Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-26 / 72. (3921.) Második kiadás
4 1936 március 26, csütörtök. ALGEBRA-RUHA lesz a nyári női divat érdekessége Mókus, malac, tájkép, szélmalom, mozdony, ejtőernyő, bicikli- verseny, fecske, betű és bármixer a ruhákon Párig, március 35. Az empriimó nyári kefl- muék már évek óta kimagasló helyet foglalnak ed a női divatlban. Az Mén kiváltságos helyzetük még erősödött A leguija/bíb kollekciók, képzeletgazdagságukat, ötáetességükel és eredetiségüket tekintve, minden eddigiin túltesznek. Mint rendesem, most is a virágos mintáik uralkodnak. De mig régebben többnyire sötét alapon sűrűm szórták el a virágokat, az idén nagy távolság van az egyes virágok között. Gyakran apró virágcsokrokat is nyomtatnak a kelmékre. A virágos selyem- és gyapotkelméken négy-öt, sokszor még több színben is pompáznak a minták. Ezek a színek többnyire igen élénkek, kivéve a taft- kelimék színeit, amelyek pasztellsizerüek és árnyalataik finoman keverednek. De a virágokon kívül másfajta, rendkívül mulatságos mintákkal is találkozunk, amelyeknél a rajzodé képzelete valóságos orgiákat ül. Míg az utánzóit ékszerekre nagy hatást gyakorolt a mértan, a színes kelmék mintázásába az algebra szólt bele. így például egy nagyon eredeti délutáni ruha mindenféle fehér és piros algebrai formulát mutat fekete alapon s hogy ennek az öltözetnek matematikai jellegét méginkább hangsúlyozzák, a hozzátartozó fekete háromnegyedes hosszú keppnek élesen derékszögű alakja van. A magas nyakkivágás is geometriai figurát mutat, fehér pikéből formált háromszoros trapéz alakjában. A fekete-fehér kis kalap pedig kupáiaku. Egyszóval ezeknek a modelleknek a tervezőjét kizárólag a magasabb matematika irányította. Kérdés, hogy az ilyen öltözet kedves és nŐies-e, annyi bizonyos, hogy eredeti és feltűnő. A szintén érdekes, de kevésbé igényes minták között egzotikus növényeket, különböző áliatalakokat találunk, mint például mókusokat vagy a hires három kis, malacot, tarka tájakat rétekkel és erdőkkel s rajtuk elszórt kis parasztházakat, régimódi szélmalmokat, fedett hintákat, vasúti vagőuokaf és füstölgő mozdonyokat. Vannak olyan ernpri- mé-kelmék is, amelyeken Páris egyik legszebb és legelőkelőbb terének, a Piacé Ven- dome-nak a képe látható természetes színekben. A világos gyapotkelimékből készült strand- öltözieteknek mulatságos mintái a pasztel- szinü képeslapok és kártyák. Egy délutáni öltözet tengerkék kreppből készült, amelyen kis fehér nyilak vannak elszórva. Nagy, fehér fémből készült nyíl díszíti az elegáns tengerkék bőrövet, amelyet ehhez a ruhához viselnek. De mindezekkel a mintákkal még korántsem merül ki a kelimerajzolók képzelőtehetsége. Egyes mintákon világos ejtőernyőik és léggömbök láthatók sötétkék vagy fekete alapon; más kelméken apró, piros ibiciküzők versenyeznek fekete krepdesin pályán, óramutatók, hangjegyek, violinknicsok, kínai pagodák és riksák, fecskék, bélyegek és betűk is szerepelnek az ülj emipriméken. Különös eredetiségével tűnik ki egy tuni- ka-hlmz, amelyet fekete szaténszofcnyához viselnek. Ez a tunika érdekes bárjeleneteket mutat hat-hét különböző színiben, fekete alapon. Az egyik képen például egy mixer látható, aki nagy lendülettel keveri a koktailt. Ez a blúz valódi lokál-képeskönyv. Pajor szenátor fSIszátalása i a lex-Uhlff efen t Prága, március 25. A szenátus költségvetési bizottsága tegnap jóváhagyta az ostrau-friedlan- di vasút államosításáról szóló javaslatot, majd hosszabb vita után az elemi iskolai oktatás reformjáról szóló képviselőházi határozatot, mely szerint tilos lesz az elemi iskolások házi taníttatása. Egyesült pártjaink részéről dr. Pajor Miklós szenátor szólalt fel a javaslat ellen. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat egyáltalában nem időszerű, mert mig az állam nem gondoskodik kel- lőszámu kisebbségi iskoláról, addig rendkívül sérelmes a kisebbségekre nézve a magánoktatásnak törvényes eltiltása, illetve annak rendkívül szigorú feltételekhez való kötése. Dr. Pajor felemlítette, hogy számos olyan község van Szlovenszkón és Kárpátalján, amelyek lakosságának több mint a fele magyar nemzetiségű és számtalan kérés, deputá- ciózós, sőt Ígérgetés ellenére sem tudnak magyar tannyelvű iskolát kapni. Kifogásolja a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a javaslatban részletezett szigorú feltételek teljesítése esetén is az iskolaügyi referátus kapja meg azt a diszkrecionális jogot, hogy a magán- oktatást saját hatáskörében engedélyezhesse. Javasolta a törvénynek legalábbis olyan módosítását, hogy a feltételek teljesítése esetén ez a hivatal a magánoktatást köteles legyen megengedni. Amig ugyanis a törvény ilyen diszkrecionális jogot ad az alantas hatóságoknak, addig ez a törvény nem kulturális intézkedés, hanem csupán politikum, — fejezte be beszédét dr. Pajor. Vanderbilt nászutja Egy évig tartott és harminc vagon csecsebecsét vásároltak össze útközben Singapore, március 25. A fiatal Vanderbilt I ütötte a markát. Házasságkötés után ifjú feíesé- György, aki a múlt évben házasodott meg, miután Igével nászúira indult és a milliomos házaspár betöltötte huszonnegyedik életévét és ebből azj most indul hazafelé a világkörüli nászúiról alkalomból nem kevesebb, mint 20 millió dollár j Harminc butorszállitó kocsi szállítja azokat az M alvilág ákálynője Itta: HMRY IJESllE (3) Ilyen irányú kétségeim állandóan gyötörtek és sok nehéz órát szereztek. Talán az örökkévalóságban feleletet kapok erre a kérdésre is. De könnyen lehetséges, hogy akad komoly és a lélek rejtelmeibe mélyen belátó olvasó, aki ezeknek a lapoknak forgatása közben rájön a nagy rejtély megoldására, miért kellett May Chur- chill-nek elsodródnia és lelkének milyen titkos rugói ösztönözték, hajtották, amig az Írországi kisbérlő házból pazar játékkaszinókon, nagyköveti estélyeken, fegyházakon át eljutott a Ward- szanatórium betegszobájáig, ahol valószínűleg halálos ágyát is megvetették már. És miért kell nekem ennek az életnek egye3 állomásait papírra vetnem? Talán valami erkölcsi felelősséget érzek a társadalommal szemben, hogy egy hang a túlsó partról fedje föl a bűn útjait és rejtelmeit és figyelmeztesse az emberek nagy tömegeit, akik gyanutalan nyugalommal bíznak meg a társadalmi rend szilárdságában és a közbiztonság kifogástalan funkcionálásában, hogy: vigyázat, emberek, a bűn minden sarkon ott leselkedik rátok, a sarkotokba harap és elpusztítással fenyeget. Nem is tudjátok, hogy mennyi feje van ennek a kígyónak és hogy milyen nehéz, szinte lehetetlen föladat szembe- szállam vele! Most csak önmagámmal szemben kívánok őszinte lenni, hiszen amikor írok, úgy érzem, hogy önmagámmal beszélgetek. Éppen ezért megállapítom, hogy ilyen felelősségérzetet a társadalommal szemben nem érzek. Ezek a gátlások mindig hiányoztak bennem. Mindig akkor kerültem bajba, amikor az úgynevezett társadalmi erkölcs valami halvány visszfénye földerengett bennem. Ilyenkor bizonytalanná váljam és hibákat Is követtem el. De több, mint harminc éven át úgy álltam a társadalommal szemben, mint aki fölötte vagyok és semmi felelősséggel irányában nen^ tartozom. Charlie fthmltt, aki Igen müveit ember és Oxfordban ryégzett, azt mondta egyszert hogy valami német REGÉNY filozófus — Nietzschének hívták — megrajzolt egy típust, az Übermenschét és én ennek a fajtájából való vagyok. Ez szörnyen hizelgett a hiúságomnak. Alapjában mindig hiú teremtés voltam és hogy most ezek a memoárok egyáltalán megiródtak, azt is főképpen ennek a hiúsági érzésnek lehet tulajdonítani. A bűn királynőjének neveztek két világrész alvilágában és minden túlzás nélkül állapíthatom meg, hogy igazán kiérdemeltem ezt a nevet. Erre és a Chicago May elnevezésre voltam a legbüszkébb, mert az utóbbival Dutch Guest tisztelt meg, akinek Ítéletét Írott törvénynek tekintették az alvilágban. Én most ezekkel az emlékiratokkal valami halhatatlan emléket szeretnék állítani magamnak. Nem vagyok regényhős, hanem élő alak, de azok az események, amelyeket végigéltem, amelyeknek tevékeny részese és jórészben irányitója voltam, érdekesebbek és izgalmasabbak azoknál a naiv történeteknél, amiket a detektivregény- irók. fantáziája kiagyal. Nem kell egyebet tennem, mint egyszerűen elmondanom ezeket az eseményeket és akkor a bűn világában örökre biztosítottam a magam számára azt a helyet, amely megillet. Nem akarom, hogy Chicago May neve feledésbe menjen, ezért látok neki az írásnak, ami bizony nagy gondot és fáradságot okoz, mert nehezen forgatom a tollat és Írói hajlamaim nincsenek. Az olvasó bocsássa meg, ha olykor-olykor Írás közben is elgondolkodom és ilyen közbevetett gondolatokkal zavarom meg a cselekmények drámai ütemét. De szeretném, ha egyéniségem teljes őszinteségben tükröződne vissza ebben az Írásban. Azzal a föltevéssel kezdtem az íráshoz, hogy mindenben a tiszta igazat mondom meg, hiszen nem birónak, hanem önmagámnak felelek és nincs értelme, hogy kendőzzem az igazságot. Mégis egy dologban, rögtön az elején nem tárom föl a valóságot. Chicago May életének minden titkát odadobja a nagy tömeg elé, de egyetlen titkot, származásának titkát magával viszi a sírba. Talán szentimentális ellágyulás ez, tényleg az apám és az anyám volt az a két ember, akik engem őszintén szerettek. Sok fájdalmat okoztam nekik életükben, nem akarom emléküket megbántani azzal, ha apám nevét pellengérre állítom. Az első személyazonossági igazolványom, amellyel az életbe léptem, Churchill May névre volt kiállítva. Nem ezt a nevet használtam a leggyakrabban, ha Összeszámlálnám a neveimet, el sem férnének a tíz ujjamon. Arra büszke vagyok, hogy a névcserékkel, ezzel az egyszerű trükkel sikerük a legtapasztaltabb detektiveket is az orruknál fogva vezetni... Tehát fölhuzódik a függöny és megkezdődik életem izgalmas regénye. *' Apám Írország egyik nyugati falucskájában született. Szüleim szegény emberek voltak, én voltam egyetlen gyermekük, de még az én neveltetésem is temérdek gondot okozott. Apámnak igazán meg kellett verekednie a földdel, hogy kipréseljen belőle annyit, amennyi hármunk létfönntartásához szükséges volt. A földünk közvetlenül a tenger mentén húzódott, keskeny csikban, két nagyobbacska birtok közé beékelve. Arra, hogy töltést emeljünk, sohasem volt elég pénz és igy a tenger gyakran mélyen beleöntött a hosszú földnyelvbe és amikor szennyes hullámai eltakarodtak, keménvhéju csigák borították el a soványka földet. En szerettem játszogatni velük, gyöngyöt fűztem a nyakamba és ott illegettem magam a tükör előtt, apám azonban nagy fáradsággal tisztogatta a káposztát, a veteményt a rátapadó hordaléktól és ilyenkor mindig keservesen sóhajtott. Az anyám nagyon vallásos asszony volt, mint az ir asszonyok mindnyájan. A munka és az imádság között oszlott meg az élete és nevelése is főleg abban állott, hogy vallásos történetekkel táplált, amiket dús fantáziával ékesített. Egészen bizonyos, hogy a fantáziát ettől a hajlott- hátú asszonytól örököltem, aki gyakran vitt ki az alkonyaira hajló órákban a tengerpartra és ott letelepedve a nomokba, engem az ölébe vont és szemei ilyenkor messze elkalandoztak, mintha a tenger mérhetetlenségét szerette volna átfogni. Ilyenkor mesélgetett tengert járó hősökről és elmondotta azokat a csodás történeteket a tengerentúli országokról, amik minden tengerparti nép gondolatvilágában ott élnek ... A major, amelyben laktunk, kicsiny volt, mindössze nyolc család lakta és heten voltak velem egy korban lévő gyermekek: öt leány és orientálta régiségeket és műkincseket, ame* lyeket az ifjú Vanderbilt nászutja során a világ minden táján összevásárolt és amelyek az ifjú pár otthonát díszíteni fogják. Amikor Singaropeban hajóra szálltak, két butor- szállító kocsi érkezett Malájból, ahol különböző maláji műtárgyakat vásároltak össze. Ezeket, az állítólag rendkívüli értékű malájfi műkincseket az a luxusgőzös szállítja, amellyed Vanderbilték utaznak Amerikába. A többi, ugyancsak értéktárgyakkal és műkinccsel megrakót teherkocsit egy másik gőzös szállítja Amerikába. A eingapoTeí lapok megemlékeznek a fiatal Vanderbilt ".umatraá »*v dáazjc.irándulásaról, amely azonban nem járt sikerrel. A fiatal Vanderbilt ugyanis tigrisekre akart vadászni a szumatrai őserdőben, de nem sikerült neki egyetlen vadat sem puskája elé kapni. Hogy milyen extravagáns külsőségek között utazik a fiatal Vanderbilt-házaep-ár, erre élénk fényt vet a singaporei lapoknak egy híradása, amely szerint a Kalkuttából Singaporeba induló hajónak egész fedélzetét saját maga és személyzete számára bérelte ki a fiatal Vanderbilt, a kajütöket pedig speciális tervek szerint át kellett alakítani és újjá dekorálni, mert a fiatal Vanderbíltnek a hajó régi beosztása nem tetszett. A hajó személyzete még most sem tud magához térni azoktól a horribilis borravalóktól, amelyeket Vanderbilt szétosztott közöttük. Amikor pedig a fiatal pár Bangkogba akart utazni, a nemzetközi expresszhez hozzácsatolták Vanderbilték különkocsiját, mert a fiatal Vanderbilt nem óhajtott csak amúgy egyszerűen első osztályon utazni. Ez a kirándulás sem járt azonban sikerrel, mert Siam határán megtudták, hogy Bangkokban kolerajárvány pusztít, amire Vanderbilték szalonkoosiját sürgősen lecsatolták a Sziamba igyekvő expressziéi és az eillenvonathoz kapcsolták, mert tudatában voltak annak, hogy a kolera nem respektálja a Vanderbilt-milliókat. A magyar kereskedelmi miniszter bécsi tárgyalásai Bécs, március 23. Winchkler István magyar közlekedési és kereskedelmi miniszter kedden látogatást tett Stockinger osztrák kereskedelmi miniszternél, majd Draxler osztrák pénzügyminisztert és délután Stróbl osztrák földművelésügyi minisztert látogatta meg. Délben Miklas elnök fogadta a magyar minisztert kihallgatáson. Windhkler kedden este tiznapi üdülésre a Sem- meringre utazott. Elutazása előtt az újságíróknak kijelentette, hogy tulajdonképpen nem tárgyalásokat folytatott osztrák kollégáival, hanem csupán megvitatta velük az Időszerű gazdasági kérdéseket és tájékozódott felfogásukról a magyar-osztrák gazdasági együttműködés egyee problémái felől Az osztrák gazdasági minisztereknél nagy megértést és jóindulatot talált. három fiú. Szegény embereik voltak mindany- nyian, egyikük-másikuk a kopár föld hozadéká- ból élt, volt, aki birkát legeltetett — de milyen soványok, kiaszottak voltaik a birkák, mint a legelő, amelyen alig lehetett egy-egy fücsomót fölfedezni! —, aztán két család halászatból élt. A halászokat szerettem a legjobban, ez a mesterség érdekelt, mert veszedelmekkel járt. Az óceán gyakran volt viharos és a vihar bizony gyakran nyílt vizen is elérte őket rozoga bárkáikon, bármennyire ismerték a tenger és az időjárás minden szeszélyét. Sokszor okoztam anyámnak kétségbeesett gondokat, amikor egy-egy bárkára fölszöktem és a halászok kivittek a nyílt vizekre, hogy kivessék a hálót. Megbújtam a hálók, kötélcsomagok között és volt nagy nevetés, amikor fölfedeztek. De az anyám ilyenkor halálos aggodalmakat állott ki, úgy szaladgált a parton, mint a kotlóstyuk, amely iécetojásokat költött ki és a kis rucák belevetik magukat anyjuk mellől a tóba, ahová csirkemama nem követheti őket, A betűvetés mesterségét a majorban tanultuk meg, ez már ősi szokás volt nálunk, az anyám is, meg az apám is igy tanult meg irni-olvasni. Vándortanitók járják végig a partot, egy-egy tanítónak hat majorja van és a hét egyik napját töltötte mindegyikben. Hétfőn reggel kezdte a vándorlást, szerdán jutott el hozzánk, a legtöbbször gyalogosan vetődött oda. Hosszú, sovány ember volt, kopott fekete kabátban, amely a térdét verte és olyan kómikusan mozgott fel és alá az ádámcsutkája, hogy mindig nevethetnókem támadt, ha ránéztem. Nagy szorgalommal és kitartással foglalkozott velünk azon az egy napon, de mi mindig a pokolba kívántuk, mert megfosztott az örömeinktől. Nem kószálhattunk a parton órák hosszat, nem szökhettünk ki a tengerre. így telt gyermekkorom egy szép napig, amikor tizenharmadik életévemet betöltöttem. Születésnapomra az anyám habtortát készített és tizenhárom szál gyertyát tűzött rá. Ezeket ez ebéd alatt meggyujtotta. Az apám sokszor és elgondolkodva nézett rám ezen az ebéden, még most is érzem a fürkésző tekintetét. Az volt az érzésem akkor is, hogy valamin elcsodálkozott, mintha most tett volna egy különös fölfedezést. Abba a korba léptem, inlmm a g ven.»-e.fc. leánnyá serdül és az apám ezzel a Tíezésévei redezett föl engem. Ebéd után már nem is vett a térdére, amint addig szokta tenni, csak megsimogatta a hajamat és komoly, mély hangján ennyit mondott. (folytatása következik.^