Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-26 / 72. (3921.) Második kiadás

1936 m&rcius 26, csütörtök. 'PRXGAlMAGtARHl RLAP 5 Esterházy interpellációban sürgeti a magyar nyelv Jogainak a kassai városházán való visszaállítását Niírt késik az országos hivatal döntése a két évvel ezelőtt benyújtott föilebbezés doigában ? Prága, március 25. Esterházy János 'kép­viselő és törvényhozőtársai a belügyminisz­terhez interpellációt nyújtottak be a kassai magyar nyelvhasználat ügyében s kifogást emeltek az ellen, hogy az e tárgyban be­nyújtott föllebbezést ezideig nem intézték el. A. parlamenti nyomtatványok sorában 352/III. szám alatt megjelent, közérdekű interpelláció szövege a következő: — Még 1933 október 14-én indítvány ér­kezett Kassa város polgármesteréhez, hogy a városi képviselőtestület az 1926. évi 17. számú kormányrendelet 70. cikke alapján a belső és külső adminisztratív ügykezelés­ben kétnyelvűséget állapítson meg és pe­dig az államnyelvet és a magyar nyelvet s ennek alapján elrendeltessék, hogy minden adminisztratív intézkedés és az adminisztra­tív ügyeknél használt nyomtatványok két nyelven készíttessenek és hogy a közönség és a városi tisztviselők kölcsönös hivatalos érintkezése az említett két nyelven történ' hessék; évi 122. t és r. gy. sz. törvény 3. §-ának utolsó bekezdése, valamint az 1926. évi 17. sz. kormányrendelet 70. cikke, amelyek ki­mondottan elrendelik, hogy Kassa város közigazgatási nyelvének megállapítása ki­zárólag a községi képviselőtestület hatás- körébe tartozik és a községi képvisdőtestü- letnek joga van a város közigazgatásának nyelvét megállapítani. Kassa város polgármestere tehát túllépte jogait és hatáskörét, amikor egyoldalú ren­delkezéssel megszüntette a kétnyelvűséget s éppen ezt a hibát volt hivatva a községi képviselőtestület kijavítani az előterjesztett indítvány alapján. Sérelem esett a törvényen, mert nem ren­delték el a szavazást s a polgármester ezt megtiltotta. Ez ellen fellebbezés nyujtatott be 1933 október 24-én a városi tanács 30592/33 ik­tatószáma alatt s ezt a fellebbezést 1933 de­cember 4-én 3481/1933 számmal a pozsonyi országos hivatalhoz továbbították érdem' beli elintézés céljából. Ez idő óta már több mint két esztendő telt el, de az országos hivatal még nem in­tézte el a fellebbezést. Tény az tehát, hogy egy egyszerű, jogilag teljesen kidolgozott ügyben két év telt el anélkül, hogy döntés történt volna. Miniszter Ur! Kassta város közönségének nagy része várva-várja ennek az ügynek az elintézését, mert érdekei ezt feltétlenül1 meg­követelik. Mindezek alapján kérdezzük a Miniszter Urat: van-e tudomása a pozsonyi országos hi­vatal ez eljárásáról? hajlandó-e azonnal1 intézkedni, hogy az országos hivatal az érvényes törvények alapján azonnal elintézze ezt az ügyet? hajlandó-e a vizsgálat alapján a felelős tényezőket felelősségre vonni és mulasztás esetén őket megbüntetni? A LAKATOS nevének puszta említése még ma is művésziesen díszített ajtó- és szek­rényzárakat idéz emlékezetünkbe, bár mai hivatása sokkal fontosabb. Oly fontos, hogy enélkül aligha lehetne egy automobilt összeállítani. Az auto­mobilizmus fejlődése természetesen különleges feladatok elé állítja, me­lyek megoldásához specialistának kell lennie. Uj mesterség alakult, melynek — mint minden más mesterségnek — morális alapjai vannak: kötelesség­érzet, hagyomány és a munka eze- retete. Láthatjuk őt, az autólaka­tost, a csavarfogónál, a motorállvány­nál, a szerelőcsarnokokban, amint valósággá váltja a tervező terveit, tudatában annak, hogy minden a városi képviselőtestület az 1926. évi 17. számú kormányrendelet 70. és 80. cikke alapján kimondja, hogy a városi képviselő­testület, a városi tanács és a városi bizott­ságok ügyviteli nyelve kétnyelvű legyen és pedig államnyelvü és magyar, e városi szer­vek ülésein és tárgyalásain a városi képvi­selőtestület, városi tanács és városi bizott­ságok minden tagja használhassa a kisebb­ségi nyelvet is, továbbá, hogy a városi bi­zottságok ülései és tárgyalásai mindkét ügyviteli nyelven, vezettessenek s végül, hogy az államnyelven és magyar nyelven benyújtott indítványok kölcsönösen leifor- dittassanak, a jegyzőkönyvek mindkét nyel­ven vezettessenek, úgyszintén a hozott ha­tározatok is az említett két nyelven adassa­nak ki; a városi képviselőtestület kimondja, hogy követeli, hogy Kassa város uccái és terei a jövőben is az eddig használt kétnyelvű uccatáblákkal jelöltessenek meg; s végül a városi képviselőtestület e határozat végrehajtásával Kassa város polgármeste­rét bízza meg. Ezt az indítványt a városi tanács 29529/ 33 iktatószámával jegyzőkönyvezték. Kassa város képviselőtestületének 1933 október 16-án tartott ülésén az elnöklő polgármester bejelentésében előtérjesztet£e, hogy a népszámlálás adatai szerint Kassa város magyar lakosságának száma csupán 18 százalék, aminek következtében elren­deli, hogy az eddigi kétnyelvűség megszűn­jék, nem engedte meg, hogy a képviselőtes­tületben, tanácsban s a bizottságokban el­hangzott beszédek az államnyelven is tol- mácsoltassanak s kérte ennek tudomásul­vételét. Kassa város polgármestere ezzel az eljá­rásával megsértette mind a formális, mind pedig a materiális jogszabályt. Megsértette a formális jogszabályt azzal, hogy az ilyen intézkedés az 1926. évi 17. számú kormány­rendelet 70 cikke szerint a községi képvi­selőtestület hatáskörébe tartozik, amivel szemben a polgármester egyszerűen beje­lentette ezt a hivatalos intézkedést, nem engedett vitát bejelentéséről, hanem egyol- • dalulag rendelkezett. Ezzel az eljárásával megsértette Kassa város szabályrendeletét is, amelyek értelmében az egyes indiLyá­nyokról vitának és szavazásnak van helye éS azt le is kell folytatni. Ez az intézkedés megsértette a Közigaz­gatási jog materiális jogszabályát is, mert ellenkezik az 1886. évi XXII. t. c. 63. és 64. §§-aival, illetve az 1922. évi 243. t. és rend. gy. sz. törvény 5. §-ával, amelyek a városi szabályrendelet 57. ^-ával együttesen meg­határozzák a polgármester jogait és hatás­körét. Az idézett törvényes rendelkezések azonban nem engedik meg az ilyen rendel­kezést, sőt ellenkezőleg: v a városi szabályrendelet 57. §-ánaik pontja világosan s határozottan kimondja, hogy a városi közigazgatást a tanács és a képviselőtestület által hozott szabályozás értelmében kell vezetni. Sokkal világosabban rendelkezik az 1920. Az olaszok kivonulása előtt az abesszinok nem hajlandók a békéről tárgyalni A londoni abesszin követ nyilatkozata „Repülőgépek ellen tehetetlenek vagyunk" London, március 25. Martin, Abesszínia lon­doni követe nyilatkozott az abesszin—olasz kon­fliktusról. — Mindaddig nem tárgyalunk a békéről az olaszokkal, amig az olasz katonák abesszin terü­leten állnak, — mondotta. — Ha a nyugati ha­talmak békét akarnak reánk kényszeríteni, ak­kor ez csak úgy sikerülhetne, ha katonáikat is ellenünk küldik. Hitler eíőtörése természetesen nagyon megnehezítette helyzetünket. Olaszor­szág hatalmas nyomást gyakorol a népszövet­ségre a büntető rendszabályok megszüntetése érdekében. Amig Olaszország egyedül támad el­lenünk, nem hátrálunk. A függetlenség fonto­sabb, mint az élet. Az olasz katonákkal egyen­rangúak vagyunk és ha csak ők állnának velünk szemben, két nap alatt megnyernénk a háborút. De repülőgépek ellen tehetetlenek vagyunk. Ha a hatalmak térdre akarnak kényszeríteni, akkor a világ közvéleményéhez fogunk folyamodni s úgy keressük igazunkat. fiz olaszok elfoglalták Sasa Banehet? Addis Abeba, március 25. Harrarból érkezett jelentések szerint az olaszok Ogaden tartomány­ban támadásba mentek át és máris elfoglalták Sasa Banehet. Ezt a hirt Addis Abebában hiva­talosan megerősítették, de az olasz vezérkar egyelőre nem közölte. Az olasz hivatalos jelen­tés egyáltalán nem számol még be arról, hogy Graziam tábornok megkezdte az ofíenzivát Na- sibu hadserege ellen. Egyre fokozódik az olasz légitámadások ereje Róma, március 25. A 164. sz. harctéri jelen­tésben Badoglio közli, hogy az eritreai fronton a nyugati alföldön működő olasz hadoszlop el­foglalta Cafta városát anélkül, hogy ellenállás­ba ütközött volna. A csapatokat a lakosság örömmel üdvözölte. Sók bennszülött arra kérte az olaszokat, hogy sorolják be az olasz irregulá­ris osztagokba. A repülők az egész fronton foly­tatják földerítő és támadó útjaikat. A rendszere­sített támadások célja, hogy lehetetlenné tegyék az ellenséges osztagok fölvonulását. A szomáli fronton tegnap harminc olasz repülőgép teljes fegyelemmel bombázta Dzsidzsígát. Dzsidzsiga városa, amelyet az előző támadások már erősen megrongáltak, a legújabb támadás után romhal­mazhoz hasonlítható. Tegnap főleg a katonai tá­borokat, az automobilokat, a parancsnok meg­erősített palotáját, a vámházat, a raktárépülete­ket és a lőszerraktárakat bombázták a gépek. A legtöbb épületet teljesen tönkretették. A bombá­zásban részt vett a szomáli front légi haderejé­nek parancsnoka is. Mindegyik olasz gép leg­alább négyszáz kilométert tett meg és szakadat­lanul öt óra hosszat volt a levegőben* A gépek körülbelül 12 tonna robbanóanyagot dobtak a városra. A heves ágyúzás ellenére a gépek sér­tetlenül visszaérkezhettek kiindulópontjukra. A mutowitzi szén-afférban is elégtételt kapott Stfihrny Nyolcesztendős vádakat vontak vissza ellenfelei a sajtóbiróság előtt Prága, március 25. A prágai sajtóbiróság előtt nyolcévi huzia-vona után érdekes körülményeik közt ért véget az a sajtópör, amit Stfíbrny György, volt vasút ügyi miniszter Nejedly Jó­zsef, az ólLamvasuti alkalmazottak egyesületé­nek volt a'lelnöke ellen inditott. A sajtópör előzményei az 1927. évre nyúlnak vissza, ami­kor Nejedly a Ceské Slovoban négy támadó- cikket helyezett el s azokban Stfíbrnyt azzal vádolta meg, hogy vasutügyi minisztersége idején súlyos vissza­éléseket követett el az államvasutaknak tör­ténő szénszállítások körül. A sajtó annak idején ,, Mutowitzi szén affér" címmel hosszú ideig foglalkozott az üggyel. A támadócikkek szerint a visszaéléseket úgy kö­vették él, hogy a mutowitzi szenet kiszállították Ausztriába, majd onnan angol Kénként szállították a csehszlovák vasutak részére, természetesen sokkal magasabb áron. Az ügy­gyei a parlamenti vizsgálóbizottság is foglalko­zott, Stfíbrny pedig a cikk Írója ellen még 1927- ben sajtópört inditott. Nejedly bizönyitand akarta állítása valódiságát s a tengeri kígyóvá dagadt pörben 1927 óta a tanuk egész seregét hallgatták ki. Nejedly gyűjtötte is szorgalmasan a terhelő adatokat s az ügy tárgyalását szám­talanszor elnapolták. E hó elején a feltünéstke'ltő sajtópörben szen­zációs fordulat állott be, amennyiben Nejedly védője, dr. Boucek, a prágai politikai pörökben sokszor szereplő ügyvéd lemondott Nejedly vé­delméről. Az ügyben a sajtóbiróság mára tűzte ki a tárgyalást, amelyen Nejedly ügyvédi kép­viselet nélkül jelent meg. Nejedly a tárgyaláson közmeglepetésre kije­lentette^ hogy az általa összegyűjtött anyag A mi Tatra-Ate hűtőkészülékeink ugyanolyan gondossággal készül­nek, mint autóink. nem elegendő a Stfíbrny terhére rótt vissza­élések igazolására s ezért visszavonja ama vádját, hogy Stfíbrny 1923-ban, vasutügyi minisztersége alatt a visszaélésekről tudomás­sal bírt volna, avagy az ügyben személyesen is érdekelve lett volna, Nejedly egyben kötelezte magát a tetemes per­költségek megfizetésére. Ezzel az óriási port felvert ügy, amelyet a választási kampányban igen sokszor félhasználtak Stfíbrny ellen, vég­érvényesen befejeződött. Meggyilkolták Boyle angol altengernagjot London, március 25. Henry Boyle 72 eszten­dős altengemagyot tegnap éjszaka Castletown- ban lévő lakásán ismeretlen tettes meggyilkolta. A gyilkos autón érkezett a kastélyba és tetté­nek elkövetése után autón távozott onnan. Az altengemagy éppen hazaérkezett és hálószobá­jába akart menni, amikor jelentették neki, hogy egy ismeretlen férfi fontos ügyben azonnal be­szélni kíván véle. Amikor az altengemagy meg­jelent a fogadószobában, a reá várakozó idegen revolvert rántott és egyetlen lövéssel leteritette Boy-let. A rendőrség az egész környéket átku­tatta, de eddig nem sikerült a merénylő nyomá­ra akadni. A tett okát az ir rekrutakampánnyal szemben megindított mozgalomban keresik. A gyilkos a kastély halijában ugyanis hátraha­gyott egy plakátot, amelyben az ir ifjúságot fel­szólítják, hogy lépjen be az angol hadseregbe. Könyvet irt elhurcolásáról és élményeiről Berchtold Jákob Bázel, március 25. A Basler Nationalzeitung jelentése szerint egy év múlt el Berchtold Já­kob emigráns német újságíró elhurcolása óta. Berchtold — mint ismeretes — azóta vissza­került Svájcba Németországból, de mind­eddig teljes visszavonultságban élt, míg most elhatározta, hogy „Független sajtószolgálat" cimü kőnyomatosát isimét megindítja. A bázeli lap értesülése szerint Berchtold Jákob kőnyomatosa már most április elsején meg­indul és havonta négyszer fog megjelenni. Ugyanekkor egy párisi könyvkiadónál „Mii­ért, hallgat a világ?" címen élményeiről is könyvet irt az emigráns német újságíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom