Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-18 / 65. (3914.) szám

71-----T' ■H Ü Tp^yyp^^* J XV. évf. 65. (3914) szám * Szerda « 1936 március 18 Előfizetés) ár: évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. § R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ki A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III emelet • • TELEFON: 303 1 1. 0 0 SŰRGŐNYC1M HÍRLAP, PRRHR. Kfoíta hütügyminiszter expozéja a nemzetközi Sesziitiségröi A rajnai konfliktus megoldásáig Prága nem tárgyalja a német megnemtámadási javaslatot A kégv7selStiáz külügyi bizottságának ülésén Krofta k felette Csehszlovákia áfláspontiát a locarnói paktum megsértése kérdésében -- „Hőség a szerződésekhez és a szövet* ségesekhez" - - Az uj csehszlovák külügyminiszter első összefoglaló nyilatkozata Szül lő: Hodzakülügyminiszter távozása csak személyváltozás, vagy rendszerváltozás ? Iskolatanácsok Szlovenszkó, március 17. Szlovenszkó regionális problémái közt nem utolsó szerepet játszik a szlovenszkói iskolaügy, mint azt a legutóbbi parlamenti vita is szemléltette. Különösen a mi speciá­lis kisebbségi szempontjainkból fontos ez a kérdés, mert hiszen kisebbségi életünk ezen bukik vagy emelkedik. A magyar tanítóság ugyan ezerszer megmutatta, hogy fajtáját nemcsak féltő szeretettel, hanem az idők egészséges realizmusával is tudja nevelni, azonban a közkatona szerepét játszó ma­gyar tanitók mégsem tudják pótolni szivük melegével azokat a hiányokat, amelyek az iskolapolitika miatt állottak elő. Hodáa mi­niszterelnök egyik legfőbb ígérete az volt, hogy Szlovenszkó országos iskolatanácsot és kulturtanácsot fog kapni s ez a szerv lenne hivatott a kulturális önkormányzatot valóra váltani s a sok hiányt pótolni. A történelmi országok területén demokra­tikusan szervezett és hosszú idők óta elég jól működő iskolatanácsok léteznek. Tekin­tetbe kell azonban vennünk, hogy a régi osztrák iskola törvény szerint minden elemi és polgári iskola községi jellegű, nálunk viszont a népiskolák zömét a különféle fe­lekezetű egyházi iskolák teszik, ezért a cseh- és morvaországi iskolatanácsok betű- szerinti lemásolása nálunk csak még na­gyobb zavart és elégedetlenséget idézne elő. Ezért olyan kompromisszumot kell ke- jj resni és találni, amely egyrészt megadná az iskolatanácsokat, másrészt nem ejtene csor­bát évszázadokon át kialakult népi lelkisé­günkön s nem bontaná meg a felekezeti bé­két. Mi a szlovenszkói iskolatanácsot csak úgy tudjuk elképzelni, ha annak összetétele maga is garancia arra nézve, hogy valóban az itteni őslakosságnak arculatát viseli, a vezetői és az egyes nemzetiségeket képvi­selő vezető-tagjai itt felnőtt, közülünk gyö­kerezett őslakosok lesznek. Az iskolataná­csok fölállítása nem vonhatja maga után az összes iskolák államosítását vagy községi­vé tételét. Az iskolatanács mint központi végrehajtó szerv minden párton és osztály­rendszeren, minden felekezeten és tagozó­dáson felül álló keret legyen, melynek er­kölcsi színvonalát éppen összetétele és a vezetők személye determinálná. Természetes, hogy ebben a szlovenszkói iskolatanácsban külön és fontos szerepet E kell szánni nekünk, magyaroknak is. A ma­gyarság mindenkor és mindenütt konstruk­tív munkát végez az államban és ahol az ő kultúráját és életét érintő kérdésről van szó, ott mindenütt aktív munkát, aktív rész­vételt igényel magának, ami az alkotmány­törvény és az aránylagos képviseleti jog alapján minden téren megilleti. Ezzel szem­ben meg kell állapítanunk, hogy a pozsonyi iskolai referátusnál tizennyolc év alatt nem volt egyetlenegy magyar nemzetiségű tiszt­viselő. Nem egyszer megtörtént, hogy ma­gyar tannyelvű középiskolához magyarul egyáltalán nem tudó, vagy nagyon is törve beszélő tanárokat helyeztek, akik nemcsak az államnyelvet tanították, *—• amelyen egyedül tudtak előadni hanem más tár­gyakat is. Sajnos, erről a cseh központi kö­rök nincsenek kellően tájékoztatva. De más ok miatt is szükség van a szlo­venszkói iskolaügy alapos átszervezésére, Nevezetesen depolitizálni kell az iskola­ügy igazgatását. Eddig az a gyakorlat, hogy a bizonyos pártigazolvánnyal nem arcndelkező magyar, sőt szlovák tanító és Prága, március 17. A képviselőház kül­ügyi bizottságának kedden délután tartott ülésén Krofta külügyminiszter expozét mondott a külpolitikai helyzetről. Ez volt az uj csehszlovák külügyminisz­ter első parlamenti megnyilatkozása. Az expozé kizárólag azzal a helyzettel fog­lalkozik, amely Európában Hitler német jj kancellár március 7-iki bejelentései és a Rajna-vidék katonai megszállása után ke­letkezett. A külügyminiszter vázolta azt a viszonyt, amely a csehszlovák politika és az uj euró­pai események között van és ismertette Csehszlovákia álláspontját. A nyilatkozat a március 7-i események ismer­tetéséből indul ki és azonnal megállapítja, hogy az akkori német bejelentések a csehszlovák köztársaság életérdekeit lényegesen érintik. Né­metország Csehszlovákiát is emlékiratban tájé­koztatta elhatározásáról. Ez az emlékirat Krofta szerint két részből áll. Az első, a negatív rész, a rajnai sáv katonai megszállására vonatkozik, a második, a pozi­tív rész, a nemzetközi biztonság uj garanciá­jának tervezetét vázolja föl. A locarnói szerződés Krofta ezután azoknak a szerződéseknek bel­ső taglalásával foglalkozik, amelyeket a március 7-i német bejelentés megsértett. Ismerteti a ver- saillesi békeszerződés 42. és 4.3. cikkelyét, majd I a locarnói szerződésben összefoglalt különböző szerződések hálózatát. Elmondja, hogy a lócái­nál szerződésben Németország elismerte az előbb kötött francia—csehszlovák szerződést és beillesztette a népszövetség kereteibe. Ismertette azt az eljárást, amelyet a nagyhatalmak a lo­carnói szerződés megsértése esetén alkalmaznak és a kölcsönös támogatás rendszerét. Foglalko­zott azokkal az érvekkel, amelyeket Németor­szág eljárásának megindokolására fölhozott. El­tanár az előlépésnél nehezen jut előbbre, így a legértékesebb és a legmunkásabb ele­mek esnek el a portájukon való érvényesü­lés lehetőségétől. A magyar tanfelügyelő­ségek élén kizárólag nem-magyar tanfel­ügyelők állanak. Nos és ahol az iskola és a tankerület élén nem-magyar ember áll, mi­lyen lehet ott a tanítói és tanári kar és mi­lyen lehet a magyar anyanyelvű és nemze­tiségű tanulók nevelése? Mert a pedagógiá­ban régen túlhaladott álláspont az, hegy az iskola csak tanít. Az iskolának, különö­sen a kisebbségi iskolának nevelnie is kell. Megbízható — s ezt a szót csak a minden kákán csomót keresők kedvéért használjuk ismerte, hogy a szovjetorosz—francia szerződés bizonyos fokig olyan kötelezettségeket jelent, amelyek túlhaladnak a békeszerződés keretein, de Krofta e szerződések egyes cikkelyének összehasonlításából megállapítja, hogy a lo­carnói szerződésben elismert csehszlovák— francia garanciaszerződés és a szovjeíorosz— * francia szerződés egyformán a népszövetségi paktum 16. cikkelyére hivatkozik és lényegi­leg nincsen különbség közöttük. Legföljebb annyi, hogy a francia—szovjetorosz szerződés minden európai állam támadása ese­tén érvénybe lép, a csehszlovák—-francia szer­ződés csupán akkor, ha Csehszlovákia és Né­metország, vagy Franciaország és Németország között keletkezik konfliktus. — Mindebből az következik, hogy vélemé­nyünk szerint a német emlékirat érvelései ezen a téren nem helytállók, — mondotta Krofta kül­ügyminiszter. „A német emlékirat rend­kívül fontos dokumentum'* Miután Krofta megállapította még, hogy a francia-szovjetorosz szerződés kizárólag def- fenziv jellegű, hozzáfogott a német memoran­dum úgynevezett pozitív részének taglalásához. Egymásután ismertette azokat a javaslatokat, amelyeket Németország az európai biztonság uj garantálása érdekében tett. Az emlékirat hét pontjának felsorolása után a következőket je­lentette ki: — A német memorandum rendkívül fontos dokumentum, amelyet minden oldalról meg — magyar tanerő sokkal értékesebb ma-I gyár gyermekeket tud nevelni az államnak,! mint egy olyan tanférfiu, aki nem magyar.! A cseh-morvaországi iskolatanácsok be- tüszerinti lemásolása a tanfelügyelőt a já­rási hivataloknak rendelné alá. úgy hogy egy-egy iskolaügyi akta hetekig heverhet­ne a járási hivatal porosodó iratai közt, amig a tanfelügyelőség kézhez kapná. Az iskolatanácsokat tehát úgy kell megalkotni Szlovenszkón, hogy tekintetbe vegyék a speciális szlovenszkói követelményeket, az iskolák és a lakosság nemzetiségi és egy­házi tagoltságát. Az iskolatanács magyar alosztályának létesítésével kapcsolatban te-J kell világítani és megtárgyalni. Nincs jelenték­telen dologról szó. A locarnói szerződés a népszövetségi paktum mellett jóformán az európai biztonság, alappillére volt és a békét akaró európai nemzeteit belőle merítettek re­ményt a nyugalmi helyzet biztosítására. Nem csoda, ha ilyen körülményeit között a világot meglepte a március 7-i egyoldalú német lé­pés. A birodalom szemmelláíhatóan követke­zetesen keresztülviszi programját, amelynek végcélja német területen a teljes szuverenitás megvalósítása. Krofta ezután elmondotta, hogy milyen indo­kokkal utasították vissza az egyes érdekelt ha­talmak a német eljárást. Közvetve vagy közvet­lenül a németek magatartása a birodalom vala­mennyi szomszédját érinti. A német bejelentéseket követő napokban so­kan azt hangoztatták, hogy a locarnói szerző­dés ezek után megszűnt létezni. Krofta sze­rint ez az álláspont helytelen, mert a locarnói szerződés 8. cikkelye alapján a szerződést csak kölcsönös felmondással lehet hatálytala­nítani s ha ez nem történik meg, rendelkezé­sei továbbra is érvényben maradnak. Ha ez igy van, akitor a locarnói szerződéshez csa­tolt német-csehszlovák döntőbírósági szerző­dés sem veszítette el érvényét és a Berlinből szerzett értesülés szerint a birodalom ezt a ki­egészítő szerződést nem tekinti érvénytelen­nek, De Csehszlovákja feladata ezenkívül az is, hogy a locarnói szerződést egészében és a mai formájában valamennyi jogi és politikai következményével együtt. továbbra is létező­nek tekintse. hát megfelelő képviselet nyújtandó az egy­házaknak s a kulturális önkormányzatnak nemcsak papirosértéküvé. hanem élő való­sággá kell válnia. Eltekintve attól a magá­tól értetődő szükséglettől, hogy teljessé kell tenni a pozsonyi magyar tannyelvű állami tanítóképzőt és be kell tölteni a magyar egyetemi tanszékeket, ezenkívül végre ma­gyar pedagógusok kezébe kell adni a ma­gyar közép- és polgári iskolák igazgatását, magyar tanerőkből kell összeállítani vala­mennyi magyar iskola tanári és tanítói ka­rát és a magyar többségű tanfelügyelősé­gek élére magyar nemzetiségű tanfelügye­lőket kell kinevezni. Csehszlovákia a nemzetközi szepiiááseh betartása mellett — Ma nehóz; arról beszélni, hogy a hatal-lel és miféle eljárásban állapodnak meg, mák milyen végérvényes álláspontot foglalnak jf Egyesek azt akarják, hogy alkalmazzák a kol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom