Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-26 / 97. (3946.) szám

1936 április 26, vasárnap. lendület kizárólag az elmúlt két év ered­ményeinek köszönhető, az, hogy százával épülnek az uj házak és az emberek keresni kezdenek. Ma már komoly gond az idege­nek elhelyezése, a szállók nem elég nagyok. Két-három modern szállót kellene sürgősen építeni a Dunaparton, a Margitszigeten és esetleg a budai hegyekben. Az emberek tele vannak tervekkel. Nem csoda, ha az idegenforgalmi pszihózis a lakosság gon­dolkozását a békére állította be. A nép és az állam pénzét elsősorban az idegenfor­galom emelésére fordítja. A mindenütt fo­lyó frissítés és csinosítás csak így magya­rázható. A Henlein párt panasszal fordult a népszövetséghez egy miniszteri rendelet miatt Mily feltétel mellett kaphat katonai szállítást a német vállal? ózó ? szlovák nemzetiségű hivatalnokot és munkást alkalmaz. E rendelet alapján számos céghez távirati kér­dést intéztek, hogy a föltételnek hajíandó-e alá­vetni magát. Noha e rendeletét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, a nemzetvédelmi minisz­térium és más kormánytényezők is e rendelet lé­tezését megerősitették. A népszövetséghez be­nyújtott panasz hivatalos népszövetségi biztos kiküldését kéri, áld a helyzinen megejtett vizs­gálattal győződnék meg e rendelet hatásairól s a vizsgálat eredménye alapján a kormány köte- leztessék a rendelet sürgős visszavonására. Ebbe a vendégszeretően békés légkörbe futott és fut be a napokban két előkelő ide­gen: Koscialkowski lengyel miniszterelnök j és Chamberlain, Anglia magánkövete. A! lengyel látogatás hivatalos, az angol jelen-1 tőségét az emeli, hogy Sir Austen Prágá­ból ment Budapestre, Bécsen át és köruta­zásának következő állomása a jugoszláv főváros. A lengyelek épp úgy, mint az an­golok, szemtanúi lehetnek a békés fejlődés­nek, láthatják, hogy a várost és népet ma elsősorban az uj európai rang kivívása ér­dekli, ezért dolgoznak és ezért fáradoznak, meg akarják mutatni, hogy valakik a kon­tinensen, sokat tudnak nyújtani és életfor­májuk nem elhanyagolható forma. A meg-! élhetési küzdelembe uj érvényesülési mó-j dókat kapcsoltak be s most teljes energiá­jukkal érettük robotolnak. Békés célokat és a békés versengés szolgálatába állt népet! találnak a Duna partjain az úri vendégek, ( népet, amely jókedvűen gondol a jövőjére j s ma elsősorban a házatája ápolásával fog­lalkozik. A lengyel látogatást ezeréves barátság előzi meg. A lengyel az egyetlen nép Kö- zépeu-ópában, amellyel a magyar nem vi­selt komoly háborút a történelemben, az egyetlen, amelyhez örökké bajtársi jóvi­szony fűzte, de nemcsak ez, hanem a sor­sukban és a jellemükben is sok közös vo­nás van, öröm és üröm, jótulajdonság és szomorú hiba. A magyarok Báthoryt adták a lengyeleknek, ők Bem apót a magyarok­nak, a szellemek és a javak kicserélése a jövőben sem állhat meg. Macourek cseh történetíró állapítja meg a magyarokról irt történelemkönyvében, hogy Középeurópa két legnagyobb hatalmassága hosszú szá­zadokon át váltakozva a magyar és a len­gyel volt. A lengyel vendég nem hozza az agresszivitás szelét Budapestre. Senki el­len nem ágál, nem toboroz. Éppen az el­múlt napok bizonyították be, hogy Kos­cialkowski, akit annyi szívélyességgel fo­gadnak Budapesten, hazájában is a szélső­ségek és az erőszak ellensége és politikáját sem bent, s^m kint nem óhajtja egyoldalú haragok,.és tévhitek alapjára állítani. — Két testvér meleg, baráti üdvözlése, ami Pesten folyik, semmi más, két egymást ré­gen nem látott jóbarát találkozása, — egy­szóval: békepillérépités. Ha Koscialkowski bajtársi szeretettel jött baráti látogatásra, Chamberlain ismereteket kíván gyűjteni. A hely színén óhajt meg­győződni Középeurópáról s igy magánláto­gatása bizonyos tekintetben fontosabb sok hivatalos látogatásnál. Mert az a benyo­más, amit szerez és esetleg két szivar kö­zött könnyű beszélgetés formájában előad az angol alsóház folyosóin pártja miniszte­reinek, a biblia építő erejével hathat és a londoni illetékesek dunavidéki szentirásnak ismerik el. Chamberlainben megbíznak és szerinte fognak cselekedni. Az ilyen ma­gánlátogatások gyakran uj utat szabnak a nemzetközi politikában. Emlékszünk pél­dául azokra a következményekre, amelyek­kel Herriot háromévelőtti oroszországi uta­zása járt. Az angol látta Bécset, Prágát, látni fogja Budapestet, Belgrádot és ítél. Középeurópai utjának visszhangjával bizo­nyára találkozunk még a történelemben; a Sir Austenhez hasonló britek nem utaznak meddőn, nem beszélnek meddőn államfők­kel, miniszterekkel. —- Ha Chamberlain vé­gigsétál Budapesten és éles szemével meg­látja, hogy mi foglalkoztatja most ezeke' az embereket, ha megérzi a szinte naivnak nevezhető lelkesedést, amellyel a pestlel gondolkozásuk és tevékenységük előteréb< állítják a város kicsinositását és felvirágoz­tatását, az idegenek megnyerését és igy u forrást nyitnak megélhetésüknek, akko bizonyára kedvező tapasztalatokkal té vissza hazájába, mert először meggyőződi! arról, hogy a magyar népet békés törek vések foglalkoztatják, másodszor belátja hogy a magyarokban sok megbecsülendő érték és nemes erény van. A szudétanémet pártrak a népszövetséghez terjesztett panasza a cseh sajtóban nagy vissz­hangot keltett. Az agrárpárti Vccer „A Henlein- párt ballépése” címen többek között a követke­zőket írja: „Az a rendelet, amely ellen a szudé- tanémetek panaszt emelnek, nem irányul a né­met alkalmazottak ellen, de a német ipar ellen sem. Kizárólag a megbízhatatlan elemek ellen irányul. A revíziós törekvések idejében különös veszéllyel jár minden kisebbség részére, ha az állam keretein kívül keres valamelyes támoga­tást. Rossz tanácsadói vannak Henleinnak, hi­szen módjában állott volna a szudétanémet pártnak parlamenti utón, interpellációs formá­ban panaszt emelni a vélt jogtalanság ellen.” Végül megjegyzi a Vecer, hogy Henleinék V Az elnök nyári tartózkodására kiszemelt Schönborn-bírtok megvételéről tárgyal Kiatiár kormányzó A tulajdonos áiliió’ag nem akarja eladni a pazar, százízobás vadászkastélyt Munkács, április 25. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Már eddig is többizben felmerült az a hir, hogy Benes köztársasági elnök hosszabb időt fog eltölteni nyáron Kárpátalján. A tanácskozások egyelőre ar­ról folynak, hogy mely vidéken és mely épületben volna lehetséges az elnök meg­felelő elhelyezése. Erre nézve Hrabár kormányzó feytat tárgyalásokat | a Schönborn-család maradékbirtokai igazgatóságával. Az egykori grófi kastély a Munkácstól Ve- recke felé haladó országút mentén fekszik, tizenöt kilométerre a várostól. A Beregvár nevű pompás vadászkastély a Latorca partján csodaszép erdőrengeteg közepén épült. A mintegy harmincéves palota a leg­nagyobb fényűzéssel épült, mellette halas­tóval s közepén hatalmas, vadregényes park terül el. A kastélyban mintegy száz szoba van, amelyben az egykori Schönborn gróf gyakran látott vendégül uralkodókat, fő­hercegeket és főurakat hatalmas vadá­szatain. Az épület külső monumentalitása és belső pazar berendezése XIV. Lajos udvarának pompájára emlékeztet. Hrabár kormányzó feleségével együtt csü­törtökön megtekintette a kastélyt, azt min­den tekintetben megfelelőnek találta és erről! jelentést is tett. A vadászkastély jelenlegi tulajdonosa, Schönborn György, nem tartóz­kodik otthon, de levélben már érintkezésbe léptek vele. A kiszivárgott hírek szerint Schönborn tradicionális okokból állitó'ag nem hajlandó megválni a birtok­tól és a pompás épülettől. Beregvár, amelynek értéke meghaladja a 10 millió koronát, állandó nyári tartózkodási helye lehetne az elnöknek. Munkácson arra számítanak, hogy az államnak mégis sikerül­ni fog megszerezni a birtokot és az elnök nyári tartózkodása máris nagy gazdasági reményekkel tölti el a város lakosságát. azok, akik maguk ellenőrzik a német gyáripart és azok alkalmazottait s ők azok, akik megaka­dályozzák a cseh alkalmazottak felvételét. A csehszlovák többségnek volna inkább joga a Henlein-terror ellen panaszt emelni. A Ceské Síovo „Az urak a tűzzel játszanak" címen foglalkozik a népszövetséghez benyújtott panasszal. „Henl élnék" — úgymond — „tehát nemzetközi fórum , elé mennek. Erre csak azt mo-ndih atjuk: csak mién jenek! “ A cseh nemzeti egység lapja, a Poledni List igy ir: „Csak egyet nem értünk. A birodalmi németek és a mi szudétanémet pártunk nagyon is könnyén mellőzik a békeszerződéseiket. A jóvátételt nem vállalták a németek. A hadsereg tartásának tilalmát sem vállalták. A Rajna-vi- dék k ürítését sem vállalták. Egyszerre azonban németeinik, akik a német szerződésszegésekhez mindig tapsoltak, velünk szemben a békeszer­ződésekre hivatkoznak. Furcsa logika: ott, ahol kényelmetlen a békeszerződés, mellőzni, ahol azonban beleillik terveinkbe, ott reá hivatkoz­ni. Még hozzá hamsán hivatkozni! Mi lenne a la/usitzioikikai, ha netán eszükbe jutna Géniben Hitler ellen panaszt emelni?" protekcionizmus terjedt el s ma már a pórt- korruptíonizmus alakját ölti. Ilyer formán szá­mos korcnányelhatározás vagy valamely elha­tározás halogatása mögött provízió, diéta, kü­lön tiszteleídij, ellenszolgáltatás-szagot kez­dünk érezni s egyéb olyasmi szagát, amit még nemrégen minálunk lehetetlennek tartottunk és amit még a közelmúltban „balkáni" jelzővel illettünk. A rcssz kormányzás eme kellemetlen következményeit nem lehet gyógyítani az okok eltávolítása nélkül." — Dr. Macek szerint köztársaságunk nagyon komolyan beteg, azért, mert a polgárok nagy többsége s a politikai pártok a köztársaságtól csak kapni akarnak az állam és a többi polgár érdekére való figyelem nélkül. — Ebben a megállapításban sok az igazság és mi is gyakran megállapítottuk, A pártok csu­pa egymásra való licitálása következtében a parlamentből a törvények csonkán jönnek ki ahelyett, aminek az állam érdekében történnie 'kellene. De azért van itt a kormány, azért vannak itt a nép vezérei, hogy harcoljanak a közvéleményért és valódi önérzettel igyekezze­nek megszerezni a polgárság hozzájárulását a tőle megkívánt áldozatokhoz. Tett már valaki kísérletet az utóbbi esztendőkben ennek érde­kében és például a miniszterelnök megpróbált már beszélni a saját pártjának szűk kerítésein túl is? J iaviiát, a munka tovább halogatható In ásztól őszig, isiül Isi isiig.. a kormánypártok is sokaüák az állandó halogatás politikáját Prága, április 25. Macek tanár, szociál­demokrata képviselő a parlamenti választá­sok első évfordulójának közeledése kapcsán a Naáe Doha című lapban bírálja a kormány egyéves működését s éles szavakkal ítéli el, hogy a kormány nem képes nagyvonalú meg­oldást találni az olyan súlyos problémára, mint amilyen a munkanélküliség vagy a köz­igazgatás reformja. Dr. Macek nézete szerint a csehszlovák valutapolitika irányvonalának megváltoztatása — a sterlingblokhóz való csatlakozás s az olcsó és bőséges pénz nélkül — a válságból nem juthatunk ki és e lépés halogatása csak megnyujtja a nép szenve­dését. A cseh néppárti Lidové Listy ennek kap­csán a következőket írja: — E ponton tehát a szocialista dr. Macek ugyanazt ajánlja, amit az agrárpárt egyik szár­nya, amelynek szószólója dr. Vrany szenátor. Dr. Macek nagyon keményen nyilatkozik a köz- igazgatás hibáiról. „Közigazgatásunkban mindenekelőtt a párt­Nem elég birálgatni a diktatúrák propagan­dáját s emellett nem csinálni komoly, méltó propagandát a demokratikus nemzeti akarat mozgósítása érdekében. — Itt az ideje, — írja végül dr. Macek, — hogy munkához lássunk és hogy annak tudatára éb­redjünk, hogy a javítás tovább nem halogatható ősztől tavaszig, tavasztól őszig, hanem hogy egy­szer meg kell kezdeni a nagy müvet. Valameny- nyien egyformán felelősek vagyunk a köztársaság sorsáért. — Igen, — fejezi be észrevételeit a néppárti lap — az általános kritika után nem fog menni senki, konkrét tény kell és célkitűzés. A magunk részéről csak azt jegyezzük meg a szociáldemokrata képviselő és a cseh néppárti újság őszinteségi rohamához, hogy mi már he­tek, hónapok és évek óta ostorozzuk a kormány­pártok lelkiismeretét a semmittevés miatt. A ha­logatás nagy hiba, még akkor is, ha például a kormányválságot odázgatják őszig. UNIKUM AZ EGESZ VILAGON1 isaimiM-lf irTnfcTTfm keserílvfz, mert dúsabb sótartalmánál fogva a lég hatásosa bb. ELÉG MAR FÉL POHÁRRAL. - KAPHATÓ KISÜVEGEKBEN IS. Megérkezett i német válasz i !nng',Kr®Ss- és Stfeuberi-ügy csehszlovák Jegyi élére Prága, április 25. A csehszlovák sajtó­iroda értesülése szerint megérkezett Prágába a német birodalmi kormány válasza a cseh­szlovák kormány tiltakozására, amelyet a berlini csehszlovák követ nyújtott át a Wil- helmstrassén Jung, Krebs és Schubert volt csehszlovákiai német nemzeti szocialista kép­viselők németországi képviselöjelöléso és megválasztása ellen. A német válasz szerint a német hatóságok a három volt csehszlovák képviselő honosításánál elmulasztották an­nak megállapítását, vájjon a képviselőket elbocsátották-c már a csehszlovák állam kötelékéből. A német kormány ezért sajnál­kozását fejezi ki, de nincs azon a véleményen, hogy ez a tévedés barátságtalan cselekedetet jelent. % Prága, április 25. Henlein Konrád és a szudétanémet párt valamennyi képviselője és szenátora a nemzetek szövetségének tit­kárságához panaszt nyújtott be a csehszlovák nemzetvédelmi minisztériumnak a katonai szállítások kérdésében kiadott rendelete miatt. E panasz az úgynevezett Machník- rendeletre vonatkozik, amely kimondotta, hogy német nemzetiségű vállalkozó kezében levő üzem csak abban az esetben kaphat: katorai szállítást, ha megfelelő számú cseh-] 1 panasz mnfamms a eseti sajtóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom