Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-02 / 78. (3927.) szám

1936 április % csütörtök. 7 Hírek I Április W Csütörtök I I itowiiweiitllÉi 1 Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — KINEVEZÉS. A köztársaság elnöke dr. Sládek Bohumirt, az egészségügyi minisztérium­ban az állami fürdők központi igazgatóságának vezetőjét miniszteri tanácsossá léptette elő. Az uj miniszteri tanácsost az állami fürdők körüli munkássága révén Szlovenszkón is széles kö­rökben ismerik. — KONTSEK GYÖRGY PANASZNAPJA DUNASZERDAHELYEN. A magyar meimzeti pánit pozsonyi sajtóosztálya közli, hogy Konibsek György tartoanánygyülési képviselő pénteken, e hó 3-.án délié lőtt panasznapot tart Dimiaszerda- hielyien Méliieis Rudolf párttitkáir irodájában. — Dr. SUHAJ BÉLA EPERJESI ELŐADÁSA. Tudósitónk jelenti: Dr. Suhaj Béla, a kassai ma­gyar gimnázium hittanára nagysikerű előadást tartott Eperjesen a Mariánumban a szabadkőmű­vességről. Időrendben mutatta be a szabadkőmű­vesség történetét és működését. A hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a termet és végig nagy figyelemmel kisérte az előadást. Aljechin duzzad az önbizalomtól és feltétlenül bizik a világbajnokság visszaszerzésében Beszélgetés az ex-világbajnokkal a sakkvilág legaktuálisabb problémáiról ■ Végzetes könnyelműség, felületesség és »az ellenséges légkör" okozta hollandiai vereségét ■■■ Budapest, ájprUs 1. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) A sakkozás trónját vesztett feje­delmié, dr. Alje-cihin, aki kétségtelenül a (Leg­érdekesebb sakkozói egyéniség, — aimiirat a PMII tagnap már jetlemtette, — a Sennmeningről baillkáni túrára indult és március utolsó napjai­ban Magyarországon utazva át, ezt az alkálimat felhasználta ama, hogy három magyar városban, Győrött, Budapesten és Nagykőrösön sziimiultán- miáatványban mérkőzzék a fő-városi és vidéki sakikiozokkalL Rendkívül áimpülziv egyénisége még most is naigy vonzóerővel hat, ügy hogy Budapestre érlkeztefcor a sajtó embered és a fotóriporterek valóságos ostromot intéztek el­lene. Március két utolsó napját töltötte Buda­pesten, mint a Budapesti Sakk Kör vendége és hétfőn este a Lipótvárosi Kaszinó nagytermé­ben 39 táblás szimultánt tartott. Aljechin pro­dukciója nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a sakkozók, hanem a Laikusok körében is, úgy hogy a terem zsúfolásig megtelt. Az émdeklődtés nagy része azonban a világbajnok sziámi macs­kája felé irányult. Graoe Aijedbin aesizony tar­totta ölében a kis jószágot, amely a több mé­teres zöld sélyieanpóráz (lehetőségeit kihasznál­va., küilön szimultánt futott a sakkasztalok körül és néha egy-egy táblához felkapaszkod­va, pajzán kacsé vall veregette Le a királyokat és királynőket a tábláról. Aljeohinné nagy örömmel és (büszkeséggel újságolta, hogy ,,Lady“ aki most gazdáival európai körútra in­dult, mindössze 8 hetes. Öheiss-nek egyik köly- íke. A macska-mama Párisban maradit, a pazar párisi villában, bal a személyzet gondoskodik jólétéről. A boldog imaosfca-niaimia ugyanis ki­lenc kölyköt eüleft. Egyszóval Alljeeíhin hossizu időre el van látva talizmánnal. — A PRÁGAI KERÜLETI BÜNTETŐ­BÍRÓSÁG UJ ELNÖKE. A köztársasági elnök most nevezte ki dr. Dostál Ferenc miniszteri tanácsost a prágai kerületi bíró­ság elnökévé. Dr. Dostál miniszteri taná­csos eddig az igazságügyminisztérium ti­zenharmadik osztályát vezette s a fogházi szolgálat szervezetével foglalkozott. Dr. Dostál személyében a prágai kerületi bün­tetőbíróság nagyképességü, kiváló jogászt kap vezetőül. — GAZDÁT CSERÉLT A KORMÁNY­TÁMOGATÓ „MAGYAR ÚJSÁG". A Po­zsonyban megjelenő Magyar Újság cimü napi­lap április elsejei számában bejelenti, hogy a la­pot egy uj kiadóvállalat, a „Magyar könyv- és lapkiadó társaság" címen megalakult korlátolt felelősségű kereskedelmi társaság vette át. A közlés általános meglepetést kelt, mert a lap ré­gi vezetősége január közepén nagy kiáltvány­ban jelentette be, hogy egymilliós tőkével uj részvénytársaság fogja tulajdonába átvenni a lapot. A részvénytársaság megalakítására meg­történtek a jogi lépések s az alapítási tervezetet és részvényaláirási ivet január 10-iki keltezéssel Ardó Sándor, Fejér Miksa, Hulita Vilmos, Jankó Zoltán, Kroó Sándor. Zaluszky László és Zsürger Lajos írták alá. A bejelentés szerint a jegyzések határideje március elseje lett volna s a részvénytársaság alakuló közgyűlését leg­később április elsején kellett volna megtartani. A részvénytársaság eszméjének elejtése és helyébe a korlátolt felelősségű társaság megalakítása azt tanúsítja, hogy a részvényjegyzési akció, amely­nek legfőbb mozgatója Dzurányi László fő- szerkesztő volt, nem érte el a várt eredményt. A változással kapcsolatban a lap bejelenti, hogy Dzurányi László kivált a lap kötelékéből s a főszerkesztői tisztet Jankó Zoltán vette át. Jankó, mint ismeretes, a csehszlovák agrárpárt­hoz közelálló személyiség s eddig nem volt ak­tív újságíró. A lapot eddig mint kiadó a Légió­bank megbízásából Győry Dezső jegyezte. Győ- ry továbbra is felelős szerkesztőként szerepel, de feltűnő, hogy nevét levették a lap éléről s oda csak Jankó neve került. — HALÁLOZÁS. Simon Lajos volt somorjai majd csütörtöki plébános hatvannyolc éves korá­ban elhunyt. Kedden temették el nagy részvét mel­lett a közszeretetben álló lelkipásztort. — BUDAPEST VÁLASZTÓINAK SZÁMA. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Most készült el a magyar főváros országgyű­lési képviselői választóinak uj névjegyzéke. Eszerint a magyar fővárosban a választók száma 354.443, ami 8.3 százalékos emelke­dést jelent az eddigivel szeimiben. A képvise­lői választók névsorát legutóbb 1980-ban állították össze Budapesten. Budapest nép- szaporulata az 1930. évi össze Írás óta 5.9 szá­zalék, tehát a választók számának emelke­dése a népszaporulatot lényegesen megha­ladja. Ennek az a magyarázata, hogy Buda­pest népessége 1930 óta nem annyira termé­szetesen, amint inkább bevándorlás utján Igorodat*, A szimultán-produkció után Aljechin meghitt vacsorára ült össze barátaival!, tiszteilőivell és kollegáival Naigy szeretettel üdvözölte régi bajtáireiaiit, elsősorban Miairóczy Géza nagymes­tert, Aíbonyi István kormáinyfőtauácsoet., a Sakkszövetség elnökét, Cbalupetzfcy Ferencet, a legkiválóbb magyar salkikiirót, dr. Vajda Ár­pád, Steiner Lajos, Havasi Kornél mestereket és dr. Vécsiey Zoltánt, a vairsói magyar oíüim- piai csapat kapitányát. Vacsora közben, aiz első­rendű magyar borok okoizta deiráis hangulatban sokkal közvetLenebbüll nyilatkozott meg ellőt­tünk, mint ahogy megnyilatkozott volna egy feszes initieirjíu keretei között. Mindaz, amit a vi­lágbajnokság kérdéséiről és a sakkviilág aktuá­lis pirobliémiáiról mondott, a sakkozók lég,na­gyobb érdeklődésére tarthat számot. Hogy áll a revansmeccs ügye ? Ez a kérdés érdekli elsősorban a sakkozókat. Csodálatos, hogy a sakk történetében még meim fordult elő, hogy egy világbajnok, áld címét elveszítette, azt visszanyerte voiina. Die éppen olyan érdekes, hogy e tapasztalat ellenére nemcsak maga Aljechin, hanem híveinek nagy serege is bizik abban, hogy az ő kivételes sakkozói egyéniségének itt is sikerül kivételt statuálnia. Eriről a kérdésiről Aljechin a következőiket mon­dotta: — Miután három és fél hónappal ezelőtt vi­lágbajnoki elmemet dr. Euwe-vel szemben el­veszítettem, némi meglepő dolog történt velem. Mert miagam is úgy gondoltam az első órák keserűségében, hogy deprimáltnak, reményt- veszteittnek illik lennem. És nem igy történt. Bár én akkor, életemnek legsúlyosabb óráiban is a revánsra gondoltaim, mégsem tettem semmit •annak aiz érdekében, hogy a revánsnuérkőzést biztosítsam. Vártam a sakkvilág megnyilatko­zását, amely a hollandiai kudarc után nem ejthetett el engem, hiszen tudni, érezni kellett, hogy ott annyi zavaró meilílékkörülmény for­dult elő, hogy a vereséget nem lehet egészen reálisnak elfogadni, bár ezzel Euwenek kétség­telenül elsőrendű kvalitásait nem akarom két­ségbevonni. Az első hetekben tehát semmi egye­bet nem csináltam, mint pihentem, a sakkal nem is foglalkoztam. Magam is csodáik óztam, amikor egy héttel a nagy csatavesztés után már jelentkezett az első pénzbeli érdekeItség a Seimmering személyében. A világhírű üdülő­hely kész volt a nevánsmérkőzés minden felté­teliét garantálni, csak azt kötötte ki, hogy a mérkőzést a Semmenimg szempontjából alkal­mas időben tartsuk meg. Azonnal érintkezésbe léptem Euwievel és ő elvileg kész volt a dologba belemenni Most hosszai, részietekbe menő tárgyalás kö­vetkezett és azt kellett Látnom, hogy a dolog nem fog olyan simán menni, ahogy gondoltam, amiennyiben Euwe kijelentette, hogy a revárns- mérkőzést semmi szín alatt nem lehet előbb megtartani 1937 októberénél. Október hava azonban a Seimmering szempontjából teljesen aillkalmatlan. Erre Hollandiába utaztam és köz­vetlen érintkezésbe léptem Euwe vei és a hol­land sakkiörölkkel. Ott biztosítottak róla, hogy ia bpljkaiod gzörgreíset$ aaMüoaás Bz®o$éia étöterean­ti a meccs anyagi feltételiéit. Az én szempon­tomból természetesein kellemesebb Lett volna, ha a mérkőzést egy semleges helyen játszóik le, ■mint egy bizonyos értelemben vélem ellemszem- vező állomban, Euwie dr. azonban elvi állás­pontját igy fejtette ki: Ha csak egy ajánlóit volna, a Semmerimgé, akkor kötelezve érezné magát ama, hogy azt elfogadja. De két egyenlő értékű ajánlat van és igy nem érzi magát morálisan arra kötelezve, hogy velem külföJjdön játszók. Nos, mivel a hollandok az anyagi feltételekét biztosították és nekém végeredményben az a célom, hogy a mérkőzés létrejöjjön, elfogadtam a hollandok feltételét és remélem, hogy a holland sakkszövetség belátja, hogy az első mérkőzés alkalmával, különösen a mérkőzés második felében, sok olyan zavaró körülmény lépett közbe, aminek a jövőben nem szabad megtörténnie. Egyszóval remélem, hogy a meccs teljesen reá­lis feltételiéit is biztosítják. A végzetes könnyelműség Steímer Lajos magyar mesitier, aki igazán hi­vatott kritikus lelhet, veti közbe: — Én azon csodálkoztam legjobban, hogy ön, oki mindig a megnyitásban alkotta a leglkiva­lóbbat, az Euwe elleni maocspairtikbam úgy nyi­tott, hogy jóformán a megnyitó lépések követ­keztéiben került ki nem egyenlíthető hátrányba Aflijeichin a közbevetés igazságát elismeri. — Végzetes hibákat követtem el, felületes és könnyelmű voltam. Azt hittem, hogy min­dent megengedhetek magamnak. Nem vettem figyelembe a nagy tétet, aimi kockán forog, Le­kicsinyeltem azokat a híresztelésekéit, amelyek Euwie Lelkiismeretes előkészületeiről szólották. Réeztvettem a varsói olimpiiászon. Varsóban nagyon szép, nagyon kedves volt minden, de ezek a szép napok a világbajnokságomba ke­rültek. Utána még egy fárasztó túrára mentem az északkeleti államokba és amikor Hollandiá­ban megjelentem, kész is voltam. Az volt a taktikám, hogy lehetőleg megrohanom és lelé­pem ellenfelemet és az első nyolc parti után, amikor már három egységnyi vezetést értem el, úgy hittem, hogy a dolog el is van intézve. Ekkor lépett közbe az a komponens, amire nem számítottam, Euwe kifogástalan testi, lelki és szellemi kondíciója. A dolog nem ment, egyre idegesebb lettem és ebben az állapotban a ha- zardiarozás már természetes következmény. De legalább tanultam. Megtanultam, hogy az én sakkozói képességeim mellett is szükséges az a testi és szellemi felkészültség, amelyet minden erőpróba megkíván. Majd a revánsmérkőzés másképp lesz. Előtte jól beosztott tanulás és pi­henés, teljes felkészültség. Egészen bizonyos va­gyok benne, hogy a világbajnokságot vissza- szerzem. A versenyek versenye A saklkvilág érdeklődése most a közeledő nagy eáklkiesemány, a noititinghumii nagymester- verseny felié fordul, amelyre az angolok a világ legjobb tizenöt játékosiát hívták mag, köztülk ■három vollt és a jelenlegi világbajnokot. — Mii Lesz Nottángbamban? — ez a következő kérdés, amely a társalgásba kerüli Steiinar Lajos, akit Magyarország reprezen­tánsaként hívtak meg, szerény, csöndes hang­ján adja elő véleményét: — Úgy gondolom, hogy Nottirghaimban ön lesz az első, mert szüksége van erre a győze­lemre. De abban is bizonyos vagyok, hogy a prágai Flohr az első négy között lesz. Aljechin szabadkozik. — Eilső talán nem, de második bizonyosam. És Flohr biztosiam benne lesiz az első négyben, Aljeohim tehát duzzad az önbizalomtól és fel­tétlenül hiszi, hogy hamarosan újból a csúcséi kerül. — HÁLÁTLAN VENDÉG* Lőcsei tudósí­tónk jelenti: Sztarony János korompai lakos­hoz egy fiatalember állított be és Csorba néven mutatkozott be s előadta, hogy közeli rokonok, Sztarony megőrült az eddig ismeretlen rokon­nak és bőségesen megvendégelte. Később Csor­ba vállalkozott arra, hogy bevásárolni megy a házigazda részére, Sztarony kölcsönadta neki kerékpárját, hogy hamarább visszatérhessen, de az „uj rokon" a vásárláshoz kapott pénzzel és kerékpárral együtt nyomtalanul eltűnt — TŰZ SZÖGYÉNBEN, Tudósítónk jelen­ti: Hétfő éjjel kigyulladt Újhelyi Ferenc német- szögyéni asztalos háza. A ház oldalánál felhal­mozott nád gyűlt ki, a tűz belekapott a házte­tőbe, majd a szomszédos házra is átterjedt Mindkét ház teteje leégett. A tűz lokalizálása után megeáilapitották, hogy gyújtogatás töiv tént. A csendőrség a felmerült gyanú alapjául le­tartóztatta Újhelyi Ferencet és beszállította ti párkányi jpráshiróság fogházába, bizalmatlanság .... tapasztalat.... ij§ bizalom .... így vezet az út a GIBBS fogszappan állandó használatához. — HALÁLT OKOZOTT A PÁLINKA. Lő­csei tudósítónk jelenti: Kondra Mihály jekelfal- vi vasutas szolgálata után hazatért, rosszukéiról panaszkodott és néhány perc múlva meghalt. Felesége orvost hivott, aki megállapította, hogy Kondra halála előtt néhány órával szeszesitalt ivott s az okozta a halálát. A csendőrség meg­indította a nyomozást annak megállapítására, hogy kinél szerezte a vasutas a szeszesitalt, egy­úttal elrendelték holttestének felboncolását. — ELFOGTÁK AZ ÁRVÁI CSEMPÉSZ­BANDA VEZÉRÉT. Zsolnai tudósítónk je­lenti: Közöltük, hogy az árvái lengyel határ iméntién nagy csempészés folyik. A lócsem­pészek szerszámokat, sőt szekereket is lop­tak, hogy igy elpalástolják' a Lovak eredetét, a szükséges okmányokat pedig hamisítással szerezték meg. A csendőrség most végre le­tartóztatta Lopták András rovottmultu kloko- csi gazdáig a csempésztársaság vezérét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom