Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)
1936-05-20 / 116. (3965.) szám
1936 május 20, szerda* I ^KÖZDAIDASÁD£ lem segít a gazdákon a kényszer- igyezségről szőlő kormányrendelet Prága, május 19. A cseh sajtó egy része be- itóan foglalkozik a gazdakiegyezésekről szóló >rmányrendelettel. A Lidové Noviny rámutat ra, hogy Zadina földművelésügyi miniszter mgsulyozta, hogy a mezőgazdasági kényszer- yezségről szóló kormányrendelet egy különös dvezményt biztosit. Ez a kedvezmény abbán 1, hogy a nem-inségjárásokban 1933 május ig, az inségjárásokban 1935 december 31-ig edékes összes adó, illeték és pótadó is beleik a kiegyezésbe. A lap megállapítja, hogy a miniszternek ez a nézete ellenkezik a törvénnyel. kormányrendelet 3. paragrafusa szerint a gazkiegyezésekre is érvényes a rendes kényszer- yezségi eljárásra vonatkozó jogszabály, aennyiben a rendelet kifejezetten nem intézke- k másképen. A rendelet 11. paragrafusa (itt ámba nem jövő korlátozásokkal) csakis a me- gazdasági ingatlanokon telekkönyvileg vagy rvényes zálogjoggal biztosított adókra és ille- kekre vonatkozik és ezekre mondja ki, hogy ezek a köztartozások úgy tekintendők, mint amelyek nem élveznek jogot az elkülönített kielégítésre. Ez az utóbbi pedig a zálogjog. Senkinek eszébe nem juthat, hogy az elkülönített kielégítésen az elsőbbségi követelések lehetnének érthetők. zért, mert az elkülönített kielégítés joga állan- isult jogászi kifejezés s mert az elkülönített elégitési jog intézménye nem függ össze az el- ►bbségi követelések intézményével. A kiegyezési eljárásokról szóló törvény 26. iragrafusának 3. fejezete alatt foglalt intézke- lsének terjedelme sokkal szélesebb, mint a izdakiegyezésről szóló rendelet 11. paragrafu- .ban fölsorolt közköveteléseké. Elsőbbségi kő- ítélés például a forgalmi adó, továbbá a szo- ális biztosítási intézetek követelése, különféle, : ingatlant esetleg nem is érintő illetékek, szo- ális biztosítási terhek, pénzbírságok stb. Mindezeket a közköveteléseket tehát a gazdakiegyezés nem érinti, a közhitelező már a kiegyezési eljárás folyamán is kérheti ezek biztosítását, azokat végrehajtási utón érvényesítheti, éspedig minden korlátozás nélkül. Akár igy, akár úgy, a közterheket teljesen ki kell fizetni és nem helyes a miniszter magyarázata, hogy a köztartozások is a kiegyezés tárgyai. — - — •— nnek az intézkedésnek a nem-inségjárásokban em lesz nagy értelme, mert 1933 május 8. a öntő nap és egyúttal a hároméves határidőnek iindulási pontja. Igen nagy jelentősége van az inségjárásokban. A kormánynak kétségtelenül az volt a szándéka, hogy az 1933 május 8. előtt esedékessé vált régi adók, illetékek és pótadók a kiegyezésbe beleessenek. A törvény azonban máskép beszél és a kettő között határozott ellentét van. A Liid'Ovó Lieity Jgezieitő helyen fogilalfcoiziilk a ímeizögaiz'djasá.g'i ikéőys ziexe^ye zségröl szódé IkiOT- tnáinynemdielettel és megállapítja, hogy amit eddig a kis takarékoskodók terhére tettek, az minidig általános intézkedés volt, — vallamemy- nyi adós javára az eladósodottság fokára való tekintet nélkül. A gazdakényszeregyezségekről szóló rendeletnek ellenben az a feladata, hogy azokon az adósokon segítsen, akiknek a kamatláb- leszállitás nem elég segítség. A kiegyezési kísérletnél nem fontos m, hogy az .adós miképpen csinálta az adósságokat. Gondolni kell arra,, hogy a különválasztott adósságok az adós birtok árnak négyötöde értékéig tovább is védett adósságok maradnak és kiegyezés tárgyai nem lehetnek. Ha máir egy zsindely se a gazdáé, úgy a négyötöd értéket meghaladó adósságok tárgyai a kiegyezésnek, ezen adósságok esetleg 35 százalékos kvótával is rendezhetők, emellett a kiegyezési kvótát, a jelzáloghiteleik kamatait pontosan kell fizetni és törleszteni, ami mind oly súlyos teher, hogy azt a lég igyekvőbb adós sem tudja elviselni. A legrosszabb a dologban az, hogy a rendelet két kérdést nem intézett el: az eladósodott birtok értékének fölbeesülését és a kezesek kérdését, amely különösen sürgős. E két kérdést újabb végrehajtási rendelettel kell rendezni és amíg ez nem történik meg, addig a kiegyezési törvény hatálytalan. A bírósági árveréseknél a kisebb gazdaságokat a közönsége® piaci érték összegéiben becsülik fel, ellenben a nagybirtokokat a hozadék-éirték- kel becsülik meg. Az árverések számára ez n becslés még elviselhető, mert ezzel a kisgazdáikat védik, de ha a kiegyezéseknél is ezt a módot vennék alapul, úgy ez a nagybirtok javára meg nem érdemelt előnyt jelentene. Mégha a becslési eljárás rendezésénél az adósok javát nézik a néphiteimtézetek kárára, ez az intézkedés még akkor sem jelent semmi különös segítséget aiz eladósodott gazdának. Ezért beszélnek már most egy úgynevezett különleges alap létesitésének szükségességéről. Az adósok megsegítése inkább csak üriigy, — írja a Lidové Listy — és mögötte rejtőzik az igazi ok: életrehivni egy oly intézetet, amely a földművelő népen való uralkodás egyik uj és talán legfontosabb pillére volna. (A gabonanemiiek és őrlemények áprilisi statisztája.) Az állami statisztikai hivatal jelentése sze- int április hónapban 226 métermázsa búzát, 536 q ozsot, 83.624 q takarmánytengerit, 3532 q egyéb engerit és 10.851 q tegerit vetési célokra impor- áltak. Ezenkívül 1440 q búzalisztet, 48 q rozslisz et, 4 q lisztet egyéb gabonanemüekből, 2247 q tész- anemüeket és 348 q egyéb őrleményeket importálak. Az év első négy hónapjában a teljes buzabe- lo’zatal 1035 q-t tett ki, a rozsbehozatal paciig 007 q-t. Búza és rozskorpából az idén áprilisiban !0 q-val többet importáltak, mint tavaly áprilisiam A kivitel áprilisban a következőképpen alakult: búza 57 (tavaly 141), rozs 65 (233) q. Januáréi áprilisig a buzakivitel 450 (331) s a rozskivitel Í86 (515) q-t tett ki. (A prágai devizapiacon) Amszterdam 4, Bér- in 1.50, Brüsszel 0.75, Zürich 2, Madrid és Varsó 0.50, Montreal 0.05, Newyork 0.01, Paris 0.25 koronával gyöngült. Kopenhága és Stockholm 0.50, London 0.125 és Oslo 5 koronával javult. (235 millió korona értékre kérnek kiviteli garanciát.) A pénzügyminisztérium exporthiteli bizottsága tegnapi ülésén 14 kérvényt tárgyaltak le, amelyekben csehszlovák exportőrök összesen 235 millió koronára kérnek állami garanciát!. Három cég nyolc nagyob üzletre kérte az állam garanciáját. A megrendelő államok Törökország és Kína. Ezenkívül Írország, Equador és Teherán szerepel a megrendelők között. Ami a már lekötött üzleteket illeti, a garantálandó összeg 132 millió korona. Ezenfelül még összesen 108 millió korona értékű árura kérnek állami garanciát, úgyhogy a teljes öszeg 235 milliót tesz ki. A pénzügyminisztérium ennek az összegnek 60 százalékát fogja garantálni. Az üzletekben főleg a bőripar és a gépgyárak vannak érdekelve. (Ismét leszállították a kiviteli árpia árát.) A minisztertanács 400 vagon árpa kivitelét engedélyezte, ezenkívül 400 vagon ma- látakivitelt is engedélyezett. A Gabona^ társaság a kiviteli cégekkel és malátagyárakkal most folytat tárgyalásokat ennek az árpamennyiségnek az átvételéről. A kivitelt e hónap végéig kell lebonyolítani. Ez másképpen. nem lehetséges, csak úgy, hogy a2 áraka^ ismét leszállítják. (Minőség szerint állapítják meg a margarinadót.) Az egyik prágai kőnyomatos jelentése szerint a pénzügyminisztérium most bocsátotta tárcaközi észrevételezési eljárásba a müzsiradóról szóló törvény javaslatát. A müzsirok é6 növényolajok adóját minőség szerint kilogramonként 70, 60 és 30 fillérben állapítják meg. xx A jugoszláv hatóságok betiltottak egy Bafa- ellenes akciót. A jugoszláv hatóságok a múlt héten betiltották a „Nemzeti cipő- és bőripar védelmére alakult testület14 működését, melyet Julio Jakil zágrábi gyáros vezetett. Az egyesület több jugoszláv városban tüntetéseket rendezett Bafa ellen, amelyek nyugtalanságra vezettek az iparosok és gazdák köreiben. Legutóbb a parasztpárt 39 képviselője a tisztességtelen verseny e formája ellen és tekintettel a parasztság gyenge vásárlóerejére a Baía-fiókoknak fenntartása érdekében interpellált. Ekkor kitűnt, hogy ez az egyesület bejelentés nélkül, törvénytelenül működik, ezért a hatóságók működését azonnal beszüntették. (A burgonyatermelőik Sokalják a kukoricabehozatalt.) A csehországi mezőgazda- sági tanács mezőgazdasági ipari osztálya e napokban foglalkozott a burgcyiyakemé- nyitő gyártás kérdésével s ennek kapcsán megállapította, hogy a kormány fölöslegesen nagymennyiségű keményitőkukorica behozatalára ad engedélyt. Elhatározták, hogy a Belföldi burgonya- és kukoricatermelés érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket, különösen, hogy az import- kukorica ára ne nyomja a belföldi kukorica árait. Az olcsó importkukorica következtében a belföldi burgonyatermelés erősen szenved. Ezért a mezőgazdasági tanács a keményítőgyárak szindikátusának megszervezését követeli. (Kitűnő termésre van kilátás a galgóci járásban.) Tudósitón’k jelenti: A galgóci járásban olyan termésre van kilátás, mint amilyen évek óta nem volt. A lóhere minden várakozáson felüli, búza, rezs, árpa kitünően fejlődik és a kapásnövények is szép eredménnyel biztatnak. A gyümölcstermés is elsőrangú lesz. A szőlő fejlődése kielégítő. (Kedvező termésre van kilátás Nagyszombat vidékén.) Tudósítónk jelenti: A beérkezett jelentések saeriint az árpa- és a buzanemü helyzetét kedvezően Ítélik meg, de a rozs- termés iránt sem merült fel eddig kifogás. Kedvezőtlenül csak a répa állományát Ítélik meg. Gazdakörök azon a nézeten vannak, hogy az utóbbi gyakori esőzések után a cukorrépa még kedvező fejlődésen mehet keresztül, de ezt meg kell várni. Kedvezően Ítélik meg a gyümölcstermés kilátásait. A barackfák egyes ágai áprilisban ugyan lefagytak, de ennek ellenére a termés jobb lesz a tavalyinál. A cseresznye és a meggy igen jól fejlődött és hozama jobb lesz a tavalyinál. Alma kevés lesz, de a körtetermés szépnek Ígérkezik. A szilvatermés ismét gyönge lesz. (Újból megindult az orosz—német árucsere.) Berlinből jelentik: Az uj orosz—német kereskedelmi szerződés következményekép a szovjetkormány május 8-ával megszüntette az orosz áruiknak Németországba való kivitelére eddig fennállott tilalmát. Valószínűnek tartják, hogy a julius li2-én Leningradlban kezdődő szőrmeárverésen már a német szőrmekereskedők is rés átvesznek mint vevők. (Anglia mezőgazdasági önállóságra törekszik.) Londonból jelentik: Az angol földművelésügyi miniszter a cukorgyárosok ülésén imondott beszédében „veszedelmes hóbortnak" minősítette azt a javaslatot, hogy az angol mezőgazdák a búzatermelésről kizárólag'a gyümölcs- és főzeléktermelésre térjenek át A búzatermelés elsőrangú állami érdek. Angliának elsősorban kenyérre van szüksége és a cukor ugyanolyan fontos, mint a kenyér. (A német gépkocsiforgalom föllendülése.) Berliniből jelentik: Még egyetlen hónapban sem adtak ki eddig annyi forgalmi engedélyt uj gépjármüvekre, mint áprilisban. Áprilisban 49.215 uj gépjárműre kértek forgalmi engedélyt, ami a imult évvel szemben 32%-os emelkedést jelent. A legnagyobb az emelkedés a személyautókban és motorkerékpárokban. (A mezőgazdákra és a munkanélküliekre vonatkozó fizetési könnyítések és a mezőgazdasági egyezségi eljárás) oip alatt dr. Sztudinka Gyula kassai ügyvéd a Kánpátia nyomda és könyvkiadó vállalat kiadásában értékes munkát jelentetett meg. A 240 oldalas könyv az idevágó csehszlovák törvényeket és rendeleteket bő kommentárral e indokolással együtt közli. Igazán sajnálható, hogy a kamatláb leszállításáról szóló rendeletet a szerző nem adta teljes szövegben, mert ezzel a munka teljessége erős csorbát szenvedett. Különös érde- deme a műnek, hogy a gazdakiegyezési eljárásról szóló kormányrendeletet megjelentette s nem kell várni a hivatalos kiadásra, amely valószínűleg akkor jelenik majd meg, amikor az egyezségi kérelmek benyújtásának határideje lejárt. A mii első fejezete a mezőgazdákra vonatkozó fizetési könnyítéseket szabályozó törvényeket és rendeleteket adja, a másodig fejezet a mezőgazdasági egyezségi eljárást ismerteti, a harmadik fejezet a munkanélküliségre vonatkozó fizetési könnyítéseket tartalmazza s a negyedik fejezet a munkanélküliekre vonatkozó végrehajtási és csődnyitási intézkedéseket ismerteti. Nagyon értékes a kis könyviben az „idö- tábiázat“ és a diktatúra összeválogatása. A saját rendeletforditások nyelvezete helyenkint nehézkes, de nem esik az érthetőség rovására. A lapjegyzetek tipográfiai, elhelyezése nem a lapok alján, hanem fejezeték végén, nagyon rossz. Jó lett volna egy-két napot fordítani a sajtóhibák kiirtására. A könyvet haszonnal lapozgathatja nemcsak a jogtudó. hanem az értelmes gazda és munkásember is (t. !•) ÉRTÉKTŐZSDE Prága nem egységes Prága, május 19. (Pragoradio.) A hivatalos részvénypiac gyengülő irányzattal indult. A kontremin fedezeteire a helyzet átmenetileg javult. A Skoda-kuliszból kiindulva a frankra szóló értélkek javultak. Zárlatkor az irányzat nem volt egységes. Cseh Kereskedelmi 20, Kábel 7, Königshofi Cement 20, Krizsiik 5, Podoli Cement 29, Prágai Vas 20, Ringhoffer 8, Nord- bahn-bonok 30, Észiakcseh Szén 5, Aussigi Vegyi 20 és Skoda 19 koronával javult. Berg és Hütten 40, Dux-Bodenbachi 22, Malmok 40, Brüxi Szén és Olleschaui 8, Rakó 10, Egyesült Gyapjú 5, Sellier 10, régi Nordbahn-bonok 40, Schoeller 15, Csehszlovák Solo 10, Walter 14 koronával gyöngült. A beruházási piacon az állampapírok nem változtak. Az egzótakuliszban Bécsi Solo 10, Cseh Fegyver 15, Magnezit 5, Magyar C. C. járadék 1 koronával gyöngült- A bankpiacon Cseh Unió és Leszámitolóbank 1 koronával gyöngültek. A magánlombardtéte- lek változatlanok. BUDAPEST BARÁTSÁGOS ( Budapest, május 19. Élénk üzlet mellett ba« rátságos volt az irányzat és úgy a spekulációt mint a vásárló közönség nagyobb üzleteket eszközölt. A kínálat csekély volt és az árfolyamok az egész vonalon megszilárdultak. Később a‘ spekuláció nyereségrealizációi következtében egyes árfolyamok egy kicsit letöredeztek. A zárlat tartott volt. A beruházási piacon az irányzat szintén tartott volt. BÉCS BARÁTSÁGOS Becs, május 19. Kis üzlet mellett barátságos volt az alapirányzat. Itt-ott javulások is mutatkoztak, de ezek szűk keretekben mozogtak, A korlátban csehszlovák értékpapírok nyomottak voltak. Az osztrák és a magyar papitok piaca nem volt egységes. A beruházási piac tartott volt. BÉRŰN LETÖREDEZÖ Berlin, május 19. Már nyitás után 1—1%%- os veszteséget szenvedett egy sereg értékpapír. A Rajnavidékről azonban további vásárlást ordrék érkeztek. A kulisz kezdetben fedezeteket eszközölt, később azonban nagyobb eladások történtek. Az üzlet folyamán ingadozó volt az irányzat. A járadékpiac szilárdabb irányzatú. A pénzpiac változatlan. Árutőzsde Változatlan a prágai terménytőzsde Prága, május 13. A prágai terménytőzsdén Igen csendes üzlet mellett a következő árakat jegyezték: Viktória-borsó 230—270, sárgaborsó 175—195, nagyszemü zöldborsó 220—250, kisszemii 180—200, nagyszemü morva lencse 400—425, közepes 300— 325, kisszemü 240—275, szlovenszkói fehérbab 135—160, morva fehérbab 190—220, lóbab 140— 150, peluska 180—190, cseh nyári bükköny 165— 175, cseh téli bükköny 240—270, cseh repcemag 235, cseh mustármag 225—275, kék mák 560—600, ezüstszürke 645—670, belföldi lenmag 180—200, ipari lenmag 225—275, kendermag 155—175, cseh kömény 500—525, holland kömény 525—550, vörös lóhere natúr 620—700, fehér lóhere plombáivá 850-975, svéd lóhere 775—950, cseh lucerna 650—750, cseh lucerna plombáivá 850—1000, savanyu laza széna 46—50, édes laza cseh széna 54—55, savanyu préselt cseh széna 47—49, édes préselt cseh széna 55—56, rozscsépszalma 35—36, préselt takarmáuyszalma (árpa- és zabszalma 31 —33, laza takarmányszalma 29—31, egyéb szalma préselve 28—29, lazán 27—28, búzadara 289— 290, speciális buza-sütőliszt 326—351, búzaliszt 0HH 269—270, búzaliszt 0. 254—255, búzaliszt 1. 239—240. búzaliszt 4. 184—185, rozsliszt 0/1. 204— 205, 70 százalékos rozsliszt 194—195, dara 198— 238, burma-rizs 155—163, moulmain-rizs 215—220, rózsa burgonya 40—45, fehér burgonya 30—35, legfinomabb burgonyakeményitő 270—275, boszniai aszalt szilva 70/75. 455, dtto 80/85. 425, dtto 90/100. 390, dtto 110/120. 365, amerikai sertészsír 1020—1030, holland 975—985, holland f lomén 985—995, dán 985—995, délszláv 1025—1035, magyar 1035—1045, vaj W—Y kg-09 csomagolásban 17—18, 5 kg-os csomagolásban 16—17, 25—50 kg-os hordókban 15—16, cseh és morva főzővaj 13 Yt—1414, szlovenszkói főzővaj 12—13, cseh és morva tojás 27—29, szlovenszkói tojás 25—27 korona. Mit kapunk a valutákért ? Prága, május 19. Kő 100 pengőért 516.— 100 schillingért ............................. 478.50 100 zlotyért , 451.— 100 lejért . . ............................ 16.25 10 0 márkáért 708.— 100 ezüstmárka „ , 800.— 100 dinárért ...........................* . 58.80 100 líráért............................ « , 180.90 10 0 svájci frankért • . , , , 789.50 100 francia frankért . * . » ( 159.70 100 Belgáért .................................. 411.— 10 0 holland forintért....................... 1632.— 1 angol fontért 121.— 1 amerikai dollárért . . a . 24.40 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 19. Kő 100 pengőért 519.— 100 schillingért ••••■• 481.50 100 zlotyért <■«.«.■ 454.— 100 lejért ........ 16.55 100 márkáért ....... 712.— 100 ezüstmárkáért .... 810.— 100 dinárért ..•«><. 58.20 100 Uráért ................................ . 182.10 10 0 svájci frankért . , . » . 792.53 100 francia frankért . . • » . 160.30 100 Belgáért • 413.— 100 holland forintért. .... 1638.— 1 angol fontért ...... 122.— 1 amerikai dolláréit . s . « 24.60 \
