Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-28 / 122. (3971.) szám

4 1936 május 28, csütörtök. Pánamerikai döntőbíráskodás Washington, május 27. Hét délamerikai állam javaslatot terjesztett az Unió kormánya elé, amelyben azt ajánlja, hogy a küszöbönálló pán­amerikai békekonferencián Buenos Airesben ha­tározzák el a pánamerikai döntőbíróság meg­szervezését is. A mozgalom élén Kolumbia áll. Genfi körökben az amerikai javaslat nagy nyug­talanságot keltett, mert attól tartanak, hogy az amerikai államok Génitől való elszakadásának kezdetét jelentik és veszélyeztetik a hágai vi- lágbiróság általános érvényét Az úszó város útban Amerika felé Nemzeti ünnepként ünnepelte Anglia a Queen Mary utraindulását A telepítési alapot földkisajátitási Joggal is fel akarják ruházni Prága, májtus 27. A tmiult napókíban ismer­tettük a földművelésügyi mánászitériiumnák a gazdák Segélyalap járói és a Telepítési Alap­ról szóló törvénytervezeteit. E tervezetek ki­egészítésén és módosításán a földművelésügyi, kereskedelemügyi, pénzügyi és igazságügyi minisztériumok vezető hivatalnokai napok óta dolgoznak s munkájukat valószimüleg már holnap befejezik. A szakhivatalnokok munká­járól majd megindulnak a politikai tárgyalá­sok. A szakimegbeszéiléseken is kitűnt, hogy a tervek megvalósításának legnagyobb akadá­lya a pénzhiány. Emellett a földművelésügyi minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy a Te­lepítési Alapot fel kell ruházni ingatlan kisa­játítási joggal, hogy ily módon ez az alap a földreformot folytathassa. A többi miniszté­rium nézete szerint ilyen nagyjelentőségű joggal nem ruházható fel egyetlen — a 'föld­művelésügyi — minisztérium felügyelete alatt álló intézmény. Csöndes nap Palesztinában Jeruzsálem, május 27. A kritikusnak tartott keddi nap a várakozással ellentétben nyugodtan telt el, Ghazában és Szafetben kihirdették az ostromállapotot, de összeütközések sehol sem történtek, A Barham angol páncélos Pound ten­gernagy parancsnoksága alatt befutott a haifai kikötőbe. A tengernagy meglátogatta a haifai polgármestert. Az első olasz bélyegek Abesszíniában Róma, május 27. Az olasz postaigazgatóság kibocsátotta az első abesszin bélyegeket. A bé­lyegek Viktor Emánuelt ábrázolják és az olda­lakon olasz, amhár és tigrei nyelven olvasható az „Abesszínia" fölirat. A bélyeg alsó részén feltünteti kibocsátóját: az olasz gyarmati posta- igazgatóságot. Az Addis Abebából érkezett jelentések sze­rint az ország elfoglalása továb folyik. A dél­nyugati szakaszon a Szomáliákból és líbiaiakból álló különítmény útban van a Kénia határán lévő Stefánia-tó felé. A közeli napokban száz­ezer munkás és ezer mérnök elkezdi a fonto­sabb abessziniai útvonalak épitését. Dessie és a főváros között az olaszok több helyőrséget lé­tesítettek. Közérdekű panaszolt a legfelső közigazgatási bíróság előtt Prága, május 27. A legfelső közigazgatási bíró­ság junius hónap folyamán egyebek között, a kö­vetkező közérdekű ügyeket tárgyalja nyilvános szóbeli tárgyaláson: Junta 3-án a közigazgatási bíróság II. tanácsa foglalkozik a jászóvári premontrei kanonokrend­nek a lefoglalt földbirtokon való gazdálkodást sza­bályozó törvény alapján beadott panaszával. — Junius 4-én az I. számú tanács dr. Jantausoh Pál püspök, apostoli adminisztrátor panaszát tárgyalja a pozsonyi országos hivatalnak az egyházi épületek karbantartása ügyében kiadott határozata ellen. Ugyanaz nap a II. számú tanács Goldiberger De­zső nyitrai lakosnak a pozsonyi vezérpénzügyigaz- gat ős ágnak feljelentő-váltságdij ügyében beadott pa­naszát intézi el. Juniu9 5-én a második számú ta­nács a kassai Városszépitő Egyesület vagyondézs- ma panaszát veszi munkába. — Junius 0-án a II. számú tanács csupa mozi-ügyet tárgyal, elsőnek dr. Szontagh ujtátrafüredi szanatórium moziilleték­ügyét, másodiik helyen a iurócszentmártoni Sokol- mozi illetékügyét. — Junius 12-én a volt Magyar Általános Hitelbank kassai fiókjának panasza ke­rül eldöntésre, nevezetesen, hogy az ingatlant mennyiben terheli dologjogi kezesség a vagyon- dézsmáért. — Junius 13-án a szlovenszkói egyházi vagyonlikvidáló bizottság forgalmi adója ügyében beadott panaszt tárgyalja az I. sz. tanács. Ugyan­az napon a II. tanácsban a rozsnyői székeekápta- lanriak az országos hivatal által, vásártartási ügy­ben kiadott határozata elleni panasza kerül eldöri- 1 Vre. % A világ legnagyobb hajója szerdán délután elindult Southamptonból ■ Negyed­millió ember a kikötőben ■ ■ Vasárnap estére várják a hajót Newyorkba Southampton, május 27, Felejthetetlen pillanat volt szerdán délután, amikor a „Queen Mary" óceánjáró megindult a kikötőből első amerikai útjára. Körülbelül negyedmillió ember gyűlt ösz- sze a kikötőben, Anglia legtávolabbi helyeiről különvonatok hozták az érdeklődőket, akik mind kiváncsiak voltak a világ legnagyobb és valószínűleg leggyorsabb hajójának kifutására. Amikor a hajó elindult, percekig tartó hurrá- kiáltás kisérte útjára. A horgony fölvonásának pillanatában megszólalt a környékező sok száz gyár szirénája, a hajók szirénái is fölbugtak és a levegőben több tucat repülőgép jelent meg a hajó fölött* Hat vontatóhajó vonszolta az óriási hajót a kikötőben és a „Mary királynő" mellett eltörpült a mólóknál horgonyzó legnagyobb hajó is. Egyelőre nem tudni, vájjon az uj angol óriás­hajó első utazása alkalmával megszerzi-e az óceán kék szalagját és gyorsabban teszi-e meg az utat Amerikába, mint nagy versenytársa, a francia Normandie. Minden az időtől függ és Britten kapitány tartózkodóan nyilatkozott az eredményről. A hajó fedélzetén kétezer utas utazik, köztük harminc-negyven újságíró. A legénység 1400 főből áll. Britten kapitány ötven levelet visz miagával, amelyeket olyan angol városoknak polgármesterei írták, amelyekhez hasonló nevű városok vannak Amerikában. Az angol városok üdvözlik a levelekben az amerikai városdrusz- szákat. London polgármestere az Ontarióban Lévő London város polgármesterét üdvözölte. Jellemző a wMairy királynő" első útja iránt megnyilvánult óriási érdeklődésre, hogy vannak utasok, akik már hat év előtt foglaltattak ma­guknak helyet az első ut számára. Newyorkban nagyarányú készülődéseket tesz­nek a hatalmas hajó fogadtatására. Mint isme­retes, a „Mary királynő" 310 méter hosszú, 41.3 méter széles és a legnagyobb magassága 120 méter. Vizkiszoritása 80.000 tonna, pontosan annyi, mint a Normandieé, de gépei 200.000 ló­erőt fejtenek ki, míg a francia vetélytárs gépei csak 160.000 lóerőt. Az utat Amerikába való­színűleg négy nap és egy-két óra alatt teszi meg a gőzös s a szakértők 30 tengeri mérföldes átlagos óránkénti sebességre számítanak. Ha minden simán megy, a „Mary királynő" vasár­nap estefelé érkezik középeurópai időszámítás szerint a newyorki kikötőbe. Tengeri kolosszusok versenyfutása a „kékszallagos hölgyért" A viSág legnagyobb hajójának első útja alkalmából az óceánjáró óriásokról nyilatkozik W. 1. Yurkewitsch, a „Normandie* építője London, május 27. (MTP). Ma indult első útjára a világ legnagyobb hajója, az angol hajózás büszkesége, a ,,Queen Mary”, ebből az alkalomból W. I. Yurke- vitsdi, a „Normandie” alkotója a következő érdekes nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: — Az uj tengeri óriás, a „Queen Mary” a „Normanidie“-val küzd a§ óceán kék sza­lagjáért. A kék szalag nemcsak szimbólum, ennél jóval több. Az angolok „nice girl”- nek, az olaszok „bella piccolá“-nak, a fran­ciák pedig „la jolíe pO'ulette”-nek nevezik. A kék szalag ugyanis egy bűbájos női szo­bor nyakát díszíti és valamennyi nemzet már óriási összegeket áldozott azért, hogy ez a kecses, de hideg asszonyszobor a ha­talmába kerüljön. El lehet mondani, hogy egyike a legdrá­gább asszonyoknak. Azok, akik szeretnek mindent kritizálni álta­lában azon a véleményen vannak, hogy a ver­senyfutás a kékszallagos asszonyszoborért nemzeti presztízzsel fűtött sportszenvedély. Semmi más. Sőt egyes szakemberek, akik nem számíthatók a l’art pour Tart kritizálok közé imár azt is kiszámították, hogy egy ilyen óceán járó óriás építési költségei soha neim térülnek meg. Vajijon igy van e? Mibe kerül egy óceánjáró óriás felépítése? — Azt hiszem, minden túlzás nélkül mondha­tom el magamról, hogy ismerem az óceánjáró óriások építésének titkát, a pontos költségveté­seket, az egész kolosszus üzembentartását — s kijelenthetem, hogy nincs igy. A „Normandie" építése 800 millió frankba ba került, a „Queen Mary" építési költségei — tekintettel a font leértékelődésére — körül­belül negyven százalékkal kisebbek voltak. Természetesen erre mindenki azt mondja, hogy ezek csillagászati számok. De nem szabad el­felejteni, hogy mind a két hajón szinte elképzel­hetetlen kényelemben részesülnek az utasok s mind a -két hajó óriási fényűzéssel van beren­dezve. S ez az éppen, ez a hihetetlen lukszus és kényelem, a modern technikának e válogatott csodái, amelyek az utasok nagyrészét vonzzák. Ezért is van az, hogy mindent elkövetnek sokan, hogy kabint tud- jj janak biztositani maguknak a „Normandie"-n 1 s természetesen most még inkább a .„Queen | Mary"-n, Hiszen könnyű megállapitani, hogy az ilven \ lükszushajóknak általában sokkal nagyobb a fór- jí galmuik, mint a közönséges óceánjáróknak. Már amikor az első két német óceánjairól: a| „Bremen"-t és az „Európá‘‘-t vizrebocsátották, | minden szakértő meg volt győződve arról, hogy a két bikszushajó csak ráfizetéssel tartható fönn, márcsak azért is, mert duplaerősségü gé­pekkel voltak fölszerelve s ezek a gépek termé­szetesen mégegyszerannyi üzemanyagot fogyasz­tanak, mint az előző kisebb hajók gépei, A ta­pasztalat azonban azt bizonyltja, hogy a szakér­tők tévedtek, mert mind a két hajó építési költ­sége amortizálódott már az első öt-hat évben. Felépitik a „Queen Mary“ ikerpárját is Ugyanez volt az eset a két olasz óceán­járónál, a „Rex”-nél és „Conte di Savoiá”- nál is. A nagy fényűzéssel felépített hajók kabinjaiért éveken keresztül olyan nagy volt úgy Európában, mint Amerikában az érdeklődés, hogy a tekintélyes építési költ­ségek rövid néhány év alatt amortizálód­tak. Valamennyi gigantikus óceánjárót le­pipálta a múlt évben a francia „Norman­die”, amelynek kabinjai iránt a gazdasági válság ellenére is óriási érdeklődés nyilvá­nul meg állandóan az Atlanti óceán mind­két partján. Ez persze a kitűnő sajtópropa­gandának is köszönhető. Kevés hajónak csi­náltak olyan jó propagandát, mint a „Nor- mandie‘‘-nak, de a sajtópropaganda kifize­tődött, mert amíg az összes óceánjárók félig üresen kelnek át az óceánon, addig a Trans- atlantique társaság irodái előtt állandó az ostrom a „Normandie” kabinjaiért. A társaságok szempontjából azonban más alapon is rentábilissá válik a nagy óoeánjárők építése. Még pedig azéirt, mert mennél nagyobb a hajók sebessége, annál kevesebb hajót kell üzemben tartani. Az Atlanti óceán északi forgalmának 'lebonyo­lítására rendes körülmények között négy, át­lag huszonhárom csomó sebességgel haladó hajót kell üzemiben tartani. Ha már most az üzemben lévő hajók 27 csomó sebességűek, akkor elég csak három, ha pedig elérik a 30 csomos sebességet, akkor két óceánjáró is le tudja bonyolítani a forgalmat. Ez az oka egyébként annak, hogy miért határozták eil az angolok, hogy azonnal felépitik a „Queen Mary" ikerhajóját is. Mibe kerül a kékszallagos dicsőség ? Mibe kerül a kék szallag, amit egyelőre még büszkén visel a „Normandie" és mit hozott a társa­ságnak? Elöltem fekszik a francia hajó-óriás múlt évi mérlege. Minden utján 7—8 millió frank bevétele volt a „Normandienak", Évente lehet 15—16 utat szá­mítani, ami 120 millió frank évi bevételt jelen­tene. Az első évben nem tudott 16 utat tenni a Norman­die, mert bizonyos átalakítások és javítások váltak szükségessé. Ezzel szemben 6 millió frankba kerül egy-odavissza útja a hajónak, tehát az elérhető tisz­ta nyereség, mivel zavartalan körülmények között számolni lehet: 30 millió frank évente. Ami akár­mennyire csillagászati számokról is van szó, még abban az esetben sem téríthetné meg a a vállalatnak az építési költségeket, ha egy ilyen óriáshajó húsz évig üzemben maradna. De számításba kell venni, hogy a vállalkozó és konstruktőr még ilyen körülmények között sem fi­zet rá a hajóra, mert hiszen az állam igen hatható­san támogatja az ilyen presztízsét növelő vállalkozá­sokat. De nemcsak presztízs okokból ad támoga­tást az állam az óriáshajók építéséhez, hanem az­ért is, hogy ezzel a gazdaság és ipar érdekeit szol­gálja és azért, mert a hajózási technika fejlődésé­hez is hozzájárul. Az óriáshajók előnyei közé tartozik, hogy men­nél nagyobb egy hajó, annál nagyobb gyorsaságot tud elérni, csakhogy természetesen az óriáshajók nagyságának is van határa. Sok minden mellett egyik korlátozó ok, hogy a világon mindössze két kikötő van, ahol a „Nor­mandie" vagy a „Queen Mary" ki tud kötni. De még newyorki és le havrei kikötőbe se vesznek fel olyan hajót, amelynek a mélysége nagyobb 11 méternél. Amiben a válság a fejlődés segítségére sietett A hajók üzembetartóéánál és főleg a megfelelő sebesség elérésénél tekintetbe kell venni, hogy a gazdasági krízis következtében alaposan csök­kent az üzemanyag ára, különben lehetlen volna megfizetni azt az üzemanyagot, amire egy ilyen óriáshajónak szüksége van. Az utolsó tiz év alatt harmadszorosára, sőt ne­gyedszeresére csökkent az üzemanyag ára a háború előtti árnak. Ez a nagyon is fontos körül­mény magyarázza meg, hogy a „Normandie" 160 ezer lóerős motorjának üzmebetartása nem kerül többe, mint amennyibe a „Mauretania" került a 60 ezer lóerős motorral. Ezenkívül a technika fej­lődése, az üzemberendezés praktikusabbá tétele is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb üzemanyaggal ki tudunk jönni, hiszen arról sem 6zabad megfeled­kezni, hogy a modern gépek szükséglete is sokkal kisebb lett. Ezek a körülmények teszik érthetővé, hogy ma rentábilis vállalkozásnak számit az, ami­re ezelőtt még tiz évvelis azt mondtuk volna, hegy őrültség. Junius 15-én soroznak Ausztriában Becs, május 27. A védkötelezettség ujrabeve- zetése után Ausztriában a közeli hetekben meg­kezdődnek a sorozások. Néhány nap múlva megjelennek a bécsi uccákon a falragaszok, amelyek felszólítják egyes évfolyamok fiatalsá­gát, hogy junius 15. és 30. között jelentkezzenek a katonai hatóságoknál. Az első két hétben kö­rülbelül 15,000 fiatalembert soroznak be, akik munkaszolgálatukat október 1-én kezdik meg. Az egyéves önkéntes! szolgálati időt is vissza­állítják Ausztriában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom