Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-31 / 125. (3974.) szám
31, vasárnap. Sajóparti kunyhó települ a magyar könyvnapon a budapesti ucca forgatagába A Kazinczy Szövetkezei idei könyvnapi sátorát Tichy Kálmán tervezte ■ a Harmadszor indul harcba a szlovenszhói magyar könyv a budapesti könyvnapon Budapest, május végén. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A pünkösd utáni napokban, junius 2-án, 3-án és 4-én a magyar könyv újból kimegy a budapesti uccára, fölsorakozik és harcba indul. Elindul, hogy újból meghódítsa a tömegeket. Ünneplőbe öltözve teljes hittel és reménységgel küzd, s erejében bizva, kerülve az apró csatározásokat, egyenesen rohamra indul. Tudja, hogy nem önmagáért harcol, hanem a magyar kultúráért. Ruházata, fegyverzete pompás, tudása tel- j- jes, szándéka jó, a cél nemes: győznie kell! Az egyetemes magyar könyvtermelés indul i g yőzelmes csatára ezen a három napon s eb- g en a nagy magyar könyv-offenzivában tévé-1 kény részt vesz a 6zlovenszkói magyar könyv y is. A Kazinczy Könyvkiadó Szövetkezet az idén már harmadizben állítja harci sorompóba a maga egyszerű, de mégis értékes és uj magyar színeket jelentő fegyverzetét.' Az idei könyvnapok sikere az eddigieknél is nagyobbnak, teljesebbnek mutatkozik. A magyar társadalom és a magyar főváros közönsége most már szinte várja ezt a meggyökeresedett intézményt, amely úgy hozzátartozik a magyar fővárosnak tavaszi pompában csillogó hangulatához, mint akár a május havi mintavásár. Egyre nagyobb és nagyobb tömegeket mozgat meg a magyar könyv hatalmas propagandája és ma már a közönség tudatába ment át ezeknek a na-': póknak kulturális és erkölcsi fontossága: az emj berek nem tekintik tolakodásnak és molesztálás- nak a könyv offenziváját, hanem kötelességnek tartják, hogy elébe menjenek a magyar könyvnek és a kultúra oltárán hozott áldozatukkal előre segítsék a magyar kultúra szent ügyét. A társadalmon kívül a magyar hatóságok, a kultúra támogatására hivatott szervek is egyre nagyobb intenzitással karolják föl a könyvnapok ügyét. Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter a könyvna-1 pót jóval megelőzött időben intézett fölhívást a| vezetése alatt álló tanügyi szervezetekhez, melyben kötelességükké tette a könyvnap jelentőségének ismertetését az összes iskolákban. Ugyanilyen rendelkezés megtételére szólította föl az egyházi hatóságokat is. Dr. Hóman Bálintné pedig a magyar könyv és kultúra szeretetét mélyen átérző szavakkal fordult a magyar hölgyekhez, akiknek tradicionális könyvszeretete már évszázadok óta a legbiztosabb alapja a magyar könyv és kultúra terjedésének. — Száz évvel ezelőtt — mondja fölhívásában a magyar kultuszminiszter felesége — lelkes magyar asszonyok házról-házra járva gyűjtöttek előfizetőket a költők verseire. Nélkülük a magyar irodalom sok dicsősége homályban maradt volna. Ma, amikor újra megnehezült az idők járása az irodalom fölött, ismét a magyar asszonyok kötelessége, hogy kinyújtsák feléje segitő- kezüket. A könyvnapon az iró feleuton elébemegy az olvasóiknak. Országszerte sátrak állnak az uccá- kon, a sátrakban a mai magyar irodalom legjava termése, magyarlelkü Írások. A mai magyar asz- szonyoktól kevesebbet kérek, mint amennyit dédanyáink tettek. Látogassanak el azokba a sátrakba, ahol ezek az írások várnak rájuk. Teremtsenek uj divatot, magyar asszonyokhoz illőt: támasszák föl uj alakban a százesztendős szent hagyományt, a könyvnapokon minden magyar asszony könyvcsomaggal járjon az uccán. A két utóbbi esztendő könyvnapján két sátor váltott ki különösebb érdeklődést, lelkesebb vonzódást, nagyobb látogatottságot a budapesti könyvnapok közönsége körében. Az egyik a Szervita-téren • épült hatalmas faalkotmány: az Erdélyi Szépmives Céh kalotaszegi stilusu építménye, amelyben az erdélyi irodalomnak fővárosi mértékkel nézve is első vonalakban álló, bő és gazdag könyvtermelése kapott helyet. A másik sátor ennek a közelében volt: a Petőfi Sán- óor-ucca egyik szögletében, a Hermes-bankház homlokfalának támaszkodott egy nyirfatörzsek- ből összerótt, mohával és fenyőgallyal borított kaliba, amely olyan hangulatot teremtett az elegáns pesti ucca forgatagában, mintha egyenesen a liptói havasok birodalmából plántálták volna ide valami modern lorettói kunyhóként. A kaliba szegénysége talán kontrasztot mutatott a díszes erdélyi épülettel szemben, de ez a kontraszt szimbolisztikusan akarta kifejezni a szlovenszkói magyar irodalom kezdeti nehézségeit, a gyermekkor erőtlenségét, tapogatódzását, a szlovenszkói magyar kultúra szegénységét, mig a fenyő és a moha zöld színe a feltörő reménységet, az élniakarást s a nemes szándékot jelképezte. A két éven át meghitt és megszokott kép most eltűnik a Petőfi Sándor-uccából, de helyébe hasonlóan stilszerü, kedves kép kerül. A Kazinczy Szövetkezet a könyvnapra sajóparti házat telepit a modern metropolis rohanó életébe. Gömörnek szelíd lankái, illatos rétjei, madárdaltól hangos csalitjai küldik el hangulatukat ebbe a házba, amelynek oldalfalán muskátlis ablak integet majd hivogatóan a közeledőkre, előfalán pedig három stílszerűen faragott faoszlop között újból lelkes szlovenszkói asszonyok és leányok fogják kínálni a szlovenszkói magyar irók és költők legjava termését. A kékrefestett sajóvidéki házikó bizonyára nagy számban vonzza majd az érdeklődőket: az előkelő személyiségeket éppen úgy, mint a könyv névtelen tisztelőit. A sátort Tichy Kálmán festőművészünk, a szlovenszkói magyarság etnográfiájának egyik legkiválóbb művelője tervezte, úgyhogy annak művésziessége és eredetisége kétségtelenül igen nagy föltünést fog kelteni az ezernyi sátor birodalmában. Ebben a sátorban Szlovenszkó magyar irodalmi termelésének legjavát fogják árulni és hisszük, hogy a Kazinczy Szövetkezet lelkes munkája ez évben is éppen úgy, mint az előző esztendőkben, a legnagyobb erkölcsi és anyagi sikert fogja aratni. Mindenesetre a Kazinczy Szövetkezet messzirelátő vezetőségének elévülhetetlen érdeme, hogy a szlovenszkói magyar könyvnek utat tört a magyar könyvpiacon. Ennek volt a gyakorlati eredménye, hogy Magyarország egyik legelőkelőbb könyvkiadó cége, a Franklin Társulat tízkötetes sorozatban adta ki az elmúlt esztendőben a szlovenszkói magyar irodalom legjavát, hogy a magyar fővárosban most már sűrűn rendeznek olyan művészi estélyeket, amelyeknek szereplői szlovenszkói magyar irók és művészek. A Kazinczy Szövetkezet kezdeményező munkája tette népszerűvé és ismertté a szlovenszkói magyar irót és magyar könyvet az egyetemes magyar kulturéletben. A Toldy Kör és a Magyar Minerva a budapesti könyvnapon Pozsony, május 30. A pozsonyi Toldy Kör és a Magyar Minerva irói az idén is részt vesznek a budapesti könyvnapokon. A Studium-könyv- kereskedés előtt (Kecskéméti-ucca 8.) állítják föl könyvsátrukat. — Tehát ez idén is két könyvsátor fogja képviselni a szlovenszkói magyar irodalmat. — A szlovenszkói irók közül részt vesznek ezen a könyvkiállitáson: Benyovszky Károly, ifj. Boíyky János, dr. Haiczl Kálmán, N. Jaczkó Olga, dr. Jankovics Marcell, Kossá- nyi József, dr. Kőhegyi József, dr. Marék Antal, dr, Neumann Tibor, Mezei Gábor, Nagy Barna, a vese—Uóí'j&g.- fye&ai&soic ssrögyvíse Rácz Pál, dr. Reményi József, Szombathy Viktor, dr, Sziklay Ferenc, Tamás Lajos, Tamás Mihály, dr. Urr Ida, W. Wimberger Anna, Zsa- dányi Mária és dr. Reinel János, a Magyar Minerva szerkesztője. A hölgybizottság tagjai: Senyey Józsefné Medveczky Ilonka, dr, Germa- nu8 Gyulámé Hajnóczy Rózsika, dr, Boróczy Lászlóné Hajnik Lilly, Haáder Sári, Jankovics Judit, Rácz Kató, Sónyi Alice, Zsadányi Mária és Truskovszky Judit. A kiállításon bemutatsra kerülnek a legújabb szlovenszkói könyvek is, amelyek közül különösen Tamás Lajosnak „Hamuszinü ég alatt" cimü verseskönyve tarthat nagy érdeklődésre számot, továbbá a Magyar Minerva bekötött évfolyamai és a folyóirat 3 koronás (60 magyar fillér) könyvnapi száma, amely a szlovenszkói irodalom seregszemléje. Pária, május 30. (MTP) Megindult tehát az első futam az óceán két gigásza között az óceán kék szalagjáért. Az óceán mindkét partján lázas izgalommal várják, hogy az angol óriás óceánjárónak sikerül-e elvinni a dicsőséget a „Nor- mamdie" elől. Természetesen nemcsak a szakemberek érdeklődnek az érdekes verseny kimenetele iránt, sőt talán ők a legkevésbé, hanem úgy az angol, mint a francia közvélemény izgatottan figyeli ennek a küzdelemnek a fejleményeit. Nemzeti presztízsről van szó, amit úgy a franciák, mint az angolok nagyra értékelnek. Angliában természetesen mindenki meg van győződve arról, hogy a küzdelemben csakis a ,,Queen Mary" maradhat győztes, én azonban — mondotta munkatársunk előtt W. J. Yurke- witsch, a „Normandie" építője —, áld a „Normandie"-t építettem, azt hiszem, semmi okunk aggódni a „Normandie" miatt, pontosan ismerem mind a két óriás teljesítőképességét és azt mondom, hogy várjuk ki nyugodtan a harc végét. Két hajóóriás — két világnézet Mindenekelőtt figyelembe kell venni, milyen adottságok mellett veszi föl a két hajó a küzdelmet. Mindenesetre érdekes a két hajó méreteit egybevetni: a „Queen Mary" hosszúsága 310 méter, szélessége 35 méter, súlya 73 ezer tonna és gépeinek erőssége 200 ezer lóerő, ezzel szemben a „Normandie" hosszúsága 313.75 méter, szélessége 36.40 méter, súlya 75 ezer tonna, a gépek erőssége 160 ezer lóerő. Első pillanatban mindenki csodálkozni fog, hogy a két hajó méretei nagyjában mennyire hasonlítanak egymáshoz. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mind a két hajó az óceánnak ugyanazon a vonalán közlekedik. Egyetlenegy ponton tűnik csak föl a lényeges különbség: az angol hajó gépeinek erősségénél. S ez valóban nagyon fontos körülmény a verseny szempontjából. Van azonban még valami, ami ebből az összeállításból talán nem derül ki, de azért ez a legnagyobb különbség a „Queen Mary" és a „Normandie" között. A „Normandie" konstrukciója egészen modern hajóépitési elvek szerint történt, mig a „Queen Mary" az úgynevezett klasszikus hajóépitési elvek szerint készült el. A „Normandie" sokkal szélesebb, mint az ösz- szes nagy óceánjárók. Régi föltevés szerint ugyanis egy gyorsjárásu hajó szélessége nem lehetett több harminc méternél, a „Normandie" volt az első hajó, amelyet 36 méter szélességűre konstruáltunk. Eddig ugyanis az volt a föltevés, hogy a túlságosan széles hajók veszítenek gyorsaságukból. Éppen ezért az uj konstrukciós metódus alkalmazásánál, amivel a „Normandie" is készült, egészen uj hajóalakot kellett építenünk, úgyhogy a „Normandie" sziluettje elüt minden más óceánjáró hajóétól, A régi óceánjáró hajóknak V-alakjuk van, a „Normandie" pedig biti Lkot mutat. Ez az uj alak éppen olyan szép, mint a régi s van egy praktikus előnye, még pedig az, hogy fokozza a hajó sebességét s legalább 20 százalék megtakarítást jelent gépi erőben. Ez a magyarázata annak is, hogy a „Normandie" gépeinek teljesítőképessége alapján megállapított átlagos 29 csomós sebességet nem egyszer 31 csomónál is nagyobb sebességre tudta fokozni. @1 millió irank üzem- anyagot Sogyaszt egy év alatt a „Queen Mary“ Az angol konzervatív szellem érvényesült a „Queen Mary" építésénél is. Ök még a régi, úgynevezett „Mauretania“-formát alkalmazták, a klasszikus hajóépitési formát, amilyen egyébként a „Cunard Line" valamennyi gőzöse. Mindenesetre a „Queen Mary" gépei nagyobb lóerőszámot képviselnek s ha nem igy lenne, az uj angol óriáshajó nem is vehetné föl a versenyt a „Normandie“~val. Noha annak ellenére, hogy a „Queen Mary" 200 ezer lóerős motorral szeli a tengert, a „Normandie" sánszai távolról sem jelentéktelenek. Persze, hiba lenne lebecsülni a hihetetlen erőt, amit a fantasztikus lóerőszám képvisel az angol hajóban, — igaz, hogy nem lehetett olcsó mulatság az angoloknak ilyen gépet beépíteni. Nem hozták nyilvánosságra a pontos adatokat, de azért véleményem szerint, legalább 20 millió frankba kerültek a „Queen Mary" gépei. Ehhez még hozzá kell számítani azt is, hogy mennyivel több üzemanyagot fogyaszt egy ilyen gigantikus gép, úgyhogy a többkiadása a „Queen Mary“-nek véleményem szerint minden utón 440 ezer frankot tesz ki. Ami annyit jelent, hogy a „Queen Mary egy év alatt — föltéve, hogy mint a „Normandie", tizenötször fogja megtenni az utat az óceán két partja között — csak üzemanyagra 5 millió frankot ad ki. A „Normandie** nem adja Söl a harcot A „Queen Mary" elindult első útjára és 32 csomós sebességgel szeli az óceán hullámait, a „Normandie" 31.5 csomós sebességet ért el és ezzel lett a kék szalag tulajdonosa. E dicsőségről most — úgy látszik — le kell mondania. De a harc még nem dőlt el. A „Normandie" a 31,5 csomós sebességgel nem jutott még el teljesítőképessége határáig, sőt máris készen vannak a tervek, amelyeknek alapján át fogjuk konstruálni a „Nor- mandie"-t, ha erre szükség lesz. Persze, nem gazdasági okokból, hanem azért, hogy a „Normandie" megtarthassa a kékszalagos hölgyet. A nemzeti presztízs megkívánja, hogy ne adja át egyköny- nyen Franciaország az óceán kék szalagját Angliának. Persze, az ilyen presztizsversengés nem tartozik az olcsó mulatságok sorába. Nincs itt az ideje, hogy eláruljuk a „Normandie" átalakítására vonatkozó tervek egyes részleteit, de annyit máris elárulhatunk a nyilvánosságnak, hogy a „Normandie" gépei kezdettől fogva úgy vannak konstruálva, hogy minden különösebb nehézség nélkül föl lehet fokozni teljesítőképességüket. Mégis szerintünk a döntőerőt a „Normandie" uj formája fogja jelenteni ebben a küzdelemben, amely — mint mondottam — még korántsem dőlt el. Az a meggyőződésem, hogyha a két hajó gépei egyforma teljesítőképességüek lesznek, a „Normandie" uj formája győzelmre segíti a franciákat. A „Queen Mary** éléskamrája London, május 30. Az angol közönség olyan szenvedélyesen érdeklődik a „Queen Mairy" irtja iránit, hogy nem midiik el nap, hogy az összes szerkesztőségek ne kapnának ezrével leveleket a megnyugtat!]átatlan érdelődök-töl, akik éjszaka felriadnak állmukból és aggódni kezdenek, hogy talán valamit mégis elfelejtettek a hajéiról. A legfantasztikusabb kérdéseikre kell a szegény angol újságíróknak válaszolni. A háziasszonyok legnagyobb része aziránt érdeklődik, hogy a hajó éléskamrája rendben van-e? Az egyik nagy angol lap most részletes leltárt ad a Queen Mary éléskamrájáról s ebből megtudjuk, hogy az óriásba.jó 24 tonna burgonyát, 24 tonna főzeléket, 14 tonna gyümölcsöt, 32 t. jeget, 10 t. cukrot, 25 t. friss húst, 41. zsirt. 3 tonna sonkát, 6 tonna halat, 1 tonna kétszer- eültet, 2.5 tonna kávét és teát, 6 tonna édességet és 15 tonna lisztet visz magával. A 2.140 utas tehát, ha az egész utón egyáltalán nem aludna, hanem folyton csak enne,, még akikor sem tudná elpusztítani a készletet. Feltéve, ha közben azt, a 34.000 üveg különböző italt is el akarják fogyasztani, ami a hajó éléskamrájában fel van halmozva Nem feledkeztek meg a dohányosokról sem, mert a hajón 10 ezer csomag szivar, 25 ezer csomag cigaretta és 50 ezer csomag gyufa van.. 7 ■Küzdelem az óceán kékszaíagjáés'É Alépifika Mormandieí, hogy felvehesse a versenyt a Queen Mary vei W. I. Yurkewitsch, a Normandie építője nyilatkozik a Queen Mary első sikeréről ■ Az angol konzervativizmus és a francia forradalmiság küzdelme
