Prágai Magyar Hirlap, 1936. május (15. évfolyam, 101-125 / 3950-3974. szám)

1936-05-15 / 112. (3961.) szám

Ma^GyermelyiieHék^ + 12 oldal. Ara Kő 1.20 ^PÍ|L j| XV. évf. 112. (3961) szám • Péntek • 1936 május 15 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta -38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM- HÍRLAP, PRflHfl. Gazdaság és palitilia (*) A jobbsopsra érdemes hajózási vál­laltatok, amelyekből —- ugylátszik — bu­kott politikai nagyságok kedvenc temetke- ési helyei lettek, megérdemlik, hogy el­gondolkozzunk sorsuk felett. Különösen azért, mert ez a sors nagyon is jellemző egész gazdasági életünkre. Arra a türel­metlen és megalkuvást nem ismerő teóriá­ra, mely időszerűtlennek, sőt erkölcstelen­nek bélyegzi a gazdasági öncéluságot s arra a riadt, szinte öngyilkos tehetetlen­ségre, ahogy a gazdasági élet a politika ro­hamait fogadja. Nem mintha egyedül üd­vözítőnek tartanánk az egyéni kezdemé­nyezés és érvényesülés korlátlan szabad­ságát a gazdasági életben, hanem az úgy­nevezett politikai ellenőrzés és beavatko­zás végül is olyan mellékcélokat, sőt mel­lékérdekeket fog központi célokká és köz­érdekekké avatni, amelyek elviselhetetlen terheket raknak a gazdaságra. Anélkül, hogy ebből a köznek valóban haszna len­ne és anélkül, hogy a gazdaság ott, ahol nehézségekkel kell küzdenie, a politikában segítőtársat nyerne. Ezt el kell mondani, mert az utóbbi időben egyre általánosabbá s egyre közelibbé válnak bizonyos tenden­ciák, amelyek szívesen vegyítik a közér­dekről 'alkotott fogalmakat politikai, sőt pártérdek fogalmával és soha nem a köz­érdek javára. A gazdasági életnek, az egyéni vagy akár kollektív természetű vál­lalkozásnak maholnap nemcsak az ezerféle 'közteher súlyát kell magával hozdoznia a sikerhez és eredményhez vezető kacska- ríngós és meredek utón, hanem még külön politikai ballasztot is kap nyaka közé. Azon már a legelszántabb kollektivisták se vitatkoznak, hogy az egyéni lelemény és rátermettség nélkülözhetetlen eleme a gaz­dasági .életnek s arról lehet szó, hogy ezt az egyéni leleményességet hasznosabb irányba tereljék, mint terelte a minden korlát nélkül való s öncélú profitgazdálko­dás, hanem arról, hogy kikapcsolják, alig­ha. A szovjet saját bőrén tanulta meg, de el kell ismerni, hogy valóban .megtanulta, hogy az egyéniséget nem lehet nélkülözni a termelés megszervezésében. Most már csak az lenne kívánatos, ha ott, ahol még ma is politikai érdemek jutalmazására használnak fel sorsdöntőén fontos gazda­sági őrhelyeket, rájönnének erre. Annyi szép és vakmerő teória hangzik d minden oldalról a gazdasági élet megszervezésé­ről, mindenkinek van valami egyedülüdvö- zitő módszere, de hogy e módszerek mel­lett lennének gyakorlati teendők, amelyek­nek elvégzése egészen biztos, hogy felÜdi- tően hatna a gazdasági életre, erről senki •nem beszél. Tehermentesíteni, azt hiszem, ez lehetne ennek a gyakorlati programnak jelszava. S az első lenne, amit sürgősen, esetleg törvényerővel kellene elvégezni: le­zárni a gazdasági élet sorompóit a levitéz- lett politikusok előtt. Fey osztrák miniszter esete ejtett gon­dolkodóba e jelenség fölött s amit vele egyidőben olvastam egy csehszlovák poli­tikus nyugalombavonulásával kapcsolat­ban. Jó lenne egyszer már tanulni a sok Phönix-esetből. Jó lenne egyszer már némi megbecsülést szerezni egy olyan gyakorlati igazságnak, amelynek érvényét és megmá- sithatatlanságát szinte naponként hirdeti az élet s szinte naponként ütik bele kopo­nyájukat a hatalmasok is, A régi osztrák Nagy horderejű politikai változás Ausztriában Sehuschnigg eltávolította kormányából Starbemberget Győzőit a Heimwehr-eSenes demokratikus irány - - Az ok: Starhemberg üdvözlő tivirata Mussottnihez - - A kancellár kijelentette, bogy a politikai irány nem változik London az olasz-osztrák viszony gyengülését várja Becs, május 14. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka valóra vált az a politikai esemény, amelyről az osztrák főváros ille­tékes köreiben régóta susogtak. Schusch- nigg kancellár Miklas köztársasági elnök­nek benyújtotta lemondását, az elnök elfo­gadta a demiissziót, de azonnal újra Schuschniggot bizita meg az uj kormány megalakításával, egyúttal a kancellárság mellett rábízta la külügyi éS a nemzetvédel­mi tárca vezetését is. A hivatalos jelentés szerint Ernst Rüdi- ger Starhemberg herceg alkancellár a kan­cellárral való tárgyi ellentétei milatt kiválik a kormányból. Az uj kormány feladata va­lamennyi nemzeti erő összpontosítása lesz. Ez a cél megköveteli, hogy a hazafias front vezetésében is egyszerűsödés álljék be és a kormány tisztázza a hazafias front viszonyát az államhoz. Az alkotmány 93. cikkelye értelmében Sehuschnigg kancellár átvette a hazafias front vezetését is. Star­hemberg a kancellár kérésére az uj kabineti Heimwehr-tagjait fölszólította, hogy telje­sesek az utasításokat és vegyenek részt az uj kormány munkájában. Az ui kormány Sehuschnigg javaslatára az elnök a kö­vetkező minisztereket és államtitkárokat nevezte ki: a kancellár hdyettese Baar-Baarenfels gyakorlat volt ez: a gazdasági élet fényes stallumaival jutalmazni a politikust, aki egy másik területen levitézlett s el kellett tűnnie a süllyesztőben. Nem volt a régi osztrák életnék egyetlen olyan nagyobb gazdasági intézménye, amelynek élén ne tündökölt volna valamilyen politikai nagy­ság, de a régi Ausztria megengedhette ma­gának ezt a lukszust, vagy legalább is azt hitte, hogy megengedheti. Azóta azonban valamennyien lényegesen szegényebbek lettünk s azonkívül ezer más okunk is van tanulni a siralmas példából s főleg okuk lenne az osztrákoknak. Semmi közünk ter­mészetesen az esethez s az esetek soroza­tához, egyék meg az osztrákok, amit főz­nek maguknak, hanem vannak általános következtetések, amiket talán nem kell el­hallgatni: A politika állandóan erkölcsi prédikáció­kat tart a gazdaságnak, közben ott, ahol érdemtelenül kell jutalomért jelentkezni, mindig megfeledkezik az erkölcsről s a „közérdek" nevében vágja zsebre a sarcot. Melyik gazdasági szakember fogja elhinni a jóhiszemű politikai beavatkozás jogossá­gát, ha soha életében egyebet nem tapasz­Eduárd lett, akit egyúttal a belügyminisz­térium és a biztonsági hatóságok vezetésé­vel is megbíztak. Az igazságügyminiszteri tárcát Hammerstein-Eqord János vette át, a közoktatásügyit dr. Pernter János, a szo­ciális köziigazgatás tárcáját dr, Resch Jó­zsef, a pénzügyminiszterit dr. Draxei La­jos, a kereskedelmi és közlekedésügyit Stockinger Frigyes, mig nemzetvédelmi ál­lamtitkárrá Zehner gyalogsági tábornokot, a kancellár államtitkárává Quido Zernjattoit nevezték ki. Sehuschnigg diktátor'! hatalma Az uj osztrák kormány legjellegzetesebb vonása Sehuschnigg kancellár hatalmának és befolyásának megerősítése. A kancellár a jövőben kezében összpontosít ja a kancel­lári, a külügyi és a hadügyi tárcákat. Át­menetileg a földművelésügyi tárca vezeté­sét is magára vállalta Sehuschnigg. Ezen­kívül Starhemberg helyett ő lett a hazafias front vezetője. Starhemberg a hivatalos jelentés szerint a legújabb összejöveteleken való nyilatko­zatai és azonkívül a külföldi államférfiak­hoz intézett táiratai miatt hagyja el a kor­mányt. Jellemző, hogy a Heimwehrek má­sik főképviselője, Berger-Waldenegg kül­ügyminiszter, Starhemberg akaratának végrehajtója a régi kabinetiben, ugyancsak kiválik a kormányból. Ezzel a Heimwehrek befolyása az uj kormányban rendkívül le­csökkent. Hammerstein Equord, az uj igazságügyminiszter, valamint Pernter köz- oktatásügyi miniszter hivatalnokok. A ke­talt a politika részéről, mint illetéktelen élretotakodást? Ha a politika azt követeli, hogy a gazdasági élet ügyesei és okosai mesterkedéseik közben necsak saját hasz­nukra gondoljanak, hanem a közre, mely­nek tagjai, az emberiségre, melynek élhar­cosai, — akkor a politikának tiszteletben kell tartania a gazdasági szakértelem szu- verénitását, különben semmiféle hatalmi szóval nem lehet gátat vetni a gazdasági morál süllyedésének. Bizalmi válság — halljuk a riadt kórust s kénytelenek va­gyunk igazat adni neki, mert a jelenségek valóban egy kikurálhatatlannak látszó bi­zalmi krízist tárnak elibénk nap-nap mel­leit. Dehát mi az oka a bizalmi krízisnek, ha nem az, hogy a szakértelem egyre mos­tohább sorsra szorul s kénytelen helyét átadni a politikai érdemnek? Világszerte kitűnő gazdasági szakemberek ambícióját megkötik azzal, hogy bukott politikai nagyságok vezérkedésérebízzák őket. S ez még a szerencsésebb eset, mert arra is van példa, nem is egy, hogy a politikusból lett gazdasági főkolompos saját elgondolá­sait igyekszik keresztülvezetni s hozzálát, hogy megváltsa a világot. resikedeleműgyi minisztérium vezetésében nem történt változás. Zernatto, az uj ál­lamtitkár, aki közel áll a Heimwehrekhez, 34 éves, tagja a szövetségi kulturtanács­nak, aMnöke az osztrák szövetségi kiadó- vállalatnak és a katolikus írószövetségnek, Zernatto irodalmi téren is tevékeny volt. Dr. Resch József és Hammerstein Equord egyizben már tagjai voltak a kor­mánynak. Heimwehr-tagok tehát Baar- Baarenfels és Draxei, aki — mint isme­retes —- Starhemberg ügyvédje. Stockinger és Hammerstein közeli áll* a Heimwehrek szelleméhez. Az okok Bécs, május 14. Az uj kormányt hivata­los körök „a Dollfuss szellemében való összpontosítás" kormányának nevezik. Sem a belpolitikában, sem a külpolitikában nem történik változás. Sehuschnigg a kormány rekonstruálásával válaszolt a Heimwehrek A sok mindenféle rossz között, amivel a gazdasági életnek meg kell küzdenie, hogy mégis csak kenyeret adjon sokmillió éhes szájnak, a legrosszabb az, hogy még mindig uralkodik az a felfogás, amely sze­retné a politika weekend-telepének tekin­teni a gazdasági életet. Ahova pihenni tér­het a fáradt és nimbusz-vesztett politikai matador. Jó lenne tanulni azoktól, akik erről a kérdésről egészen másképp gondol­koznak s a jelek után ítélve még soha nem fizettek rái Például az angoloktól. Angliá­ban az ritkán szokott előfordulni, • hogy le­vitézlett politikus zsíros stallumot kap ju­talmul, hanem éppen ellenkezőleg, ha a gazdasági élet terén valaki nagy sikereket ért el s bebizonyította, hogy saját jószá­gának jó sáfárja, ajtót-kaput tárnak előtte, meginvitálják a politikába, hogy dolgozzon a közért. Igen, az gyakran megesik An­gliában, hogy előkelő gazdasági állomás­helyről valaki átlép a politikai porondra, de arra nem sok példa akad, hogy valakit, aki kontárnak bizonyult a politikában, rá­szabadítsák a gazdaságra. Többek között ezt is eltanulhatnánk itt Közép-Európában az angoloktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom