Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-18 / 65. (3914.) szám

1936 március 18, szerda. UNIKUM AZEGÉSZ VILÁGON! meri dúsabb sótartalmánál fogva a leghatásosabb. Elé^r már fél pohárral, kapható klsüvo* is. lektiv biztonság megszervezése közben a nép- szövetség keretén belül elhatározott gazda­sági és pénzügyi szankciókat, mert az eset ezt szükségessé teszi. — Ami bennünket illet, világos, hogy az az állam, amelynek külpolitikai alapelveit kez­dettől fogva a nemzetközi szerződések iránti tisztelet jelentette, ma sem tehet mást, mint a lehető legnagyobb nyomatékkai a szerző­dések egyoldalú megszakítása ellen foglal állást. Németország ma önként elfogadott szerződést sértett meg, azaz nem diktátumot s ez még súlyosabbá teszi a helyzetet. A né­met érvelést mi nem tartjuk kielégítőnek, mert panasz esetén ahhoz a fórumhoz kellett volna fordulnia, amelyet a locarnói szerződés a vitás esetek tisztázására elöir. Azáltal, hogy Németország saját ügyének bírája kivánt len­ni, rendkívül nehézzé tette az európai bizton­sági rendszer tárgyalásainak folytatását és becsapta az ajtót azok előtt, akiket önmaga hiv meg a tárgyalásra. Egy előre nem tudjuk, milyen kiutat találunk a helyzetből, de Fran­ciaország meggondolt és minden határozott­sága mellett mérsékelt eljárása reményt ad jarra., hogy sikerülni fog a konfliktust a kompromisszumos alapon megoldani. A kellemetlen politikai vagy gazdasági következmények ellen — Egyesen azt hangoztatják, hogy a kon­fliktus hosszuranyujtása újabb zavarokat okoz­hatna Európában s e zavarok következményei beláthatatlanok. Csehszlovákia mindenesetre azt kivánja, hogy a konfliktus ne vezessen politikailag vagy gazdaságilag kellemetlen következményekhez és reméli, hogy Anglia és Franciaország egységesen fognak eljárni a konfliktus elintézésénél, mert ez az egység ma az európai béke legerősebb garanciája. — A mi eljárásunkat nemcsak a szerződések­hez való hűség határozza meg, hanem a szövet­ségeseinkhez való hűség is. A francia kormány­nyal és a jugoszláv és a román kormánnyal ál­landó összeköttetésben állunk és a kisantant ál­landó tanácsának legközelebbi ülésén foglalkozni is óhajtunk a kérdéssel. Mivel nem vagyunk a rajnai paktum aláírói, a nyugati hatalmak és Né­metország konfliktusában nem lépünk föl kez- deményezően, de nem térünk ki azok elől a föladatok és áldozatok elől, amelyeket népszö­vetségi tagságunk és szövetségi szerződéseink esetleg előírnak. — Tudatában vagyunk felelősségünknek az európai államokkal és saját államunkkal szem­ben és a legnagyobb nyomatékkai védeni fog­juk azt az alaoeívet, hogy a nemzetközi köteles­ségeket be kell tartani. Csak a szerződésszegés ügyének elintézése után kerülhet sor a német javaslatok tárgyalására-— Amíg a versaillesi és a locemói szerződé­sek megsértésének ügye nincsen elintézve Né­metországgal, nem volna értelme, hogy Német­ország pozitív javaslataival és különösen a ne­künk ajánlott megnemtámadási szerződéssel ér­demlegesen foglalkozzunk. Fölfogásunk a kétol­dali szerződésekről ismeretes. Csak olyan bila­terális szerződéseket kötünk, amelyek tartalma nem esik ki a kollektív biztonság szervezetének kereteiből és visszautasítunk minden olyan szer­ződést, amely a kollektív biztonságot megsérti, vagy csökkenti. Franciaországgal kötött garan­ciaszerződésünket érvényesnek tartjuk és az európai biztonság megszervezésében csak a már kötött szerződések alapján vehetünk részt. — Egyelőre csak azt állapíthatjuk meg, hogy politikánk eddigi diplomáciai és politikai rend­szere, a közös békefront keretei, szövetségeink és szerződéseink elégséges garanciát nyújtanak számunkra bármily európai nehézségben. Fel­adatunk csupán az, hogy gazdasági, katonai és anyagi erőnket erősen kiépítsük és hogy a belpolitikában egvséqesek és erősek maradjunk. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy megőrizzük nyugalmunkat és mérsékletünket a helvzet meoFélésénél, hűek maradjunk külpoli­tikánk eddigi alat>elveihez és erősen higyiitk. hoor^ pW^ől a konfliktusból is gyöngités nélkül kerülünk ld. gróffá bízik a béliés megoldásban — Nyilatkozatom végén annak a reményem­nek akarok kifejezést «adni, hogy szerencsés megoldás esetén ez a konfliktus is arra szolgál­jon, hogy tisztázza az európai fejlődés és a béke megtartásának feltételeit. Láthatjuk, hogy ott, ahol előbb meggondolás nélkül a fegyverekhez nyúltak, ma nyugodtan és meggondoltan békés eszközöket alkalmaznak és igy akarják a vitákat eltüntetni. Csehszlovákia mindenkinek és ön­magának békét kiván. őszintén sajnálná, hogy­ha a jelenlegi konfliktus és annak következmé­nyei miatt a Németországgal való jó szomszédi viszony rosszabbá válna és mindent el fog kö­vetni, hogy szövetségeseivel és barátaival együtt a vita békés elintézésére és a béke tartós meg' teremtése előfeltételeinek kiépítésére törekedjék. A csehszlovák-német kereskedelmi szerződés pdtegyeiménye A külügyi bizottság a külügyminiszter expozéjának elhangzása után elhatározta, hogy az expozét a legközelebb tartandó ülésén vitatja meg. A külügyi bizottság ezután a csehszlo­vák-német kereskedelmi szerződés egy pót­egyezményét tárgyalta. E javaslattal kap­csolatiban dr. SzüHő Géza a következőkben foglalt állásit: Szüllfi Géza fülszölalása — Az elnökválasztás óta nem volt a bi­zottságnak olyan ülése, amelyen a kül­ügyminiszter ur megjelent volna. Egyik külügyminiszterünket már azóta el is vesz­tettük s most helyette másik külügyminisz­terünk van. Az ő felelőssége alatt benyuj-8 tott első javaslat mindjárt arról szól, hogy a szakszofonnak és a harmonikának a vám­tarifáját a német állam a felére csökkenti. — Ezzel implicite a lármát lehet olcsóbbá és nagyobbá tenni. Nem hiszem, hogy en­nek a vámtarifális egyezménynek ez volna a célja, de inkább hiszem azt, hogy ez az egyezmény azt a célt foglalja magában, hogy a kormányzat az államok között az elválasztást megteremtett vámpolitikai iránytól el akar térni. — A mostani miniszterelnök ur rövid külügyminiszteri szereplése alatt egy kelle­mes impressziót tett és pedig azt, hogy va­lamennyi beszédében kihangsúlyozta, hogy a szomszédaival jó viszonyt és az azokkal való gazdasági megegyezést tűzte ki kül­ügyminiszteri feladatául. Miután azonban külügyminiszteri feladatától felmentették, most nem tudom, hogy azt következtes­sem-e, hogy ennek a célnak a dezavuálását jelenfi az ő felmentése, vagy pedig ez nem volt egyéb, csak személycsere. Mindeneset­re szükségesnek látnám, ha e tekintetben megnyugtatást tudnék kapni a külügyi kép­viselettől. A bizottság ezután a pótegyezményt jó­váhagyta. Ugyancsak jóváhagyta a bizott­ság vita nélkül a csehszlovák-finn keres­kedelmi szerződés második pótegyezményét is. A költségvetési bizottság munkaülése Prága, március 17. A képviselőház költ­ségvetési bizottsága ma délelőtt tartott ülé­sén több hozzászólás uitán elfogadta a nagybirtokok volt alkalmazottainak nyug­díjemeléséről szóló javaslatot. A bizottság ezenkívül több kormányrendeletet is jóvá­hagyott. Vita csak a kamatláb leszállításá­ról szóló rendelet tárgyalása során alakult ki. így Hodina szudétanémet a postataka­rékpénztári betétkamatláb leszállítását sür­gette, mert a mai betéti kamattal a posta­takarékpénztár erős kon'kurrenciát okoz a néphitelintézeteknek. — Kopííva kommu­nista szerint a rendelet a kamatrabszolga­ságot nem enyhítette. Végül a rendeletet jóváhagyták. — A bizottság ezután a hadi- rokkantak járandóságainak emeléséről szó­ló javaslatot tárgyalta meg s ezt is jóvá­hagyta a népjóléti bizottságban eszközölt módosításokkal. A bizottság végül az áru 1 köteles jelzéséről szóló kormányrendeletet ■ hagyta jóvá. Elhalasztották a Balkán konferenciát Nem volt közös genfi értekezlet a Balkán­szövetség és a kisantant din omatái között Athén, tmáircáiuB 17. A 'görög iliaipok jelentése szerint a március 23-ára Belgrádiba összehívott Balkán-konferenciát a görög kormány kéré­sére bizonytalan időre elhalasztották. A konferencián ugyan’s Görögországot a <mi- njezteetoötoek kellett volna képviselni, ő azon­ban egyelőire nem hagyhatja eö a görög fő­várost. Belgrád, március 17. FélMvaitaiíos helyiről je­lenítik, hogy ©gyes külföldi lapokban elterjedt hírek, amelyek szerint március 12-én Titnilescu —mmbii/ ttwuv •mMW'Uíwxam román küiüigymim ’eziber elnöklete alatt a Bal/kán- ezüvetség és a kisamtamt államainak képviselői értekezleteit tartottak a Locaimo-egyezmóny fölmondásávail kapcsolatos kérdésekről, nem felel meg a valóságnak. Az illetékes kormányoknak nincs tudomásuk arról, hogy egy ilyen megbeszéilés Géniben vagy bárhol másutt létrejött volna. Még kevésbé van tudomásuk ainróJ, hogy a két áilamceoiparthoz tartozó államok politikusad vaila.milyen határo­zati javaslatot fogadtak volna el a focamói kér­dés--toomiplexummiail kapcsolatban. ■IMII ...... A szélsőbaloldali anarchisták három fasisztát meolincseltok egy spanyolországi városban Újabb súlyos kilengések ■■ *■ A jumillai rémuralom % Madrid, március 17. Jumillában a baloldali radikális k feldühödött tömege három fasisztát meglincselt, mert felbőszítette a bíróságok amaz eljárása, hogy szabadonengedtek öt letartózta­tott fasisztát, akiket egy köztársasági párti tün­tető meggyilkolásával vádoltak. Amikor a szél­ső baloldaliak megtudták, hogy a fasisztákat ki­bocsátották a börtönből, összegyűltek a polgár- mester lakása előtt és tüntetni kezdtek. A pol­gármester megijedt és elrendelte a szabadonbo- csátottak ujraletartóztatását. A polgári gárdis­ták azonnal teljesítették a parancsot és két fa­sisztát újra elfogták. Amikor a fasisztákat erős fedezet alatt végigvezették a város uccáin, a baloldali tömeg megtámadta a csoportot, kira­gadta a csendőrök kezéből a fasisztákat és meg­lincselte a két férfit. A tömeg ezután egy ismert jobboldali vezér háza elé vonult, aki revolver­rel védekezett a támadás ellen. Az anarchisták megrohanták a házat, halálra kínozták a harma­dik fasisztát is, majd felgyújtották az épületet. Később diadalmenetben vonultak a polgári gár­da kaszárnyája elé és azt is fel akarták gyújta­ni, de a gárdisták elűzték őket. A csendőrtüz itt két tüntetőt súlyosan megsebesített. Kudarcba fűlt a magyar nemzeti párt pozsonyi munkaszervezetének megbontását célzó agrárpárti akció Pozsony, március 17. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: A cseh­szlovák agrárpárt pozsonyi szervezete ke­retében „magyar" osztályt is szervez azzal a rendeltetéssel, hogy ezáltal a jogaiért és kenyeréért, kultúrájáért nehéz küzdelmet folytató pozsonyi és környéki magyarság sorait megbontsa. E célból az agrárpárt „magyar" frakciója részére megnyertek né­hány, a magyar ellenzéki pártok keretéből hosszabb-rövidebb idővel ezelőtt eltávolí­tóit vagy kizárt disszidenst vezatőkül. Leg­utóbb kivetették hálójukat a magyar nem­zeti pánt immár három éve fennálló és in­tenzív működést kifejtő, napról-napra erő­södő pozsonyi munkásszakosztályára. Az agrárpárt részéről bizalmas tárgyalásokba bocsátkoztak a szakosztály akkori elnöké­vel, Tichy Jenővel és Boros József akkori alelnökkel, valamint ezek néhány hívével, hogy a vezetésük alatt álló munkásszak- osztályt választmányával és tagjaival együtt az agrárpártba átszippantsák. Hogy a vállalkozás sikerét biztosítsák, azt a pánt- közi viszonylatban is mindenképpen párat­lan utat választották, hogy különféle biz­tatónak látszó ígéreteken kívül az elpárto­lásra anygiakért hajlamos vezetők részére jutalmat helyeztek kilátásba siker esetére. Amint ez a magyar nemzeti pánt pozso­nyi szervezete elnökségének tudomására jutott, az elnökség a bizonyitékclk birtoká­ban Tichy Jenőt és Boros Józsefet azon­nali hatállyal felfüggesztette, illetőleg a magyar nemzeti pártból kizárta. Szombaton este a munkásszakosztá'ly, kiegészítve a tagesopontvezetőkkel, ülést •tartott, amelyen Varecha József központi munkástitkár is megjelent. Noha a két ki­zárt vezetőségi tag mindent elkövetett visszavételük céljából a választmány tagjai­nak befolyásolására és az ülés esetleges megzavarására, az ülés teljes egyhangúság­gal magáévá tetite az elnökség kizáratási jelentését, bizalmát és lelkesedését fejezte ki a magyarság egységes pártja iránt. Amilyen felemelő volt a munkásválaszt­mány ezen ülésén a magyar összetartozás­hoz való rendíthetetlen ragaszkodás meg­nyilatkozása, épp oly győzelmet jelentett részünkre a másnapra, vasárnapra a Mező- gazdasági Múzeumba az agrárpárt részéről a kizártak által összehívott ugvnevezett „nagygyűlés." Ezen a rendőrségi kiküldöt­teken, az agrárpárti hivatali megbízottakon és Szappanos Lajos pozsonyi agrárpárt! exponensen, valamint a kizártakon és csa­ládtagjaikon és az uccáról behivottukon kí­vül alig 8 szakosztályi tag jelent meg, ezek egyrésze is kíváncsiságból, akik egyébként a „nagygyűlés" folyamán, ame­lyet a nagy részvétlenségre való tekintet­tel a kitűzött időnél jóval később nyitottak meg, időközben eltávozlak. A pártbontók­nak e példátlan kudarca a magyar nemzeti eszme győzelmét és a nemzeti alapon álló magyar munkásság nagy tömegeinek tán­toríthatatlan pánthüségét jelenti. A magyar nemzeti párt pozsonyi szervezetének elnöksége. SERGEJ MDIVANI HERCEG, a Kaukázusból származó Mdivani-fivérek log- fiatalabbika, akit Palm Reacbben lovaspólójáték közben halálos szerencsétlenség ért. Az elhunyt néhány év előtt vált el Poia NegritőL 9 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom