Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-01 / 77. (3926.) szám

15930 április 1, szerda. ^^CT-MA&toRHTRLAP 3 Váratlan olasz előnyomulás a Danakll sivatagon át Asszabtól 350 kilométerre megszállták Sardo városát ■■ ■■ ■■ Az északi fronton az olaszok elfoglalták Adi Remozt és Dacuát Róma, március 31. Badoglio marsall táv­iraté zza: „Csapataink, amelyek Assab Bailul- ból elindultak, 350 kiló-méteres megerőltető menetelés után elérték Sardo városát, amely Aussa tartomány szivében fekszik. Az elő­nyomulás az óriási hőség és a sziklás vidék következtében rendkívül nehéz volt. Március 12-én csapataink kitűzték az olasz zászlót Mo­hamed Jahio aussai szultán palotájára és diszmenetben elvonultak a zászló előtt. A re­pülőtéren több repülőraj állomásozott. A meg­szállt terület lakossága nagy örömmel üdvö­zölte csapatainkat. — A nyugati frontszaka­szon március 28-án megszálltuk Adi Remozt, mig egy másik osztag Debarekből délre előnymulva elérte Dacuát. Repülőink az egész fronton felderítő repüléseket végeznek és bombázzák az ellenség állásait.44 Az aussai szultánság meghódítása Astnara, március 31. Az olaszok előnyomu­lása a DanakR-sivatagon át Aussa tartományba és a tartomány fővárosának meghódítása álta­lános meglepetést keltett katonai körökben. Az olaszok a forró sivatagban egy hét alatt 350 ki­lométeres utat tettek meg. A csapatokat állan­dóan huszonöt repülőgép látta el élelmiszerrel és harminc repülőgép védte őket az esetleges támadások ellen. Aussa szultánja meghódolt az olaszoknak, mert régóta gyűlöli az addis-abebai kormányt. A szultánság most teljesen olasz fenhatóság alatt áll. A Hatalmas terület gyér lakossága mo­hamedán és valamikor külön országot alkotott Az aussai szultánságot, amely körülbelül 250 kilométer hosszú és ugyanolyan széles terület, 1896-ban hódította meg Menelik Abesszínia számára. ÉRELMESZESEDÉS. IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK stb. megbetegedéseinél a Ctizi Jód-Brómos gyógyvíz otthoni ivókúráját legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és használati utasítást küld a Fürdö- igajsgatóság Ciz-kúpele. féle váltságpénz bankjegyei közül való volt. Lindberghék ugyanis a váltságdíj kifizetése előtt följegyezték a váltságdíjul fizetett bankjegyek számát. Ezen a nyomon elindulva a rendőrség letartóztatta Hauptmann Brúnót, akit 1935 január 3-án a flemingtoni bíróság elé állítottak. A tárgyaláson Lindbergh ezredes tanúként jelent meg és Hauptmann hangjában föl­ismerni vélte annak a férfiúnak a hangját, aki 1932 április 2-án a bronxi temetőfaloa keresztül átvette dr. Condontól a váltság­díjait. Január 9-én megtette vallomását a pór koronatanúja, dr. Condon is, aki kije­lentette, hogy Hauptmann azonos John banditavezérrel, akit ő a Lindberghék kap­csán megismert. Albert S. Osborn bírósági írásszakértő pedig beható tanulmányozás után kijelentette, hogy úgy a gyermekszobában hátrahagyott, mint a dr. Condonhoz intézett levelet Hauptmann sajátkezüleg irta. Még egy súlyos vallomás hangzott el Hauptmann ellen, még pedig teljesen objek­tív fél részéről. Arthur Köhler állami fa­szakértő megvizsgálta azt a létrát, amely­nek segítségével a Lindlbergh-bébit elrabol­ták és megállapította, hogy a létrának több foka Hauptmann házá­nak padlójából van készítve. E vallomásokkal szemben Hauptmann eskü alatt vallotta, hogy úgy az elrablás idején, mint azon az éjszakán, amikor Condon át­adta a bronxi temetőben a váltságdíjat, ő feleségénél volt. Hauptmann vallomását fe­lesége is megerősítette, ennek ellenére a bí­róság tizenegy órai tanácskozás után Hauptmann bűnösnek mondotta ki és ha­lálra ítélte. Hauptmann harcol az ételéért A kivégzés időpontja március 19-éhen volt megállapítva. 1935 június 20-á.n atomiban pa­nasszal élt Ha/uptimainn védője a mewyeirseyi fiett- sőbiir óságnál és kérte uj tárgyalás kitűzését, maiért szerinte a bíróság elfogulton viselkedett Hauptmaininal szemben. A legfelső bíróság el­halasztotta Hauiptma.nn kivégzésének időpont­ját, hogy ezizeil módot adjon az elítéltnek az Egyesült Államok legfőbb bíróságához valló fellebbezésire. A legfelső bíróság azonban elutasította Haupt­mann védőinek kérelmét és jóváhagyta a fle­mingtoni ítéletet, amelynek alapján Hauptimiainm a viMamosszékibe kerül. December 23-án Hiaiuptmiann kegyelmi kérvénnyel fordult a kegyelmi tanácshoz, 1936 január 11-én azonban kegyelmi kérvényét el­utasították és január 15-én Hoffimiann kormány­zó elhalasztotta az Ítélet végrehajtásának idő­pontját. Két időpontot j'dőlitek meg az ítélet végrehajtására, ezek közüli a második ma járt le. Hauptmann az ítélet elhalasztásáról szóló hirt annak idején kacagva vette tudomás ni. „A kisebbségi nyelvek nemtudása akadályozza a szlovák intelligencia elhelyezkedését" Pozsony, március 31. A „Slovensky De- ník", az agrárpárt lapja, hosszabb cikkben számol be a szlovenszkói munkanélküli in­telligencia helyzetéről s többek közt a kö­vetkezőket írja: „Pozsonyban már több mint egy éve működik az állástalan intelli­gencia munkaközvetítő hivatala, amely most adta ki évi jelentését. A munkaköz­vetítő hivatalnál 1935-ben 1300 közép- és főiskolát végzett munkanélküli jelentkezett. Ezek közül 1000 szlovák volt. A munkaközvetítő hivatal 1935 végéig csak 303 személyt juttatott állásiba. Az év végén 813-at tett ki a közéip- és főiskolát végzett mun­kanélküliek száma, akik között 589 szlovák volt. A hivatal beható tanulmányozás alá vet­te az elhelyezkedési viszonyokat s megállapí­totta, hogy a szlovák munkanélküli intelligencia elhelyezkedésének egyik legfőbb akadálya a kisebbségi nyelvek nemtudása. Ugyanis a mun­kanélküli szlovák intelligencia kilencven száza­léka a szlovákon kívül más nyelvet nem be­szél," Hauptmann a villamosszékben Hoffmann kormányzó utasítást adott az ítélet végrehajtására ■ A halálra• ítélt utolsó órái a siralomhoz bon • ilaupímanm bucsulátoga.ása uránál T réti tón, március 31. Mára volt ki­tűzve a Lindbergh-bébi elrablásával vádolt Hauptmann Brúnó kivégzésének végrehaj­tása. A halálos Ítélet végrehajtását kétiz- ben halasztották el és egész Amerika köz­véleménye élénk érdeklődéssel tekintett a mai nap elé, sőt egyes körökben teljesen bizonyosra vették, hogy Hauptmann kivég­zését ismét el fogják halasztani. Ezeket a reményeket azonban Hoffmann kormányzó tegnap esti kijelentése szétfoszlatta. Hoff­mann kormányzó kijelentette ugyanis, hogy Hauptmann kivégzésének elhalasztásáról szó sem lehet s ugyanekkor megtették a szükséges intézkedéseket a mai kivégzés végrehajtására. Hauptmann feleségét tegnap este* férjé­hez hivatták. A csontig soványodott asz- szony valósággal támolyogva lép a halálra­ítélt Hauptmann cellájának ajtajához, de csak egészen rövid ideig tudott férjével beszélgetni, mert attól tartottak, hogy ideg­összeroppanás vesz rajta erőt. llgy Haupt­mann, mint a felesége az utolsó pillanatban is csökönyösen hajtogatják a hafálraitélt ártatlanságát. Hauptmann búcsúja T r e n t o n, március 31. Az amerikai lapok jelentése szerint Hauptmann utolsó talál­kozása feleségével drámai körülmények kö­zött zajlott le. Mielőtt feleségétől búcsút vett volna, a következő szavakat intézte hozzá: — Mond meg a fiamnak, hogy nem vagyok gyilkos. És hogy bátran fogok meghalni. A fegyőrök eközben óvintézkedéseket tettek, nehogy Hauptmann az utolsó pillanatban öngyil­kosságot követhessen el. Hauptmann ugyanis az utolsó órákat olyan súlyos idegállapotban töltötte el, hogy attól tartottak, hogy valamilyen módon önmaga vet véget életének. Hauptmann celláját tegnap este teljesen kiürítették és a vádlott meg­kapta azokat a ruhadarabokat, amelyekben a vil­lamosszékbe kell lépnie. A fegyházat erős rendőr­kordon őrzi. A halálraítélt celláját és a halál­kamrát is fegyőrök tartják megszállva. Az egyes számú cella lakója Amerikai minden részéből újságírók százai sereglenek Trentonba, hogy eredeti tudósí­tásban számolhassanak be lapjuknak a nagy eseményről. A milliós példányszámmal ren­delkezi amerikai lapok olvasóközönségének figyelme ebben a pillanatban afelé a kis ba­rátságtalan téglaház felé fordul, ahol Haupt­mann Brúnó egyév óta várja sorsának betel­jesedését. Ebben az épületben várja nagy jelenését a newyersei állam villamos széke is, amelyről ma több fénykép jelenik meg az amerikai lapokban, mint a leghíresebb film- színésznőről. A viilamosszék egyszerű, ala­csony tölgyfa bútor, amely Hauptmann céllá- ja mellett levő halálkamrában van fölállítva. Az egyemeletes épületet nyolc méter magas kőkerítés veszi körül, úgyhogy szökésre gon­dolni sem lehet. Az épületen nincsenek abla­kok, mindössze egy üvegtetőn keresztül szüremlik be világosság a komor épületbe. Tizennyolc cella, a kivégzö terem, a hulla­kamra és néhány mellékhelyiség van az épületben. Hauptmann az úgynevezett első számú cel­lában tartózkodik. Ez egy méter 80 centimé­ter széles, 2 méter és 70 centiméter hosszú szoba, világos falakkal, van bent egy kórházi égy, egy mosdóasztalka, egy íróasztal és egy szék. Az első számú cellát nehéz tölgyfaajtó választja el a baléTkamrától, úgyhogy Haupt­mann naponként láthatja az utat, amin ke­resztül távoznia kell az életből. Ha a nehéz tölgyfaajtót kinyitja, akkor megpillanthatja a terem túlsó végén a villamosszék körvonalait. A halálcella falait és ajtaját egyébként sűrű tapéta borítja, nehogy a kivégzéssel járó mo­torzaj eljusson a fegyház többi lakóinak füléhez. A halátgép enni kap A halálszoba, ahol a viilamosszék áll, tizenegy méter hosszú, 6 méter 50 centiméter széles he­lyiség, amelyet egy rendkivül erős izzólámpa vi­lágit be. A lámpa egyenesen a villanyszékre veti sugarait, úgyhogy a szoba többi része az élesen megvilágított halálszékkel szemben többé- kevésbé félhomályban marad. A halálszék mö­gött van a villamos kapcsolótábla, amin keresz­tül a halálos áram behatol a székbe. A szék mel­lett fekete álarc fekszik, amelyet a halálraitélt arcára borítanak, kezeit és lábait szijjhilincsekkel erősitik a székhez. A szék lábánál áll egy ko­pott, öreg vödör sós vízzel telve, erre a sós vízre ugyanis a kontaktust tartó szivacsokhoz van szükség. A terem másik részében, szemben a villamosszékkel három sor csapószék áll, olya­nok, mint amilyeneket harmadrangú mozikban lehet látni, ez a nézőközönség részére van fönn­tartva. A kivégzésnél ugyanis tizenkét törvényes tanun kívül hat újságíró, azonkívül több orvos és a fegyintézet vezetői vesznek részt. Newyersey államban a kivégzést a következő- képen hajtják végret A halálraitélt haját leborot­válják és jobb nadrágszárát fölvágják, hogy az elektródot elhelyezhessék a testén. Cellájából nyitott gallérral vezetik a viilamosszék elé, puha ing, gyapjuzubbony, nadrág borítja a testét, lá­bain posztópapucs van. Oldalán pap és két Hegyőr halad. Az utolsó este régi szokás szerint olyan vacsorát rendelhet, amilyet akar. A fogház igazgatóság még akkor is köteles teljesíteni kérését, hogyha a kívánt dolgok felett nem rendelkezik és azt külön kell beszerezni. A kivégzés napján fogadhatja feleségét vagy hozzátartozóit, gyermekeknek azonban elv bői tilos átlépni a halálház küszöbét. Négy évvel ezelőtt... Pontosan négy éve húzódik a Hauptmann- ügy. 1932 március 1-én ismeretlen tettesek el­rabolták a Lindbergh-házaspár huszhónapos csecsemőjét és a gyermekszobában cédulát hagytak hátra, amelyen felszólítják a szülőket, HAUPTMANN ÉS ÁLDOZATA hogy fizessenek 50.000 dollár váltságdíjat, ha gyermeküket vissza akarják kapni. Március 9-én dr. John F. Condon 70 éves bronxi tanár ugyanazzal a jellel ellátott érte­sítést kapott, hogy vállalja el a gyermekrab­lók és Lindbergh között a közvetítő szerepet. A f öíbszólitáiso.n ugyanaz a jel voflit látható, aimely- Lyel a kidneppemök az 50.000 dolláros váltság­díjról szálló üzeneteit ellátták. Március 12-én ár. Gondom megismerkedett egy „John.*4 nevű emberrel, alki a Lindbergh-bébit eflmabló bandá­nak a feje volt. Condon a gongszteirveizénreil több mint egy óra hosszat folytatott tárgyalásokat. Április 2-án a bronxi temetőfalon keresztül dr. Condon átadta a titokzatos Johnnak az 50.000 dollárt, ugyanekkor Lindbergh ezredes a temető kezeiében egy autóban várakozott A váltságdíj kifizetése ellenéire sem kapták meg a gyermeket a kétségbeesett szülőik, elleniben május 12-én Hopewe.ll és Pirimoetown között mintegy hat kilométernyimé Limdbeirghiék házá­tól, az országút mentén megtalálták a gyermek holttestét. Hauptmann a vádtottak padján A gyermeket meggyilkolva megtalálták, a tetteseknek azonban nem sikerült nyo­mára bukkanni és igy két esztendeig szóba sem került a sötét bűntett. Mig aztán 1934 szeptember 15-én döntő fordulat állott be a nyomozásban. Wa'lter Lyle benzintanktu- lajdonos jelentkezett a rendőrségen és át­adott egy tizdollárost, amelyet egy benzin- vásárlótól kapott és amely a Lindbergh-

Next

/
Oldalképek
Tartalom