Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-01 / 51. (3900.) szám

1936 március 1, vasárnap*

^EKGAI-MAGtARHlRLAP

3

UH

A magyarság pártjai tárgyalják az egységesítés kérdését

Március elején összeül a két párt országos vezetősége

gyorsan segit izületi- és végtagfájdalmaknál, fejfájásnál és meghűlésnél- Legyen bizalommal a Tógáihoz. Egy kísérlet meggyőz. Orvosi szakvélemények. Minden gyógyszertárban kapható. 12‘— és" 27‘50 Ké.

Pozsony, február 29. Az országos ke' resztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt kiküldött bizottságai Pozsonyban február 28-án tartották meg első ülésüket Bujanovics Gyula korelnök vezetésével. A

Prága, február 29. Mint jelentettük, Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt ügyvezető elnöke nagyszabású beszédet mondott a képviselőház iskolaügyi vitájában. A közérdekű beszédet az alább ismertetjük:

A Sex-Uh!íf

— Uhlíf képviselőtársunknak javaslata .p- mondotta a szónok — demokratikus csomagolásban jelent meg a parlament fóruma előtt, amikor a szociális jellegű, demokratikus fejlődés egyik fázisaként jelenik meg, mert hiszen valamennyien, akik modern emberek vagyunk, tudjuk és bizonyos mértékben valljuk is azt, hogy a modern társadalmi fejlődés lassú lebontója az osztály-válaszfalaknak és ilyen körülmények között az osztály-válaszfalak lebontásának egyik eszközét szolgálhatná az a javaslat, amelyik kötelezi a népiskolai tanulókat arra, hogy ne otthon, házitanitás formájában sajátítsák el az elemi ismereteket, hanem mindenütt, nyilvános iskolákba járva, már kisgyermek korukban tanulják meg azt a társadalmi szolidaritást, amelyik később a társadalom alappillérét kell, hogy alkossa.

— A szociális felelősségérzet, a demokratikus haladás szellemisége szempontjából ez a javaslat helyénálló volna, de ha ózéjjelbontjuk a csomagolást és megnézzük az árut, akkor látjuk, hogy ugyanolyan cikket kapunk a kezünkbe, amely bizonyos mértékig jellemzi ezt az egész parlamentarizmust. Engedjék meg, igen tisztelt uraim, hogy megállapítsam, hogy ez a demokratikus csomagolás jellemzi a csehszlovák parlamentet is, amely parlament teljesen elvesztette kapcsolatát magával a való élettel.

— Becsületes törekvésű javaslatok elvesznek a kezdeményezési bizottság útvesztőjében, a kinyomtatott interpellációk hónapok múlva, sokszor egy év múlva kapnak miniszteri választ, nagy kitüntetés, ha egy miniszter urat itt a parlamentben üdvözölhetünk, de

még nem fordult elő, hogy egy miniszter, akit megtámadtak vagy meginterpelláltak, felment volna a szónoki emelvényre és megvédte volna álláspontját.

Ezért nem alakulhatott ki nálunk a tulajdonképpen demokratikus parlamentarizmus mert

nincs meg a diszkussziónak lehetősége, pedig a köztársaság első elnöke mondotta, hogy a demokrácia egyenlő a diszkusszióval.

—- Igaz, hogy a mostanában nagyon sokat utazgató és még többet nyilatkozó Hodza miniszterelnök nem.égiben Nyugat- euróoában kreált egy uj kijelentést, amely szerint

a nyugati angol és francia demokrácia mellett a csehszlovák köztársaság kitermelte a harmadik demokráciát,

a demokráciának egy harmadik fajtáját. Hát ha most őszintén lelkiismeretet követelünk, akkor rájövünk arra, hogy ez a harmadik demokrácia a bürokrácia utvesztőjébizottságok tagjai behatóan megtárgyalták az egységesítés kérdését és tisztázták azzal kapcsolatos fogalmaikat. Egyhangúlag megállapították, hogy mindkét fél a legnagyobb jószándékkal óhajtja a két párt testvéri

együttműködését. Elhatározták, hogy március elejére mindkét párt egybehívja országos vezetőségét, amelyeknek ülése előtt a bizottság újra összeül a megteendő és a részletekre is kiterjedő javaslatok megszövegezése végett*

az állami jellegű iskola szlovák tannyelvű.

Ennek a községinek lakossága már az áll amforán Lat óta, aimikotr állami iskolájának tannyelvét megváltoztatták, harcol a magyar nyelv érvényesítéséért, de mindeddig hiába harcolt, dacára annak, hogy az iskolát újjáépítették és a községi képviselőtestület csak azon feltétel mellett szavazta meg az újjáépítés költségeit, ha az iskolahal óság gondoskodik arról, hogy ebben az uj iskoláiban magyarul fog történni a tanítás. Felhívom aa iskolaügyi hatóság figyelmét, hogy Siráik községnek újabb kérvénye fekszik az iskolaügyi miniszter ur asztalán. Ha a törvényszerűségeit vesszük tekintetbe, ha a demokratikus szellemüséget nem hagyjuk figyelmen kívül, egyszerűen elképzelhetetlen az, hogy lehetséges legyen egy ilyen interpellációval a Ház elé állni, amely interpellációnak tartalma magában véve is törvénysértést tartalmaz, mert törvénysértés maga a bényálladék.

Egy egyházmegye magyar iskolái

A szónok a továbbiakban kifejti, hogy a ja- vaslat más elbírálás alá esne, ha a kulturális bizottság elfogadta volna azt a módosítást, hogy

olyan helyen, ahol nincsen az illető gyermek nemzetiségének megfelelő iskola, ott a szülőnek automatikusan megvan a joga gyermekéi magánúton taníttatni.

A magán tanítás engedélyezésének feltételei oly tág lehetőséget nyújtanak a tanügyi hatóságoknak, hogy azokat úgy értelmezhetik, ahogy akarják. A tanfelügyelő a távlatból bírálja ei hogy az érdekelt családnak megvan-e a lehetősége arra, hogy gyermekét állampolgári erkölcsöknek megfelelő szellemben nevelje.

— Ez egy olyan tág szövegezés — folytatta tovább szó szerint a szónok — amit semmiesetre sem tudunk elfogadni, főkép akkor, amikor ismerjük azt a szellemiséget, amely a tanügyi kormányzat berkeiben honol és szoros kapcsolatban a Slovemská ligával fejti ki tevékenységét. Ez a tevékenység már odáig fajult, hogy ma már az egyházi jellegű tanügyi hatóságok félrevezettetik magukat és előfordulnak esetek, amikor

az evangélikus és katolikus egyház egyházmegyéjében a katolikus jellegű és az egyházmegye által fenntartott iskolák magyar tannyelvét azért akarják lassan átformálni szlovák tannyelvűre, mert azt reméli az egyházi hatóság, hogyha majd prezentálja a kormány- hatóságnak, hogy ime ennek a magyar iskolának jellegét 2—3 év alatt magyarról szlovákra formálta át, akkor az állami hatóság azt fogja mondani, hogy jutalmul át fogúik venni ezt az elemi iskolát és te megszabadulsz az anyagi terhektől.

Én most kíméletből nem említettem meg ezt az egyházmegyét. Tettem ezt azért, mert elvárom azt, hogy itt a parlament fórumán elhangzó szavak nyomán felébred a lelkiismeret az egyházmegye vezető fér fiai bán és az egyház magasztos elvének megfelelően a lakosság érdekeinek és nemzeti tagozódásának megfelelő formában igyekezni fognak az erkölcsi gondolatnak eleget tenni

Tanfetügre'ik

— Beszélhetnék még az egyes tanfelügyelők személyi ügyeiről is. Nagyon hálás téma lenne, gyönyörű leleplezéseket hozhatnék ide, ha elmondanám, hogy

nem egy tanfelügyelőség élén magyar vidéken olyan buzgó cseh emberek állanak, akik hir- telenében tanulták meg a magyar nyelvet törni és most ők az őrei a magyar népiskolákban a magyar kulturfejlődés ügyének. Legközelebb részletes adatokkal fogom bizonyítani, hogy melyik tanfelügyelőségen milyen előképzettségű és milyen nyelven beszélő tanfelügyelők állanak. Ez a leleplezés — tudom — nem fog babért fonni közoktatási politikánk homlokára.

A lex-Uh if és a szociális elv

— A lex-Uhlif-t nem választhatjuk el a nemzeti szemponttal szorosan összefüggő szociális elvtől. Mi magyarok a köztársaság területén küzdünk azért az elvért és ezt a küzdelmünket nem fogjuk föladni soha addig, amíg célunkat el nem érjük:

Mi magyar nemzeti öntudattal telített becsületes állampolgárokat, nem pedig csehszlovák nemzeti öntudatu magyarul beszélő emberelvet akarunk ennek a köztársaságnak a magyar kisebbség népiskoláiban nevelni. Aki ezzel az elvvel nem tud egyetérteni, az nem demokrata, aki ezzel az elvvel nem tud egyetérteni, az nem való egy demokratikus parlamentbe, mert az ő részéről ezeknek a nagy tartalmat jelentő szavaknak használata nem más, mint üres légbuborék. A lex-llhlif-t öntudatos kisebbségi politikus el nem fogadhatja,

Jaross Andor képviselő iskotaügyi beszéde a parlamentben

....... ...... ■ _ ■ |.

Közel hetven magyar községben

nincsen magyar iskola!

És tizennégy olyan magyar többségű küzség van, ahol magyar isko'a nincs, szlovák ellenben van ■ „Mi magyar nemzeti Öntudattal telített becsületes állampolgárokat, nem pedig csehszlovák nemzeti öniudatu, magyarul beszélő embereket akarunk a köztársaságnak nevelni1*

be szüllyedt és elhajlóban van a demokráciától

Az ellenzék szerepe

— Ebben a demokráciában az ellenzéknek szerepe — akármilyen jóindulatú éc becsületes javaslattal jön ide — az, hogy elmondja a maga álláspontját a szóbanfor- gó kérdéshez agitatórikus formában erről a tribünről, de meghallgatásra nem találnak még a legkitűnőbb javaslatok sem, mert a többség csak egyet ismer, hogy kormány- párti vagy ellenzéki törvényhozó nyujtotta-e be a törvényjavaslatot.

Nagyon nehéz komoly, alkotó munkát várni ettől a parlamenttől, amely egyszerűen egy szavazógépezet, amikor egy kormánypárti javaslatról van szó, de elveti az ellenzéki javaslatokat, ha mégannyira komolyak és üdvösek volnának a köztársaság lakosai számára.

— Ebből a szempontból kell beszélnem a2 előttünk fekvő kormányjavaslatról is, amit szociális csomagolásban tálaltak elénk, ameMagyar községek, ahol nincs magyar iskola

— Egészen nyilvánvaló az, hogy ez a javaslat korai. Megállotta volna helyét akkor, hogyha közben tényleg gondoskodott volna a tanügyi kormányzat arról, hogy az állam minden egyes községben, ahol a lakosságnak számaránya ezt megkívánja, tényleg már léteznének az iskolák és ha a nemzetiségi tagozódás szerint minden szülő saját nemzetiségű iskolába küldhetné gyermekét. Annak igazolására, hogy milyen messze vagyunk ettől a nem is ideális állapottól, de demokratikus államban természetes dologtól,

röviden ismertetem azon községek névsorát, ahol a törvények szelleme szerint kellene, hogy magyar népiskola legyen, de mégsincs. Közel 70 ilyen község van, amelyeknek neveit fölsorolom: Csölösztő, Ujhelyjőka, Keszölcés, Kislég, Macháza, Kismagyar, Kispaka, Elő- patony, Dénesd, Tonkháza, Vök, Németbél, Hegy, Pénteksur, Dunatorony, Balázsfa, Kis- budafa, Nagybudafa, Cséfa, Hegybenéte, Amádékarcsa, Etrekarcsa, Erdőhátkarcsa, Morockarcsa, Pinkekarcsa, Mad, FeJsonyá- rasd, Ollétejed, Podafa, Posfa, Csécsénypa- tony, Bögölypatony, Lőgérpatony, Süly, Fe- listál, Szelőce, Alsógellér, Szilas, Kiskér, Lót, Marosfalva, Kissalló, Alsó várad, Tompa, Alsó túr, Gyürki, Szelény* Alsóvály, Csécs, Mak- ranc, Bodrogszög, Koponya, Pálfölde, Kisuj- lak. Mocsár, Kisszelmenc és Hegyi*

— Ezek azok a községek, amelyek tisztára a

magyar etnikum területén fekszenek, abszolút magyar többségű falvak, amelyekben nincsen magyar iskola, holott a lakosság száma a 40 gyermek-létszámot mindenütt biztosítja* Vannak ezenkívül olyan nagyobb községek, azelőtt városok, amelyek szlovák többségű területen feküsznek ugyan, azonban itt is mzgvan a magyarságnak az a néprajzi számereje, hogy itt is jogosan kivánhatnók meg az elemi népiskolai oktatást magyar anyanyelvűnkön. Ilyen községek: Nagymihály, Gálszéca, Nagyszombat,

lyik azonban nemzeti szempontból s a nemzeti szemponttal szorosan összefüggő szociális szempontból sohasem állhatja meg

helyét.

Ez a javaslat mai formájában nem egyéb,

mint a csehszlovák sovinizmus és nacionalizmus javaslata*

Az ellenzék egysége

— Örömmel állapítom meg, ebben a kérdésben a képviselőháznak baloldala a kommunista párttól a Henleinékig egységes, mert bár nagyon sokszor hallottam az előttem szóló képviselő úrtól a külföldről beszélni, ebben a kérdésben mi magyarok, kommunisták, Henleinék egységesek vagyunk és ezt a javaslatot ebben a formájában el nem fogadhatjuk.

Valló (közbeszól): Fölmondjuk az egységfrontot

Jaross: Sajnálom, hogy fölmondják, előbb kellett volna ezt mondani.

Valló: Mi nem akarunk egységet kötni magukkal.

Jaross: Azt mi még kevésbé akarjuk magukkal, de közös taktikai lépést lehet tenni

Zsolna, Igló, Németguráb, Zólyom, Eperjes és

Nyifcra*

Magyar községek, ahol csak szlovák iskola van

— Meg kell említenem, hogy a felsorolt községek között 14 olyan magyar többségű község van, amelyik 14 községben nincsen ugyan magyar iskola, de van ugyanakkor szlovák tannyelvű iskola. Nincs semmi kifogásunk az ellen, ha a szlovák kisebbség, ott, ahol kisebbség, saját nemzetiségű gyermekeinek oktatását saját nemzetiségű nyelvén törekszik biztosítani. Ez természetes dolog, de nem fedi a köztársaság alkotmány törvény ében, a békeszerződésekben biztosított kisebbségi jognak alapél vét az, amikor magyar többségű községekben nincsen magyar iskola, de ugyanakkor van szlovák állami jellegű iskola* Ilyen község: Hegy, ahol 70 százalékos magyar többség van, Gyürki községben 75 százalék, Sirák községben 81 százalék, Tompán 67 százalék, Hegyiben 61 százalék, Csecsen 55 százalék, Makrancon 56 százalék, Süly községben 90 százalék, Csenkén 87 százalék, Macházán 50 százalék, Kismagyaron 95 százalék, Tonkházán 62 százalék, Kiskéren 71 százalék és Előpatony községben 48 százalék a magyar többség*

A sirákl Iskola ecete

A sorsnak bizonyos mértékben iróniája az, hogy ma, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, a kiosztott interpellációk között van egy interpelláció Sirák község magyar nyelvű iskolája tárgyában. Ugyanakkor, amikor a bizottsági javaslat és indokolása azt mondja, hogy miután a köztársaság minden terülebén a Lakosság szociális, társadalmi és nemzetiségű rébegeződésének megfelelően mindenütt biztosítva van az illető nemzet anyanyelvén való elemi oktatásának lehetősége, lehetséges egy interpellációt benyújtani, amelyik azt igazolja, hogy

egy magyar községben, ahol jelenleg is 81 százalék magyar lakosságú többség van,