Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-28 / 122. (3971.) szám

1936 május 28, csütörtök. 3 A magyar bizottsági tag iavat- latára eleitették a választási novella sérelmes pontját Holota a felhatalmazási javaslat ellen Prága, május 27. A kép viselőké z alkot­mányjogi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén a községi választási rend ama leg­újabb novellájával foglalkozott, amely sze­rint a községi választásban választási szá­mot el nem érő választási csoportok maguk kötelesek megfizetni a jelöltlista sokszoro­sítási költségeit. E szakasz második mon­Luhacovice-fiirdő fellendülésénél: titkát a tökéletes ápolás, kényelem, olcsóság és a források gyógyereje képezik data azonban 'kimondja, hogy a járási fő­nök (felügyeleti hivatal) a fizetési kötele­zettséget el is engedheti. A mai ülésen külö­nösen ez a második mondat került az el­lenzéki szónokok pergőtüzébe. A vitában elsőnek egyesült pártjaink részéről dr. Hoiota János képviselő szólalt fel. Éles kri­tika tárgyává tette a törvényhozás ama kirívó és általános hibáját, hogy általános, átfogó megoldásokat nem teremt, hanem a talpalás és foltozás módszerei alap­ján javítgatja a törvényeket s ezzel jogrend­szerünket átláthatatlanná, kaotikussá teszi, A pénzügyi és nyugdíjtörvények, a községi gaz­dálkodásról szóló törvények egész sora és a most tárgyalt novella is azt bizonyitják, hogy a parlamenti munka ismét csak foltozása a roggyant választási rendnek. Az erre vonatkozó első, 1919, évi 75. számú törvényt már 1922-ben módosították a 253. számú törvénnyel. 1933-ban egy terjedelmes novellával kisebb-nagyobb foltozgatások egész sorát eszközölték, hogy 1935-ben is­mét a listák sorszámának sorshúzás által va­ló megállapításáról külön törvényt alkossa­nak. Most itt a legújabb „folt", — Köztudomású — mondotta szószerínt Ho­lota — hogy mi a községi közigazgatás párt- politikai alapokra való helyezésének elvi ellen­zői vagyunk és éppen ezért követeljük, hogy a községi képviseletek össze­állítása ne történjen pártpolitikai alapon, ha­nem egyéni választások alapján, mert csak igy biztosítható a községi közigazgatásban a község legjobbjainak érvényesülése. Helyesnek találom, hogy a választási arány­számot el nem érő párt, választási csoport ma­ga viselje a lista sokszorosításának költségét. De ha a javaslat már abból az elvből indul ki, hogy ezzel a községet mente»iteni kell a ha­szontalan kiadástól, akkor szükségesnek tartom felhívni a belügyminisz­ter figyelmét a választók névjegyzékének ösz- szeállitásával kapcsolatos költségek nagy ré­szének haszontalanságára és az ezzel kap­csolatos megtakarítási lehetőségekre. Egy 23 ezer lakosú városban a választók név­jegyzékeinek évenként kétszer való összeállítá­sa az érvényes rendelkezések szerint egy évben 40 ezer koronába is kerül. Ha már a választási törvény újabb novelláját tárgyaljuk, miért nem intézhetnénk el ezt a kérdést is olyképpen, hogy a választók névjegyzékei kétévenként volnának összeállitandók s évenként egyszer kiegésziten- dők. Holota képviselő a továbbiakban a tárgyalt javaslat első szakaszának második mondata el­len foglalt állást. A járási főnökök nem szentek, — mondotta, — akik pártatlanul, valami pszichoanalitikus módon állapítanák meg, hogy a lista beadása rosszindulatból vagy „közérdekből" történt-e s kell-e a pártnak magának fizetni a költ­séget, vagy nem. Ha a járási főnökök ilyen szuverén jogot kapnak, úgy ennek az lesz a következménye, hogy az ellenzéki pártot min­den esetben kötelezni fogják a listanyomtatá­si költség megfizetésére, a kormánypártok ál­tal állított ldspártok jelöltlistáinak költségét pedig majd tovább is a község fogja viselni, ezért ennek az intézkedésnek a törlését java­solom. Hasonló értelemben szólalt fel a javaslathoz Jefek (cseh nemzeti egyesülés), dr. Prufinsky (szlovák néppárt), Kellner (szudétanémet) és Richter (cseh nemzeti szocialista). A „második" mondat elhagyására vonatkozó­lag Holota és Richter konkrét javaslatot nyúj­tott be. Az ellenzéki Holota és a kormánypárti Richter azonos hangzású javaslatát az előadó is magáévá tette s a kormányjavaslat meg­szavazásakor az első szakasz „második mon­data" meg is bukott, A bizottság e határozatát egyhangúlag hozta, lön az uiabb novella! A határozati javaslatok tárgyalása során a belügyminisztérium jelenlevő képviselője Holo­ta képviselőnek a választási névjegyzékek uj rendjét követelő javaslata kapcsán közölte, hogy a belügyminisztérium most dolgozik e kérdés megoldásán és hogy az erre vomakozó novella rövidesen a Ház elé kerül. Tehát itt a legújabb novella a választási rendihez, illetve a választási névjegyzékekről szóló törvényhez. A meghatalmazás! törvény az ellenzéki támadások pergőtűzében A bizottság ezután a meghata'lmazási tör­vény hatályának egyéves meghosszabbítá­sáról szőlő javaslatot tárgyalta. Ennek vi­tájában dr. Holota János képviselő hosz- szabb beszédet tartott, melynek lényege a következő: Kétségtelen, hogy a demokratikus elvnek minden korlátozása az alkotmánytörvény intézkedéseit keresztezi, mert az alkot­mánytörvény intenciója és tartalma az, hogy az állam összes ügyét a népképvi­selet intézze. Az a gyakorlat, hogy a tör­vényhozás felhatalmazást ad a kormány­nak az állam bizonyos ügyeinek rendeleti utón való intézésére, nem demokratikus és a magyarság pártjai minden ilyen in­tézkedést elvben elleneznek, mert ez jog- megszocitást jelent és alkalmat szolgáltat a diktatórikus kormányzati rendszer ki­alakulására, mely a nemzeti kisebbséged­nek a szabad parlamenti kritikára és a sajtókritikára vonatkozó amúgy is cse­kély jogát úgyszólván teljesen megsem­misíti. Ezért bejelenti, hogy a javaslatot elvi oko*k­Belgrád, május 27. Beck lengyel' külügy­miniszter ma reggel 7 órakor Zimonyba ér­kezett, ahonnan különkocsiját 9 órakor be­vontatták a belgrádi főpályaudvarra. A len­gyel vendéget a jugoszláv fővárosban ün­nepélyes fogadtatásban részesítették. Szto- jadinovics miniszterellnök személyesen jelent meg a pályaudvaron és elsőnek üdvözölte a lengyel külügyminisztert. Általános feltű­nést keltett, hogy a román, francia és né­met követeik nem jelentek meg Beck kül­ügyminiszter fogadtatásán, A berlini „Börsenzeitung" feltűnő hír­adása szerint Beck politikai és gazdasági kérdésekben puhatolódzik Bdgrádban és hangulatot igyekszik teremteni Magyaror­szág javára is, mert mértékadó jugoszláv körökben egyre erősödik az a felfogás, hogy Magyarországgal szemben meg kell változtatni az eddigi merev magatartást és meg kell kísérelni a barátságos közele­dést a két ország között. Párisi aggodalmak Pária, május 27. Az itteni lapok élénken foglalkoznak Beck lengyel külügyminiszter ból nem szavazhatja meg. Dr. Kellner szudétanémet ugyancsak azt han­goztatja, hogy a meghatalmazási törvény ellen­kezik az alkotmány-törvénnyel. Különösen az uj államrendőrségi biztosságok létesítése ellen kel ki. Sverma kommunista, Dominik fasiszta és dr. Rasin nemzeti egyesüléshez tartozó képviselő is a javaslat ellen beszél. Hladky cseh szociálde­mokrata azt javasolja, hogy a meghatalmazási törvényt eredeti, 1934. évi szövege szerint hosszabbítsák meg, vagyis hogy közigazgatási intézkedésekre a kormány junius 30-án tiá ne kapjon fölhatalmazást. Dr. Pruzinsky az egész javaslatot elveti s követeli, hogy a gabonamo­nopóliumot is a parlament tárgyalja. Dr, Lusch­belgrádi látogatásával, amelyet azzal ma­gyaráznak, hogy a lengyel külügyi politika egyre inkább elfordul1 a francia befolyástól. Az Oeuvre szerint a belgrádi látogatás mél­tán követi Koscialkowski volt lengyel mi­niszterelnök budapesti látogatását és szin­tén alkalmas arra, hogy a két állam szom­szédait nyugtalansággal töltse el. A len­gyel-francia viszony egyre hidegebb, ugyanígy a lengyel-román viszony is. Két­ségtelen, hogy Beck külügyminiszter Mosz- kva-ellenes hangulatot akar teremteni Ju­goszláviában és arra igyekszik, hogy Jugo­szlávia tartózkodó magatartása még mere­vebbé és hidegebbé váljék a szovjettel szemben, A szankciók ügye A Le Journal arról ir, hogy Lengyelor­szág főleg gazdasági kapcsolatokat kivan létesíteni Jugoszláviával és szemrehányáso­kat tesz a francia kormánynak, amiért gaz­dasági szempontból elhanyagolta keleti szö­vetségeseit. A londoni Manchester Guar­dian szerint Beck külügyminiszter az Olasz­ország ellem szankciók megszüntetéséről' is ka német keresztényszocialista is a meghatalma­zás meghosszabbítása ellen beszélt. A bizottság elnöke a szavazást déli félegy órára halasztotta. A déli egy órakor újból megnyitott ülésen Pozdilek előadó válaszolt a vitában fölhozott ki­fogásokra, igy Holota képviselő érvelésére is. Az előadó szerint a meghatalmazási törvények alapján eddig kiadott egyetlen rendélet sem irá­nyul a nemzeti kisebbségek ellen. A bizottság ezután a koalicióspárti tagok szavazataival a megha­talmazási törvény újabb egyéves meghosszab­bításáról szóló kormányjavaslatot elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. tárgyalni fog Pál régensherceggel. Belgrád után Budapest! Budapest, május 27. Határozott hírek sze­rint Beck lengyel külügyminiszter Belgrád­itól! visszatérőben Budapesten megszakítja útját és egy-két napig a magyar főváros­ban marad. A lengyel külügyminiszter szerdára virradó éjszaka utazott át Buda­pesten. Hivatalos fogadtatás nem volt, csu­pán a lengyel követség tagjai jelentek meg az állomáson. Beck külügyminiszter nem szállt ki kocsijából és senkit sem fogadott. Ismét hirtelen meghalt egy görög miniszter Athén, május 27. Zakiotir volt munkaügyi minisztert az elmúlt éjjel holtan találták az ágyában. Rövid idő óta, mint ismeretes, a hato­dik volt görög miniszter hal meg váratlanul és az ujahh haláleset emiatt igen nagy izgalmat kelt a görög fővárosban. A lapok a legváltoza­tosabb találgatásokat fűzik a volt miniszterek váratlan és rejtélyes elhalálozásához. Lengye3 látogatás a Balkánon Belgrádban ünnepélyesen fogadták Beck lengyel külügyminisztert A látogatás visszhangja - Hazatérőben Budapesten is megálla­podik a lengyel államférfiul - - Lengyel-jugoszláv közeledés

Next

/
Oldalképek
Tartalom