Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-08 / 83. (3932.) szám
1936 Április 8, szerda* 'TOSCTMxtifcaiHnaiAB s Ne halassza el a húsvéti cipő és harisnya bevásárlást! Ajánljuk Önnek, hogy a bevásárlásokat már most intézze el. Látogasson meg bennünket lehetőleg ^0* __ délelőtt. Gyors kiszolgálásban részesül, amellett kényelmesen és megfontoltan választhat. * . r*a A Hi&etA&éyi lácsasáyot nem lehet következetességgel vádolni. Az első következetlenségeket a „Tavaszi Parlament" összehívása körül követte el, amikor a vallási jellegű kultur egyesületeket eleve kizárta a képviseletből, de ugyanakkor meghívta külön a marxista világnézetet valló munkásakadémiákat, amelyek nem is formális egyesületek, hanem inkább politikai pártok kuUurosztályainak alkalmi formációi. A Társaság azóta megnyugtatásunkra közölte, hogy a Prohászka-köröket kulturális egyesületeknek tekinti. De már nem állít ilyesmit a Szent Ágoston Társaságról, vagyis a katolikus Írók könyvkiadó szövetségét nem hívja meg a kultúra parlamentjébe. Hasonlókép- pen ki kell maradnia tehát a Szent Pál Társulatnak, a katolikus tanítók országos egyesületének, az Országos Református Lelkészegyesületnek, a Magyar Evangélikus Szövetségnek. Szinte a sors iróniája ugyanakkor, hogy akiknek a kedvéért így kihagyják a kulturális jobboldalt: a munkásegyesületek eddig nem nevezték meg magbizottaikat s a Társaság ezért a sajtó írtján újból udvarol nékik. A marxista baloldalnak — udvarlás, a, keresztény jobboldalnak — kint tágasabb. — A másik következetlenség a törvényhozók és tartomány gyűlési képviselők kizárása volt. Az indokolása ennek igen tetszetős: a politikamentesség. A Kisebbségi Társaság sajtó- magyarázatában azt mondja, hogy nem lehetett kockáztatnia, hogy négy pártból való törvényhozók jelenjenek meg a Tavaszi Parlamentben s a kulturvita politikusok vitájává alakuljon át. Ejnye, ejnye, de óvatosak! Attól tartanak, hogy valamelyik irodalmi társaság esetleg Csömör István gazdát fogja delegálni! Világos, hogy nem ettől volt a nagy aggodalom.. Egyedül attól aggódtak, hogy ott megjelenhetik az az egy törvényhozó, aki egy személyben Szlovenszkó egyik legeredetibb Írója, a Szentiváni Kúria megszervezője és szellemi vezére és egyben a legnagyobb, határokon túl is ismert reprezentatív szl.ovenszkói magyar irodalmi folyóiratnak a szellemi vezetője: Zerdahelyi József. Zerdahelyi legitimációját akarták itt tulajdonképpen elvenni azzal, hogy „lemondtak Csömör és Schülz esetleges delegálásáról. Ez a nagy politikamentesség cseppet sem volt következetes. A politikától való mentesítést Ott kellett kezdeni, hogy a Társaság elnöke na lágyén exponált politikus. A Kisebbségi Társaság elnökéről pedig gyorsan kitűnt, hogy politikailag nagyon is exponált személy, amikor a kormány magyarnyelvű szócsövének főszerkesztői tisztét vállalta. A Társaság ügyvezető igazgatója nyomban be is látta, hogy ez a két tisztség összeférhetetlen és gondoskodott arról, hogy Jankó Zoltán „lemondjon“ az elnökségről. Ez megtörtént tegnap a ápoknak megküldött hivaialos kommüniké tanúsága, szerint és azt hittük, hogy az eddigi következetlenségek sorozata megszűnik, hogy vége lesz a politilcamentesség jegyében való politikai intrikának. És valóban úgy látszott, hogy egy jóakaralu, erélyes fiatal kéz vette a, kezébe az irányítást. Ezt sejttette az a határozotthangu hirápi bejelentés, hogy a Tavaszi Paráment a jelzett időpontban, április 18—19-én összeül Érsekújváron. Vgyanúkkor Jankó Zoltán a saját lapjában bejelenti, hogy a. Tavaszi Parlamentet elhalasztják és későbbi időpontban fogjál. magtartani. S ezt mint a Kisebbségi TárAz alkotmányjogi bizottság elfogadta a kémek halálbüntetéséről szőlő törvényjavaslatot i A köztársaság oltalmáról száló törvény novellája lényegesebb módosítás nélkül kerül a Ház elé • A Henlein-párt módosításait elutasították m A szudétanémet párt hivonutt a bizottság üléséről « Prága, április 7. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága ma délelőtt dr. Dérer igazságügyi miniszter részvételével s a nemzetvédelmi minisztérium kiküldötteinek jelenlétében ülést tartott, amelyen a köztársaság oltalmazásáról szóló törvény legújabb novelláját tárgyalta. A novellát benyújtásakor részletesen ismertettük. A kémkedés legsúlyosabb eseteire halálbüntetést s a kémkedés és katonai árulás bűntettei tárgyalására vegyes —■ polgári-katonai — büntetőtanácsok létesítését irja elő. Richter képviselő, a javaslat előadója azt hangoztatta, hogy e novellát tulajdonképpen a közvélemény akarata hozta létre, mely már régen szigorúbb büntetést követel e deliktumokra. A szomszédos államok még szigorúbb büntetésekkel sújtják a kémeket, mint a csehszlovák törvények. Dr. DoJansiky kommunista azt hangoztatta, hogy pártja a kérnék és árulók legszigorúbb büntetését helyesli, de kiemelte, hogy ezek utolérhetetlen és üldözhetetlen hívei és barátai igazgatósági tanácsokban és vezető helyeken ülnek s annak az aggodalmának ad kifejezést, hogy a javasolt törvény éppen ezeknek a fökémekndk üldözésére nem elég. A szudétanémet párt álláspontja Dr Neuwirth szudétanémet elismeri a köztársaság oltalmáról szóló törvény no- novellizálásának szükségességét, éppen, ami a katonai árulást illeti. És ha a korBécs, április 7. A Csehszlovák Sajtóiroda* közli: A bécsi lapok vezető helyen foglalkoznak a kisantant tegnapi demarsával és elítélik azt. A Reiehspost szerint a kisantant jogos ügy ellen tiltakozott. A lap csodálkozik, hogy akadnak államok, amelyek tizenhét évvel a háború befejezése után még mindig „a békeszerződések elavult gyakorlata44 szerint cselekszenek, amennyiben győzőket és legyőzőiteket különböztetnek meg. Az uj osztrák törvény nem jelent katonai fegyverkezést és igy nem szegi meg a békeszerződéseket. Az osztrák kormány a lap szerint nem válaszol a tiltakozó jegyzékre, mert tudja, hogy igaza van. „Az is válasz, ha nem válaszolunk44 — írja a Reiehspost. A Wiener Zeitung igyekszik bebizonyítani, hogy egyrészt Belgrád és Bukarest, másrészt Prága között nézeteltérés van az osztrák ügy kezelésének tekintetében. A Neue Freie Presse a tiltakozást feleslegesnek tartja, mert Auszsaság elnöke jelenti be! Most már a közvélemény tudni szeretné, kinek higyjen, a Kisebbségi Társaságnak-e, vagy Jankó Zoltánnak? A Kisebbségi Társaságnak, amely azt mondja, hagy Jankó Zoltán nem elnök, vagy Jankó Zoltánnak, aki azt mondja, hogy a kisebbségi társaság — c'est moi? mány azon a nézeten van, hogy a kémeket akasztani kell, úgy ő és pártja ezt nem ellenzi, de meg kell teremteni annak biztosítékát, hogy valóban csak a tényleges kémeket akasztják. Alaki, tekintetben a novella számos jogi technikai felületességet mutat. Dologi tekintetben ügyelni kell arra. hogy ne győzzön rajtunk bizonyos pszichózis és hogy ne mondjunk le mindarról, ami az állami életnek a modern jogállam, mint sok százéves fejlődés eredménye jellegét adja. Részletesen foglalkozik a javaslat egyes szakaszaival s kimutatja a fogalmi meghatározások felületességét. Az 1. paragrafusnak exaktabb szövegezés kell (halálbüntetés a kémeknek). A katonai árulásról szóló 3. paragrafus a jogbizonytalanság növelését segíti elő. Az 5. paragrafus, mely szerint kormányrendelettel állapítják meg az Ítélkező bíróságokat, illetve a vádirat benyújtására illetékes államügyészségeket, megalázó a bíróságokra és az ügyészségekre is. Teljesen elveti a szónok a polgári-katonai vegyes bíróságok gondolatát s úgy véli, hogy — ha már rendkívüli intézkedések kellenek, úgy átmeneti időre bizonyos deliktumokat utaljanak inkább a katonai bíróságok kizárólagos hatáskörébe. E paragrafus 4. bekezdése, mely szerint- maga a határozó tanács végzi az előkészítő eljárást is, a polgári büntető bíráskodás teljes végét jelenti. A 6. paragrafus 2. bekezdésében meghatározott védői névjegyzék az ügyvédek legsúlyosabb kompromittálására ad alkalmat. A 7. paragrafus (eljárás gyorsítása, iratokba való betekintés jogának szélső korlátozása) bizonyos mértékben törvények normát ad, hogy valakit az ok megjelölése nélkül ítéljenek és elítéljenek. A szónok azzal végzi beszédét, hogy a javaslat alapgondolatával egyetért ugyan, de a részleteket nem fogadhatja el és nem hagyhatja jóvá az indítványozott novellának követelt eszközöket. triát senki sem vádolhatja katonai, vagy offenzív célokkal. Az uj akciók Bukarest, április 7. Román politikai körökben a kisantant közös bécsi dermarsát a kisantant-államok teljes szolidaritása újabb bizonyítékának tekintik. A kisantant nem engedi meg, hogy precedenciát teremtsenek. Bukarestben a tiltakozás határozott hangját emelik ki és megállapítják, hogy a jegyzék szerint a három állam fenntartja magának a jogot a további rendszabályok foganatosítására. Bukarest, Belgrád és Prága nem elégszik meg a plátói tiltakozással, mert a jegyzék átnyujtása csupán annak az akciónak kezdetét jelenti, amely a kisantant-államok biztonsága megszilárdítására törekszik és semmi olyat nem tűr, ami megzavarja Kö- zépeurópa jelenlegi status quoját. A kisantant-küvetek tanácskozása a román külügyminisztériumban Bukarest, április 7. Hétfő délután a rámán külügyminisztériumban a legutóbbi középeurópai eseményekkel kapcsolatban újabb tanácskozás volt Radulescu külügy- minisztériumi államtitkár, Perics jugoszláv és Seba csehszlovák követ között. A tanácskozás után Radulescu hosszabb kihallgatáson jolent meg a királynál, Mindenki helyesel Dr. MareS cseh szociáldemokrata szerint egyes részletkérdésekben lehetnek ellenvetések, az egész javaslat azonban jó. A büntető tanácsokban a katonai tag részvétele azért történik, mert eddig ie az ilyen ügyekben a katonai szakértő véleményére volt utalva. Az indítványozott mód egyszerűsíti az eljárást. Petr cseh néppárti teljesen egyetért a javaslattal s azt módosítások nélkül elfogadni kész. Az ellenzékre apellál, melynek ugyanolyan érdeke az állam védelme, mint a kormánypártoknak. Az utolsó nagy világháború kivételével az összes régebbi európai háború a mi területünkön folyt le és a jövő európai háború is, ha sor kerül arra, sújthat bennünket. Ezért mindnyájunknak különös érdeke az állam védelme. Elutasítja azt a feltevést, hogy katonai hivatalaink szándékosan provokálnának ok nélkül kémkedési pereket. Az Uy ügyeknek speciális tanácsokhoz való kiosztása a vádlott javára van. Dr. Neuwirth szudétanémet dr. Mares észrevételeivel szemben megállapítja, hogy a javaslatnak számos intézkedése felületes és hogy ezekről az intézkedésekről külön kell tárgyalni. Az eljárás gyorsítása soha sincs az ügy javára, mint azt a háborús katonai bíróságok működéséből tudjuk. Egy szlovák hang PetroviÖ agrár szerint a szomszédos államok késztetnek, hogy államunk védelmével törődjünk. A legszigorúbb büntetés nélkül nem szabadulhatunk a kémkedés átkától. Különösen Szlovenszkón látjuk, hogy a kémkedés behatol egészen a családokba, amelyek nem tudtak még átorientálódni. Tudjuk, hogy Magyarország már összeállítja ama személyek névsorát, akikre a magyar hadsereg tarfiai háború esetén bizalommal fordulhatnak. A kémünk tudnia kell, hogy ha elfogják, úgy nemcsak becsületét, hanem fejét is veszti. Rodovsky cseh iparos hasonló értelemben szólalt fel. Dr. Rasin nemzeti egyesülési képviselő hangoztatja, hogy klubja már régebben követelte a katonai árulás legszigorúbb büntetését. Dr. Goldstein (cseh zsidópárti-szociáldemokrata) az első paragrafushoz lényegtelen stiláris módosítást javasolt. Richter előadó zárószavaiban elismeri, hogy a javaslat erősen eltér a büntető perrendtartás intézkedéseitől, de ez eltéréseket éppen a javaslat célfa kényszeritette ki. A Henlein-párt kivonul Majd dr. Neuwirth (szudétanémet) bejelentette, hogy pártja tartózkodni fog a szavazástól s a tovább! tárgyalásban nem vesz részt tekintettel arra, hogy a bizottság nem szándékszik a javaslat tárgyi elintézéséhez látni. A szavazás A szavazás során az első paragrafust Goldstein módosításával fogadták el (egy kötőszó beiktatása, mi által a szöveg határozottabb értelmet kap.) A 2—4. paragrafusokat a kormányjavaslat szerint hagyták jóvá, s Neuwirth módosító indítványait elvetették. A többi paragrafust jelentéktelen stiláris módosításokkal hagyták jóvá. A 6. paragrafus 2. bekezdését azzal az intézkedéssel egészítették ki, hogy az igazságügyi minisztérium által vezetett védői jegyzékbe való bejegyzés, vagy törlés előtt az illetékes ügyvédi kamarát kell meghallgatni. Ezenkívül a bizottság egy uj paragrafust is beiktatott a novellába, .annak 7 paragrafusa után, mely a köztársaság oltalmáról szóló törvény 37. paragrafusának hatodik bekezdéseként fog szerepelni s igy hangzik: .,A köztársaság oltalmáról szóló törvény intézkedéseibe ütköző bűncselekmények s az ilyen bűncselekményekkel halmozódó cselekmények ítélésére a hadosztálybiróság három igazságügyi szolgálatot végző tisztjéből állló tanács illetékes.44 (A 37. paragrafus a katonai személyek bűnvádi üldözéséről intézkedik.) Ezzel az alkotmányjogi bizottság a tárgyalást befejezte. A kisantant nem elégszik meg a „platói tiltakozással** és Bukarest szerint eré'yes akcióba kezd az osztrák véd- köielezeltségi törvény e.len • Bécs nem válaszol a jegyzékre
