Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-31 / 125. (3974.) szám
I 5 1936 inájua 31, vasárnap. <pR»CT-MAfitoR-Hnaigé ■■MWBMWillíliMllWITillinWMillliWll i Az agrárvámok tízéves jubileuma élé Nagy nemzeti koalíciótól — németekkel tarkított nagy nemzeti koalícióig A szocialisták futnak a felhatalmazási törvény elő! - Az agrárpolitika főhibái tegnap és ma Prága, május 30. A koalíciós pártok lapjai egyre ritkábban kérkednek a koalíciós többség szilárdságával, egyöntetűségével, ellenben annál gyakrabban olvashatjuk — így legutóbb a cseh néppárti Nasinecben —, hogy „a kormánytöbbség kis válságát sikerült elhárítani". A múlt vasárnap azt irtuk, hogy a nagy gabonakészletek gondja megdöntheti ezt a kormánytöbbséget s hamarjában csak hivatalnokkormány igénybevételével lehet segiteni a helyzeten: A mindenfelé mély benyomást keltő megállapításunk után tűnt csak ki, hogy a hivatalnokkormány lehetősége egyéb más okok miatt is még mindig komoly mérlegelések tárgya. Ezeket az okokat azonban most nem kívánjuk behatóbban fejtegetni, mert figyelmünket egyl más, jelentős évforduló közeledése köti le. gyobb megnyilatkozáson kívül — egyáltalán semmit nem eredményeztek nemcsak a magyar kisebbség javára, hanem a kormányban azóta is folyton aktív résztvevő német kisebbség javára sem, ami legjobban kitűnik abból, hogy éppen a tavalyi választásokon a szudé- tanémetség elhatározó többsége oly megsemtek, tanácsok, amiket a túlságosan öntudatos agrőrizmus félrelökött. Ma a gabonamonopólium szintén nem az a megoldás, amely a legjobbnak volna nevezhető. Mert ma a gazda összes előnye az, hogy tudja, milyen árat kap a gabonájáért, de a gazda ma sem képes jobb gúnyát venni mafürdő valóra váltja gyógyulás, üdülés és szórakozás utáni vágyakozását tRENClANSKE TEPLICE Tíz év élőt! | Mi volt pont tiz év előtt a köztársaság belpo-l litikai életében? 1926 junius 22-én irta alá a köztársasági el- g nők a csehszlovák vámtörvény egy novelláját, | amellyel S a gabona és állatok behozatalára a törvény- S hozás oly magas vámokat állapított meg, amelyek minden irányban megérdemelték a védővám jelzőt. E tő-vény megalkotásakor oszlottak meg az 1920 óta egyhuzamban hatalmon lévő úgynevezett nagy nemzeti koalíció pártjai, melyek kizárólag cseh pártok voltak, hogy az április—május—júniusi viharos eseményekben a régi koalíció teljesen felőrlődjék s helyét az év második felében, október közepén a világnézetileg sokkal homogénebb, úgynevezett polgári koalíciónak adja át, amelyben a német agrárpárt, a német iparospárt s a német keresztényszocialista párt is helyet foglalt s amelyhez 1927 januárjában a szlovák néppárt is csatlakozott. A tiz év eseményei azt mutatják, hogy az agrárvámtörvény meghozatala hosszú időkre szabta meg a köztársaság politikájának irányát. májusi pompájában várja önt Kormány szocialisták nélkül Történeti visszapillantásunk vázlatképe hiányos volna, ha nem utalnánk arra, hogy az alkotmányos nemzetgyűlés első ciklusában az I úgynevezett nagy nemzeti koalícióban a szociáldemokrácia játszotta a vezérszólamot, noha a karmester maga agrárpárti volt. Ezt a beosztást nehezen viselte az agrárpárt s mihelyt az 1925 októberében megtartott választásokon számbelileg is az élre került, nyomatékosan kezdte hangoztatni, hogy eddig csak a szocialisták javára készültek nagy törvények (szociális biztosítás), itt az ideje gondolni a füldmüvelőosztályra is. Az 1925 októberében megválasztott parlament még a nagy nemzeti koalíció jegyében alakult meg néhai Svehla kormányával, de télen már munkaképtelennek bizonyult (az 1926. költség- vetés gondját az előző nemzetgyűlés föloszlatás előtt, szeptemberben intézte el), egy-két ülésre összejött ugyan, a helyzet azonban menthetetlen ivóit s 1926 március 18-án Cerny János hivatalnok- kormánya vette át a hatalmat. Termékeny munkára természetesen ez a kormány sem volt képes, mert hiszen a nemzeti koalíció bomladozóban volt, aminek első dokumentuma a junius első napjaiban megszavazott vámtörvény volt. A cseh — és természetesen német — szocialista pártok a javaslat ellen szavaztak, hogy néhány hét múlva a kongruatörvény megsza-| vazásakor oly pokoli parlamenti obstrukciót jj rendezzenek, amilyenhez foghatóra kevés pél-S da akad. A koalíciós többség még egyszer jött össze, az úgynevezett hivatalnoki fizetési törvényeknél, tovább a lex-Dérer—Szent-Ivány néven ismeretes állampolgársági törvénynél s ezzel a parlament julius első napjaiban nyári szabadságra széledt Néhai Svehla Antal akkoriban súlyos betegsége miatt külföldön járt. Az agrárpártban Hodza Milán, az előző parlament földművelésügyi minisztere fejtett ki élénk tevékenységet a vám- és kongruatöbb- ség összehozása érdekében s bár az októberben hivatalbalépő polgári, cseh- német kormány elnöke ismét Svehla, a kormány összehozásában oroszlánrésze Hodzának volt. Az agrárvámtörvény meghozásával indított belpolitikai folyamat minden szakaszát élénk figyelemmel kisérte a szlovenszkói magyarság is, amely a cseh—német — majd később szlovákokkal kiegészült — kormánytól a nemzetiségi problémák megoldását várta. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az agrárvámokkal meginditott politikai események ezen a téren — igen sok kisebb-namisitő módon ítélte el a német aktivistákat, 5 hogy a német gazdapárt, német iparospárt és 5 német kereszíényszocialista párt egyker har-jj minc tagot számláló csoportja a képviselőház-1 ba 11, a szenátusba három taggal tért vissza. | Az agrárvámok korszakának második évtizede | küszöbén tehát — ami a kisebbségi helyzetünk fejlődését illeti — a magyarság és a németség is még mindig a várakozás álláspontján állhat csak. Annál több följegyeznivaló volna az agrárvámok egyéb hatásáról. Hogy csak egy külpolitikai kérdést említsünk: a köztársaság külpolitikáját e törvény kényszeritette a Magyarországgal való rendes kereskedelmi szerződés megkötésére, amelyet azonban néhány év múlva ismét a cseh agrárpárt befolyására föl is mondtak. Belpolitikai téren a polgári cseh—német kormány tagadhatatlanul bevezette a polgári takarékosság elvén alapuló gazdálkodási rendszert, A szociális biztosítást már 1926 júliusában alig egyéves hatályossága után novellizálta. De ugyanakkor megkezdte a polgárok életének keseriivétételét a cukoradó emelésével. Ma látjuk és tudjuk, amikor egy év alatt 500 vagonnal esik vissza a cukorfogyasztás, hogy a bevételeket jobb lett volna másutt keresni. Viszont a bányatársládák elmérgesedett ügyét sikerült néhány évre rendeznie, amig a gazdasági válság nem húzta át a számításokat. Az akkor bevezetett magasabb szénadó is jól jövedelmezett, de egyúttal egyengette a gazdasági válság útját. 1927-ben Englis akkori pénzügyminiszter megcsinálta — jelentős adóamneszíia után — az egyenes adókról szóló reformtörvényt, amelyet azóta jj annyiszor kellett tovább reformálni. A szocialista csoportok csak 1929 februárjában tértek vissza a kormánytöbbségbe s a kormányba, amikor az 1927. évi pénzügyi törvénynyel létesített, úgynevezett konszolidációs alap kerek hárommilliárd koronát tett ki. Ez a tekintélyes összeg azután — a szocialisták újabb segítségével — tizenharmadik havi fizetésre, szocialista szövetkezetek szanálására egy év alatt elköltődött. Es raa! Ma ugyancsak cseh nemzeti koalíciós kormányunk van, amelyben a német szociáldemokrata! és a német gazdapárt oly szerepet vállalt, amely! ftgy- és szivérelmeszesedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes „Ferenc József" keserüviz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kirr.éle tesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Klinikai tapasztalatok alapján kétségtelenné vált, hogy a Ferenc József viz féloldali hüdésben fekvő betegeknél is általában mindig megteszi a kellő hatást s így nagy megkönnyebbülést szerez. a két párt teljes megsemmisülését idézheti elő. A koalíciós cseh pártok többségét ma ismét a gabona gondja szorítja. Ha a gabonagond tiz év előtt való megoldásának módját nézzük, úgy azt kell megállapítanunk, hogy a gabonavámokkal való megoldás sokkal több bajt csinált, mint hasznot s bár — azt mondhatják — utólag könnyű bölcs tanácsokat adni, meg kell állapitanunk, hogy akkor is voltak idejében helyes és okos nézegának és ami a legfontosabb — nem képes a mezőgazdaság teljes védíeiensége idején föl- jjj halmozott adósságaitól szabadulni. Vagyis >j éppen csak megél. Tehát a gabonamonopóíium nem váltotta be a hozzá jj fűzött reményeket. Mert a mezőgazdaság és az ipar diszparitásá-í nak alapvető kérdését megoldani még csak nem \ is kísérlik meg. Az agrárpártban nagy az idegesség. Kikaptunk Vrany szenátor úrtól — a tőle megszokott hangnemben —, mert azt irtuk, hogy a mai gabonakészletek egy évre elégségesek Az agrárpárt bölcse ezt nem hiszi, vagy nem tudja kiszámítani. Pedig a hivatalosan kimutatott gabona- mennyiséget ossza szét tizenkét hónapra, az egyhavi 6 ezer vagonnyi mennyiséget 15 millióval, a lakosság számával s megkapja az eredményt, hogy az uj aratás nélkül minden lakosra jövő év júniusáig 4.5 kiló kitűnő liszt jut. Mi természetesen nem számolunk dohositás utján való denaturizálással és azzal sem, hogy a sörárpát, búzát és rozsot sertésekkel etessük. És hiszünk a külügyminiszternek, hogy a nehéz külpolitikai helyzetet konfliktusok nélkül ússza- meg Európa. A mi „oroszlánrészünk” Azt hiresztelik, hogy a gabonamonopólium nyereségeiből az oroszlánrészt a magyar kisebbséghez tartozó nagybirtokos kapja. Ez a hir elsősorban annyiban téves, hogy a Gabonamonopólium Társaságnak nincs is a' valóságban nyeresége, meri arra az állam í erősen ráfizet. Ez köztudomású. És az is köztudomású, hogy az intervenciós vásárlásokkal szerzett saazi komlót égették és hogy a belföldi fogyasztó költségén szállítják ki az eibavidéki cukorgyárak a cukrot. Mi ezt nem irigyeljük. Csak sajnálkozunk — az ilyen gazdasági és kiviteli politikán. De meg kell mondanunk, hogy a kisalföldi magyar gazda is szívesebben termelne komlót, mert az többet jövedelmez, de a talaj a búzát, az Isteni áldását termeli ki legjobban. És a Kisalföldre I helyezett telepesek azok, akik semmibeveszik a | búzatermelést nem ajánló tanácsokat és ismerünk telepest, aki 80 hold földjéből 78 | holdon búzát termel, csak azért, hegy „a magyar nagybirtokosoknak a oroszlánrészük legyen" a gabonamonopólium a nyereségeiből. Ka! a szilárd nont? A nyugtalanság az agrárpártban komolyabb alakot is kezd ölteni. Hiányzik a pártban az igazi tekintélyes vezető. Svehlát az agrárpártiaknak őszintén gyászolniok kell. Zarándokolnak sírjához, de politikai hagyatékát fölélték. Nincs utánpótlásuk. A pártvezetőség és a miniszterelnök személye között egyre súlyosabbra fordul a helyzet. Egyesek már attól tartanak, hogy az agrárpárt szlovák szárnya teljesen különválik, ami o januári kongresszus előzményeinek, a szlovák agrár végrehajtóbizottság megalakulásának logikus következménye volna. És éppen ez a nagy különbség a tiz év előtti állapot s a mai között, hogy ma egyetlen koalíciós pártban sem látható az a szilárd pont, amely körül valami egészségesebb kristályosodás indulhatna meg. A szociáldemokraták nem erősödnek s — a munkanélküliség és a kenyér drágasága idején — nincs is kilátásuk erősbödésre. A cseh nemzeti szocialistáknál teljes a visszavonás és a zűr- ] zavar. A két szocialista csoport a meghatalmazási ij törvénynek és a pártföloszlatási törvénynek 1 a szülője. És ma mégis azt látjuk, hogy a nem' jj EÜEBI^ÉU! PRAIIA II, Spálená 49, Aussig, Bratlslavu, Széplak ucca 54, Zillna, SplSské Nová Vea, Nővé Zémky. Kérjen katalógust zeti szocialista Stránsky a bizottságban a* egyéves meghatalmazást sokallja, megopponálja s féléves meghosszabbítást javasol. Bizonyára attól tart, hogy nincs messze az idő, amikor a meghatalmazásokat esetleg a szocialista érdekek ellen használhatják ki. Ha végül a cseh néppárt tojástáncát szemléljük a polgári pártok és a szocialista csoport között, mely párt a belga választások után sem tudja megtalálni egyensúlyi helyzetét, úgy megint csak azt a kombinációt kell valószínűnek tartanunk, hogy a mai válságos helyzetből más kivezető ut nincs, csak a hivatalnokkormány, amelynek hi- vatalbanléte idején a még megtalálandó uj vezér — aki Svehla örökébe lépne — őszre igyekszik összehozni az uj többséget. Dr. TÖMÖRI JÁNOS. A SzKIE mozgalmáról Irta: Kovács Gyula, országos ifjúsági moderátor, az SzKIE igazgatója. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület az ország egyik leghatalmasabb kulturszerve. Nem említve a szlovák és német- csoportok működését, csupán a magyar csoportok több mint 6700 falusi legényt számlálnak tagjaik közé és 147 működő egyesületet ölelnek fék Rajtuk kívül számos leánycsoport működik a SzKIE kebelében. A SzKIE alapitója és szervezője Bubrrcs Mihály rozsnyói püspök, ő alkotta az alapszabályokat. ő szervezte meg az ifjúsági moderátorok intézményét s ő állította be az ifjúsági munkába Meggyesi Sándor persei igazgató-tanítót, aki ma a SzKIE-mozgalom országos főtitkára. A SzKIE munkaprogramja négy irányú. Vallásos, kulturális, szociális és egészségtani. Falusi szervezetei ebben a négy irányban dolgoznak s főleg vallásos és kulturális téren értek el nagy eredményeket. A munka irányítása a hivatott vezetők: papok és tanítók kezében van, de rajtuk kívül számos falusi ifjúból képzett vezető irár nyitja a munkát. A vezetők kiképzésére az ország 18 helyén tartottunk vezetői kurzust 8 a hallgatók száma meghaladta a 2000-et, nem számítva a papokat és tanítókat. A Prohászka Körök komáromi kongresszusán is tartottunk vezetői kurzust a főiskolások számára. A SzKIE volt az első egyesület Szlovenszkón, amely munkafüzetet, ill. előadási anyagot adott ki az egyesületek számára. Ugyancsak a SzKIE- gyülésekeu szerepeltek először Gyöngyös-bokréták Szlovenszkón. A SzKIE hivatalos lapja az „Ifjúságunk*1, amely havonta 12 oldalas terjedelemben jelenik meg többezres példányszámban. A SzKIE vezetősége állandó kapcsolatot tart fenn a vezetőkkel a számukra kiadott „Értesítő** révén. Ezenkívül a központi főtitkár és igazgató évente felkeresik a modérátori körzeteket, ahol megbeszélik a problémákat a vezetőkkel. A SzKIE rendezte az első munkás-pi'hentető tábort Szlovenszkón. A falu kultúrájának fejlesztése céljából minden SzKIE-csoport évente több kultur- estét és ünnepélyt rendezett. Van olyan csoport, amely a tél folyamán 37 kulturestét tartott. Szegények támogatása, dalárdák, sportklubok létesítése, a gyümölcsfatenyésztés, méhészkedés fejlesztése szintén csoportjaink munkáját képezte. A SzKIE kimondottan katolikus egyesület, öntudatos katolikusokat nevel. Senki vallását nem sérti, mindenki nemzetiségét tiszteletben tartja, de a sajátjának megbecsülését is megköveteli másoktól. Az egyesület keretében nincs nemzetiségi súrlódás. A SzKIE május 17-én tartotta II. közgyűlését Ipolyságon. Ezernél több ifjú és többezer felnőtt katolikus gyűlt egybe ezen alkalomra. A főpapi szentmisét az országos fővédnök: Bubnics Mihály rozsnyói püspök végezte. Andrisz Rezső szemelheti plébános, körzeti ifjúsági moderátor lelkesítő beszédet mondott. Mise után a volt megyeházára vonult a tömeg, de a hatalmas terem nem tudta befogadni az érdeklődőket, azért a megyeháza előtti téren helyezkedtek el s az erkélyről tartott beszédet az egyesület igazgatója és Bubnics Mihály püspök, aki gyönyörű beszédében kiemelte, hogy a SzKIE kétszeresen értékes munkát végez, mert a vallásosság mellett a nemzeti kultúrát is ápolja. Hatalmas 'beszéde nagy tetszést aratott. Ezután az egyesületelv kiküldötteinek jelenlétében zajlott le a közgyűlés, amelyről rövid tudósítást már hozott lapunk. Az ipolysági katolikus ifjúság nevében Horváth István gimnáziumi tanár üdvözölte remek beszéddel Bubnics püspököt, majd számos ifjúsági csoport kiküldötte köszöntötte a közgyűlést. A közgyűlésen számos értékes felszólalás hangzott el. Sajnálattal állapította meg a közgyűlés, hogy a sajtó egyrósze és egyes kulturszervek semmibe sem veszik a SzKIE kult.urmunkáját és azt agyonhallgatják.. További fokozott munkát kíván a közgyűlés a vezetőktől s elhatározta, hogy csak az esetben hajlandó együttműködni más kultur- szervekkel ha a SqMKE iránti lekicsinylés és agyonhallgatás taktikájával felhagynak. A SzKIE a katolikusok Akció szerve s a katolikus Akciót veszi semmibe az. aki a SzKIE munkáját lekicsinyl!.
