeretek (Kiepura). A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Bagdadi árulók AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: VI. 19—20—21: Én és a kölyök. BIO RÁDIÓ: VI. 19-20—21: A moszkvai hölgy. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍN­TÁRSULAT MŰSORA POZSONYBAN: Péntek, szombat, vasárnap, hétfő este: Buda­pest—Wien. Szombat délután: Vadvirág. Vasárnap délután: Három ember a hóban. ^KÖZGAZDASÁG £ Nitsch Andor módosító javaslatai az adónoveiláíiez Prága, junius 19. Az egyenesadó-novella bi­zottsági tárgyalása folyamán a kormánypárti és ellenzéki törvényhozók a módosító és kiegészítő javaslatok egész halmazát nyújtották be. E ja­vaslatok legnagyobb részének sorsa még mindig eldöntetlen. A bizottság tárgyalásain pártjaink közös képviselői kulbja részéről Nitsch Andor szepesi német képviselő tartósan vesz részt, a vitába ismételten beavatkozik s támogatja a többi ellenzéki törvényhozó által benyújtott mó­dosító és kiegészítő javaslatokat s önálló mó­dosító javaslatokat csak azokhoz az intézkedé­sekhez nyújt be, amelyekre a többi bizottsági tag figyelme nem terjed ki. A Nitsch Andor képviselő által támogatott módosító javaslatok közül különösen figyelmet érdemel a cseh nemzeti ellenzék ama javaslata, hogy a földadó az erdő- és mezőgazdasági terüle­teknél is egységesen a tiszta kataszteri hoza- dék tizenhétszerese alapján állapittassék meg s az erdőterületeknél ne legyen az alap húsz­szoros. Nemkevésbé fontos Peters képviselőnek a fürdőüzemek minimális adója tárgyában be­nyújtott módosítása is. Nitsch Andor képviselő önállóan a követ­kező módosításokat nyújtotta be írásban s azo­kat a vita folyamán szóval indokolta: Házbéradó legyen 5 százalék A legfontosabb javaslata az, hogy a házbéradónál az adólábat a mai nyolc szá­zalékról öt százalékra szállítsák le. A mai helyzet ugyanis az, hogy a házbéradó és az ennek alapján kivetett községi, járási és egyéb pótadók elviszik — különösen a régi há­zaknál — a házbérjövedelem 53 százalékát s igy javításra s karbantartási költségekre nem marad semmi. Ne emeljék a járadékadót! A járadékadó tételeit szabályozó 179. számú paragrafushoz Nitsch képviselő azt indítványoz­ta, hogy a novella hagyja meg a törvény eredeti szövegezését s ne emelje az adót. Indokolásul az szolgál, hogy a közönség a törvényhozástól oly adóreformot kíván, amely enyhítsen gondjain s nem olyat, amely az adókat emeli. Ez az adó ezenkívül a községi és járási s megyei nyugdíjas alkal­mazottakat is sújtja, tehát a kis egzisztenciá­kat, akik inkább kapni szeretnének amúgy is nagyon sovány „járadékaikhoz". A rendes bíróságok illetékessége A büntető eljárást szabályozó részben Nitsch képviselő a 210. paragrafus 3. bekezdésének olyértelmü módosítását javasolta, hogy „az adókivető hivatal a vizsgálat befejezése után átadja az ítélő tanácsnak további eljárás végett. A kivető hivatal büntető határozatot nem hozhat, az ügyet azonban befejezheti el­engedési eljárással". Indokolás: Tarthatatlan a büntető eljárásban az inkvizíció elve, vagyis hogy a nyomozatot, vizs­gálatot, vádat, ítélő bírói hatalmat egy személy­ben egyesítsék. A Nitsch-féle javaslat szerint tehát minden adóbüntetőügy a rendes bíróság elé kerülne s a kivető hivatal „elengedési eljá­rásban" fejezhetné be az ügyet, vagyis ha az ál­tala előirt büntetést a fél tudomásul venné, HéiWatás A házkutatás módját szabályozó 217. parag­rafus 1. bekezdését Nitsch javaslata olyképen akarja kiegészíteni, hogy „a házkutatás befeje­zése után annak lefolyásáról jegyzőkönyv ké­szítendő, amelyben közlendő a házkutatás tör­vényes oka, a följelentő neve, a gyanú oka és a házkutatás eredménye. A jegyzőkönyv egy pél­dánya a félnek kiadandó." Kártérítést az igazság­talanul mer hurkoltaknak! A büntető eljárás költségeinek viseléséről szó­ló 222. paragrafus mai szövegében csakis a fél kárára eső költségek térítésének kérdését sza­bályozza, ellenben nem intézkedik a félnek eset­leg fölöslegesen okozott költségekkel. Ezért in­dítványozta Nitsch Andor képviselő az említett paragrafushoz negyedik bekezdésként a követ­kező szöveget: 4. Ha a büntető eljárást bizonyítékok hiá­nyában beszüntették, vagy ha a vádlottat a bíróság bizonyítékok hiányában jogerősen . fölmentette, úgy a pénzügyi hivatal a jogi kép­viselettel és védelemmel kapcsolatos, továbbá az időveszteséggel okozott kárt, költségeket s elmaradt hasznot megtéríteni köteles. Ha a fél házkutatás, vagy más pénzügyi hivatali ténykedés kíméletlen foganatosításával er­kölcsi kárt is szenvedett, úgy erkölcsi kárté­rítésre is jogigénye van, ami azonban a 10.000 Kc-t nem haladhatja meg. A fél ez igényeiről az Ítélő tanács határoz a fél indít­ványára. Nitsch képviselő ezt a teljesen uj intézke­dést azzal indokolta, hogy a pénzügyi hivatalok újabb ‘ gyakorlata szerint egyre több esetben hur­colnak meg ártatlanul kereskedőket, iparosokat, házkutatásokat kíméletlenül tartanak üzletben, műhelyben a legnagyobb forgalom óráiban, mire a vevők szétszaladnak s rossz hírét terjesztik a házkutatást szenvedőnek. De a hivatalok által megkívánt iratok lemásoltatása is időt és pénzt vesz igénybe, teljesen indokolt tehát, hogy a pénzügyi hivatal — indokolatlan zaklatások ese­tében — a fél anyagi és erkölcsi kárát térítse, meg. Az állam e költségeket követelje meg attól, aki a följelentést tette, vagy pedig az elhamar­kodottan eljáró hivatalnokától. Ili bün?ető;ogot Nitsch képviselő végül a törvény büntető in­tézkedéseit tartalmazó VIII. fejezethez határo­zati javaslatot nyújtott be. E határozati javaslat a kormányt fölhívja, hogy haladéktalanul lásson hozzá az uj adóügyi büntetőjogi javaslat elké­szítéséhez, amely teljesen mellőzné az inkviziciós elvet és a följelentők névtelenségbe való burko­lózását, a tájékoztató személyek rendszerét s a mai modern kor követelményeinek megfelelő emberséges büntető intézkedéseket állítson ösz- sze különösen annak az elvnek szemmeltartásá- val, hogy „senki se vonható el saját birájától". — E határozati javaslat önmagát indokolja. (A prágai devizapiacon) Stockholm 0.50, Hel- singfors 0.05 koronával gyöngült. (Nincsen kimerítve Csehszlovákia romániai bevi­teli kontingense.) Bukarestiből jelentik: A román kereskedelmd minisztériumiban e héten fejeződtek be a második negyedévre vonatkozó behozatali kontingensek előkészítő tárgyalásai. A csehszlovák kereskedelmi meghatalmazott közbelépésére kije­lentették, hogy a félévi kontingens keretein belül minden csehszlovák árubehozatalt felszabadi tárák a már eddig engedélyezett kvótán kívül. Ennek a behozatalnak a mennyiségét 450 millió leire érté­kelik, ami 75 millió csehszlovák koronának felel meg. A csehszlovák kereskedelmi meghatalmazott megállapította, hogy eddig nem adtak be megfe­lelő számú behozatali engedély iránti kérvényt. A kérvényeket junius végéig lehet beadni A cseh­szlovák exportőrök a kvóta százszázaiékát kapják, nem pedig a szigorúan korlátozott kvótát, mint a többi államok exportőrjei. A csehszlovák exportő­rök érdeke tehát, hogy hatást gyakoroljanak román vásárlóikra a behozatali engedélyek iránti kérvé­nyek mielőbbi beadása érdekében. A kiviteli áruk jegyzékét a legközelebbi napokban közzéteszik a prágai exportintézetben. (A Solo közgyűlése.) A Solo Egyesült Csehszlo­vák Gyufa- és Kcrniai Gyárak RT. tegnap tartotta Dvorácek János mérnök elnöklete alatt közgyűlé­sét, amely mindenekelőtt az 1935 január 1-i rés stabilizációs mérleget fogadta el. 'Az aktívákat S1.63 millió koronával ismét leértékelték, amiáltal 'fel­oszlott a stabilizációs alap. Az 19135. évi zárszám­adás a gyárüzemi nyereségnek 15.02 millió koro­nára való növekedését (tavaly 13.76) és a kamat és konzorciális nyereségek 4.05 millióra való (tavaly 4.77) gyenge visszaesését mutatja. 3.65 (5.50) mil­lió korona leírása utón 7,825.316 (7,499.051) koro­na tiszta nyereséget mutatnak ki. Az áthozott 651.413 (694.267) koronával összesen 8,476.728 (8.193.318) korona állott a közgyűlés rendelkezé­sére. Elhatározták, hogy az 32 milliót kitevő tő­kére, azaz bruttó 25 Ke, illetve nettó 22.50 KS (tavaly 25) osztalékot fizetnek és 902.197 koro­nát uj számlára vezetnek át. A tisztviselők és mun­kások segélyalapjának ismét 500.000 koronát jut­tattak. A tisztviselőknek és munkásoknak kifizetett nyugdijak és segélyek 1,145.343 koronát tettek ki, amely összeggel a már meglévő segélyalapokat ki­egészítették. IIIHIIIIIII—lllllllllllMMMIMWIMyillHH»IMI<il(lfiWMIMIHI—Bil (Az uj szlovenszkói cementgyár.) Zsolnai tudó­sitónk jelenti: A napisajtó már foglalkozott azzal az érdekes tervvel, mely szerint a szlovenszkói épí­tészek a kartel letörésére uj cementgyár létesíté­sét határozták el. A terv már igen közel áll a meg­valósuláshoz és pedig szövetkezeti alapon, melyben nemcsak az építészek, hanem az épitészmérnök- vállalkozók és a kőművesmesterek is részt fognak venni. A gyár elhelyezésének kérdésében még nem történt meg a döntés. Egy azonban bizonyos, hogy olyan helyen építik lel, hogy nemcsak a szlovén­ekéi, hanem a történelmi országokbeli gyárakkal is felvehessék a versenyt. Ennek az alapításnak főleg az a célja, hogy a cement árának megfelelő lenyo­másával az építések nagyobb méretekben megin­dulhassanak. Amennyiben ez sikerül, úgy a mun­kanélküliség alapos csökkenése is várható. (19.9 millió pengővel csökkent a magyar bank­jegyforgalom.) A Magyar Nemzeti Bank bankjegy­forgalma a junius 15-i kimutatás szerint a junius 7-i forgalommal szemben 19.9 millió pengővel 333.9 millióra csőikként. A csökkenést váltóvisszavá'ltások és a zsirószámlára történt befizetések idézték elő. A váltótárca 18.3 millió pengővel apadt. Az álla­mi zsirószámlára 7.5 millió, egyéb számlákra 0.8 millió pengő folyt be. Az írókészlet 0.9 millió pen­gővel emelkedett. Az állami adósság a gazdatarto­zások rendezésének elősegítésére engedélyezett 100 millió pengős hitel terhére folyósított 2.9 millió pengére növekedett. Mit kapunk a valutákért ? Prága junius 19. Kő 100 pengőért ........................... 518.50 100 schillingért ...... 478.50 100 zlotyért ........................... 453.50 100 lejért ............................... 16.975 100 márkáért ............. 708.— 10 0 ezüstmárkáért..... 795.— 10 0 dinárért .......................... 58.80 10 0 líráért.................. 182.40 100 svájci frankért..... 790.— 100 francia frankért.... 160.45 10 0 Belgáért .......................... 411.— 10 0 holland forintért . , . . . 1640.— 1 angol fontért........ 122.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 Mit fizetünk a valutákért? Prága junius 19. KŐ 100 pengőért .......................... 521.50 10 0 schillingért ...... 481.50 100 zlotyért .......................... 456.50 10 0 líráért................. 183.60 10 0 márkáért............ 712.— 10 0 ezüstmárkóért .................. 805.— 100 dinárért ....... 59.20 100 Hráért................. 183,10 10 0 svájci frankért.... 793.— 10 0 francia frankért.... 161.05 10 0 Belgáért ........................... 413.— 100 holland forintért ...... 1646.— 1 angol fontért........ 123.— 1 amerikai dollárért.................. 24.30

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom