Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-29 / 75. (3924.) szám
1936 március 29, vasárnap. t>f^gai-Mag^ar-hiulap i•gy.f‘.-.’U'-.O'.N 5 A husvét előtti mérleg Prága, március 28. A nemzetgyűlés húsvéti szünete előtti munka ezidén különösen harcias hangulatban fejeződött be. Ennek egyik oka a Hlinka-párttal folytatott tárgyalások negatív eredménnyel való befejezése. A pártok egymást okolják a balsiker miatt, pedig valamennyi koalíciós párt nagyon jől tudja az okot. A tárgyalásokat az egyik oldalon komolyan vette a Hlinka- párt, noha azon belül is voltak és vannak különféle vélemények és nézetek, a másik oldalon Hodza miniszterelnök. De már az agrárpárt hivatalos vezetősége a néppárt kormánybavonása ellen volt. A cseh néppárti sa"tó is kérdi, mi volt a „cselszövés?" Megtudhatná pedig, ha megkérdezné szlo- venszkói „szárnyának" vezetőségét. Ez a szlovenszkói lidák szárny egyébként is kezdettől fogva a megegyezés útjában állott s a centralista pártok szlovenszkói szárnyai együttesen megakadályozták a tárgyalások befejezését. Hodza miniszter- elnök jóindulatában Hl in ka sem kételkedik, mint azt egy német lapnak adott nyilatkozatában kifejezetten megállapította. Érdekes fejlemények. Decemberben Hodza a koalíciós pártok szlovenszkói törvényhozóinak együttes föllépésével bírta rá saját pártját bizonyos elhatározásra. Akkor a miniszterelnök és a szlovenszkói szlovák képviselők között — ideszámítva a szlovák néppártot is —• igazán nagy egység volt. Emiatt a miniszterelnök és saját pártjának cseh-morva csoportja között bizonyos hűvösség állott be. Azóta az történt, hogy Hodzát rövid külügyminisztersége alatt a többi koalíciós párt és a szlovenszkói szlovák törvényhozók gárdája is magára- hagyta. * A szocialista pártok és a cseh néppárt titkos szövetsége egy újabb területre is ki- szélesbedett. Napok óta terjesztik a híreket s ma már egyes lapok is kitértek e problémára, hogy rövidesen sor kerül a csehszlovák nemzeti tanács átszervezésére. Némec tanár eddigi elnök lemond és helyére dr. Kapras egyetemi tanárt, a nemzeti demokrata párt volt szenátorát jelölik, aki a nemzeti demokrata pártnak a nemzeti ligával való egyesülésekor a pártból kilépett s azóta félre is állott politikától. A nemzeti tanács átszervezésének munkája két irányban történnék meg. Elsősorban a nemzeti szocialista és a szociáldemokrata párt visszalépne a nemzeti tanácsba, melyből decemberben kilépett, akkor, amikor Némec tanár az elnökjelöltséget élfogadta. Ezenkívül a cseh néppárt is képviseletet kapna a nemzeti tanácsban. A nemzeti tanács átszervezésének másik iránya a belső szervezet olyan átalakítására irányulna, amely a jövőben kizárná a decemberi eseményekhez hasonló dolgok megismétlődését, vagyis hogy a nemzeti tanács elnöke összeütközésbe kerülhessen a nemzeti tanács valamelyik összetevőjével vagy csoportjával. — Ez természetesen baloldali kívánság, amire az agrár Venkov nagyon határozottan nemmel válaszol s kijelenti, hogy „A Némec tanár ellen intézett támadások durvák és illetlenek. Ő is a köztársaság polgára és nincs kétféle csehszlovák állampolgár. Ebben az irányban nem ismerünk kompromisszumot és mindenáron védeni fogjuk a polgári jogokat. Nem lesz a szocialisták kegyéből való nemzeti tanács és az elvtárs urak ne gondolják azt, hogy a választók helybenhagyják eljárásukat. Ha feltesszük a polgárságnak azt a kérdést, hogy a köztársaság minden polgárának egyforma joga van-e, avagy vannak külön jogok a privilegizált szocialista kaszt részére, úgy a szocialista kaszt e felfogása máról-holnapra korrigálható. Senkinek sincs joga támadni egy olyan polgárt, aki az elnökválasztásnál becsületesen, tisztességesen, polgáriasán és gentleman módjára viselkedett." Vagyis a szocialista pártoknak az a törekvése. hogy a nemzeti tanácsot „saját képükre és hasonlatosságukra" átformálják, zátonyra fog futni. * És ezzel ismét visszatérhetünk a politikai mezőkre. Mert a politikai kérdéseket ma a nem-politikai nemzeti tanácson keresztül aligha oldják meg. És valóban, a szocialista— cseh néppárti csoportban ismét uj hangok hallatszanak: vörös-fekete koalíció lehetőségét emlegetik —- az agrárok nélkül. Mert ha az agrár csoport őszre polgári koalíció lehetőségéve)l számol, miért Turebányi szenátor sikraszállt a sziowenszkéf magánoktatásért fl (ex-Uhi í tárgyalása során egyesfilt pártjain!* nevében a kisebbségi iskolákról szóló törvénynek Szlovenszkóra való kiterjesztését követelte és bírálta a szlovenszkói iskclaüsyí referátust Prága, március 28. Jelentettük röviden, hogy a szenátus tegnapi ülésén a lex U'hlír tárgyalása során dr. Turchányi Imre szenátor egyesült pártjaink nevében hosszabb beszédet mondott. A szenátor beszédének fontosabb részeit szlovák nyelven mondta el, hogy fejtegetéseit valamennyi szenátor megérthesse. Beszédében mindenekelőtt a kisebbségi iskolaügy különbözőségére mutatott rá, amely a cseh-morvaországi és szűovenszkói jogi helyzet különbözősége miatt jött létre. fi kisebbségi iskolákról szőlő törvény A szenátor többek között szó szerint a következőket mondotta: — Szlovákiai kezdem beszédemet, és pedig azzal, amit tulajdonképpen beszédem végére akartam hagyni. Ezt pedig azért teszem, mert ha magyarul beszélnék, nem értenék meg és a szenátorok nagyrésze emiatt távozna az ülésteremből. — A magyar kisebbség helyzete Szlovenszkón és Kárpátalján sokkal súlyosabb, mint a köztársaságbeli német kisebbség helyzete. Súlyosabb pedig azért, mert a békeszerződés iskolaügyi rendelkezéseit Szlovenszkóra még nem terjesztették ki s ott még nem hajtották végre. A békeszerződések érteimében minden kisebbségnek joga van iskola felállítását követelni gyermekei számára. Ezt a rendelkezést a köztársaság az 1919-ik évi 189. számú törvénnyel recipálta, amely törvény kimondja, hogy mindenütt, ahol legalább negyven iskolaköteles gyermek van, azok anyanyelvén való iskola fölállítását lehet követeink A törvénynek utolsóelőtti paragrafusa azonban kimondja, hogy arról külön kormányrendelet fog intézkedni, hogy e törvény Szlovenszkón mikor lép hatályba. Ez a külön kormányrendelet azonban még mindig nem jelent meg. Mindeddig tehát a békeszerződésnek idevonatkozó rendelkezései Szlovenszkón nincsenek végrehajtva. Az iskolaügyi minisztériumnak, illetve a pozsonyi! iskolaügyi referá' ,snak úgynevezett diszkrecionális joga, bőgj hal engedélyez a magyar kisebbségnek iskolát és hol nem. Ahol akar, ott engedélyez, de ahol nem akar, ott nem engedélyez. A gyakorlatban pedig rendkívül rossz tapasztalataink vannak ezen a téren. Milyen könyveket tiltott lei a referátus a közkönyvtárakból — Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanilyen diszkrecionális jogot ad Szlovenszkón az iskalaügyi referátusnak. Mit várhatunk tehát tőle, mi magyar kisebbség, ismerve az eddigi gyakorlatot. A referátus gyakorlatára vonatkozólag még egyéb adatokkal is szolgálhatok: ez az iskolaügyi referátus még 1934 szeptember 5-én 6709/HI szám alatt rendeletet adott ki a szlovenszkói községi könyvtárak könyveinek felülvizsgálatáról. A rendeletben részletesen fölsorolta azokat a könyveket, amelyeknek a községi könyvtárakban nem szabad lenniök. Többek között ilyen tiltott könyveket találunk közöttük: Cicero „De officiis“, „Oratio in Ver- rem“, „De Archia Poeta“, továbbá Sophokles Antigonéja, Goethe Hermann és Dorotheája, Schiller Wilhelm Telije, Horatius Sallustiusa Tacitus Agricolája, Homeros Odysseája s mindazon könyvek magyar fordításai, amelyek még| a háború előtt jelentek meg, végül a szentek élettörténetei, így többek között Szent Antal élete és sok egyéb más könyv. Hogy ilyen könyvek tartását tiltja az iskolaügyi referátus, ez a legjobban igazolja annak magatartását a magyar kisebbséggel szemben. Én föl- tétlen szükségesnek tartanám, hogy olyan esetekben, amikor szlovenszkói rendkívül fontos ügyekről van szó, legalább egy referens lenne, aki ismeri a szlovenszkói viszonyokat. — Mindezt azért mondottam el szlovákul, hogy a szenátus minden tagja megértse, s megértsék ezt a németek is, akik a mi magyar nyelvünket nem ismerik ée lássák, hogy mennyivel rosszabb a magyar kisebbség helyzete, mint az övék. gyorsan segít ízületi- és végtag- fájdalmaknál, fejfájásnál és meghűlésnél. Legyen bizalommal a Tógáihoz. Egy kísérlet meggyőz. Orvosi szakvélemények. Minden gyógvszertárban kapható. 12-— és~27‘50 Kő. y.r. kólát létesítettek és magyar iskola ott ma egyáltalában nincsen. S mi töTtént? Egy morvaországi tanító került oda, aki magyarul egy szót sem tud. Igaz, nagyon lelkiismeretes ember volt, aki nem akarta, hogy a gyermekek úgy tegyenek, ahogy azt nagyon sok más iskolában látjuk Szlovenszkón, hogy mindazt, amit a tanitó nekik elmond, szajkó módjára gondolkodás nélkül bemagolják. Nem is értik azt, hogy mit mondanak e amikor iskolából hazajövet édesatyjuk vagy édesanyjuk megkérdezi tőlük, hogy mit beszélnek, nem tudják megmagyarázni, mert maguk sem értik. Ez a tanító azt akarta, hogy a gyermekek meg is értsék azt, amire őket tanítja.' De hogy tegye ezt meg? Szerencsére volt az iskolában két zsidó gyermek, akik értettek németül. Ezeknek azután németül elmondotta a tananyagot és a két kis diák társainak azután magyarra fordította a tanitó ur magyarázatát. Ilyen tanítás folyik Szlovenszkón sokhelyütt. Hogy ez nem egyezik meg azokkal az alapelvekkel, amiket minden iskoláztatásnak, minden iskolaügyi miniszternek és minden közoktatásnak úgyszólván a homlokára kell írni, hogy soha el ne felejtse, azt hiszem, eléggé világos. — Ilyen körülmények között nem csoda, ha mi nem érthetünk egyet ezzel az uj törvénynyel és különösen hibáztatjuk azt, hogy ezt a törvényt azelőtt adják ki, mielőtt az 1919. évi 189. számú Szlovenszkón végre lett volna hajtva. Turchányi szenátor ezután magyar nyelven folytatja beszédét: — Mindezekben csak azt óhajtottam indokolni, hogy miért az a nagy bizalmatlanság és nagy ellenkezés a mi részünkről az ilyen iskolatörvénnyel szemben. Mindezek a törvények, ez a törvény is, amely most előttünk fekszik: „filius ante patrem“, mert lehetetlen a magántanitást megakadályozni és úgyszólván lehetetlenné tenni altkor, amikor az illető kisebbség gyermekeinek megfelelő oktatásáról a közintézményü iskolákban gondoskodás nincsen. — Hogy mennyire nem történik különösen Szlovenszkón a magyar kisebbség oktatásáról gondoskodás a hivatalos iskolákban, azt számtalan példa igazolhatná, amiket itt részletesen és egyenként fölsorolni nem is szükséges, mert hiszen a sajtóban az már meg is jelent. Tény az, hogy Szlovenszkón nemcsak a tehetős magyar osz- tály gyermekei kénytelenek a magánoktatást igénybevenni, hanem még a legszegényebb osztályok gyermekei is kénytelenek anyanyelvükhöz magánúton való oktatás utján jutni, mert hivatalos iskola anyanyelvükön nincsen és szülőik úgyszólván a szájuktól vonják el a falatot, hogy előteremtsék az anyagi eszközöket ahhoz, hogy gyermekeiket iskoláztatni és megfelelően oktatni képesek legyenek. nulhatja meg a gyermek, ha ezt a nehézséget még egy második nehézségigei fokozzuk, ha egy részére meg nem értett nyelven kell ezeket az ismereteket elsajátítani. Hogy ebben a tekintetben Szlovenszkón milyen anomáliák vannak, arra nézve legyen szabad, felemlítenem egy példát, ami a borsai állami elemi iskolában történt fi torsai eset — Ezt azonban ismét szlovákul mondom el, hogy valamennyien megértsék. Borsán, ahol nagy magyar kisebbség van, szlovák állami isNem ismerhetjük el ilyen körülmények között azt sem, hogy az iskolaügyi referátusnak, illetve az iskolai inspektoroknak olyan diszkrecionális jog biztosíttassák, hogy saját tetszésük szerint döntsék el, hogy megengedik-e, vagy nem engedik meg az illető gyermeknek magánúton való tanítását. — Különösen sérelmes ez a törvény SzJoven- szkónak azon részében, ahol a közlekedés nagyon nehéz és a gyermekeknek messzeeső pusztákról sokszor kilométereket kell menni a nyilvános iskolába, ahelyett, hogy odahaza magánoktatást nyerhetnének. Mindezek alapján ezt a javaslatot ei nem fogadhatjuk és ellene fogunk szavazni. Nincs elég iskola, kell a magántanitás Komensk# tétele — Komensky kimondotta már régen azt az általánosan és ma már úgyszólván az egész világon elfogadott szabályt, hogy éppen az elemi oktatás kizárólag az illető gyermek anyanyelvén történhetik. Ez nagyon természetes is, mert hiszen az elemi iskolában a gyermeknek nemcsak azokat az ismereteket kell elsajátítani, a-miket ott tanítanak, hanem mindenekelőtt meg kell tanulnia tanúink Már pedig a tanulásnak helyes módszerét nem tané lehetne kitessékelni az agrárokat a kormányból s bebizonyítani, hogy nélkülük is lehetséges a kormányzás. Ha azonban ilyen —■ baloldali — számításokat csinálunk, látjuk, hogy a remények nagyon vérmesek. A kommunisták nélkül vörös-fekete koalíciós többség neim hozható össze. A RÓMAI JEGYZŐKÖNYV ALAIRÁSA Pillanatképek a római olasz-magyar-osztrák egyezmény aláírási aktusáról. A felső képen látható Mussolini, az alsón Gömbös miniszterelnök éppen aláírja a jegyzőkönyvet, mögötte áll Schuschnigg osztrák kancellár.
