Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-02 / 78. (3927.) szám

t 1936 április 2, csütörtök, ^lilllll .......................................................MliFfffiMtt UN I KUM AZ EGÉSZ VILÁGON! fe '(MIMMÉ mert dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elég már fél pohárral, kapható kisüveg Is. „Elfogták a királyházai vasmii pénztáros rablóját A Phöníx ina a parlaneati takarékossági bizottságban Prága, iáfptriliis 1. A pariaimieiriti ibatoahékoesáigi és efllliemörző bizotteág írna djéfliellöitt tanított iiillé- sén Riemes képviselő etaöíklléisév'el a Phöinix (Fénix) biztosító társaság esetével fogilafllkozoitit. Tudioimiáisail vette a belügymimsatéiimim ikiétpvi- seiliőjéneik a tett Mté'Zlkeidésetkröil szóló jelenté­séit és az ügy vizsgálatával ülegiköizieltóbb tamtam- :ló ülésein foigHiailkozoá fog. A bizottság ezein kivniil egyéb baíliaiszithiaitatlan iiigyeikíkel ás foglail- fcozoitik 9tas Mártont hívei felszólították, hogy mondjon le mandátumáról? Ez évi január 314 számunk fenti cimü beregszászi tudósításával kapcsolatban dr. Stachura Danilo nagyszőllösi ügyvédtől fele­lős szerkesztőnk a következő helyreigazítást kapta, amelynek szészerint helyt adiunk: „Jménem imiého mandanta p. Kupcika Jury z Králova n. T. dovolují sí pozádáti Vás ve smysln ustanovení § 11. a násl. zák. c. 126 Sib z. a n. z. r. 1033, aby ve Vásém ct. listu uverejnéná byla ke clánku p. t. „Elfogták a királyházai vasúti pénztáros rablóját", po- imisténiémn v c. 25 (3874) rocníku 1036 ze dne 31. I. 1036 — následující TISKOVÁ OPRAVA. 1, Néni pravdou, ze Jbyi dopaden lupic na nádrazníim pokladníkn v Králové n. T., ua- proti tomu pravdou jest, ze lupic tente do- sud dopaden nebyl. 2. Néni pravdou, ze cetnictvo dopadlo lu­piöe v osobé Kupcika Jury, — napreti tomu pravdeu jest, ze Kuipcík Jura lupicem nebyl a néni. 3. Néni pravdou, ze Kupcík Jura utekl pred cetniky skrz okno a skryval se po dobu 2 dni v okelních lesech, kdez byl po dvou dnech dopaden a zadrzen, — naproti tamu pravdou jest, ze Kupcík Jura cetníküim utekl a sáim dotorovolné priíhtesil se ihned a vy- setrujícího soudce u Krajského soiudu v Be- rehoive, kde zűstal az do sikoncení vyslecihu svedkű. 4. Néni pravdou, ze Kupéik Jura se po délsíim zapiráni ku spaohání loupeze priznál, —■ napono'ti tomu pravdou jest, ze Kupcík Jura vinu popfel, své alibi pro kritickou dobu bezrpecné prokázál a byl proto na svo- ibodu propust&L Y dokonalé úcté: DR. STAOHJÜRA.** Újabb fordulat az eperjesi König-isgyben A bank visszavonta a feljelentést és König Emilt szabadlábra helyezték A család fedezte a 100 ezer koronás hiányt Pozsony, április 1. (Pozsonyi ezemkesiztosé- pir,k tefetfonjelenrtése.) Érdekes hirt közöl a ilovák mai száma Rázus pártjának bomlásáról. V lap szerint a kékkői, rimaszombati és losonci árások szlovák nemzeti párti szervezetei közös atározatot hoztak, amelynek értelmében fej- zólitják Rázus Márton nemzetgyűlési képvise­lt, a párt vezérét, hogy hagyjon fel a „prágai iecénással“ való kacérkodással, mert ellen setben kényszeríteni fogják őt arra, hogy kép- iselői mandátumáról mondjon le. Három újabb politikai halálos ítélet Moszkvában Moszkva, április 1. A szovjetunió legfelső bi- iságának katonai szenátusa a tomszki vasutvo- il három vezető hivatalnokát ellenforradalmi vékenység, kémkedés és szabotázs miatt golyó íali halálra ítélte. A három hivatalnok kapcso- tot tartott fönn egy külföldi kémközponttal és >36 elején a tomszki vasútvonalon nagy káro­lt okozott. Öt további vádlottat 3-tól 10 évig rjedő szabadságvesztésre Ítéltek. Romániában HSos a hazárdjáiék Bukarest, április 1. A román képviselőház dden egyszakaszos törvényt szavazott meg, lely az egész ország területén betiltja a sze- ncsejátékokat és megszünteti az összes káríya- ubokat. Eperjes, április 1. (Tudósítónk telefon- jelentése.) Mintegy két héttel ezelőtt nagy szenzációt keltett és széles hullámokat vert föl Eperjesen és környékén König Emil, a Szlovák Általános Hitelbank főtisztviselője le­tartóztatásának a híre. A letartóztatás a bank följelentésére történt 100.000 korona el- sikkasztásának gyanúja miatt. Különös ér­dekességet adott az ügynek az a körülmény, hogy König Emil a hírek szerint annak ide­jén Kassán embereket bérelt föl arra, hogy a bank igazgatóját és főkönyvelőjét alaposan elverjék. Erről annak idején a Prágai Magyar Hírlap is részletesen beszámolt. Az utóbbi napokban a letartóztatott König Emil ügyvédje, dr. Spira Gyula és a bank megbízottai között tárgyalások indultak meg az ügy likvidálása érdekében. A tárgyalá­sokat többször megszakították, de ma meg­történt a megállapodás a felek között. A bank, mint azt dr. Spira ügyvéd munkatár­sunknak mondotta, megbizonyosodott arról, hogy a 100.060 koronás hiány helytelen ma­nipuláció következtében állott be és ezért a bank elfogadta az érdekelteknek azt az ajánlatát, hogy a hiányt fedezni fogják. Mi­után ma a hiányzó összeg biztosítása meg- ] történt, a bank a König Emil ellen tett föl­jelentését ma délelőtt visszavonta. A bank beadványa alapján az államügyészség elren-j delte König Emil szabadlábrahelyezését, I ami a szerda esti órákban meg is történt. J laross Aador interpellációja a csákáoyházai magyar munkások kenyere érdekében Prága, április 1. Jelenítettük, hogy Járass Andor nemzetgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be a csákányházai szénibánya elbocsátott nyolcvan helyi munkása kenyerének biztosítása ériekében. Az interpelláció a következőképpen hangzik: — A Csákányházai Szénibánya Részvénytársaság március elsejével 14 napi határidőre felmondott a xagyolci bányájában dolgozó 80 munkásnak. Ezek a munkások kivétel nélkül helybeliek vagy a közveb­ien szomszédos községekből valók. A részvény tár­saság évek óta tervszerűen csökkenti helybeli mun­kásainak számát és helyettük a köztársaság más vi­dékéről Csákányháza környékére letelepített mun­kásokat alkalmaz. Ez a rendszer annál inkább is feltűnő, mert az elbocsátott munkások majdnem kivétel nélkül magyar nemzetiségűek, míg az újon­nan alkalmazottak csehszlovákok. — A nehéz gazdasági viszonyokra való tekintet­tel a részvénytársaság bevezette az osztagonként való munkát, vagyis a munkások bizonyos felosz­tással kevesebb munkaidőt dolgozva voltak foglal­koztatva, most ezt a rendszert törölték és helyette 80 munkást elbocsátottak, mert a Liptóiból szár­mazó csehszlovák munkások elégedetlenek voltak ezzel a beosztással s minden keresetet maguknak kívántak biztosítani. Jellemző a helyzetre, hogy ezen jelenleg foglalkoztatott munkások között nem egy akad olyan, kinek régi otthonában háza és földje is van, melyet cseléddel dolgoztat, maga pe­dig a jobb keresetet biztosító1 bányamunkát végzi. — Nyilvánvaló, hogy a részvénytársaság a gazda­sági helyzetre való hivatkozással olyan intézkedést tett, mely sérti a köztársaság magyar kisebbségé­nek minden más nemzettel azonos életjogait, de sérti egyben a munkapiaciról szóló hivatalos rendel­kezéseket is, melyek úgy intézkednek, hogy a kü­lönféle vállalatok elsősorban helybelieket alkalmaz­zanak s csak másodsorban vidékieket és csak ezek nem létében vagy szakszempontból indokoltan messzebb vidékről valókat. A munkanélküliség ne­héz napjaiban a magángazdaság kötelessége ezen szempontok pontos figyelembe vétele, mert csak igy számíthat arra a védelemre, melyet a köztől, az államtól vár. Fentiek alapján kérdem a népjóléti miniszter urat: 1. Van-e tudomása arról, hogy a Csákányházai Szénbánya Részvénytársaság 80 magyar munkásá­nak március elsejével 14 napi határidőre felmon­dott? 2. Van-e tudomása arról, hogy ebben a felmon­dásban mind énképpen elítélendő nemzetpoiitikai szempontok is szerepet játszottak? 3. Hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a 80 el­bocsátott munkás kenyere biztosittaesék? Az alvilág áirálynője Ma: HARMT IESUE regény (9) — A helyükbe teszed ezeket a darabokat, -— ytatta Karvaly rendíthetetlen nyugalommal. Tökéletes utánzatok, Harry Biel csinálta et... Az a szőkehaju gyerek, akinek olyan ártatlan lantása van, mintha most került volna el az yja szoknyája mellől! —• Csak ügyesen, nyugalommal kell dolgoz- d. Nem nehéz a feladat, mert hiszen első inkára nem a legnehezebbet választottam. A nisitott ékszerek tökéletes másai azoknak, iket leírtam. Még a leggyakorlottabb éksze- z szeme sem veszi észre, hogy becsempészted et. Amikor a lopott holmi már a táskádban n, bejövök az üzletbe és a kezedbe csuszta- n a táskád tökéletes mását, a tiedet pedig brevágom. Hogy gyanút ne kelts, két kisebb rabot megvásárolsz, egy gyűrűt és egy fülbe - ót. Kiadhatsz értük 200 fontot. Ntadta a pénzt... — Az ékszer, amit eltüntetünk, kétezer fontot meg. — Karvaly nevetett. — Első kúpodnál g leszek elégedve ezzel az eredménnyel. Re­lém, minden jól sikerül...-És.. . és mit teszek azután, hogy magamra lyott az üzletben? — Mit? •— kérdezte elcsodálkozva Karvaly. Már megmondottam. A legnagyobb lelki­ígalommal kiválasztasz két kisebb darabot, gvásárlod, egy kis ideig elbeszélgetsz az ék- résszal, amíg visszarakja a holmit, aztán elő- ő mosollyal búcsút mondasz, fölszállsz a hin- ba. Egy hét múlva Párisban vagyunk. Ott uj idat vár reánk . .. Carvaly ezután részletes utasításokat adott, rta az üzletet, megmondta, hogy csak ketten :nek benn a boltban, az öreg Attermann és ia. Mind a kettőt hogyan kell ugráltatnom, [y lehetőleg gyakran fordítsanak hátat. Pró- at tartottunk és a harmadik próbára már an tökéletes biztonsággal tüntettem el az asz- a rakott holmit és cseréltem ki a hamis ék- rrel, mintha éveken át foglalkoztam volna va- i jeles mester oldalán a mágia titkaival. Kar- / villámgyorsan tanított meg az ékszerrabló legfontosabb trükkjeire. Megmutatta, mi az a palmirozás, amikor két-három gyűrűt úgy tar­tunk a tenyerünkben megrögzitve, hogy kezünk tartása egészen természetesnek lássék és szaba­don használhassuk. Megtanított, hogyan kell a palmirozott ékszert villámgyorsan a valódiak közé sanzsirozni, a valódiakat pedig a táskába csúsztatni. Hálás és könnyű tanítvány voltam és Karvaly csak úgy áradozott a dicséretemtől. Minden úgy történt, ahogy megbeszéltük .,. Minden, egy bizonyos pontig, amely annyira el­határozó volt sorsom alakulásában. Attermann üzlete a Norfolk-uccában volt, egy csöndes helyen, amelyet csak azok kerestek föl, akik ismerték a 150 éves cég szolidságát és meg­bízhatóságát. Amikor a Westminster déli ha­rangjátéka előtt hintóm megállott az üzlet előtt, alig volt valaki az uccán. Az őszi nap bágyad­tan tűzött alá, a sarki rendőr egykedvűen posz­tolt, az üzlet bejárata előtt egy hatalmas dogg őgyelgett. Úgy emlékszem minden egyes rész­letre, minden kis mozzanatra, mintha az egész eset tegnap játszódott volna le. Nyugodt lép­tekkel haladtam a bejárat felé. A legkisebb fé­lelmet sem éreztem, sőt biztos voltam benne, hogy minden sikerülni fog. Egy pillantást vetet­tem a kirakatra, ahol a napfény ezer sugárra bomlott az ékkövek tündöklő prizmáján. Benyi­tottam az ajtón. Csak egyetlen ember volt az üzletben, az öreg Attermann. A fia valahol el lehetett foglalva, az egész idő alatt nem mutat­kozott. Annál jobb, gondoltam, könnyebben megy majd a dolog. Kopasz, pocakos ember volt az idősebbik Attermann, úgy hatvan év körüli. Simára borotvált arcán joviális mosoly terült el, de a szemének pillantása éles és fürkésző. Meg- éreztem, hogy ez az ember egy életpálya gazdag tapasztalataival van fölszerelve, ismeri a klien­seit, tudja, ki a komoly vásárló és kitől kell tar­tania. Néhány pillanatig rajtam nyugodott ez az éles, fürkésző tekintet, de Attermann a vizsgá­lat eredményével igen meg lehetett elégedve. Mély meghajlással üdvözölt és kérdezte, hogy mivel lehet szolgálatomra. Azzal a bretagnei franciasággal válaszoltam, amely Angelica nővér oldalán a vérembe ment át. Néhány ékszert akarok vásárolni, mondot­tam, párisi barátnőim figyelmeztettek az Atter­mann cég megbizhatóságára. Néhány nevet soroltam föl és ezek a nevek még jobban meg­nyugtatták az öreget szándékaim komolyságát illetőleg. — Oh, Thoubold grófnő. Elragadó dáma. minden szezonban fölkeres, mostanában is vár­juk, ilyenkor szokott megérkezni az őszi verse­nyekre. Hallom, két lovat is futtat Yorkban Betörésre készül. De aligha lehet sánsza Pep- percorn mellett. Geoffrey lova verhetetlen, biz­tos információ. Felelősséggel merem ajánlani ... Geoffrey ... Geoffrey ... mindenütt csak Geoffrey . .. Ebben a pillanatban futott át raj­tam a hideg először. Nem azért, mintha vállal­kozásomtól féltem volna. Hanem olyan ostoba gondolatom támadt, mi történne akkor, ha Geoffrey éppen akkor toppanna be az üzletbe, amikor ... Jaj, és tetten érne .. . Egy pillanatra elvesztettem a bátorságomat és úgy éreztem, hogy jó volna visszafordulni __De Attermann már rakosgatta elém a kívánt ékszereket és az egyik már el is tűnt a táskámban, helyébe ke­rült a hamis ... Minden nagyszerűen ment, három gyűrű és egy nyaklánc volt a zsákmányom. Több, mint kétezer font értékű ékszer volt a táskámban. Ebben a pillanatban megnyílt az ajtó és belépett Karvaly. Az ékszerész hátrafordult és üdvözölve uj vendégét, néhány mentegetőző szót mormo­gott ... —• Bocsánat, uram, most el vagyok foglalva Madame-mal. Ha ráérne néhány pillanatig ... —- Kérem, kérem, ne zavartassa magát, — mondta Karvaly fölényes hangon., amely még in­kább fokozta biztonságérzetemet. És amig At­termann az üvegszekrény előtt vizsgálódott, mel­lém lépett és hirtelen mozdulattal elvette táská­mat, amely eltűnt tenyerében ... Ebben a pillanatban csapott be a bomba . .. Megnyílt az ajtó és Geoffrey lépett be. Úgy éreztem, hogy a világ forogni kezd körültem. Elszédültem és jobb kezemmel hirtelen a pulpi­tushoz kaptam, hogy össze ne essek. Karvaly kitanitott, hogy mit kell tenni akkor, ha várat­lanul idegen vendég lép be, ám én ezt a tanítást most egyszeriben elfelejtettem. És ha emlékez­tem volna is az utasításokra, idegeim és érzék­szerveim teljesen fölmondták a szolgálatot. Geoffrey volt az „idegen", mindenre el voltam készülve, csak erre nem. Nem kérdezhettem meg mesteremtől* hogy mit tegyek akkor* ha Esquire John Geoffrey zavar meg a munkám­ban ... Vájjon mit gondol most rólam ő? Ez volt a legfontosabb kérdés, amely végigszáguldoíí agyamon. Lázban lehettem, az egész jelenet olyan pokolian valószínűtlen volt, mintha a nagy Véletlen legcsodálatosabb rendezése lennel Minden villámgyorsasággal játszódott le, azt hiszem, a másodperc tizedrésze alatt. Geoffrey keze Karvaly jobbjához ért és én láttam, hogy Karvaly arca valami irtózatos fájdalomban tor­zul el, a tenyer szétnyílik és a táskám Geoffrey tenyerébe vándorol... Attermann hátrafordult és újból elmorogta bocsánatkérő formuláját. — Tessék nyugodtan kiszolgálni Madame-ot, nekem van ráérő időm, — mondotta John. A hangja ércesen csengő volt, amilyennek ál­modtam. Oh, hogy igy kerültünk szembe egy­mással! Karvaly rettentő gyűlölettel nézett Johnra, az­tán vállat vont és nyugodt léptekkel ment ki az üzletből. Annyira szemtelen volt, hogy még azt is bemondta, hogy egy kis dolga van még elin­tézni való a Norfolk-uccában, de nemsokára visszatér... Attermann újabb darabokat rakott elém és én gépiesen turkáltam köztük ... — Azt a türkiszgyürüt szeretném, — mutat­tam egy távolabbi szekrényre. — Vegye vissza a hamisakat! — súgta fojtott hangon, de olyan parancsolólag, hogy nem lehe­tett máskép cselekedni. Reszkető ujjakkal pal- miroztam tenyerembe a négy. hamis ékszert. Istenem, mindent tud! Vájjon mit gondolhat rólam?! Ő ezalatt fölnyitotta a táskám és a kirakott ékszerek mellé, külön csomóba kirakta a kivá­lasztott négy darabot. A névjegyem is a kezébe akadt. Megnézte és futó mosoly szaladt végig az arcán... Az ékszerész már visszatért a kívánt türkisz- szel. Kezembe vettem és megforgattam. Szép darab volt... — Mi az ára? — kérdeztem. — Nyolcvan font, asszonyom. Igen szép da­rab. Sárrá grófnő is vett belőle. A párját... — Ezt kérem ... Az ékszerész arcán a csalódottság érzése sza­ladt át. Nagyobb üzletre számított. — És az a négy darab? — mutatott rá a kivá­lasztott és félrerakott ékszerekre ... (Folytatása követikecdik^ 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom