Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-03 / 102. (3951.) szám

TRMM-MAGÍARmKLAP? 11 1936 május 3t vasárnap. A népszövetségi jelentés szerint Magyarország pénzügyi helyzete fokozatosan javul Budapest, május 2. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Tyler, a népszövetség magyarországi megbízottja most adta ki jelen­tését Magyarország pénzügyi helyzetéről az év első negyedében. A jelentés Magyarország pénzügyi helyzetének lassú, de állandó javulá­sáról számol be. A jelentés szerint a magyar külkereskedelmi forgalom értéke az év első há­rom hónapjában mintegy 12 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Megállapítja a jelentés azt is, hogy a mezőgazdasági és ipari árak irányzata fölfelé irányul. A bevételek a tavalyi­hoz képest szintén emelkedtek. Az 1924. évi népszövetségi kölcsön esedékességeit a Magyar Nemzeti Bank pontosan átutalja. A jelentés vé­gül részleteket közöl a magyarországi termelés­ről és fogyasztásról s megállapítja, hogy az ál­talános tendencia kétségtelenül emelkedő. Kellős halált okozott a sebes kerékpározás Pelsőcön Rimaszombat, május 2. (Saját tudósítónktól.) Tegnapelőtt reggel nyolc órakor két gömörhosszu- szói diák kerékpáron igyekezett a pelsöoi polgári iskolába. A Bartók nevű fiú hajtotta a gépet, társa, Flander pedig a hátsó kerék tengelyén kapaszko­dott iskolatársába. A pelsöci temetőnél lévő mere­dek dombról teljes sebességgel haladt lefelé a bi­cikli, amikor Sbhmel Antal 70 éves pelsőei lakos került utjukba. Az öreg ember későn hallotta meg a csengetést és csak az utolsó pillanatban akart ki­térni a vágtató kerékpár elől. Ez nem sikerült és a gép elütötte. Az összeütközés megdöbbentő kö­vetkezményekkel járt. Schmck koponynalapitörést szenvedett és néhány perc alatt a helyszínen meghalt. Bartók hatalmas Ívben repült ki az ülésből, az út­testre zuhant, oly szerencsétlenül, hogy nyakcsi­golyáját törte el. A rozsnyói kórházba szállították, ahol a délután folyamán meghalt. Az összeütközés harmadik sze-replője, Flander, kar- töréssel úszta meg a szerencsétlenséget. A kettős halállal járó kerékpárösszeütközés óriási izgalmat keltett Pelsőcön. Az áldozatok hozzátartozói iránt nagy részvét nyilvánul meg. . Nagyszabású, sportesemények, különleges látványosságok és szórakozások várják Budapesten a Nemzetközi Vásár látogatóit A vásár vezetősége olcsó kirándulásokat szervez Buda­pestről Miskolcra, Debrecenbe, Győrbe és Sopronba Budapest, májúé 2. (Salját fedőd tónktól.) Ma­gyarországion. ia szenzáció erejével hatott a Illír, és bizonyára, a külföldi közönség is nagy öröm- miéi fogadja a Budapesti Nemzetközi Vásár ve­zetőségének azt a gaiviaillérois gesztusát., hogy a vásár látogatói részére vasáinnaip, május 10-ém meglepő olcsó vidéki ikiiráinduil'ásiolkait rendez az ország négy nagy gócpontjaiba: Miskolcira, Deb­recenibe, Győrbe és Sopronba. Egy-egy ilyen útra a vasúti menettérti jegy Budapestről és vissza imiiindöeszie 3—5 pengőbe kerül, de termé­szetesein csiaik azok résziére, akilk v ásár igazol- v árnnyal rendielikezinelk. Természetesein a vá.sár­ig ázolványmaik az a három szelvénye, amely a külföldi látogatókat három tetszés szerinti ma­gyarországi útra jogositja feli kedvezményes áron, változatlanul érvényben marad. Ezen a ikedves/kedésem kávái! is igein gazdag programot állítottak össze Budapestéin a kül­földi közönség szórakoztatására. A szninházak legnagyobb sikerű darabjaikat tűzték ki műso­rukra, a vásár ideje alatt parádés ügető- és ló­versenyek, lovaspóló. gyephokki és fcéziüiaibda- mórikőzések lesznek és ebben az időpontban rendezik meg a híres „Nemzetközi coneours d‘élégaince“-ot, ezt a látványos automobil-szép­ségversenyt, valamint a Tamás Trophyt. Meg­nézhetik a külföldiek az országos kertészeti - és virágkiállítást, a Magyar Képzőművészeti Tár­sulat nagy jubileumi kiállítását,' valiaimiilnt a nemzetközi kuityakiállóitiást is, amelyelket minid a vásárral egyiidőben reudieizniek. Die páratlan élimónyt Ígér aiz a sétarepülés is, amelyet a vá­sár minden hétköznapján rendeznek Budapest és környéke felett s amelyre a Vásár területéin személyenként potom 10 pengőért lelhet jegyet váltani. A Városligetben éjjel-nappal dolgoznak még Vásárváros építésén. Csarnokok és pavillő nők fedél alatt vannak már, megtartották a bok­réta-ünnepségeit is, megkezdték már az áruk kiszállítását és a kiiáilláttási épületeik belső beren­dezését. Minden vonat zsúfolva érkezik Budapestre, hiszem érvényben vannak már a vásánigazolvá- nyok utazási és vizumikedveizmiényei, idegen szótól hangos az egész város és mindenki el­ragadtatással beszéli arról a páratlan olcsóság­ról, amelyet szállodákban, vendéglőkben, kávé- házakban és üzletekben egyaránt élvez a kő- zöinség. A vásáiriigaizűlvány utazási- és vizum- iked1 ve iámén yeivel május 18-áin. déli 12 óráig le­het Budapestre érkezni. — HARC A KÁBITÓMÉREGCSEMPÉSZEKKEL ÉS A LEANYKERESKEDÖKKEL SZEMBEN. A londoni rendőrség a bevándorlók hatóságaival karöltve tisztogatási hadjáratot tervez a londoni Westend kábítóm éregcsempészei és a „fehér rab­szolgakereskedők" ellen. A „vörös Maxi“-nak ne­vezett Kassel Miksa, nemzetközi betörő és mesz- szireterjedő leánykereskedőbanda fejének nemrég történt meggyilkolása a rendőrséget hatalmas és jólszervezett betörőbanda . nyomaira vezette, melynek főfoglalkozása a leánykereskedés és a kábitómérgek csempészése. Egy másik gyilkos­ság, amely a rendőrség nézete szerint kapcsolat­ban áll a vörös Maxi meggyilkolásával (Martin Jozefint 1935 novemberében lakásán megfojtva találták), arra késztette a rendőrséget, hogy a házasságszédelgőkkel is foglalkozzék, akiknek az említett nő kétségtelen áldozata lett. Ez az üzlet a vele foglalkozó nagy betörőbandáknak évenkint sok millió font hasznot hoz. A szélhámo­sok rendszerint ekképp járnak el: A banda ügy­nökei érintkezésbe lépnek a külföldi nőkkel — többnyire franciákkal és olaszokkal, — akik An­gliába jönni kívánnak. E külföldi ügynökök azután a bandának angol „vőkgényügynökeit" keresik fel* Ezek viszont oly férfiakat hajszolnak fel, akik 5—15 font fejében szívesen vállalkoznak arra, hogy a külföldi nővel házasságra lépjenek, miáltal az angol állampolgárságot elnyeri. A dij, amelyet a bandák ilyen házasságkötések által szereznek, elég magas: 100 fontig is terjed. xx Fürdőzés utáni legjobb utókura a SALVATOR Forrásvíz rendszeres használata. Frissít, üdít, gyógyít. (3) xx Ez a tavasz — akárhogy is öltözzünk, mindig rosszul öltözünk. H,a könnyem öltözünk, fagy, ha meg melegem, akkor meleg van. Min­dé oeisetrie náthásak leszünk, hacsak nem ed­zőik tértünkéit rendszeres Alpa-bedör.zisiöllésieik- kel. Az Alpa-bedöinzeö'létselk szabályozzák a vér­keringést, edziili a 'testet és eltüntetik a tipikus tavasai fáradtságot. Az Alpa tiszta alkoholból készüli — AZ ÜGYVÉDJELÖLTEK FIZETÉSREN­DEZÉST KÖVETELNEK. Pozsonyból jelentik: Az ügyvédjelöltek és közjegyzői irodák alkal­mazottai a közelmúlt napokban Hoiffimnmin Nán­dor elnöklete mellett mamifesztáclóis gyűlést tartottak Pozsonyban, a MagámaIkalunazottalk Egységes Szövetségéinek nagytermében. A gyű­lés az ügyvédi alkaknazo'ttiaik fizetésiének fcol- ilekitiiv rendezését követelte és egyöntetűen in­dít vónyoatáik, hogy aiz ügyvédi alkalmazottak szakszervezete azonnali tárgyalásokat kezdjen ez ügyben a turócszentmiártoni ügyvédi kama­rává!. Az indítványozott kollektív szerződés szerint az ügyvédjelöltek kezdőifizeitése 900 ko­rona, aiz ügyvédi hivatailnoikiok kezdői izetése pedig 500 korona lenne. A gyűlés leszögezte, hogy az ügyvédi alkalmazottak szakszervezete hajlandó támogatni az ügyvédi kart a ziuginá- sízat elleni küzdelemben, ennek eillleniébien azon­ban ragaszkodik fenteimllitett követe léséhez. xx Idegesség gyakran a rendetlen székleté­nek következménye. Szabály ózza emésztését — akkor is, ha nincs kimondott székrekedése — Dairm'ol'M, mely szükséglete szerint adagolható és enyhén hajt. A Darutól hatása tartós hasz­nálat esetén sem csökken, megkönnyíti testét és megszabadítja a tedhes ideges állapottól SZINHJÍZ* FIIM Mégis bemutatják Bécsben a „Szendrey Juliá“-t Röbbeíing igazgató újabb elolvasás után sem talált politikai tendenciát Herczeg Ferenc darabjában Budapest, május 2. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) A PMH legutóbbi száma be­számolt a Herczeg Ferenc „Szendrey Jú­lia" cimii müve körül keletkezett bonyoda­lomról. Mint ismeretes, az osztrák legiti­misták tiltakoztak a darab bemutatása el­len azzal, hogy a mü a zsarnoki Ausztriát viszi szanpadra. Herczeg Ferenc ismeretes nyilatkozatát, amelyet egy budapesti lap­nak adott, átvette a bécsi sajtó is és lojáli­sán hangsúlyozta, hogy a nagy magyar író semmiféle politikai tendenciát nem kevert irodalmi alkotásába. Tegnap délben újabb fordulat történt az ügybpn. Röbbeíing igazgató, akire tudvalé­vőén Herczeg Ferenc is rábízta a döntést, határozott hangú nyilatkozatban foglalt ál­lást a darab mellett és kijelentette, hogy a darabot, — amelynek német címe ..Petőfls Júlia" — be fogja mutatni. A bécsi Burg- szinház igazgatójának nyilatkozata külön­ben igy szól: — Most, amikor már pontosan ismerem a legitimistáknak véleményem szerint telje­sen tarthatatlan érveit, kijelenthetem, hogy egyáltalán nem szándékszom lemondani a darab tervezett előadásáról. Újból figyel­mesen elolvastam a darabot és a legcseké­lyebb bántó részletet, tapintatlanságot vagy politikai célzatosságot sem tudtam benne fölfedezni. A darabot tehát minden változ* tatás nélkül, az eredeti német átdolgozás­ban fogom szinrehozni. Nagyon sajnálnánif ha a megokolatlan támadások, még ha csak látszólag is — befolyással volnának Magyarország és Ausztria szívélyes jóvi­szonyára. Budapesti színházak A Romnak kincse • Szamarai történet három felvonásban ■ írta: Kállay Miklós ■ Bemutatták a Nemzeti Színházban Budapest, május 2. Kállay Miklósnak a szin- házról az a fölfogása, hogy tárgyban, hangban, színben, hatásokban újat kell keresnie. Ezért kutatott külföldi nagy irodalmak mondakincsé­ben és igy ragadta meg képzeletét a roninok története. A japán mondák világába, a hős­korba nyúlt vissza témáért és alakokért, em­berfölötti embereket és erényeket elevenített meg a művész alkotóerejével, egy, a mi gondol­kodásunktól és érzelmi világunktól merőben tá­voleső világot, amelynek hősei az akarat pá­ratlan inkarnációi, akik eszményeik szolgálatá­ban le tudják győzni a legelemibb emberi ösz­tönt, az önfenntartásét és habozás nélkül hoz­zák életüket áldozatul a hűség, becsület és a kötelességteljesités oltárán. A mondaanyagot készen kapta Kállay, de a rcninok tömegtragédiáiát egy külön tragikus válsággal, a főhős egyéni tragédiájával egészíti ki, amely a roninok tragikus dilemmájával pár­huzamosan, sokszor azonban azt keresztezve halad a megoldás felé. És ez szükségszerüleg csak tragikus lehet, a végzettragédia törvény­szerűségével elbuknak a roninok és köztük a főhős, akinek egyetlen vétke az, hogy az élet egy kritikus pillanatában, amikor legbensőbb érzésében, szerelmében, férji becsületében tá­madják, nem tud erőt venni emberi érzésén, megszegi a törvényt és feltörő indulatában kar­dot ránt. Kegyetlen és sötét emberi tragédia, de komoly és értékes tanulságokat rejtő: van­nak eszmények, amelyeknek szolgálatában a legnagyobb áldozattól sem szabad visszariadni. A páratlan buzogásu mese a darab kereteit szinte szétfeszíti. Az epikai és drámai elem szét­választását azonban Kállay mesteri kézzel oldja meg. 4c Asano-Naganori herceg szelidlelkü és jóságos költő. Felesége, Kaoyo hercegnő mély alázattal és nagy szerelemmel néz föl reá, de szivében titkos vágyat hordoz, szeretné, ha ez a felle­gekben járó férfi közelebb kerülne hozzá, ha erő, bátorság és közvetlenség lakozna benne, mint a hercegnek féltestvérében, a japán hős Reáljában, Juranosuké lovagban, aki a megszó­lalásig hasonlít hercegi urához. Juranosuké lel­kében magasra lobban a szenvedély, amely sze­retett urának hitvesét kívánja meg. Ezért szám­űzi magát és messze útra kél. Pedig nagy szük­ség volna rá, urát veszedelem fenyegeti. A nrgyhatalmu shogun szertartásmestere, a kira, szemet vetett a szén Kaoyora, meglátogatja az asszonyt és kincsekkel akarja megejteni. A nő kikergeti, a kira bosszút forral. Addig sértegeti a shogun palotájában megjelenő herceget, míg az kardot nem ránt és megszakítja a kira köntösét. A shogun palotájában pedig a kardnak nem szabad egy arasznyira sem kihúzódnia hüvelyé­ből. A hercegre halál vár és ő a halálra is ké­szül. Közben azonban gyorsfutár hívja vissza Juranosukét, s ő magára öltve hercegi ura kön­tösét, fogadja a shogun követeit, harakirit vé­gez magán és levágott fejét a shogun elé viszik. Juranosuké parancsot hagy a bölcs Mototocsi- nak: a bosszút. Mototocsi ezt az örökséget közli a herceggel, akinek most át kell vennie Juranosuké szerepét A herceg hűbéres lovagjai, a szamurájok, akik urukat elvesztették, roninokká váltak A ronin- nak szent hagyományból folyó kötelessége, hogy uráért bosszút álljon, de ha ezt a bosszút telje­sítette, mint lázadónak és törvényszegőnek meg kell halnia. A 47 ronin mégis vállalja ezt a sze­repet. Bosszút esküsznek és Juranosuké a ve­Kérdezze meg orvosát! Feltétlenül ajánlani fogja a "Coiit ratussi n“ •« Bayer Budapest hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, Mukatevo. zérük. A kira magas sziklavárába menekül a rcninok elől, fegyveresek százaival őrizteti ma­gát, akik senki idegent nem engednek a köze­lébe, a roninok minden törekvése hiábavaló, pedig a becsülettörvény szerint a bosszút egy éven belül végre kell hajtani. A hercegben megfogamzik a terv: színjátékot kell játszania. Furcsa változás áll be életében. A hírhedt teaházakat járja, dőzsöl és szétszórja a pénzt, amit a roninok a herceg síremlékére gyűjtöttek. Egész Nipon megutálja a becsület törvénye ellen vétő lovagot, a roninok életére törnek és csak a kolostorba vonult Kaoyo her­cegnő bízik benne. A kirához is eljut Juranosu­ké dorbézolásainak hire, már kimerészkedik vá­rából és el akarja rabolni a hercegnőt. Naga- nori hírét veszi ennek, a kolostorhoz siet, hogy Kaoyot figyelmeztesse. Az asszony csalhatatlan ösztönével megérzi a személycserét és hogy bizonyosságot szerezzen, bevallja, hogy a ko­lostorban fia született. A herceg nem árulja el magát, ekkor az asszony merészebb játékba kezd. Azt mondja, hogy a gyermek apja Jura­nosuké. A férfi elhiszi ezt és ezzel elárulja ma­gát. Mert ha ő Juranosuké volna, tudnia kelle­ne, hogy ez nem igaz, hiszen a halott lovag miég csak tiszteletlen érintésre sem vetemedett Kaoyóval szemben. De meghagyja urát a tév­hitben, hogy dorbézolásaiból a kötelessége, a bosszú felé irányítsa. A kira követeket küld Juranosukéhoz, hogy a jellemtelen, pénzpocsékoló, dorbézoló ronint saját magának nyerje meg és a hercegnőt Jura­nosuké utján magához csalja. Juranosuké viszi is az asszonyt s a kira választás elé kényszeríti: vagy meghal, vagy az övé lesz. Joga van a cse­resznyefavirágzásig várni. Juranosuké a félté­keny fiérj yad elszántságával szánja halálra az

Next

/
Oldalképek
Tartalom