Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-05 / 54. (3903.) szám

1936 március 5, csütörtök. 1>RX<mA\a.G^ARHIRLAI> 3 A i/áta&zt6$oty relativitását a spanyol választások eredményénél jobban semmi sem igazolhatja. A baloldal 4.3 millió szavazatot kapott és 265 mandátumot, a jobb­oldal és a középpártok 5.1 milliót és alig 200 mandátumot. Hogyan lehetséges ez, kérdi meghökkenve az európai közvélemény, amely beletörődött már a baloldali sajtó több napos diadalorditásába. Másutt a középpártok és a jobboldal szövetségének világos és abszolút győzelmét jelentette volna ez az eredmény, Spanyolországban az ellenkezőjét. Egyszerű: a baloldal egységesen lépett fel, a jobboldal szétszaggatva. Ha például valahol a baloldali jelölt 1000 szavazatot kapott s az egyik jobb­oldali 900, a másik 800, a harmadik 700-at, a a baloldalit választották meg, mert elérte a relatív többséget és a többi párt 2400 szava­zata elesett. Angliában ugyanolyan a választó­jog, mint Spanyolországban s ott is megtör­ténhetik, hogy abszolút többséget kap az a párt, amelynek szavazatszáma jóval alulma­rad a többi pártok együttes szavazatszámá­nál. A francia választójog aránylag igazságo­sabb, mert az első választási menetben csak az választható meg, aki eléri az abszolút többsé­get, azaz a leadott szavazatok 51 százalékát s ha ez nem következik be, a második menet­ben az első menet két legtöbb szavazatot ka­pott jelöltje mérkőzik egymással, úgy hogy a döntés tiszta lesz. A baj csak az, hogy van­nak kerületek, ahol csak ezer és kerületek, ahol tízezer választó választ egy-egy képvi­selőt. Bizony, a rendszer sokfelé alapos kor­rektúrára szorul, hogy uralmon maradhasson s a nagy szavak mögött itt is, olt is meghú­zódik a gyakorlati erőszak, amiről a közvéle- tnény hallgatagon nem vesz tudomást, pedig néha, mint most Spanyolországban, az ujjong­va hirdetett diadal éppen e furcsa és a tiszta élvet arcátlanul meghazudtoló korrektúrának köszönhető. Mégsem akarunk senkit hibáztat­ni. Elvégre a „corrigez la fortune“ mindenütt alapelv marad. Az európai metódus még min­dig sokkal jobb, mint a szovjetorosz, ahol egyáltalán nem ismerik a politikai választá­sok szokását. A sors iróniája, hogy a legtöké­letesebb és a legtöbbször érvényesített válasz­tási rendszer éppen Németországban van, ahol a választás a legáltalánosabb és a legtit­kosabb módot írja elő (Spanyolországban a nép 30 százaléka szavaz, Németországban 65 százalék) s a szavazatokat a legegységesebb kulcs alapján osztják fel, igazságosan, önké­nyes „választási szám“ nélkül. A gazdasági Uiscudant befejezte tanácskozásait. Apró és minden ál­lam között elképzelhető gazdasági eredmé­nyeken kivül másról nem hallunk. Ismét csak arról van szó, mit kellene tenni, hogyan kel­lene kiépíteni a munkát, miként megragadni az iniciativát. Évek óta egyforma szavak, ta­lán nagyobb lendületiéi és forróbb vérmérsék­lettel előadva. Most nem ezt vártuk. Éppen a váratlanul kezdeményezett lendület követ­keztében az elmuM hetekben meggyőződé­sünkké vált, hogy a gazdasági kisantant záró- ülésén hallani fogunk azokról a kézzelfogható nagy eredményekről, amelyeket az uj tárgya­lások hoztak. Eredménynek se hire, se ham­va. Csak tervek, tervek a végkimerülésig. A teendők és a módszerek leszögezése, pontok­ba foglalása. Mennyire boldogok volnánk, ha egyszer végre stilusváUozds történne a nyi­latkozatokban s ahelyett, hogy állandóan a következőket halljuk: „az előfeltételek ilye­nek és ilyenek, ezt és ezt kell szem előtt tar­tani, ebből és ebből fog kelleni kiindulni, ilyen és üyen módszert kell majd alkalmazni, hogy ezt és ezt elérjük**, — szóval efélék he­lyett a következő-féléket hallanák: „sikerült megegyezni a dumái államokkal, a határok megnyílnak, ennyi és ennyi rendelést kap­tunk, a gazdasági háború megszűnt, sikerült kiegyensúlyozott alapra helyezni a kereske­delmi viszonyt* M olaszok megverték Has Imrul is Megsemmisítették az északi front negyedik abesszin hadseregét - Általános előnyomulás Aszmara, március 4. Miközben a Ras Sejum és Ras Kassa elleni ütközet kifejlő­dött, az olasz hadvezetőség a legnagyobb csendben megkezdte a támadást Ras Imru ellen, akinek serege Godsam vidékén táboro­zik. Az ütközet február 29-én kezdődött. A Gran Sasso és a Gavinana hadosztályok a harmadik feketeinges hadosztállyal együtt megkezdték az offenzívat, miközben a negye­dik hadtest átkaroló mozdulatokat tett Addi Abbi felé. Szombaton délben 13 órakor az olaszok érintkezésbe kerültek az ellenséggel, amely rendkívüli szívóssággal védekezett. Estig azonban eldőlt, hogy az abesszinok nem állhatnak ellen az olasz haderőnek és feladta állásait. Sok ezer abesszin halott és sebesült maradt a harctéren s az olaszok óriási hadi­anyagot zsákmányoltak. A 4. hadtest időköz­ben elérte Azdara városát, mig március 2-án a 2. hadtest Goietzaig ért. Március 3-án az olaszok győzelme teljessé vált. Ras Imru se­rege rendetlenül visszavonult, miközben olasz repülőgépek üldözték. Ezzel az olaszok az északi fronton álló négy abesszin hadsereget felmorzsolták. A jelentések szerint az ütközet alatt az olasz katonákat élelmiszerrel és víz­zel a repülőgépek látták el. Az olasz front most mozgásban van délkelet felé. Az abesz- szin északi harcvonal nem létezik többé. Badoglio jelentése Róma, március 4. Badoglio marsall 145. hivatalos jelentése a következőképpen hang­zik: A február 29-én Ras Imru csapatai ellen megkezdett ütközet döntő stádiumába ér­kezett. A japán zendttlők a hadbíróság előtt A mikádó a hadsereg radikalizmusa ellen Nehéz kormányt alakítani Tokio, március 4. Kanoye herceget, a fel- sőház elnökét a császár megbízta a kormány megalakításával. Az illetékesek a lapokkal már közölték a kinevezés hírét, amikor a herceg váratlanul arra kérte a császárt, hogy ne őt bízza meg a miniszterelnökség­gel1. Egészségileg nem elég erős a nehéz hi­vatal átvételére. A visszautasítás Tokióban nagy feltűnést keltett. A titkos tanács a császár vezetésével ma ülést tartott és elhatározta annak a külön katonai bíróságnak megalakítását, amelynek élén a hadügyminiszter fog állni és amely a zendülés résztvevőinek elítélésével foglalko­zik. A hadbíróság máris megkezdte a feb­ruár 26-iki államcsíny részeseinek bünpö- rét. Hivatalos jelentés szerint a zendülés­ben összesen 1400 katona és tiszt vett részt, különböző ezredek tagjai. A katonai rend­kívüli bíróság megalakítását általában ér­dekes fordulatnak tartják, mert azt jelenti) hogy a császár nem azonosítja magát a hadseregben uralkodó radikális mozgalom­mal. Nisi tábornokot a katonai nevelőinté­zet parancsnokává nevezték ki a meggyil­kolt Vatanabe tábornok helyébe. Yuassza udvari minisztert főpecsétőrré nevezték ki, mig helyébe Matszudaira nagykövet került* A magyar-olasz-osztrák konferencia hire nagy feltűnést keltett Európában Egy francia lap szerint Hodza Budapestre is elíátogat • Róma dunai helyzete megerősödött Budapest, március 4. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A küszöbönálló római olasz — magyar — osztrák tanácskozásokkal kapcsolatban a félhivatalos Budapesti Hirlap egyebek között ezeket írja: — A római egyezmény értelmében az abban résztvevő három ország vezető államférfiai idő­közönként összejönnek, hogy együttesen megbe­széljenek minden olyan problémát, amely őket közösen érdekli s hogy szolgálják a politikai összhangot a tényleges együttműködés szellemé­ben. Ma, amikor az egyezmény közeledik fönn­állásának második évfordulójához, amikor egy záródó gazdasági év van rövidesen mögöttünk s egy uj gazdasági évnek állunk a küszöbén, ter­mészetszerűen aktuális ennek az időközi megbe­szélésnek a megtartása. A mostani találkozáson Hodza utazásairól, a párisi, valamint belgrádi tárgyalásokon fölmerült gondolatokról szintén szó fog esni. A római találkozásnak azonban nem ez az inditó- oka és nem lehet ezzel összefüggő demonstratív jellegűnek minősíteni. Bécsi felfogás Bécs, március 4. A bécsi sajtó behatóan fog­lalkozik a római találkozó jelentőségével. A la­pok egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy Ausztria külpolitikájának tengelyében továbbra is az or­szág függetlenségének és önállóságának fönntar­tása áll s Ausztria nem akarja, hogy róla az ő bevonása nélkül határozzanak. Ausztria mindig OLASZ GYŐZELMI LOBOGÓ AZ ELFOGLALT ABESSZIN VAR FOKÁN Egy tembLeni abesszin erőd bástyafokára a győztes otlasz csapatok felvonták a zöld- „ fehér-piros lobogót. * megmarad a római egyezmények politikájának alapján és a Középeurópában kezdeményezett kapcsolatokat is a római megállapodások szelle­mében kivánja megvalósítani. Róma erősdunamedencei pozíciója Páris, március 4. A Marin római tudósítójá­nak jelentése szerint Rómában rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak az olasz—magyar—■ osztrák értekezletnek. Politikai körökben hang­súlyozzák, hogy ez az értekezlet természetes kö­vetkezménye a római egyezményeknek és nin­csen szó uj egyezmények aláirásáról. Megjegy­zik még azt is, hogy Starhemberg mostani olasz- országi látogatása nem áll összefüggésben a kü­szöbönálló hármas értekezlettel. Olaszország dunamedencei pozíciójáról ked­den este Rómában az a vélemény alakult ki, hogy az erősebb, mint valaha is volt. Az olaszok és a párisi terv Róma, március 4. A Corriera della Sera Mus­solininak a keddi minisztertanácson elmondott beszédével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy minden helyzetjelentés kiinduló pontja az ola­szok óriási győzelmi sorozata kell, hogy le­gyen. Aki nem számol ezekkel a tényekkel, azt a leg­súlyosabb csalódások fogják érni. A küszöbön- álló római találkozás hathatós és értékes ténye­zője lesz a dunai probléma megoldásának. A Popolo di Roma vezércikke utal a párisi tárgya­lásokra, amelyek során a dunai kérdést akarták föltámasztani. A lap megállapítja, hogy ennek a kísérletnek mindenekelőtt azért kel­lett kudarcot vallania, mert alapvető tévedé­sen épült föl, azon, hogy ki kell rekeszteni két nemes és lojális népet, amely lojalitásának és józanságának többízben példáját adta s visszautasította a népszövetség nyomását és ragaszkodott a fönnálló szerződésekhez, ame­lyekre saját aláírását adta. Ezek a szerződések adhatják Ausztria fönnállá­sának és függetlenségének egyetlen biztosítékát, mint azt már többizben beigazolták. A Messagero hosszabb cikkben fejtegeti a hár­mas találkozó alkalmából Ausztria mai helyze­tét és megállapítja, hogy nem ok nélkül zajlottak le az utóbbi időben a diplomáciai megbeszélések és különböző utazgatások Párisban, Genfben, valamint a kisantant fővárosaiban. Hodza és Budapest Páris, március 4. Az Intransigeant római tudó­sítójának jelentése szerint ottani politikai körök­ben valószínűnek tartják, hogy Schuschnigg osztrák kancellár március 13-ra kitűzött buda­pesti látogatása előtt Hodza csehszlovák minisz­terelnök is ellátogat a magyar fővárosba. Schuschnigg 13.-án utazik Budapestre Budapest, márokas 4. (Budiaipestii ezienkesabp-- séigúink tejLefonjelentése.) Az Esti Kurír jelentése szerint Schuschnigg osztráik kancellár március 13-án érkezik Budapestre és két napig fog a magyar fővárosban tartózkodni. Az osztrák kancellár budapesti utjával dokumentálni fogja a két ország között való teljes egyetértést. Az uj török követ átallta megbízólevelét a köztársasági elnöknek Prága, március 4. Szerdán délben Benes köztársasági elnök fogadta Yakub Kadri Kara- osananoglu uj török követet, aki átadta meg­bízó iratát. Az ünnepélyes audiencián részt vett Krofta külügyminiszter is. A török követ ki­fejezte csodálatát Benessel szemben, akit az európai békegondolat egyik lelkes hívének tart és hangoztatta, hogy a balkán-antant politikája azonos a kisantant politikájával a kollektív biztonság megszervezésére irányuló törekvései­ben. Benes elnök ugyanilyen barátságos hangon válaszolt és kijelentette, hogy mindenben segít­ségére lesz a követnek békemissziója teljesíté­sénél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom