Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-26 / 97. (3946.) szám

Kai számtmk a Késes Kitté! 24 oldal — Ara 2-’ Ke JÍS~ I XV. évf. 97. (3945) szám » Vasárnap * 1936 április 26 wmmmm Előfizetést ár: évente 300, félévre 150. negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská utice 12, III. emelet. Ö 9 TELEFON: 30311. • 0 SÜRGÖNYÖM HIRLRP, PRRHR. VENDEGEK BUDAPESTEN leta: Szvathá Pál és száz kőfaragó dolgozik, a Margitszigetet ellepték a munkások százai és Karlsbadot teremtenek belőle, uj lámpákat helyeznek el Prága, április 25. Délebbre tavasziasabb a föld: aki Prágá­ból Pestre utazik, tarr gályák és tulzsenge füvek világából jut dusabb zöldbe, az uc- cákon május mosolyog, a levegő tavaszi áfiummal telt, a Dunaparton csillog a su­gár, a Dunán táncol a viz, este langy fu- valómban ülnek az emberek a Buchwald- székeken, a város pompázva néz farkassze­met az idővel. Néhány napig lent voltam a magyar fővárosban — hosszú idő. két év után először — s meglepetten figyeltem a változást, amin a csodálatos város átesett. Budapest hihetetlenül békés város lett, amit egyébként nem én állapitok meg, hanem a prágai újságok, melyek újabban sok színes leírást közölnek a magyar fővárosról. Für­dőváros, idegenforgalmi hely. Az elmúlt két év sikere után mintha az embereknek alig volna más törekvésük, mint idevonzani az európai utast, elragadtatásba ringatni s a külső szépségek, a lendületes szórakoz­tatás, az emberi udvariasság, az olcsó és dekoratív élet eszközeivel felejthetetlen em­lékké változtatni a pesti tartózkodást. A zsonglőrügyességü pesti ember az uj és ed­dig ismeretlen tevékenység terén csodákat müveit, a magyar vendégszeretet tradíció­ja, a jó nevelés és a valódi igények pontos ismerete megtette a magáét. Az üzem ma már párisi vagy bécsi méretű. A millen­niumi emlékműnél autocar-tábor tanyázik, mint Parisban a Parvis de Notre Dame-on, az esti kávéházakat falkaként lepik el a jól vezetett idegenek százai, a belváros lassan a párisi City vonásait kapja: angol jelzé­sek és felírások mindenfelé, — de hosszú cseh szövegeket is láttam egy-egy üzlet ki­rakatában, itt nincs részrehajlás, —• ma Bu­dapesten lépten-nyomon a nagy európai idegenforgalmi központokra emlékeztető je­lenségekbe ütközik az ember. A bolt uj, a kereskedő kétszeres udva­riassággal igyekszik a vevőt magához von­zani. Másutt az idegennel Üzletszerű udva­riassággal bánnak, megszokták s legfeljebb a pénzét lesik, Budapest idegenforgalmá­ban az udvariasság még igazi és lelkes, ko­moly befektetés s ez teszi bájossá az ott- tartózkodást. Sehol nem szeretik őszintéb­ben az idegent, mint Pesten, kissé csodál­ják, sőt rajonganak érte, tisztelik, a ma­gyar pátosz ki-kitörésével veszik körül, ün­nepnap számukra, ha megjön a holland sajt­ügynök vagy az angol csatornamunkás. So­ha sehol akkora urnák nem érezte magát a nyugati kistucatidegen, mint Pesten, ter­mészetes, hogy el van ragadtatva és szíve­sen jön. A másik titka Budapestnek, hogy idegenforgalmi szempontból újdonság. A globetrotter bekalandozta a kontinens va­lamennyi zeg-zugát és unja, mert frisset nem kap, most kinyílt előtte Magyarország fűszeres élete a nép odaadó és vidánrbájá- val, természetes, hogy a karaván eljön megismerni az uj szenzációt. Lelkesedéssel, de fegyelmezett lelkesedéssel fogadják és sokat nyújtanak neki. Ami a legjobban megkapott, a város tudatos csinosítása volt. Két év előtt fakó letörtség ült az uc- cákon, kopott rosszkedv, ingerült és elha­nyagolt élet. Ma mindenütt furnak-farag- nak. óriási hid épül a Boráros-téren, a Margithidat szélesítik, a parlamenten száz az uccákon, a Dunapartot festik, diszitik, babusgatják, az üzletek hívogató, uj por­tálét kapnak, friss csárdák nyílnak, a Rá- kóczi-ut sarkán hatemeletes palota épült, a Margitszigettel szemben a pesti parton uj városrész, a külső Horthy Miklós-uton uj város, amely nagyobb és ütemesebben fej­lődik, mint a prágai Bubenec, meglepett a lüktető élet, a munka és a jókedv. Nem igaz, hogy az utcák kihaltak és nincs for­galom. Két év óta ezen a téren óriási a ha­ladás. A kávéházak, a színházak jól men­nek, a lapok statisztikákat közölnek, ame­lyekből kitűnik, hogy minden fejlődik, a házasságkötések számától a postaforgalo­mig és a takarékbetétekig. A pengő érteke emelkedik, az emberek bizalma visszatért. A hozzáértők, akikkel beszéltem, úgy vé­lik, hogy Budapest az idegenforgalom se­gítségével önmaga eltarthatja magát. A A Kék Nílus eredete olasz kézben BatiogSio suSsros harcafeas 1%'ml a sssa-baitehB limité] ■ Eső és fene!;e?"en sár mindenfelé Róma, április 25. Badoglió marsall táv- iratozza: „Gondarból elindult osztagunk megszállotta a Tana-tó körüli egész terüle­tet és elérte Bahrart, a tó déli csücskét. A lakosság csapatainkat mindenütt barátsá­gosan üdvözölte. A szomáli fronton péntek reggel óta a sasabanehi szakaszon nagy küzdelmek folynak." E őmromulás északon és dé esi Aszmara, április 25. Az olasz csapa-1rost és a Kék Nílus kifolyását a tóból, tok a Tana-tó vidékéről előnyomtilnak § A szomáli frontról érkezett jelentés sze- Godjam tartomány felé. A -gondari oszta-1 rint Gerri Haszan szultán csapatai az ola- gok erőltetett menetelés után megszállották 0 szókhoz szegődtek és váratlanul megtá- Bakart, a Tana-tó déli csücskén fekvő vá-jmadták az abesszin hadsereget. Az ütközet­ben a szultán fegyveresei megverték az abesezinokat, akik számos halottat és sebe­sültet hagytak a csatamezőn. Olasz félhivatalos jelentések szerint Gra­ziam offenzivájának átkaroló mozdulatai sikerrel jártak és a gépesített csapatok meg­szállták Dagah Búrt, azaz a sasabanehi abesszin állások mögé kerültek. Ha a hir megfelel a valóságnak, akkor Sasa Banehet nem sokáig tarthatják az abesszinok. Gra­ziam állítólag Dagah Búrból azonnal gépe­sített osztagokat küldött Dzsizsiga felé.. A választások előtt A kommunisták 2$-3§ üsnislliiiif sriiisül siám©tal Franciaországban A francia kisSSfcés fél a ba*o!da’i nésfroni feormánv&ó! és külföldre menti tőkéiét • Ntsrniliiird aranyfrank vándorolt Svájcba és UngLáha ■ ■ A jobboldal a spanyol vérengzések elrettentő példájával agitál • ■ Paris, április 25. A francia kamarai vá­lasztások előestéjén sem lehet biztos prognó­zist fölállítani az eredményről. A jelöltek nagy száma — összesen 4807 jelölt verseng a 618 kamarai mandátumért és egyedül Páris­ban 1003 jelölt indul a küzdelembe, — bi­zonytalanná teszi az eredményt. Kormány­körökben azon a véleményen vannak, hogy a választások után a többséget a haladó re­publikánusok a bal- és a középpártok, vala­mint a népdemokraták koncentrációjából kell megteremteni. A baloldal továbbra is bízik a győzelemben. A kommunisták 25—30 mandátumnyereséggel számolnak, azaz képviselőik számát tízről 35— 40-re emelik. A szocialisták tíz uj mandátumot remélnek, azaz 105—110 mandátum fölött fog­nak rendelkezni. A radikális szocialisták mai 160 mandátumos rekordszámúkból 10—15-öt elve­szítenek s ugyanilyen lemorzsolódás éri valószí­nűleg a jobbpártokat is. A kommunisták közölték, hogy semmiesetre sem lépnek a baloldali népfront esetleges kor­mányába. León Blum maga is belátja, hogy a népfront kormányát nehéz lesz megalakítani, mert a radikális párt jobb szárnya nem hajlan­dó együttműködni a szocialistákkal. A Francia Bank aranykészletének nagymérvű csökkenése az elmúlt négy hét alatt (az aranykészlet 4 mil­lió frankkal apadt), azt bizonyítja, hogy a kis­tőkés lakosság fél a baloldali kormánytól és tőkéjét biztonságba helyezte a külföldön, főleg Angliában és Svájcban. A jobboldali sajtó a legutóbbi spanyolországi Chamberlain Budapestről Belgrádba utazik B e lg r á d, április 25. A Vreme értesülése szerint Sir Austin Chamberlain Budapest után Belgrádot is meglátogatja. Az angol államférfin valószínűleg hétfőn a magyar fővárosból egyenesen a jugoszláv fővárosba utazik. Bécs, április 25. Sir Austin Chamberlain volt brit külügyminiszter szombaton délben Bécsből Budapestre utazott. A magyar fővárosba a késő délutáni órákban érkezett. Sir Austin mint ma­gánember utazik s igy az angol követség kikül­döttein kívül más nem fogadta a budapesti pá­lyaudvaron. Hit kíván Franciaország Németországtól! Páris, április 25. Corbin londoni francia nagy­követ a Foreign Officé-on jegyzéket nyújtott át, amelyben újabb indítványokat tesz a német- francia-angol viszony rendezésére. Francia- ország állítólag a következőket követeli: 1. Németország kötelezze magát, hogy ön­hatalmúan a jövőben egyetlen nemzetközi egyezményt sem mond fel. 2. Annak garantálását, hogy a Németország határállamainak ajánlott kétoldali szerződése­ket beillesztik a népszövetségbe és a népszövet­ségi paktumba. 3. Ausztria, Danzig és Memel területi függet­lenségének tiszteletbentartását. 4. Határozott német választ a népszövetségi paktum revíziójának kérdésébem 5. A Hitlertől ajánlott nyugateurópai légügyi egyezmény pontos körvonalozását. 6. Németország egyenjogúságának meghatá­rozását és megmagyarázását, eseményeket felhasználja arra, hogy a népfront ellen agitáljon. A vasárnapi első menet, amely francia szokás szrint inkább helyi jellegű lesz, mint politikai, nem hozhat eredményt, mert a képviselőknek legfeljebb egy harmadát vá­lasztják meg végérvényesen az első menetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom