Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)
1936-03-26 / 72. (3921.) Második kiadás
t>ra:<iaiA\a(Aar-H!rlai> 3 __1936 március 26, csütörtök. Ts OMi&Ú [vadatnCtotCe hívja össze a Magyar Kisebbségi Társaság a kulturális egyesületeket. Készséggel adunk helyet fölhívásának lapunkban, mert erkölcsi kötelességünknek tekintjük, hogy támogassunk minden magyar kidturmegmozduldst, bármely oldalról induljon is ki. De éppen ez a jóhiszeműségünk följogosít arra, hogy nyomban kifejezzük aggodalmainkat is, ha egy kezdeményezésben hiányosságot, vagy következetlenséget látunk és ha ezek a hibák a kitűzött cél elérésére irányuló munkát eleve kedvezőtlenül befolyásolják. Nem hallgathatjuk el, hogy a Magyar Kisebbségi Társaság kezdeményezésében előítéletes exkluzivitást látunk. Megengedhetőnek tartjuk, hogy a sport- és tomaegyesűletek képviselőit nem engedik hozzá a tárgyaló asztalhoz, mert ezek nem kimondottan kulturális egyesületek. Elemben nyílt előítélet, bántó exkluzivitás, sőt lenézés van a fölhívásban a „vallási egyesü- leteku ellen. Nem kongregációkról szólunk itt, melyek tisztán hitbuzgalom célt követnek, sem legényegyletekről, amelyek inkább társadalmi és szociális munkát teljesítenek, hanem egyesületekről, amelyek máris a legmaga- sabbrendü és legnagyobb jelentőségű vüág- nézetépitő kulturmissziót végzik a szloven- szkói magyarság életében. Vegyük példányik a katolikus irók országos szövetségét, a Szent Ágoston Irodalmi Egyesületet, vagy az ifjúsági Prohászka-köröket. Ezeket is „vallási egyesületnek“ minősitik? Ha ez igy volna, akkor sajnálattal előre ki kell jelentenünk, hogy a tavaszi parlament csonkaparlament lesz, mert kizárja magából a kulturális jobboldalt. És ha már a keresztény világnézetért harcoló kuliuregyesületek exkommunikdiósánál tartunk, kérdjük, miért nem olyan következetesek a tavaszi parlament összehívói a másik világnézeti pólus kulturegyesületeivel szemben? Kérdjük, miért diszkvalifikál a krisztianizmus jegyében való világnézeti kul- turmunka és ugyanakkor miért nem diszkvalifikáló a marxizmus világnézete, amelyet bizony több munkásegyesület vall, hirdet és követ, de amelyeket a tavaszi parlamentből nemcsak hogy ki nem zárnak, hanem külbn meghívással invitálnak? Nem veszik észre, ''ogy e következetlenség azt a színezetet kel- ^ hogy itt a kulturális baloldal eleve ki akarja szorítani a tavaszi parlamentből a kulturális jobboldalt — A legislegsúlyosabb következetlenséget látjuk abban, hogy a Kisebbségi Társaság a nemzetgyűlés és a tartomány- gyűlés tagjait eleve kigólyózza a magyar kultúra parlamentjéből. Ezt azzal a tetszetős in- iokolással teszi, hogy teljesen politikamentessé kívánja tenni ezt a kulturális mozgalmat. Ugyan nem tudjuk belátni, hogy egy Zer- dahelyi József, aki a csehszlovákiai magyarság legátfogóbb kulturális teljesítményét, a Magyar írást adja az egyetemes magyar kultúrának, miért váll érdemtelenné a tavaszi parlamentben részvétéire csak azért, mert a magyarság nagy többségének bizalmából egyúttal a parlamentnek is tagja, de ha már a politikus kuUurmunkásainkat egyetemlegesen ilyen vesztegzár alá kívánják helyezni, akkor nem értjük, miért nem volt a Kisebbségi Társaság ilyen következetes és finnyás a politikamentesség terén akkor, amikor elnökévé éppen egy politikailag nagyonis exponált személyiséget választott, egy olyan politikust, akinek iránya az itteni magyarság többségének idegen és csak egy ilyen kis töredéknek rokonszenves. Avagy egy kormány- lapban való politikai vezérkedés kevésbé politikai szerep, mint harmincezer főnyi választó bizalmából törvényhozói szerep? Mi sem vagyunk hívei a kuliurmunka élpolitizálásának, de úgy tűnik fel az ember előtt, hogy itt csak azért zárják ki a törvényhozókat, mert az<jk a magyarság politikai többségének ellenzéki képviselői, a tavaszi parlamentben pedig a kormánytámogató magyarok politikai kisebbségének exponense, az egykori kormánybiztos-főispán elnököl. A vallási színeAz európai béke megerősödését jelenti a római blokk GfimbSs és Kánya a pápánál • Angol és francia diplomáciai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak az uj római egyezménynek Róma, március 25. XI. Pius pápa kedden este hét órakor ünnepélyes magánki- hallgatáson fogadta Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt é« feleségét. A pápa a magyar miniszterelnököt, aki neki már régi ismerőse, feltűnő melegséggel és szivél'yességgel fogadta s vele mintegy félóra hosz- szat tartó barátságos beszélgetést folytatott, majd Gömbös miniszterelnök feleségét is magához hivatta dolgozószobájába. A miniszterelnöki pár után a pápa Kánya Kálmán magyar külügyminisztert fogadta külön kihallgatáson s vele huszonöt percig beszélgetett. Utána a pápa a magyar államférfiak kíséretében megjelent urakat fogadta. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök szerdán reggel Mussolini társaságában a magyar ipar által ajándékozott „Lél" nevű termeskocsiján Littoriába ment, hogy meglátogassa a mocsarak helyén fölépült városokat. „Olaszország dunamenti befolyása növekedett** Belgrád, március 25. A jugoszláv sajtó ma részletesen foglalkozik a Rómában lefolyt tárgyalásokkal1, de egyelőre kommentárt nem áiz azokhoz. Azt minden lap egyöntetűen hangsúlyozza, hogy a jövőben Olaszország, Magyarország és Ausztria egységes külpolitikájával kell számolni. Páris, március 25. A párisi sajtó nagy politikai fontosságot tulajdonit a Rómában aláirt jegyzőkönyveknek, Az az általános nézet, hogy Olaszország dunamenti befolyását az uj jegyzőkönyvek lényegesen megerősítették. A „Marin" szerint az állandó tanácskozó szerv létrehozása Mussolini elgondolása volt. Az uj római jegyzőkönyvek a lap szerint kettős célt valósítanak meg. Egyrészt szorosabbá teszik a há-| rom állam együttműködését, másrészt módot nyújtanak Olaszországnak arra, hogy közvetett módon ismét megjelenjék az európai színpadon. Nincs ellentét Budapest és Bécs kötött Budapest, március 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyarországi sajtó örömmel üdvözlá az ujaibb római megegyezést és kiemeli annak fontosságát, hogy a három államot szorosabb szövetségi keretbe fűzi az uj egyezmény. A lapok hangsúlyozzák azonban, hogy ez a csoporttá való alakulás nem jelent olyan államszövetséget, amely bármely más államot vagy államcsoportot fenyegetne, nem irányul sem a többi dunai állam, sem pedig valamely nyugateurópai nagyhatalom ellen. A Budapesti Hírlap szerint a római hármas megbeszélés beváltotta a tanácskozásokhoz fűzött várakozásokat. A három ország között való jó viszony kimélyült és megerősödött. Az államcsoporttá való alakulás a lap szerint tulajdonképpen a már létező állapot diplomáciai lerögzitését jelenti. Mint az eredeti római paktum, úgy az uj jegyzőkönyvek sem irányulnak senki ellen és abból nem is zárnak ki senkit. A háromhatalmi megállapodás a Duna-medence újjáépítésére vonatkozó elvéinek tiszteletbentartásával nyitva hagyta a csatlakozás útját. A jegyzőkönyvek tartalma végérvényesen megcáfolta azokat a bizonyos oldalról tendenciózusan terjesztett híreket, hogy Becs és Budapest között bizonyos ellentétek merültek fel. A „Pesti Napló" szerint az olasz, magyar és osztrák politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok további kimélyitése nemcsak a három szerződő fél számára bit jelentőséggel, de kikristályosodási magva lehet az uj középeurópai konstellációnak is, amire az Európában ma szinte állandósuló válságok idején nagyobb szükség van. mint valaha is volt. Rómába Bécsen és Budapesten keresztül vezet az ut A „Nemzeti Újság" megállapítja, hogy a három államnak csoporttá való alakulása azt jelenti, hogy ezentúl mindazoknak, akik a dunai kérdés rendezését óhajtják, számitaniok kell azzal, hogy nem lehet megegyezés Róma nélkül és Rómába csak Budapesten és Becsen keresztül vezet az ut. A jegyzőkönyveknek a kétoldalú megegyezésekre vonatkozó része a lap szerint kizárja azt, hogy akár a kisantant, akár a Balkán-szövetség államai együttesen lépjenek be az uj csoportosulásba. A „Magyarság" szerint az európai nemzetközi viszonyokra mélyen kiható megállapodást jelent a most létrejött megegyezés, amely politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy csoportba tömöríti össze a három államot. Ez a nemzetközi kérdésekben hatvanmilliós hatalmi alakulat politikai, gazdasági és katonai erejét vetheti a serpenyőbe. A római egyezmény követendő példát mutat az európai nemzetek olyan összefogására, amely nem irányul egyik nemzet életérdekei ellen sem. A második jegyzőkönyvben megnyilvánult állás- foglalás véget vet azoknak a kísérleteknek, hogy a Dunamedence kapcsolatainak helyreállítását a kisantant és a római hármas csoport megegyezése utján valósitság meg. Ha a kisantant valóban akarja a dunavölgyi államok gazdasági összetűzését és rekonstrukcióját, akkor Ugyanúgy meg kell engednie tagjainak a római blokk valamely tagjával való külön szorosabb kapcsolat létesítését. Ez különösen Csehszlovákiára nézve fontos, de Jugoszlávia számára is alkalom adódna szorosabb gazdasági viszonyba lépni a jó agrárpiacnak mutatkozó Olaszországgal és Ausztriával. Az európai béke uj támasza A „Pesti Hírlap" arról ir, hogy a római francia diplomáciai körökben nagy megelégedéssel fogadták a megegyezést és meg vannak győződve arról, hogy az uj megállapodás az európai béke szempontjából is nagy fontossággal bir. Angol részről is kifejezésre juttatták azt, hogy az uj csoport az európai nemzetek ügyének még igen nagy szolgálatára lehet. Ami a közös külpolitikát illeti, a megállapodás kifejezetten csak a dunai kérdésre vonatkozik, Olaszország tehát külpolitikájának a Du- navölgyével össze nem függő kérdéseit továbbra is szabadon fogja irányíthatni, ami természetes is. Az „Újság" kijelenti, hogy a magyar közvélemény örömmel és megnyugvással erősítheti meg azt, amiben Gömbös Olaszországgal és Ausztriával megállapodott. Prága szerint Ráma megértéssel fogadta Hodza akcióját Prága, március 25. A csehszlovák sajtó igen gyéren kommentálja a római konferenciáról érkezett jelentéseiket. Közlik a csehszlovák sajtóiroda rómtai táviratát, amely szerint az uj római jegyzőkönyveik konkrét alapot nyújtanak a római csoport kiszélesítésére más államokra is. Csehszlovákia és Ausztria akcióját Róma megértéssel fogadja. Olaszország méltányolja Hodza zetü kulturegyesületek kizárásával a kulturális jobboldalt küszöbölik ki, a politizáló kulturkiválóságok kiszorításával a politikai többség szószólóit. Ha igy semmizik ki a többséget, ki marad meg akkor a csonka tavaszi parlamentben? Ha ez az exkluzivitás valósággá válna, akkor a tavaszi parlament csak a kulturális baloldal és a politikai kisebbség ankétjévé zsugorodik össze. Ez pedig nem lehet cél s nem is jó módszer olyan nagy, egyetemes kérdések megvitatásához, amilyeneket a tavaszi parlament napirendjére tűztek. Remélni szeretnők, hogy a Kisebbségi Társaság bétát ja aggodalmaink Jogosságát és kiküszöböli hiányosságait és következetlenségeit. Mert aki a többséget akarná kizárni a kultur életből, az voltaképpen magát zárná ki a többség életéből. tevékenységének jelentőségét, amellyel Hodza megszerezte a maga részére Ausztria és Magyarország bizalmát. A Lidové Noviny római munikatársa jelenti, hogy a római pótjegyzőkönyv meglepetést tartalmaz. Azt várták ugyanis, hogy politikai és gazdasági jellegű lesz, ezzel szemben tisztára politikai jellegű lett. Azok a hírek, hogy a római paktumot kS- mélyitik, legteljesebb mértékben megerősítést nyertek. A legfontosabb annak bejelentése, hogy a három állam elhatározta egy államcsoportnak a létesítését s e célból a három állam külügyminisztere állandó politikai tanácsot fog akotni. Ezzel1 ugyan nem létesült olyan alakulat, amilyen a kisantant, azonban ez mégis olyan csoport, amely közel áll a blokk formájához. Ezzel együtt jár az, hogy szigorúbban megfogalmazzák a résztvevők kölcsönös kötelmeit. Az európai lehetőségekre utalva kötelezik magukat, hogy álláspontjukat minden téren igyekezni fognak még inkább összhangba hozni, mint eddig. Kötelezik magukat, hogy a paktumban nem részes államokkal1 nem bocsátkoznak fontos politikai tárgyalásokba a dunai kérdésről, mielőtt a római paktum aláíróival erről nem tárgyaltak. Ugyanakkor hangsúlyozzák a dunai államokkal való gazdasági érintkezés kívánatos voltát, de ez csak kétoldali egyezmények révén történhetik meg. Az osztrákok, akiket az uj európai fejlődés különösebben veszélyeztet, azért mentek Rómába, mert meg akarták tudni, hogy Mussolini meg akar-e maradni azoknak az államoknak a frontjában, amelyek a status quo mellett vannak és hogy Magyarországgal megértessék, hogy a mai helyzet nem viseli el a kétértelműséget. Mussolini- ben olyan emberre találtak, aki kitartott 1934-es politikájuk mellett és Magyarországot rábírta a színvallásra. Már a római konferencia előtt irtuk — írja a Lidové Noviny —hogy a magyaroktól függ, hogy a Róma—Bécs—-Prága vonal, vagy a Róma —Bécs—Budapest politikája jut-e előtérbe. E veszedelemre való tekintettel és Mussolini világpolitikai mérlegelése miatt Gömbös észszerűbbnek találta az alkalmazkodást. Sdhuschnigg szerint Rómában megállapították, hogy az osztrák-csehszlovák szerződés és a római jegyzőkönyvek nincsenek ellentmondásban egymással. Róma nem akar komplikációkat, hanem szilárd és határozott szándéka megértést keresni a többi európai országokkal. Aláírták a londoni flottaszerződést London, március 25. Szerdán délután 16 óra 15 perekoT angol idő szerint megnyitották a flottakoníerencia plénumának ülését és aláírták az uj londoni flottaszerződést. Délafrika és Írország nem írták alá a megállapodást arra hivatkozva, hogy nincs saját flottájuk. A szenátus népjóléti bizottságának ülése Prága, március 25. A szenátus népjóléti bizottsága ma délelőtt tartott ülésén alelnöfcöküil megválasztotta Riedl raeimizietti szocialista, Haík- kemberg német szociáldemokrata és Machovsky agrárpárti szenátorokat, ezen kívül a bizottság három jegyzőt iis választott. A bizottság ezután hosszabb vitát tartok az építkezési mozgalomról szóló képviselőházi határozatokról s azt módosítások nélkül jóváhagyta. Ugyancsak hosz- szaibb vita után módosítások nélkül jóváhagyta a lakásgond o zás i javaslat képviselőházi határozatát, a nadíirokkamitak illetményeiről szóló novellát s a földbirtokok nyugdíjas alkalmazottainak illetményeiről szóló képviselőházi határozatot. Délután a költségvetési bizottság foglalkozott e javaslatokkal.
