Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-21 / 92. (3941.) szám
Előfizetést Art évente 300. félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská A szlovenszkói és ruszinszkói magú arsás uiicei2, il emelet • Kiadóhivatal: ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. politikai napilapja •• telefon; 303-11. •• SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl, A lengyel miniszterelnök elhalasztotta budapesti útját Belpolitikai válság Lengyelországban Ellentétek Beck „ezredesi csoportja” és a kormánypárt más tagjai között • Az elkobzott hivatalos lap ■ ■ • Általános sztrájk Lembergben, nyugtalanság az országban A budapesti utazásra néhány napon belül mégis sor kerül Varsó, április 20. Koscialkowski lengyel miniszterelnök — mint ismeretes — vasárnap reggel 7.30 órakor a lengyel fővárosból Budapestre akart utazni, de utazását az utolsó pillanatban lemondta. Vasárnap hajnali 3 órakor Varsóban hivatalos kommüniké jelent meg, amely közölte, hogy a miniszterelnök váratlanul megbetegedett és az utazás elmarad. Lengyel politikai körökben a budapesti utazás váratlan lemondása, továbbá az a körülmény, ahogy a lemondás történt, nagy föltünést keltett, annál inkább, mert a miniszterelnök szombaton délután még meglátogatta a köztársasági elnököt és személyesen részt vett a frontharcosok kongresszusának ülésén. Beavatott körök szerint az utazás elhaí- lasztását a váratlanul kiéleződött lengyel belpolitikai helyzet okozta. A miniszterelnöknek föltétlenül a fővárosban kellett maradnia, ha meg akar birkózni a nehézségekkel. A belpolitikai helyzetet a múlt heti krakói, censztochovai és lembergi véres összeütközések élezték ki, továbbá a ma kezdődött lembergi általános sztrájk és az az ellentét, amely állítólag a kormány és az úgynevezett ezredesek csoportja között keletkezett. A nyugtalan ország A félhivatalos Gazetta Polska elkobzott vezércikkében megállapította, hogy a lengyel műm- kásság között egyre veszedelmesebb méreteket ölt a forrongás és a lakosság egyre nyugtalanabb az országban. A lap a kormányt teszi felelőssé a helyzetért, mert a kormány „enged az ellenzéki pártok zsaroló módszereinek" és igy akaratlanul előidézte a véres összeütközéseket. Az elkobzás utáni napon a Gazetta Polska bejelenA válság legbiztosabb jele, hogy a Gazetta Polska eddigi kormánylap vasárnapi számát elkobozták. A belpolitikai helyzet bonyolultságát mutatja, hogy ez a lap élesen megtámadhatta a kormányt a lembergi események miatt. A szerkesztőség bejelentése szerint az elkobzott vezércikk a munkásnyugtalanságokkal foglalkozott. Ez az első eset, hogy a lapot Pilsudski hatalom- rajövetele óta elkobozták, s az újság általában hivatalos kormánylapnak számított. Állítólag Miedzinski és Matuscewski ezredesek sugalmazták az elkobzott vezércikket, amely arra kény- szeritette a miniszterelnököt, hogy Varsóban maradjon. A lembergi véres események utáni napon a lap már azt irta, hogy a kormányt föltétlenül át kell szervezni. A Gazetta Polska, az ezredesek csoportjának lapja s a lap és a kormány között támadt konfliktusból világosan levonható az a következtetés, hogy a kormány kebelében belül súlyos ellentétek támadtak. A hivatalos lengyel távirati iroda közlése szerint a köztársasági elnök vasárnap Koscialkowski miniszterelnököt meglátogatta a miniszterelnök magánlakásán. Állítólag Koscialkowski és az elnök között fontos tárgyalások folytak. tette, hogy birói utón keres orvoslást és nem nyugszik bele az elkobzásba. Varsóban hétfőn hírek terjedtek el a küszöbönálló kormányátalakításról. A köztársasági elnök állítólag lemond és utódja Koniatowski eddigi földművelésügyi miniszter lesz. Miniszterelnökké valószínűleg Stinkowski tábornokot nevezik ki. A hétfőre összehívott rendkívüli minisztertanács hivatott tisztázni az eseményeket. Tavaszi Parlament Irta: Darvas János Érsekujvárott csoda történt. Összeült a Tavaszi Parlament, de az indulásnál kitűnt, hogy a meghívottak elmaradtak. A hivatalos kiküldöttek számát magasan fölülmúlta a legitimáció nélkül megjelent „megfigyelőké.“ Szinte úgy látszott, hogy ez a kultur- konferencia a megfigyelők parlamentjévé alakul át. És valóban a kulturegyesületek kongresszusa helyett a kulturmunkások kongresszusa lett. Az indulás bizalmatlansági légköre tökéletesnek látszott. Egy azonban már az első pillanatban bizonyos volt: hogy a fontos és népes kulturegyesületek elmaradása inkább szervezéstechnikai, mint politikai okokra vezethető vissza. A rendezés sikere iránti kétely volt a bizalmatlanság főoka. Mert olyan szervezet rendezte, amelyet fiatal volta miatt kulturéletünk nem ismerhetett eléggé. Ez lehetett az oka legnagyobb egyesületeink: a SzMKE, a Kazinczy Társaság, a Toldy Kör elmaradásának. Személyi szempontok is voltak: ezért tüntetett távolmaradásával például a Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság. Politikai is: ezért nem jöttek el az első napon a szociáldemokrata színezetű munkásakadémiák. F^litikumtól félt a Járási Közművelődési Testületek Országos Szövetsége is. De e bizalmatlansági légkör, amely az első percekben megülte a tárgyalási termet, rövidesen fölolvadt, amikor kitűnt, hogy a kiküldöttek és „megfigyelők" csak a lényegre: a kulturális munka sikerére fektetik a súlyt. S bebizonyosodott, hogy a kulturparlament- ben nincs politikai elválasztó vonal a kulturális jobboldal és baloldal között, nincs osztályönzés a polgári kulturmunkások és a munkássorban élő kulturemberek között. A felszólalásokból egyre egyetértőbb egyhangúsággal kitűnt, hogy a magyar kultúrára való éhség szent szükséglete a magyar kultúra ápolásának vágyában testvérré avatja minden társadalmi osztály kultur- munkását. A magyar kultúra múlt értékeinek tudata és a magyar nyelv és művelődés jövőjéért való aggódás közös munka- vállalásra késztette az urikaszinók magyarjait a proletár kulturmunkásokkal. Politikai szemmel nézve elképzelhetetlennek véltük volna csak egy nappal is előbb, hogy ily politikai szélsőségek találkozása mellett ez a konferencia pozitív érintkezési pontokat találhasson és pozitív eredményeket mutathasson föl. Hiszen a legtávolabbi világnézeti végletek találkoztak itt, a keresztény katolikus világnézetű prohászkásoktól a forradalmi marxisták proletár ideológusaiig. És mégis megtörtént a csoda. A csonka kulturparlament légkörében győzött a közös pozitívumok keresésének módszere és megtalálták a közös magyar alapot. Nem uj az itt alkalmazott módszer, nevezetesen a közös pozitívumok keresésének módszere, — amit Esterházy Lujza fölszólalása tett meg a tanácskozások vezérlő gondolatává —, de az az uj. hogy a magyar munkásság marxista része kulturális téren először nyújtott kezet a polgári magyarságnak. Nem uj a cél sem, amit a kulturmunka és a társadalmi szervezés legvégső céljaként hangsúlyoztak, nevezetesen hogy a végcél az ősz- tálytagozódástól mentes szociális érzéssel áthatott magyar társadalom, de szinte re- velálóan hatott, hogy ezt jobboldalról szegezték le. A magyar közösség megteremtette a lélektani alapot a produktív munka lehetőségére és mindenki kerülte a zavaró, elválasztó mozzanatok kiemelését és csak a kulturális munka módozatairól beszéltek. A kölcsönös tárgyilagosságon utólag a résztvevők is elcsodálkoztak, úgy hogy egyik résztvevő csak azzal a paradoxonnal tudta jellemezni a helyzetet, hogy a baloldaliak bizonyára jobboldali beszédeket mondjak, a jobboldaliak pedig baloldali beszédeket, csak igy jött létre az egyetértés. E tréfás jellemzés mögött nagyjelentőségű tény húzódik meg, az a tény, hogy kisebbségi kultúra síkján létrejött a magyarság egységfrontja. Ez a kulturális egységfront befelé a kölcsönös megsegítés elvét: a kulturszer- vezetek munkájában való viszonosságot jelenti, kifelé az együttes föllépést, ha valamikor a magyar kisebbségi kultúra érdekeiért manifesztációra lesz szükség. Bármennyire csonka is volt az érsekuj- vári kulturparlament a hivatalos képviselet nézőszögéből, kétségtelen, hogy eredményei a kisebbségi etika szempontjából értékes pozitívumot jelentenek. A deklaráció elfogadható a szélső jobboldalnak és szélső baloldalnak. urnák és proletárnak, katolikus. protestáns vagy izraelita vallásu magyarnak, minden szociálisan gondolkozó jóaka- ratu embernek egyaránt. S ez a kulturösz- szefogás fontos újdonsága kisebbségi életünknek. Ehhez hasonló jelenséget csak Petrogalli idejében láttunk, amikor Petro- galli a magyar kisebbségi iskolák megmentése érdekében közös szónoki pódiumra tudta állítani a magyar kisebbség valamennyi politikai frakciójának reprezentánsait. A közös kisebbségi sorstudat, a kisebbségi öntudat ébredésének egyik jelentős dokumentuma az érsekujvári deklaráció. A kulturmunkások egységfrontja nézetünk szerint nem véletlen és nem alkalmi jelenség. Szükségszerű fejlődési fok a kisebbségi magyar nép nemzeti fejlődésében: az osztály-alapról népi alapra való helyezkedés magasabb foka. A kisebbségi nemzetdarab nemzeti öntudattal biró nemzetiséggé kezd Szerveződni, osztályai szükségszerüleg közelebb kell hogy jöjjenek egymáshoz, közeledniük kell az osztálytalan egységes kisebbségi magyar társadalom eszméje felé. Darwin annakidején leszegezte, hogy az élet legegyetemesebb törvénye az életharc, a mindenek harca mindenek ellen. Egye- dek harca egymás közt, Marx tudatosítása A lengyelországi eseményekkel kapcsolatban a csehszlovák sajtóiroda a következőket írja: — Az elmúlt napok eseményei uj fényt vetnek arra a zavarra, amely a lengyel kormánytáborban Pilsudski halála óta keletkezett. A kormány- tábor bizonyos elemei, főleg azok, akiket az ezredesek csoportjának szoktak nevezni, kitartanak az eddigi politika mellett, miig a kormánytábor másik részében olyan áramlatok erősödtek meg, amelyekhez Koscialkowski miniszterelnök, Kwiatowski helyettes miniszterelnök is csatlakoztak s amelyek a jobboldali és a baloldali ellenzék csoportjaival akarnak együttműködni. Az ezredesek csoportjának főképviselője a kormányban, mint ismeretes, Beck külügyminiszter. — Vasárnap nagy feltűnést keltett a lengyel frontharcosok kongresszusának egyik határozata, amelyben a frontharcosok Pilsudski szellemében működő uj kormánypárt fölállítását követelték. A viszonyok végleges tisztulását általában Rydz Smigly és Sosnowskj tábornoktól várják, mert e két férfi, mint a lengyel hadsereg képviselője, nagy befolyással rendelkezik. Ha a küzdelem a kormány kebelén belül eldől, akkor tisztázódik az a kérdés is, vájjon a mérsékelt ellenzéki pártok együttműködésével uj alapokra helyezhető-e a lengyel bel- és külpolitika. — Az ország minden részén lázas izgalom uralkodik és a kormány nem tudja, vájjon az erőszak alkalmazása nélkül úrrá lehet-e a nyugtalanságon. A szocialista szakszervezetek az április 16-i tüntetés véres elnyomása ellen tiltakozva, huszonnégyórás tiltakozó sztrájkot hirdettek. A sztrájkot Lembergben következetesen keresztülvitték. A villamoskocsik és az autóbuszok nem közlekednek. Ezzel szemben az üzletek nyitva maradtak és a közérdekű vállalaszerint egyúttal osztályok harca osztályok ellen. De ez csak egyik fele az igazságnak. Kropotkin ugyanis kimutatta, hogy ugyanilyen egyetemes nagy élettörvény a kölcsönös megsegítés törvénye is. A támadás élettörvénye mellett a védekezés törvénye. Sőt azt is kimutatta, hogy csak azok a fajok maradnak fenn, amelyek a kölcsönös megsegítésnek, a kollektív életnek a törvényeit erősebben tudatosítják magukban s aszerint rendezik be életüket. Nekünk mint kisebbségi népnek mindenkinél nagyobb szükségünk van arra, hogy a létfenntartás eme nagy önvédelmi törvényét betartsuk és kövessük. A kulturmunkások megértésének példája öröm és intelem ebben számunkra. Öröm, mert a magyar kulturközösséghez való tartozás tudata végre behatolt abba a néprétegbe, amely eddig nemzetietlen és nemzetellenes dogmák fogságában volt és intelem arra, hogy az osztályok közeledését, a magyar testvériség gondolatát a kisebbségi élet minden terén szolgálnunk kell. Keresnünk kell a magyar népért élő és dolgozó jó magyarok összefogását. Ehhez a munkához munkatársul hívunk minden szociális felelősségű, jószándéku magyart.
