Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-01 / 77. (3926.) szám

) ____________________-­Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre, évente 450, SzloVeUSzkÓl és rUSZÍTlSzkÓi ma£lJCir$ág félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t ... R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFOHi 3 0 3 - 1 1. 9 • SÜRGÖNYC1M HIRLRP. PRflHR. A bébigyilkos kivégzése (s, i.) A kegyelmi törvényszék elutasította Hauptmannak, a halálraítélt bébigyilkosnak a kérvényét és Hoffmamn newjerseyi kormányzó, akinek nevét az utolsó hónapokban majdnem ugyanannyit emlegették, mint a gyilkosét, nem ád további haladékot. Hauptmann cellájának ajtaja tehát kinyílik és a halálraítélt megteszi Végre a néhány lépést a siralomházból a ki­végzés! kamráig, amelyben a villamosszék áll mindien technikai felszerelésével. 1935 március 19. — ez volt az első dátum, amelyre a halálos Ítélet végrehajtását kitűzték. Azóta több mint egy év telt el és a huza-vona és harc, amely az elmúlt évet a Lindbergh-ügy körül kitöltötte, zűrzavaros, .nehezen áttekint­hető képet nyújtott az „amerikai tragédiáról", amely mindig érthetetlen marad az európai szemlélő számára, hiába igyekszik megértetni a miénktől annyira eltérő életet vastag regényei­ben a kitűnő Dreiser és más kiváló amerikai író. A tragédiának két speciálisan amerikai ele­me van, amely mindig megközelíthetetlen ma­rad az európai számára. Az egyik az érvénye­sülés határtalan lehetősége, amely egyetlen sík­ba vetíti a pénzkeresés és meggazdagodás min­iden formáját, innen és túl a bűn határán, A másik a hípokiizissé vált puritanizmus, amely törvénnyé tette a képmutatást és igy a legjobb leplezőjévé lett minden bűnözésnek. A gamgszterizmus, Amerika szörnyű csapása, a skrupuius nélküli pénzcsinálás eredménye. A közvélemény kön yen kibékül a pénzszerzés min­den formájával, mihelyt ötlet, bátorság és va­lami betyáros, snájdig, szegénylegényes ál-szo­ciális állásfoglalás mutatkozik meg benne. A korrupt politikai pártok annyira elvették az embereknek a közélet tisztáságába vetett bizal­mát, hogy a közvélemény mindent elfogad, ami közéletellenes és nemtörődömséggel, talán belső „úgy kell nekik" elégtétellel fogad minden tá­madást, ami csak gazdag emberek ellen irányul. A gangszterizmus azonban nem ismer hatá­rokat, nem alkalmazkodik a közvélemény által felállított határokhoz — nincs ideje és érzéke hozzá — múlhatatlanul el kellett érkeznie a gálád támadásnak, amely Amerika legnépsze­rűbb embere, az Egyesült Államok nemzeti hő­se, Lindbergh ezredes ellen irányult. És itt lobbant ki a harc, nem a rendőrhatóságok és a gangszterek között, amely változatlan ered­ménytelenséggel folyt, hanem a gangszterek vasszervezetei és az egyszeriben felháborodott közvélemény között. Megindult egy olyan haj­sza a bébigyilkosok után, amilyenre még nem volt példa az Egyesült Államokban, de igy is két évbe tellett, amig a tettest elfogták. Hauptmann elitéltetése után azután megin­dult a hihetetlen küzdelem a halálraítélt kisza­badítására. Alig hihető, hogy valóban Haupt­mann életéről volt szó. A gangszterek világá­ban nem sokat számit egy emberélet, hiszen egymást gyilkolják a leghirhedtebb vezérek és Hauptmann nem is volt vezér. Sokkal inkább arról lehetett szó, hogy a gangszterek megren­dült pozícióját kell helyreállítani az erősen el­pártolt közvéleményben. A gangszterizmus ki­épített szervezeteinek vezetői pontosan tud­ják, hogy végük van abban a pillanatban, ami­kor a közvélemény nemcsak közömbössé válik Velük szemben, nemcsak elfordul tőlük, hanem *— egyenesen ellenük fordul. Ha pedig a gyil­kost megtalálják, az aljas bűntényt rábizonyít­ják, a gonosztevőt halálraitélik és kivégzik, az igazságszolgáltatás ellenállhatatlan és sima dia­dalával az egész közvélemény egyértelműen fordul szembe minden gonosztevővel és minden gonosztettel. Az igazság sima diadalát kellett tehát meg­akadályozni, még a leghatalmasabb erőpróba órán is, mert a banditák súlyosan érezték a közvélemény ellenséges magatartását, már attól a perctől kezdve, hogy Hauptmannt letartóztat­ták. Ettől az időtől kezdve, az utolsó két évben egymásután ért el eredményeket a rendőrség a legerősebb gangszterszervezetekkel szemben is Az uj tárgyalások előjátéka Ribhentrop Londonba vitte a német ellenjavaslatokat Az angol nép nem akar katonai sz8trste4gef - Hitler engedményt tesz a belga hátiról I — Hírei! egy osíendei konferenciára. — Berlin, március 31. Rfbbentrop német fődelegátus kedden délután repülőgépen Berlinből! Londonba utazott és magával vitte a végérvényes német válasz szövegét. Az uj német javaslatokat vasárnap és hét­főn dolgozta ki Neurath, Ribbentrop és Hitler. Mint ismeretes, a kancellár már a választások előtt bejelentette, hogy végér­vényes válaszát és ellenijavaslatait csak a német választások lezajlása után teszi meg. Londonban bizonyos optimizmussal, Paris­ban pesszimizmussal fogadják a német el- lenjavaslatokat, amelyek . lényegilég meg­egyeznek Hitler március 7-i indítványaival, csak pontosabban körülhatároltak és rész­letesen megindokoltak. Hitler Nyugateurópában hajlandó a békét messzemenően és állandóan garantálni s a köl­csönös megsegítés alapján szerződéseket kötni, mig keleten támadást kizáró szerződésekkel véli megoldani a helyzetet. Hir szerint a belga határ mentén Hitler bizonyos katonai engedményeket is hajlandó tenni. Olasz forrásból származó je­lentés szerint a nyugati «agyhatalmak júniusban vágy júliusban a német delegátusok bekapcsolá­séval konferenciát szándékoznak tartani Osten- déban. Az angol közvélemény a katonai tárgyalások ellen London, március 31. Mint tegnap jelentettük, az angol kormány külön bizottsága foglalkozott az angol—francia vezérkarok konferenciájának problémájával és elhatározta, hogy a katonai megbeszéléseket április elején hajlandó megkez­deni. Edén tudatta a francia nagykövettel az an­gol kormány álláspontját és a két diplomata tegnapi konferenciáján már elő is készítette a megbeszélések napirendjét. Jó forrásból származó értesülés szerint az an­gol kabinetien belül veszedelmes nézeteltérés uralkodik a vezérkarok megbeszélésének tekinte­tében, mert mig a miniszterek egy része Edén vezetése alatt határozottan a megbeszélések mellett foglal állást, a többi miniszter ellenzi azt. A közvélemény nem szívesen látja a katonai tárgyalásokat. A képviselők egyre nagyobb nyo­mást gyakorolnak a kormányra és bemutatják a választóiktól kapott leveleket, amelyek mind a legerélyesehben a francia—angol katonai együtt­működés ellen foglalnak állást. Ennek ellenére az illetékesek biztosra veszik, hogy a kormány­nak sikerülni fog a közhangulatot lecsillapítani és legkésőbb husvét után sor kerülhet a tárgya­lásokra. Ezek után természetesen a konferencia rendkívül szűk keretek között fog mozogni és a messzemenő francia kívánságokat az angolok semmiesetre sem teljesitik. Anglia külön tárgyal a francia hadsereggel és külön a belga vezér­karral. A németek visszavonták csapataikat a belga határ mellől? Páris, március 31. Flandin külügyminiszter kedden délután választókerületéből visszaérke­zett Párisha és megkezdte rendes munkáját. A francia főváros jelenleg a német válasz jegyzéket várja, amelyet az esti órákban nyújtottak át Londonban. A francia vezető körök véleménye szerint a négy locarnói hatalom a közel jövőben Brüsszelben konferenciát tart és megvitatja a német választ. A birodalmi kancellár állítólag hajlandó a belga határ közeléből visszavonni csapatait, hogy igy jelezze, hogy Belgium, amely nem irt alá szerződést a szovjettel, nem sértette meg a locarnói megállapodásokat. A voift ném&f eyamat&k Paris, máirclue 31. Flandin vasárnapi beszéde a francia közvéleményt ismét felhívta a volt né­met gyarmatok visszaadásának problémájára. Politikai körök véleménye szerint a volt német gyarmatok sorsáról csupán nemzetközi konfe­rencia határozhat és kétoldali tárgyalások nem vezethetnek eredményre. Mint ismeretes, Sir Sámuel Hoare annak idején indítványt tett a világ nyersanyagainak uj felosztására s a fran­ciák véleménye szerint a gyarmatok uj fölosz­tása nélkül semmiesetre sem kerülhet sor a ter­vezett nyersanyag-konferenciára. A nyersanyagok hiányát a franciák állítása szerint a németek fújták föl problémává azóta, amióta gyarmataik visszaszerzéséért küzdenek. A gazdasági nehézségeket a gyarmatok vissza­adásával sem lehet megoldani, mert a volt német gyarmatokon egyáltalában nem találhatók érté­kes nyersanyagok. Litvinov Becsben Bécs, márchits 31. Litvinov orosz külügyi népbiztos vasárnap Párisból jövet, Becsben megállapodott és a szovjetkövetségen megszállt. Litvinov hétfőn folytatta útját Moszkvába. Gömbös Gyufa beszámolt a kormányzónak római útjáról Budapest, március 31. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös Gyu­la miniszterelnök ma délben hosszabb ki­hallgatáson volt a kormányzónál. A másfél óra hosszat tartó kihallgatás során a minisz­terelnök részletesen heszámolt a római ta­nácskozások eredményéről, valamint az aláirt jegyzőkönyvekről. Gömbös Gyula a magyar törvényhozás kül­ügyi bizottságai előtt valószínűleg csak a húsvéti szünet után fogja ismertetni a római tárgyalások eredményeit. és. már úgy látszott, hogy az állam végleg le­számol legnagyobb belső ellenségével. A szigo­rú uj törvény, amely közellenségnek bélyegezte és lebunkózta Dillingert és hírhedt társait, alap­jaiban renditette meg az amerikai alvilágot. A rendőrséggel szemben is lehetetlenné vált a harc a gangszterek számára, mihelyt a közvé­lemény egyértelműen áll a megtorló hatóság mögé. Ezért kellett a közvélemény sorait ügye­sen megbontani, az igazságszolgáltatás szemébe vágni a jusztiemord vádját és minden eszközzel megakadályozni a törvény sima győzelmét. Ti­tokzatos kezek titokzatos bizonyítékokat gyűj­töttek Hauptmann ártatlanságának bizonyítására, hatalmas befolyások érvényesültek, amelyek egészen Hoffmann kormányzóig értek el az „igazság" nevében. Folytonosan ígérgették a kétségtelen bizonyítékokat, a sajtóban egymás­után jelentek meg a kangulatkeltő cikkek az „ár­tatlan" Hauptmann mellett. Mindezzel párhuza­mosan igyekeztek megdönteni a koronatanúk, a Lindbergh-család tagjainak, alkalmazottainak, sőt magának Lindbergh ezredesnek szavahihe­tőségét is és amikor mindez kevés volt, megtol­dottéi vakmerőségüket és újabb zsarolási kam­pányt indítottak Lindbergh ellen. Megfenyeget­ték, hogy elrabolják második gyermekét is, ha Hauptmannt kivégzik. Amerika hőse, aki ret­tenthetetlen bátorságról tett tanúságot, amikor elsőnek repülte át az Atlanti-óceánt, megtorpant a gangszterek előtt. Most már nem a maga éle­téről volt szó, hanem családjáról, gyermekéről. És megtörtént a példátlan eset: Lindbergh csa­ládjával együtt elmenekült Amerikából. A banditák kétségtelenül túllőttek a célon, Addig, amig a hipokrizis árnyékában meghúzód­va az „igazság kiderítésén" dolgoztak, még lehe­tett reményük, noha mindvégig nem tudták a bíróság elé tárni a régóta Ígért bizonyítékokat. Az utóbbi időben azonban egyre inkább kétség­telenné vált, hogy Lindbergh ezredes nem kéj­utazni vitte családját Olaszországba, hanem vég­leges letelepedésre gondol, mert az Egyesült Ál­lamok hatóságai nem tudják biztosítani a nem­zeti hős és családja életbiztonságát. Ez a súlyos arculütés végleg fölháboritotta az amerikai köz­véleményt és egyévi huzavona után mindinkább közeledett a pillanat, amelyben a Hauptmann- ügyet likvidálni kellett Hoffmann kormányzó, aki mindvégig jóhisze­műen fáradozott az igazság földerítésén, végső terminust szabott Hauptmann védőinek a bizo­nyítékok beterjesztésére és kijelentette, hogy meggyőző bizonyítékok nélkül nem hajlandó többé az Ítélet végrehajtását elhalasztatni. Sza­vát meg is tartotta. Még a legutolsó napokban is a legellentéte­sebb hírek érkeztek a halálraítéltről. Az egyik hir szerint újból elhalasztották a kivégzést, a másik szerint életfogytiglani fegyházra változtat­ták Hauptmann büntetését, a harmadik szerint ujrafölvételt rendeltek el az ügyben. Egyik hir sem bizonyult valónak, de a változatos híreszte­lések sejteni engedték a kétségbeesett végső har­cot, amelyet bizonyos körök még mindig foly­tattak Hauptmann megmentéséért. Nem vitás, hogy kik voltak ezek a bizonyos körök. A gangszterek elvesztették az utolsó ütközetet a kulisszák mögött Hauptmann kivégzése azt je­lenti, hogy a közvélemény végleg ellenük for­dult. Remélhető ezek után, hogy a gangszterek a nyílt színen is el fognak vérezni, emberi szá­mítás szerint. Európai számítás szerint. Ameri­kában azonban más a számítás. A kivégzés idő­pontjában is, a -kivégzés eredményeiben is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom