Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-28 / 122. (3971.) szám
2 1936 m&jus 28, csUtSrMlk. ^raMM^SRHlRLSB Koalíciós nehézségek az államvédelmi kfilcsón- ) avaslat tárgyalásánál izető tagját az sem elégítette ki, hogy a javaslatba egy újabb paragrafust fognak felvenni, mely a következőket rendeli: —- Azok az adófizetők, a'ki'k 1927—1934. évi adókivetések ellen fellebbezést -adtak be, amennyiben a megfellebbezett adót teljesen befizették, 25 százalékos jóváírást kapnak a megfellebbezett adóból, ha fellebbezésüket visszavonják és ha a jóváírt ösz- szeg erejéig háromszázalékos címleteket jegyeznek és e kötvényeket az 1935. évi adótartozásuk fizetésére forditják. Énről folyt a vita niemrcmik délelőtt, hámom a plemámiis ülés folyamán is a kulisszáik mögött e azzal végződött, hogy Remei képviselő, a költségvetés áliamidó előadója a költségvetési bizottságból való kilépés emlegetésével e®abad kezet tartott fenn magáinak aiz amnesztia pa- iragmajfius megszavazása (kérdésében s Pickkeil együtt ehlhiaz klubjától felhatalmazást ie ka- pott. Uj koalíció kórvonalai A nap harmadik nagy eseménye, hogy a szudétanémet párt az áUaihvédelmi kölcsönről szóló javaslatot megszavazza, ezért a koalíció elfogadja a szudétanémefcek ama határozati javaslatát, hogy az államvédelmi kölcsönből eszközölt közmunkáiknál elsősorban a helyi járási munkanélküliek alkalmazandók. Végeredmény: a szocialista pártok két ponton vereséget szenvedték, amit erősen tetéz az a tény, hogy erősebben láthatók az uj — polgári koalició körvonalai a cseh nemzeti egyesüléssel, Hlinkáékkal és — a szudétanémet párttal, A szociáldemokraták ugyanakkor szabadkezet adnak két tagjuknak a szavazásnál. Prága, május 2f7w A képviselőház költség- vetési bizottságának ülését ima reggel kilenc órára hívták össze az államvédelmi kölcsönről szóló javaslat megtárgyalására. Elmúlt a kilenc, tiz óra, deleit is harangoztak s a bizottság még mindig nem ült össze. A koalícióban nehézségek merültek fel a javaslatai kapcsolatban. A szociáldemokrata párt támasztott bizonyos kifogásokat s ezeket kellett kiküszöbölni az egész délelőttöt igényibevevő kulisszamögöitti tárgyalásokon. A szociáldemokrata kifogásokat a bizottságban senki sem mondotta ki, elleniben a kommunista Dolansky felszólalás álban foglaltak okozták a nehézségeket. A bizottság ölésiét reggel kilenc óra helyett déli negyedegy órakor nyitotta meg Chalupa bizottsági alelnök, mivel az államvédelmi kölcsönről szóló javaslatot Teplansky bizottsági elnök referálta. A vitában Stüla (cseh nemzeti egyesülés) örömmel üdvözölte a javaslatot, csak annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy ezt a kölcsönt ne érje a munkakölcsön sorsa: akkor is munkát ígértek, Ígérték a gazdasági élet kerekeinek forgásba hozását, de mindebből semmi nem teljesedett. Dolansky kommunista bejelentette, hogy pártja tartózkodó álláspontra helyezkedik a javaslattal szerűben, mert az elsősorban a gazdagok érdekeit tartja szeim előtt. Különösen azt a kifogást emeli, hogy a 3 százalékos, adóaimneszfiában részesülő címleteket még külön is mentesitik a jövőre a járadék és jövedelemadó alól. Spaéek (cseh nemzeti egyesülés) élesen tiltakozik az ellen, hogy a bizottság reggel 9 órára összehívott ülését a délutáni órákban kezdik meg, csak azért, mert a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni a kormány által beterjesztett javaslat sorsát illetően. Egyébként-'a javaslatot elfogadta. Dr. Peters (szudétanémet) fenntartja pártija részére a jogot, hogy a plénumbam foglalhasson állást, mert klubja a gyors tárgyalási iram miatt a javaslattal nem foglalkozhatott még. Kifogásolja, hogy a javaslat az adóamnesztiában részesülő összegeknek a jövőre is adómentességet biztosit. Kallfus pénzügyminiszter röviden válaszolt a vitában felhozottakra, majd a bizottság a javaslatot az eredeti szövegében elfogadta. A zsolnai gyalogezredet Benes elnökről nevezték el Prága, május 27. A csehszlovák főváros már ma este zászlódiszbe öltözött annak jeléül, hogy Benes Edvárd, a köztársaság második elnöke május 28-án ér el 52-ik születésnapjához. Az államfő születésnapját az egész országban méltó módon megünneplik, Prágában reggel ágyulövé- sekkel köszöntik a napot. Délelőtt a strachovi Masaryk-stadionban a helyőrségi szemlén Benes elnök is megjelenik. A születésnapi ünnepségek nagy részét a csehszlovák rádió is közvetíteni fogja. A gyermekek szerencsekivánataira Benes elnök körülbelül délelőtt 11 óra 30 perckor válaszol a rádióban. Este az elnök tiszteletére a prágai Nemzeti Színházban díszelőadás lesz. A műsoron Smetana „A titok" dmü operája szerepel Az előadáson megjelennek a prágai diplomáciai kar tagjai is. A köztársaság többi városában, igy Pozsonyban és Kassán is katonai díszszemlével és ünnepségekkel ünnepük meg az évfordulót. Az elnök születésnapjával kapcsolatban a nemzetvédelmi minisztérium hivatalos közlönye ma a következő elnöki kéziratot közü: „Hadügyminiszter ur, elfogadom javaslatát és elrendelem, hogy a 41. számú gyalogezred a jövőben „Dr. Edvard Benes" nevet viselje. Dr* Benes Edvárd és Machnik s. k." A 41-ik gyalogezred parancsnoksága Zsolnán van. ját ujibóil visszaállítják. Igaz, hogy ez is igen halkan van leszögezve a törvényjavaslatban, mert az igazságügyminisztériunmak akaratától van függővé téve, hogy mikor lépjen életbe a szlovenszkói ügyvédi kamarák autonóm működése. — Hibáztatom ennél a kérdésnél azt is, hogy az újonnan felállítandó szlovenszkói két ügyvédi kamarának igazgatásában az általános titkos és aránylagos választási elv és képviselet nincsen biztosítva. Az ügyvédi kamarák igazgató-választmányát, a javaslat szerint, az igazságügy- miniszter fogja kinevezni és éppen ezért erős — s mondjuk meg őszintén — megszégyenítő kontrasztot látok abban, hogy amíg a legkisebb, 300 lakossal biró köz" ®ég ügyeinek intézésében autonóm jogkörrel bír, ugyanakkor a társadalom elitje, a legnagyobb szellemi képzettséggel biró ügyvédi kar kamarájának az In" tézésére ezzel a teljes autonóm jogkörrel nem bír. — Ezen okok miatt a törvényjavaslatnak ezt az intézkedését el nem fogadhatom. — Ugyancsak nem tartom helyesnek azt, hogy a kamarai fegyelmi választmányt nem választják az ügyvédi kamarák plénumában, hanem ezeket is kinevezik. Már pedig ez az itélőszék, ez a fegyelmi bizottság, amely az ügyvédek fegyelmi ügyeiben ítéleteket hoz, igen fontos szerv az ügyvédek életében és szükséges volna, hogy az ilyen fegyelmi bizottság az ügyvédi kamara plénuma álltai választassák, nem pedig az igazságügyminiszter által neveztessék ki. Ügyvédi díjszabás — Ezzel kacsolatban érintenem kell még egy talán szorosan nem ide tartozó, de mégis az ügyvédi rendtartással összefüggő kérdést. Ez pedig az ügyvédi tarifa kérdése. Valljuk meg őszintén, ez a kérdés nagyon népszerűtlen kérdés. Tagadhatatlan, hogy a jogkereső közönség alacsony ügyvédi dijakat kíván, viszont az ügyvédi kar azt akarja, hogy megélhetése biztosítva legyen. Az ügyvédi kar sem akarja egzisztenciáját feltétlenül úgy biztositani, hogy az ügyvédi tarifa magas legyen, hanem úgy, hogy legyen dolga, hogy legyen keresete. A mai ügyvédi tarifának legfőbb hibája, hogy nem százalékszerü, hogy a nagy pereikben olcsó, a kis perekben drága. — De azért mégis meg lehetne oldani a kérdést a kormánynak, amelynek erre minden módja és eszköze megvan. A kis perekben olcsóvá kell tenni az ügyvédi képviseletet, a nagy perekben pedig drágává. — Ezáltal az annyira elharapózott zug- irászat is megszűnnék. Persze azt kívánom, hogy ne legyen senkinek se nagy pere„ mert igy olcsóbban ússza meg az ügyvédet. Jaross: Valóságos halálos ítélet ma egy ügyvédi irodába bemenni. Holota: Igaz, de ez megoldható volna úgy, hogy a nagyközönség érdeke is megvédessék és az ügyvédek egzisztenciája is b Ízt os ittas s ék. —* A törvényjavaslatot azon részeiben, amiket nem kifogásoltam, elfogadom, a jogosan kifogásolt részeit azonban nem fo* gadkgtom w Holota: A szabad pályákon való érvényesülés megnehezitése kisebbségi kérdés, ezért ellenezzük a hatéves ügyvédielültséget Pártjaink képviselőházi szónoka az ügyvédi önkormányzat teljesértékü visszaállítását követelte Prága, május 27. Az úgynevezett kis ügyvédi novella képviselőházi tárgyalása során az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti párt és szepesi német párt klubjának álláspontját dr, Holota János 'képviselő fejtette ki.. Dr. Holota közérdekű beszédének első részében a törvényegységesités hiányosságait bírálta, majd a törvényhozás főhibáját, egyes törvények évről-évre való módosítgatását, kiegészítését kifogásolta. — A mi törvényhozásunk — mondotta szószerint Holota — hasonlít a rózsafához, melyet évről-évre nyesegetnek, de a tüskék mindig megmaradnak rajta. Az ügyvédi novella érdeméhez szólva elsősorban a jelölt gyakorlati idejéről többek között a következőket mondotta: „Bz ifjúság álláspontját magamévá teszem** <— A ma tárgyalt törvényjavaslat tulajdonképpen négy pontban hoz uj rendelkezést. Az első rendelkezés felemeli az ügyvédjelölti gyakorlatot öt évről hét évre. Ha őszinték és igazságosak akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy teljesen fölösleges volt ehhez a kérdéshez hozzányúlni, mert hiszen ha kompromisz- szumot keresett a kormány ebben a kérdésben, akkor a mai álltapot ennek meg is felel. A régi magyar törvényes intézkedések szerint az ügyvédjelölti gyakorlati idő három évet tett ki, az osztrák törvények szerint hét évet, A kompromisszumot jelenti a mai állapot, amikor öt év az ügyvédjelölti gyakorlati idő. — A törvényjavaslat indokolásában a kormányzat nem is tud nyomós okot felhozni, csak egyetlenegyet, hogy sók az ügyvéd, a többi indok mind ellene szól. Az ügyvédi pálya elvégre szabad pálya. Akiben tehetség van, az úgyis érvényesülni fog, ha az ügyvédi gyakorlati idő hat év lesz, aki pedig öt éven keresztül sem szerzi meg a megfelelő gyakorlatot, az hat éven keresztül sem fogja megszerezni. Hogy az ügyvédképzés megfelelő és nívós legyen, azt nem úgy kell megoldani, hogy meghosszabbítjuk az ügyvédjelölti gyakorlati időt, mert hiszen ezen az alapon lassan 10 esztendőt is megszabhatunk, hanem a jogi oktatásnál kell ezt a kérdést megoldani. — A jogi oktatásnál csak egyetlenegy dologra kivánok rámutatni. Véleményem szerint nagyon helyes volna, ha a kormányzat szociális tanszéket állítana fel a jogi fakultáson, mert ennek hiányát nagyon érezzük. Rengeteg szociális törvényünk van, ami hosszú tanulmányt igényel. — A magam részéről teljesen megértem és helyeslem, hogy a jogászifjuság ezit a törvényjavaslatot ellenzi, felvonul és nem Is volna méltó arra, hogy ifjaknak nevezzük őket, hogyha ilyen egzisztenciális kérdésben aludt vérrel, nyugodtan, minden felindulás nélkül nézné végig, hogy a törvényhozás hogyan nehezíti meg létét. Én a magam részéről az ifjúság demonstrációját és ellenállását a jelen törvényjavaslattal szemben helyesnek tartom és' magamévá teszem. „He nehezítsék meg a magyar ifjúság gyér elhelyezkedési lehetőségét'* — A magyar kisebbségi ifjúság szempontjából ez a törvényjavaslat súlyos sérelmeket okoz és szükséges volna, hogy a magyar ifjúság érvényesülése az ügyvédi pályán, a magyar kisebbségi ifjúság kenyérszerzési lehetősége ne nehezítessék meg. — A helyzet ugyanis az, hogy a magyar kisebbséghez tartozó ifjúság állami hivatalokban csak elenyészően csekély számban tud elhelyezkedni és rá van kényszerítve a szabad pályákon való érvényesülésre. A szegény szülők gyermekei, vagyontalan fiuk mennek a jogi pályára és bizony még az iskoláztatás ideje alatt is nehezen, mondhatni emberfeletti nélkülözésekkel képesek csak elvégezni tanulmányaikat és amikor végre befejezték jogi tanulmányaikat, akkor szembetalálkoznak egy ilyen törvényes rendelkezéssel, ami azt a kenyeret, amelynek közelében érezték már magukat, újból elviszi előlük. A szabad pályákon való érvényesülésnek megnehezitése nemzeti kisebbségi kérdés és ezért a magyar kisebbség szempontjából erélyesen ellene foglalunk állást. Még a szlovák ifjúságnak elhelyezkedése is nagy nehézségeikkel jár Szlovenszkón* mennyire nehéz tehát egy magyar nemzeti kisebbséghez tartozó ifjúnak az elhelyezkedése. — Szlovenszkón a szlovák pályázók is csak egy igen kis százalékban tudnak bejutni állami hivatalokba. Például legutóbb a pozsonyi vasutfgazgatóságnál mérnöki állások betöltésénél csak egy igen kis százalék szlovák pályázót vették fel. Még infe- riórisabb helyzetben vagyunk mi, magyar nemzeti kisebbség és ezért a magyar kisebbség szellemi elitjének, az ügyvédség érvényesülési lehetőségének megszorítása ellen határozottan állást kell foglalnunk. | — A koalició szokásához híven mégis át fogja szorítani a javaslatot és törvény lesz belőle. Épp ezért felhívom a kormányzat figyelmét arra, hogy az egyedüli igazságos megoldás csak a2 lehet, hogy azokra, akik ma a jogi fakultások hallgatói, ne vonatkozzék a törvény, hanem csak azokra, akik ezután fognak a jogi fakultásokra beiratkozni. —' Az osztó igazság ezt parancsolja, mert azokkal szemben — ha nem is a szó szoros értelmében —- valóban a szerzett jognak a megsértése, ha azon a pályán, amelyen jövőjüket bizonyos idő múlva biztositani tudják, most váratlanul a közeli kenyérszerzési lehetőséget újból kitolják. Az ügyvédek nyugdija — Az ügyvédek, ügyvédjelöltek s azok özvegyeinek, azok árváinak rokkant- és nyugdíjellátásra vonatkozó intézkedések osztatlan örömet keltenek az érdekelt körökben, de osztatlan örömet kell hogy keltsenek mindenütt, ahol szociálisan gondolkoznak. Itt csak egy hiba van, hogy a kamarákra bízza a javasltat azt, hogy a meglevő szociális intézményekbe kapcsolódjanak-e be, vagy — ami még rosszabb elgondolás —, hogy a kamara maga létesítsen szociális intézményt. — Szóval a javaslat nem teszi kötelezővé az elaggott ügyvédek, ügyvédjelöltek s azok özvegyeinek és árváinak szociális biztosítását. Ez minden körülmények között orvosolandó lenne, mert előállhat az az eset, hogy lesz olyan kamara, amely tagjainak hiányos szociális gondolkodása vagy más akadályok miatt a tagok szociális biztosítását nem fogja keresztülvinni. A kamarák autonómiája — Ugyancsak helyesléssel kell fogadnom a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a szlovenszkói ügyvédi kamarák aviofiómiá'
